Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-31 / 76. szám
Életfogytiglanra ítélte önmagát... Ahogy belépünk a szobába, az ágyon fekvő sovány, fehér hajú férfi riadt, menekülő mozdulatot tesz. Ugrana, bújna előlünk, de betegségtől elgyengült teste erőtlenül hanyatlik vissza. Néz berniünket, majd rekedtes hangján felkiált: — Ti kik vagytok? Mit akartok velem?! Különben nem bánom, csináljatok, ami jólesik!- Hátunk mögött elcsukló hangon szólel meg a kilencvenéves Vasdényei Elemér gyógyszerész: — A vöm, Bácsai Antal múltbeli katonatiszt. .. Beszéljetek vele, hallgassátok meg, hiszen amit átélt, megdöbbentőbb a legdrámaibb fordulaté regénynél is... Tizennyolc év óta most beszél először idegenekkel... A népbíróság nevében! 1945... A megyei bíróság hallgatókkal zsúfolt nagy tanácstermében ítéletet hirdet a népbíróság. Mindenki föláll, s hol a bíróság elnökét, dr. Im- refy Lászlót, hol pedig a fegy- őrök között álló magas, erőteljes, kopott egyenruhát vi. selő férfit nézik. — A népbíróság nevében Bácsai Antal horthysta alezredest, a nagyatádi helyőrség volt parancsnokát népellenes bűntettért — kis szünetet tart. s erőteljesen folytatja — nyolchónapd börtönre ítélem. Bácsain látni, hogy megkönnyebbült. Feszes testtartása azt mutatja, hogy izgatottan várta az ítélet kihirdetését, most azonban megnyugodott. — Az ellene emelt vádakat, 9 háborús bűntettet nem tudtuk megnyugtatóan bizonyítani. A büntetésbe a népbíróság beszámítja a vizsgálati fogságban eltöltött időt, egyben elrendeljük a vádlott azonnali szabadon bocsátását.. . Ezután a népügyész, dr. Kertész István áll fel: — Az ítélet ellen föllebbe- zek. Kérem a per újrafelvéte- lét. — Hogyan, mit mond? — Az eddig nyugodtan álló Bácsai most ismét menekülésre, ugrásra készen áll. Valamit mormol maga elé, de csak a mellette álló fegyör hallja: — Ismét vizsgálat, börtön, mikor lesz ennék vége? ..; „Hiába her esik, külföldre szökött. . Otthon, Nagyatádon felesége, Vasdényei Erzsébet és apósa riadtan néz rá — Mi lesz most? — Nem tudom, megőrülök . .. Nem, nem akarok még egyszer börtönbe jutni. — De hát akkor mit csinálsz? — Mindegy, kockáztatni kell, ha nem sikerül is . .. Elbújok itt a lakásban, ezt a szekrényt félrehúzom, mögötte éppen elférek. Ez sikerüljön csak, a többit majd meglátjuk. — És mit mondjunk, ha keresnek? — Azt, hogy elbúcsúztam tőletek, Jugoszláviába szök- tem . .. Értitek: Jugoszláviába szöktem! Alig hangzanak el szavai, kopognak, dörömbölnék a zári ajtón. — Nyissák ki! Ugrás a szekrény mögé, apa és leánya reszketve felelnek a nyomozók kérdésedre. — Bácsai Antal? — Élbú.csózott tőlünk, h'vhs keresik, Jugoszláviába sz kot!. Igen. igen, azt mondta, hegy oda szökik ... — Átkutatjuk a lakást. Óráknak rémlő percek. A szekrény mögött szájára tett kézzel, hogy ziháló lélegzetét ne hallják, áll Bácsai. Becsapódik az ajtó, majd kattan a zár a távozók után. Három sápadt ember réz egymásra riadtan, tanácstalanul. — Mi lesz most? Rettegve mindentől A szomszédok és az ismerősök is úgy tudták, hogy Bácsai külföldre szökött, s még nem írt, nem adott élefj lt magáról. Pedig ott élt a lakásban elrejtőzve, elzárva a világtól, minden pillanatban rettegve a fölfedeztetéstől. Feleségén és apósán kívül csupán egyetlen személy — háztartási alkalmazottjuk —, Szabó Mária tudott hollétéről. Öt azonban családtagnak tekintették, és bárhová költöztek, magukkal vitték. Bácsainé mindenütt leánynevén szerepelt, hogy még hihetőbb legyen a szökés meséje. Feleségül is kérték többször. A kérők arra hivatkoztak, hogy férje külföldön biztosan újra megnősült, s hiába várja, nem jön többé vissza. Ezeket a beszélgetéseket 'hallgatta Bácsai is. Egy rejtett nyíláson nézte a látogatókat. Az újság és a rádió jelentette számára a világot. Még sötétben sem ment ki a házból, nehogy leleplezzék. Ha hivatalos személyek jártak náluk, megbújt a szekrény mögötti rejtekhelyén. „Egy emberi láttam...