Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

Szerda, 1963. március 6. 5 SOMOGYI NÉPLAP Három osztályba sorolták a szovjet űrhajósokat Várható, hogy az eddigi űrrepülők megismétlik utazásukat Moszkva (MTI). Sugár András, moszkvai tudósítója írja: Érdekes »mozgolódás« ta­pasztalható a szovjet . űrhajó­sok táborában. Moszkvában úgy vélik, hogy a tavaszi »■kozmikus évad« kezdetét jel­zi a Krasznaja Zvezda keddi számában megjelent hír. A lap közli a Szovjetunió hon­védelmi miniszterének rende­letét, amely új űrhajós-repülői Nobel-cüíj Kanadában egy hónap múlva esedékesek a vá­lasztások. Nem régóta esedékesek: csak azóta, hogy néhány hete a Pear­son vezette ellenzék meg­buktatta Diefenbaker mi­niszterelnök kormányát. Akkor az egész világsajtó fölfigyelt arra a különös véletlenre, hogy Pearso- nék támadása egybeesett az Egyesült Államok nyo­másával, s a kanadai bel­ső ellenzék ugyanazt kö­vetelte, mint amit az amerikaiak külső beavatko­zása el akart érni: hogy Kanada lássa el atomtöl­tettél légvédelmi rakétáit. Az egészben azonban az volt a legkülönösebb, hogy az atomfelszerelés mellett az a Pearson kar­doskodott a leghangosab­ban, aki a Nobel-békedíj tiszteletreméltó birtokosa. Hogy ebben a minőségé­ben hogyan törhetett lándzsát az atomfegyver­kezés mellett, ászt nem tudjuk. Aki viszont meg tudja magyarázni, az va­lóban megérdemli a No- bel-díjat. k __________ m egkülönböztető jelzéseket ve­zet be a szovjet légierőknél. A kiterjesztett szárnyak között a szputnyikok és űrhajók nap­pályájával övezett földgömb látható a jelvényen, fölötte a Szovjetunió zászlajával, alul pedig az 1-es, 2-es és 3-as fo­kozat jelzésével. A rendelet szerint ezentúl azok a pilóták, akik csupán egyetlen űrrepülést hajtottak i végre, harmadosztályú űrhajó­sokká minősülnek. Két utazás másodosztályú, három után pedig első osztályú űrha­jósjelvényt kapnak a repülők. A harmadosztályú fokozatot a légierők főparancsnoka, a má­sodik és az első fokozatot a honvédelmi miniszter adomá­nyozza. Útra kel az első női űrhajós? Ez a rendelet közvetve meg­erősíti. azokat a híreket, ame­lyek szerint még az idén újabb és az eddigieknél szenzáciö- sabb űrrepülésekre kerül sor. Moszkvában tudni védik, hogy Gagarin, Tyitov, Nyikolajevés Popovics valamelyike, esetleg mind a négyen nemsokára is­mét visszatérnek a Vosztok fülkéjébe, hiszen eddigi ta­pasztalataik alapján célszerű­nek látszik, hogy a további, ma még ismeretlen űrhajósje­löltekkel együtt ők is részt ve­gyenek az általuk megkezdett űrrepülés-sorozat folytatásá­ban. E találgatások mellett azt is híresztelik, hogy a Szovjet­unióban még az idén egy női űrhajós is föld körüli útra in­dul. az MTI , utón Kifizetődő a juhok fejése Nemigen lehetett hallani ed­dig megyénkben, hogy mit eredményezhet a juhok fejése, milyen jelentősége van ennek a munkának. Ha egy termelő­szövetkezet juhállományáról esett szó, rendszerint gyapjú­ról, nyírási átlagról szoktunk beszélni. Bizonyos mértékig érthető is ez, hiszen a fejés nek nemigen vannak hagyomá nyai a Dunántúlon. Ahogy hallgattam Tobak János bácsinak, a Somogy szili Petőfi Tsz juhászának szavait arra gondoltam, milyen jó len. ne, ha ezeket a gondolatokat, sok szövetkezeti vezető, sok so­mogyi juhász hallaná.. Így mondta: — Tessék nekem elhinni, semmiféle sem fizetőddk úgy ki, mint a juh. Tiszta nyere­ség, hiszen jóformán ráfordí­tási költség nincs. De mielőtt rátérnénk a