“ Egyszer mégis majdnem rajtavesztett. A gyógyszertár-központ egyik munkatársa váratlanul nyitott be a patikába. Mivel nem talált senkit, egy kicsit várakozott, majd a lakásba indult. Az ajtó üvegén keresztül magas, vékony alakot látott Vasdényei Erzsébet ágya mellett álldogálni. De mire benyitott, már nem találta. — .Érdekes, úgy láttam, mintha egy ismeretlen férfi álldogált volna itt... — Nem, nem, egyedül vagyok ... Bizonyára tévedett. — Örült... Jobban kell vigyáznod, elfognak, börtönbe kerülsz! — marcangolta magát a szekrény mögött Bácsai, s úgy belevájta tenyerébe a kőimét, hogy a vér is kisenként. Legdrágább kincsem... Tizennyolc év alatt a család többször is költözködött. Nagyatádról Győr-Soprön megyébe, onnan Tabrá, majd Somogy Sámsonba. végül a múlt esztendőben Kaposvárra. — Hogyan tette meg az utat? — Égj7 leszögezett ládában. Volt olyan alkalom, hogy három napig kellett benne maradnom ... Költözködéskor az após beszélt a munkásokkal, jókora borravalót adott nekik. ami. kor a láda szállítására került sor. — A legdrágább kincsem van benne, emberek! Az istenért, vigyázzanak nagyon porcelánjaimra, nehogy leejtsék — könyörgött nekik. „Alii. rendőrség ! Ellenőrzés...“ Tabról Somogysámson felé haladt a gépkocsi. A gyógyszerész család holmija magasára felpakolva, a kocsi hátuljában az »értékes porcelánokat« rejtő láda. Két rakodó- munkás üldögél rajta. Beszélgetnek. A kocsi hirtelen fékez. Az egyik munkás feláll, kihajol, majd odaszól társának: — Rendőrök . . . Vajon mit akarnak? A ládában rejtőző Bácsainak e szavak hallatára a torkában lüktet a szíve. Ügy érzi, ahogy a kocsi lassít, ő úgy rohan a végzete felé. — Engem keresnek... Ki árulhatott el? Hát mégis?! Érdemes volt ennvi ideig rettegni? Kezében éles zsebkés, erős pengéjével feszegette a láda réseit, ha már nagyon fogytán volt a levegő. Megszorítja, keze belefájdul. — Nem . . . Élve nem kerülök a kezükbe. Üjabb hangokat hall. A figyelő munkás ezt mondja társának: — Feketefuvar. Úgy látszik, nincsenek rendben az okmányok, már mehetünk is . .. Jó, hogy feldübörög a motor, s elnyomja a dermedten fekvő ember megkönnyebbült sóhaját... „Azonnal felkoncolni!...“ • Nézem a fehér hajú, fakó arcú, hatvannégy éves errCbert. Most, hogy »vallott«, nyugod- tabb. — Miért tette? Miért nem jelentkezett a hatóságoknál? Hiszen rég nyugodtan, szabadon élhetne. — Képzeljétek magatokat a helyembe ... (Mindenkit tegez.) A mi hadseregünk szabályzata azt írta elő, hogy aki hazaárulást követ el, megszökik, vagy megadja magát, azonnal föl kell koncolni. Hiába olvasott újságot, hallgatta a rádiót, nem érti azt a változást, amely hazánkban végbement. Nem érti. mit jelent, hogy a katonáit felkon- colással fenyegető rendszer helyébe új társadalom lépett. Bár itthon él^, mégis a tizennyolc évet mintha idegenben töltötte volna.' A titok kiderül Vasdényei Erzsébet nemrég egy hét szabadságot kért munkahelyén, a gyógyszertár-központban. Izgatottsága feltűnést keltett. Arra a kérdésre, hogy miért kell a szabadság, ezt válaszolta: — Most nem mondhatom meg... Egypár nap múlva úgyis megtudtok mindent. .. Csak azt kérem, ha a rendőrség nyomoz, őszintén mondjátok el. hogyan végeztük munkánkat . .. Miért e rejtelmes szavak? Sohasem volt velük baj, apja és ő igen lelkiismeretesen vezették a gondjaikra bízott gyógyszertárat. Rövidesen kiderült minden. Bácsai Antal rosszul lett, eszméletét vesztette, azonnali orvosi beavatkozásra volt szüksége. Föl kellett hát fedni, a hatóságoknak jelenteni a titkot. Az orvosi segítségre már régen szüksége lett volna Bá- csainák, mert súlyos betegségben szenved évek óta. Hozzátartozód tavaly többször sürgették a vállalat vezetőit, hogy építtessenek a somogysámso- ni patika udvarába egy faházat (ekkor még ott dolgoztak). Most derült ki, miért lett