so" mogyszili példa ismertetésére, János bácsinak és testvérének, Tobak Istvánnak tapasztala taira, hadd beszéljünk néhány általános tényezőről. A juhtejből készíti a Kapos­vári Tejipari Vállalat a Kas- kavál sajtot. Világviszonylat­ban az egyik leginkább kere­sett tejtermék ez, tehát nép- gazdasági érdek, hogy minél többet gyártsunk belőle. Épp ezért a gazdaságok igen szép pénzhez juthatnak a juhok fejesével. A tej alapára 6 szá­zalékos zsírtartalom mellett literenként 3,60 forint. Ezen felül zTrkilogrsramonként 35 forintot fizetnek. Mint a ta­pasztalat bizonyította, általá­ban 8 százalékos zsírtartal­mú a tej, s ez literenként 70 fillért jelent. Ha a tej savfoí;a is megfelelő, és Kafkavál sajt készíthető belőle, akkor még 50 fillért kapnak a gazdasá­gok. Háromezer liter tej szál­lítása esetén nagyüzemi felár­ként 40 fillérrel emelkedik a tej ára. összesen tehát — ele­get téve minden feltételnek — 5,20 forintot kaphat a gazda- I A fejőkalodában Így fejik az anyajuhokat. ság egy liter juhtejért! Az ígér kedvező átvételi árat még «: is kiegészíti, hogy minden H tér tej után állami áron 25 d1- ka korpái kap a gazdaság. — Igen jó üzlet ez — így fogalmazta meg a somogyizi i két juhász, és János béc' mindjárt hozzátette: — Vol tam egy juhászankéton, aho ilyen aggodalmaskodást h"l lőttem: nem jó a juhok fejé se, mert akkor csökken gyapjúhozam. Pedig, kérem, nem így van! A sziliek 70 ezer forin! kaptak tavaly gyapjúért, o előző évben kevesebbet. Pedi akkor nem fejtek, és ahog’ Solymosi Dezső főáilattenyér tő elmondotta, éppen azért tér­tek át erre a munkára, hogy valamiképpen jobbá, nyeresé­gesebbé tegyék a juhtenyész­tést. Nem helytálló az a szó­lásmondás, hogy »amit nyer­tek a réven, azt elvesztik a vámon«. Idézhetnénk szakcik­keket, kísérleteket, leírhatnánk dr. Schandl József Kossuth- díjas akadémikus szavait — mind a sziliek igazát bizonyí­tanák. Ezek után bátran tehetjük föl a kérdést: miért mellőzik még mindig termelőszövetke­zeteink ezt a munkát? Tavaly mindössze 9767 liter juhtejet szállítottak a Tejipari Válla­latnak, ezért összesen 45 520 forintot kaptak. Számoljunk a tavalyi adatokkal: -25 381 anyajuhot tartottak szövetke­zeteink, s ha ezeket mind fe­jik, csaknem 4 millió forintot kapnak. (Száznapos fejésd idő­vel és harminc literes hozam­mal számoltunk juhonként.) Milliók vesztek kárba, pedig igazán egész csekély többlet- munkát jelentett volna meg­szerzésük! Nem vitás, hogy a juhászok­nak több munkát jelent, ha fejnek is. — Az anyagi ösztönzésre fel­tétlenül szükség van — mond­ta a száll főállattenyésztő —, mi úgy csináltuk, hogy előre megegyeztünk a juhászokkal, hogy a tejpénz 40 százalékát megkapják. A Petőfi Tsz 14 284 forintot kapott. S a juhászok? Tobak J 'nos juhász. — Hárman fejtünk — mondta János bácsi —; a Pis­ta felesége, az én feleségem és én. Fejenként 1500 forintot kaptunk. Az én családomban, ez azt jelentette, hogy öt hét alatt — mert mindössze ennyi ideig tartott a munka — há­romezer forint töb bl étbe v étel­hez jutottunk. Nem kis pénz ám ez! A tsz a Balatonn gybercki. Állami Gazdaságban látott pél­da nyomán készítette el a fejő­kalodát. Ez a fejési módszer a legtisztább és a legcélraveze­tőbb. Csak az első napokban volt nehéz rászoktatni erre a juhokat, később a jószágok sorbaálltak, s szinte tolongtak azért, hogy bejuthassanak a kalodába, mert míg a fejés alatt bent tartózkodtak, a ket­rec jászolkájából abrakot ehet. tek. A juh igénytelen, de hasz­nos állat, érdemes hát elfogad­ni tőle mindazt, amit adni tud. Aki tanulni akar, és élő szó­ban kívánja hallani a sziliek tapasztalatait, azt szívesen lát­ják és várják a Petőfi Tsz-ben. A Tejipari Vállalat segítséget nyújt abban, hogy a hasznos tapasztalatok eljussanak más gazdaságokba is. Eddig keve­set hallottunk róla — s a ta. pasztalatok arra biztatnak, ér­demes a juhok fejesével fog. lalkozni! Vörös Márta Miért nincs elég orvosunk? Köszönet az áldozatkészségért Kristóf József gépkocsivezető minden dicséretet megérdemel So- mogygeszti lakóitól. A rendkívül hideg időben, a síkos úton percnyi pontossággal vitte a munkába me­nőket, az ügyes-bajos dolgukat in­téző falubelieket. Kristóf József ki­tűnően érti szakmáját, s van ben­ne áldozatkészség. Együtt érzett a somogygesztiekkel a kemény na­pokban, mindent elkövetett, hogy idejében indulhasson a busszal. Nem engedte, hogy az utasok fö­löslegesen fagyoskodjanak a meg­állónál. Mindig arra gondolt, hogy a munkába menőknek pontosan kell érkezniük az üzembe, gyárba. Kristóf József éjt nappallá téve dolgozott a kocsin. Állandóan üzemképes állapotban volt a busz. A mi gépkocsivezetőnk megérdem­li a dicséretet a jó munkáért. Kö­szönjük neki, hogy biztosította a pontos közlekedést. Tóth Gyula Somogygeszti, Vöröshadsereg u. 66 HZ JLLETÉKES VfliaSZOL Kicseréljük a kályhát Köves Mária kaposvári olvasónk elpanaszolta, hogy a Fodrász és Fényképész Ktsz Széchenyi téri fiókjában nincs minden rendben. Villanybojlerre, egy jó cserépkály­hára volna szükség. Ellenőrizni kel­lene, hogyan tartják meg a fod­rászok az alapvető egészségügyi előírásokat. Laznicsek Imre, a KISZÖV elnö­ke a következőket fűzte a lap ja­nuár 23-i számában közölt panasz­hoz: »A III. sz. női fodrászüzlet­ben hetenként kétszer cserélik a fehérneműt, tehát a legfontosabb egészségügyi előírásnak eleget tesz­nek. Valóban kényelmesebb a vil­lanybojler használata, mint a re- zsóé! Sajnos, az a tapasztalatunk, hogy a vízszolgáltatás elégtelensé­ge miatt sokszor ott is rezsón me­legítik a vizet, ahol vavi bojler. Ennek ellenére igyekszünk bizto­sítani a korszerűbb melegvíz-szol­gáltatást. A III. sz. üzlet kályhája valóban nem megfelelő, nagyon szennyezi a környezetet. Hamaro­san kicseréljük egy megfelelőbb­re. A panaszos cserénkályhát java­solt, ezt azonban éjjel-nappal fű­teni kell ahhoz, hogy megfelelő le­gyen a hőmérséklet. Felhívtuk a Fodrász és Fénykénész Ktsz fi- gveimét az üzlet fokozottabb tisz­tán tartására és megfelelőbb be­rendezésére.« »Az orvosellátottság Magyar­országion jobb, mint több nyu­gat-európai államban« — ol­vashattuk a Somogyi Néplap február 17-i számában, a »Be­szélő számok« című sorozat­ban. Ez nagyon örvendetes, büszkék lehetünk rá. A beszá­moló így folytatódik: »1948— 1958 között évemként átlagosan csaknem kétszer annyi orvos­növendék fejezte be egyetemi tanulmányait, mint 1938-ban.