volna rá szükség: ot,t akarták Bá- csait titokban eltemetni. ha betegsége végez vele. Az állandó rettegés rosszabb volt Bácsai Antal és hozzátartozói számára, mintha ezt a tizennyolc évet börtönben kellett volna eltöltenie. Bácsai nemesek önmagát, hanem családját, feleségét és apósát is életfogvtiglani »börtönre« ítélte bujkálásával. Ez a tizennyolc év sokkal több volt annál, mint amivel egykori bűneiért sújtották volna ... Szalai László Korszerűsít a Marcali Fodrász Ktsz Marcaliban a Fodrász Ktsz- nek eddig három női és . két férfifodrászrészlege volt. A másodosztályúvá nyilvánított üzletek azonban alig feleltek meg a követeim, ényeknek. Most összevonják őket egy újonnan épített modern, nagy üzlethelyiségbe. Fölszereléseiket felújítják és bővítik. A fodrászüzlet mintegy 250 000 forintot kap erre a célra. Többek között húsz új hajszárító búi-át, három dauergépe!, modern hajmosókat, vitrineket, tükröket és fésűket vesznek. A háztáji földről és állatállományról Megindult az élet a határban, elkezdődött a tavaszi szántás-vetés. Az embereknek — azonkívül, hogy a közösben egyre több munkát találnak — a háztájiban is akad tennivalójuk, ha tudják, hol és melyik földet kapják háztájiként. Az ideje itt van, s ha a tsz-ben nem szorít nagyon a munka, dolgozhatnak a háztáji parcellákon. Akadnak olyan szövetkezeti gazdák, akiknek a kert végében már együtt van a kapott terület, s tudják, hogy azt minden évben ők használhatják, feltéve, hogy az előző esztendőben megszerezték az előírt munkaegységet. Másutt a tsz táblájából kapják a tagok a háztáji területet. Az idő sürget, s nem szabad tovább halogatni a területek kijelölését sehol sem. A nagyatádi Rákóczi Tsz-ben például a közös táblában vaai a tagok háztáji földje, de márciusban még nem tudták, hogy melyik lesz az övék. A szövetkezet vezetői az idén új módszerhez nyúltak: csak az a család kaphat egy hold háztájit, amelyik 300 egységet teljesít év végéig. Ha ez nem lesz meg, alkkor a házitájin termett kukorica vagy burgonya értékét levonják a tag részesedéséből, de előzőleg megadják neki a ráfordított munkáért járó egységet. A módszer ellen nem. de a földterület kimérésével szemben kifogást lehet emelni. Mert bár a közösben a körülményekhez képest március végén megindult a munka, ám a tagok még nem tudták, hol vasa a háztáji földjük. .. Más a helyzet Csokanya vi- sontán. Itt is a közös táblában van a szövetkereti gazdák háztájija, ezenkívül zárt kertiben is van földjük. Mihelyt a hó elolvadt, fölmérték a zárt kerteket, hogy tudják, hány holdra van. még szükség a teljes háztáji területhez. Sok függ attól, hogy ideiében elkezdhetik-e háztáji földjük művelését a szövetkezeti gazdák. Hogy a föld teremjen, nemcsak kézzel, hanem fogattal és géppel is művelni kell. Nem mellőzhető a földek istállótrágyázása sem. Szükséges, hogy a tsz segítse a háztájit, hiszen a tag egymaga képtelen minden munkát elvégezni. Ahol a közös terület égjük tábláját kapták a tagok erre a célra, ott könnyebb a gépi talajművelés, de ha mód van rá, akkor hasznos, ha az ösz- szefüggő zárt kertet is (ahol szőlő, gyümölcsös vagy erdő nem korlátozza a folyamatos gépi munkát) traktorok szántják, vetik. Így a talajmunka szakszerű, gyors, és nagyobb termést ei-edményez. A háztáji földek istállóira- gyázásra is szorulnak. A legtöbb tennelőszövetkezetben a tagok megkapiák az alomszalmát, és istállótrágyát adnak érte. CskonyaVison.tán és Pé- terhidán például nemcsak a tsz tábláit, hanem a háztáji földeket is rendszeresen trágyázzák. Péterhidán alomszalmában nincs hiány, még két évvel ezelőttről is van a feznek szalmája. A legnagyobb segítséget a háztáji állatállomány takar- rroán vei látásiban adhatja a ts& Bár a rétkaszálás harmados, illetve a sarjú feles csaknem valamennyi közös gazdaságban, és jó szénatermés esetén ily módon jócskán kap szálas takarmányt a tag, ám