« Sajnos, a csurgói járásba nem jutott belőlük. Vagy szűkítve a 'kört, a csurgói körzetbe. A beszámoló szerint 1959-ben 14 650 orvos volt az ország­ban. Miért kell akkor nekünk, csurgóiaknak »■kötéllel fogni« az orvosokat? Az utóbbi idő­ben egy orvos látja el azt a munkát, amit háromnak-négy- nek kellene. Az orvosok száma Karádi Imre szóvá tette lapunk 1962. november 22-1 számában, hogy a nagyberki vasútállomásról sok­szor r-mdégmarasztaló sárban men­nek a szülök a mosdósi Iskolasza­natóriumba. Jaczó Győző, a me­gyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának csoportvezető főmérnöke a lap január 23-1 szá­mában azt válaszolta, hogy rossz úton mentek a panaszosok. Nem tudták, melyiken lehet száraz láb­bal megközelíteni a szanatóriumot. Ehhez a válaszhoz szeretnék hoz­záfűzni néhány gondolatot. A helységnévtár szerint Mosdós vasútállomása Baté. A község 3,3 kilométerre van. Ez helyes adat. Sajnos, azt már nem tünteti fel a névtár, hogy a szanatórium olyan 700—800 méterre van a község kö­zepétől. Jó négy kilométert gyalo­golhat az, aki a batéd állomáson száll le a vonatról. Autóbusz csak a délben és délután induló kapos­vári vonathoz van. Látogatók azon­ban nemcsak Kaposvár, hanem Dombóvár felől is érkeznek. S ál­talában délelőtt. Ha a hozzánk igyekvő szülők a nagyberki állo­máson szállnak le, körülbelül ezerötszáz métert kell megtenniük. Erről az útról volt szó Karádi Im­re levelében. Ennek az útnak nyolcszáz méteres szakasza igen nem nő arányosan a biztosítot­takéval Sok az ágyban fekvő beteg, s az orvosnak se éjjele, se nappala nincsen, állandóan úton van. Köszönet illeti em­berfölötti munkájáért. Nem megoldás, hogy két-három hétre iáhelyeznek egy-egy fiatal orvost. Ez nem szün­teti meg a ikörzet egyre súlyo­sabb egészségügyi gondjait Sok hátránya van ennek a módszernek. Egy beteg sem örül annak, hogy az orvosok állandóan váltják egymást, s mindig elölről kezdődik a gyógykezelés. Szeretnénk, ha az illetéke­sek megvizsgálnák a csurgói körzet helyzetét, s gondoskod­nának az ellátatlan betegekről. Szabó Imre levelező rossz. Csekély befektetéssel járha­tóvá lehetne tenni. Jaczó Győző azt javasolja, hogy a szülők a köz­ségen keresztül vezető járdán men­jenek. Ez az út kétszer olyan hosz- szú, mint az előbb említett. A be­teg gyermeküket ölben cipelő szü­lőknek nem mindegy, mennyit gyalogolnak. A község lakói Is a szóban forgó utat használják, mert rövidebb. Mivel a szanatórium melletti út, illetve járda járhatat­lan, a falu lakói az intézet terüle­tén járnak keresztül fittyet hányva a kórházi rendtartásnak. Letapos­sák a kerítést, fertőzés veszélyének teszik ki magukat. A Nagybérlőn keresztül vezető út jő. Csak a Nagyberki és Mosdós közötti szakaszt és a szanatórium mellett vezető utat kellene járható­vá tenni. Némi alapozásra, egy kis salakra és hengerelésre volna szükség. A községi tanács azzal utasította ei az intézet kérését, hogy az út egyik része Nagyber­kihez tartozik. A szanatórium dol­gozói és a község lakói társadal­mi munkában segítenék az útjaví­tást. Ismételten azt kérjük tehát, tegyék járhatóvá a szóban forgó utat. « Or. Andrásofszky Barna osztályvezető főorvos Sikeres előadás Színdarabot játszottak az öreglaiki vöröskeresztes szer­vezet tagjai közösen a KISZ- szervezet fiataljaival. Nemes László »Csütörtök este« című háromfelvonásos darabja na­gyon tetszett a művelődési ott­hon nagytermét zsúfolásig megtöltő közönségnek. A lelkes színjátszók gyakran kapták nyíltszíni tapsot. A színművet Máté Zoltán tanár és Máté Zoltánná óvónő tanította be. A műsor után megkezdődött a tánc. A zenekar jobbnál jobb számokat játszott, a közönség nagyon jód érezte magát. Dr. Ruda István körzeti orvos Diétás konyhát a betegeknek! A sok fölmérés, ígéret után végre gondoskodni kellene Ka­posváron a diétások étkezteté­séről. A betegeknek föltétien szükségük volna rá. Hat éve nyombélfekélyben szenvedők, talán egy vagy két