nagyok az igények. Éppen ezért fontos, hogy a tsz a lehetőségekhez mérten takarmányhoz juttassa a tagokat. Tehenet, növendéket tartanak a háztájiban, és sekan marhát is hizlalnak. A háztáji terület többnyire szántó, tehát szálas takarmány alig várható onnan. A harmadrész széna és a fél rész sarjú általában nem elég. Ebből is adódik, hogy a tagok inkább hizlalással, mint tenyésztéssel foglalkoznak. Ka- poshomokon például egy idős szövetkezeti gazda, mivel nem tudta gondozni, eladta tehenét. Így tett Lebó Sándor és még több tsz-tag. Hartner János tart ugyan tehenet, de 5 is a kevés és rossz minőségű szénát kifogásolja. A kapcshcmokiakévál ellentétes véleményt hallottunk Attalám Király József tehenésztől. Szerinte a tehéntartás kifizetődő, a család bőségesen el van látva tejjel, s a csarnokból is szép pénzt kapnak havonta. Nem panaszkodnak a takaimányellátásra a lábodi Lenin Tsz-ben sem. Elmondták a tagok, hogy abból a szá- lastakarmányból, amelyet a közösből kaptak, szívesen tartanak tehenet. A rét náluk is részes volt, ezenfelül tavaly munkaegységenként egy kiló pillangós szénát is adott tagjainak a termelőszövetkezet. Szabadiban kellő időben, még az év elején közgyűlésen tanácskoztak a háztáji földekről, akkor döntötték el, hogy kit hány négyszögöl illet meg. Rinyaújlakon közösen művelik azt a területet, amejvről később a tagok megkapják a háztáji terményt. Nagy feladat előtt állnak közös gazdaságaink a késői kitavaszodás miatt. Bár összetorlódnak a tennivalók, mégsem szabad megfeledkezni a háztájiról. Terményt, húst és állati terméket ad a tagoknak, s ezt nem kell a tsz-től vagy máshonnan megvenniük. A szükségletükön felüli memy- nyiséget értékesítik, s ez is nagyon lényeges dolog. Azon kell lenniük a tsz-vezetőkne”. hogy a törvényes keretek között segítsék a háztáji gazdaságokat. Heniesz Ferenc Férfi felöltő Pállasz 750- Ft Férfi Pille kabát 695,— „ Férfiöltöny, Mauzi 720,- „ A sisak életet mentett Goal Gyula motorfűrészes a szentbalázsd védkerületben egy bükkfát döntött. A nagy koronás fát egy mellette álló fa koronája eltérítette dőlési irányától, egy másik fának dőlt, s azt ki is nyomta. Gaál Gyula a döntő vágás után szabályosan oldalt és hátrament tíz méterre, s közben figyelte a dűlő fa koronáját, hogy nem csapódik-e vissza valami ág. Eközben a döntött bükk melletti fáról égj7 hosszú ág csapódott le, és Gaál Gyulát homlokon találta. A fűrészes az ütés következtében összeesett, és fején erősen vérzett. Azonnal orvoshoz vitték, ott derült ki, hogy homlokán csupán a bőr szakadt fel, s a sebet a behorpadt sisakkarima okozta. Ha a sisak nincs Gaál Gyula fején, a helyszínen szörnyethal. Férfiöltöny, Peszter 1470,— „ a földművesszövetkezetek szaküzieteiben! (3459) Hampshire, Leghorn, Schawer HIBRID NAPOSCSIBÉK március végétől egész évben korlátlan mennyiségben kaphatók az Alsóbogát! Állami Gazdaságban, u. p. Somogyjád. Megrendelhetik közületek és magánosok. A csibéket kívánságra szekszelten is szállítjuk. A leszállított mennyiség 2 százalékát térítés nélkül adjuk. Utánvéttel szavatosság nélkül, saját szállítóeszközünkkel szavatossággal szállítjuk. 5000 db-on felüli tételt kívánságra házhoz szállítunk a fuvardíj felszámítása mellett. Megrendeléseket visszaigazolunk. (16242) I q kendermag átvételi ára 1600 Ft Szerződést kötünk kendermag termesztésére termelőszövetkezetekkel, háztáji területre termelőszövetkezeti tagokkal és egyénileg gazdálkodó termelőkkel is. I q átadott kendermag után 40 kg takarmányt kap a szerződő fél hatósági áron. A magkenderkórót a rostkikészítő vállalatok q-ként 40 Ft-ért átveszik. A termelési szerződés megköthető a Vetőmag Vállalat megyei kirendeltségeinél, a megye székhelyén és a körzeti termelési felügyelőknél. Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat, Budapest, VII. Rottenbiller u. 33. Telefon: 229-024. (2113)