hétig bí­rom az üzemi kosztat, s utána mehetek táppénzes állomány­ba. Munkába járok, bölcsődés gyerekem van, férjem vidéken dolgozik, nem tudóik kórházba menni. Hiába készítem diétá­sán a vacsorámat, ha zsírosat vagy szárazát kell ebédelnem. Jó lenne, ha a- Vendéglátó Vállalat egy diétás menüt is főzetne a Belvárosi Étterem­ben addig, amíg meg nem old­ja a diétások étkeztetését. Főtt krumplit most is lehet kapni, azonban egész héten nem lehet csak ezt enni. Kovács Attiláné, i Kaposvár, Damjanich u. 6. Még egyszer a mosdósi szanatóriumhoz vezető útról LEVELEKBŐL Kovacsik István tabi olvasónk szóvá tette, hogy a művelődési háznál levő kútba belefolyik a tetőről lezúduló víz. ötven csa­lád viszi innen az ivóyizet. Dr. Horváth József közegész­ségügyi felügyelő megállapítot­ta, hogy a panaszosnak igaza van. Megtette a szükséges in­tézkedéseket, hogy az egészség­re ártalmas hibákat minél előbb megszüntessék. * * * Zomi János zselicszentpáii ol­vasón«; azt kérte az Autóközle­kedési Vállalattól, hogy a köz­ség alsó részén is létesítsen megállóhelyet. Az AKÖV közölte, hogy Zse- licszentpál alsó bejáratánál fel­tételes megállóhelyet jelöltek ki. A járatok minden esetben megállnak itt, ha van utas. * * * Kovács József kaposvári olva • sónk furcsának találta, hogy a modem újságpavilonok kicsik., s noha lámpa is van bennük, mégis gyertyával világítanak az árusok, mert nem kötik be a villanyt. A Pécsi Postaigazgatóság kö­zölte, hogy eddig nem vállalta senki a kábel lefektetését és a villany bekötését. Ha sikerül megegyezni valamelyik vállalat­tal, azonnal teljesen elkészül­nek a pavilonok. * * * R. J. kaposvári olvasónk meg­írta, hogy bővíteni szeretné a lakását. Nem tudja, kaphat-e kölcsönt és építési engedélyt. Az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának tájé­koztatója szerint olvasónk ma­ximálisan 40 000 forint kölcsönt kaphat toldaléképítésre, ha a városi tanács építési és közle­kedési oszitálya engedélyezi az építkezést. R. J.-nek az építési költség 25 százalékával kell ren­delkeznie a kérelem benyújtá­sakor. ♦ * * Egy ötvöskóhyi olvasónk az új KRESZ-szel kapcsolatban aziránt érdeklődött, szabad-e motorozni a járdán. Csaknem egy kilométert kell tolniuk a járművet, ha nem mehetnek lassan a járdán. A Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság Közlekedésrendé­szeti Alosztálya közölte: a 2/1962. sz. kormányrendelet megtiltja, hogy járdán közle­kedjenek a motorkerékpárosok. Közúti járművel nem lehet itt járni. Ifjú Kovács Vendel elpama- szolta, hogy Pusztaszerutgyör- gyön egy forintot szednek azoktól, akik a gazdaság KISZ- s zervezetének l ele víziókészül é- kén nézik a műsort. Koncz István, a Balatonnagy- bereid. Állami Gazdaság igazga­tója arról tájékoztatta lapun­kat, hogy a jövőben ingyen nézhetik a dolgozók a műsort. Ha közérdekű műsort sugár­zott a televízió, eddig sem kel­lett fizetniük a nézőknek. CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Igái: A NADRAG. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ BÉRGYILKOS. 14 íven alul nem ajánlott. Előadások kezdete 5 és 7 órakor. (Március 6-ig.) SZABAD IFJÚSÁG FILMSZÍNHÁZ ELLOPTAK EGY BOM­BÁT. Korhatár nélkül Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Március 6-ig.) LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ KASMÍR FÖLDJÉN Ki»- filmsorozat. Előadások kezdete 3 és ne­gyed 6 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents