Somogyi Néplap, 1963. március (20. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-28 / 73. szám

Csütörtök. 1963. március 38. 3 SOMOGYI NÉPLAP KIVÁLÓ ÜDÜLŐ A minap a bala toniéi lei »Má­jus 1.« SZOT-üdülő ebédlőjé­nek falára táblát helyeztek el ezzel a felírással: »Kiváló üdü­lő-“-. E szép környezetben levő, csinos külsejű, hatalmas épü­let már tizenöt éve szolgálja a dolgozók pihenését Homlok­zatán gyakran lengenek más nemzetek zászlói is jelezve, hogy a »Május 1.« az országok közötti csereüdültetés egyik fellegvára. A »Kiváló üdülő« címnek azonban csak első íz­ben tulajdonosa. Hogy éppen az 1962. évi munka alapján nyerte el ezt a megtisztelő kitüntetést, annak az az oka, hogy az üdülő dol­gozóinak tavaly sikerült az üdültetés kulturáltságát olyan magas színvonalra emelni, amely megfelelt a Szakszerve­zetek Országos- Tanácsának Üdültetési és Szanatóriumi Fő- igazgatóságától megszabott kö­vetelményeknek. S tették ezt számottevőbb beruházás nél­kül. Oroszlánrésze van ebben Takács Bélának, az üdülő ve­zetőjének és Mikus Istvánnak, a vendéglátás kitűnő szakértő­jének. Noha nemrégen kerül­tek jelenlegi munkahelyükre, •mindketten jó érzékkel tárták fel a tartalékokat. Saját rezsi­ben ízléses virágállványokat készíttettek. Neonosították, csi­nosították a folyosókat. Laká­lyossá tették az üdülő minden zugát. Kellemessé varázsoltat- ták a parkot. Nagy hozzáértés­sel változatos ételeket főzetnek, ízlésesen tálalják fel őket. Az sem kerülte el figyelmüket, hogy a felszogálókkal elsajátí­tassák a vendéglátóiparban szükséges idegen szavakat. A sok jó elgondolásnak sok leleményes megvalósítója akadt: Krischka Ferenc fűtő, Füstös József főkertész, Milo- szemi Pál főszakács, Zaklajka István, Csukái Dezsőné, Samu Józsefné szakácsok, akik az üdülő kitüntetésékor kaptak »Kiváló dolgozó« címet, jel­vényt, oklevelet, pénzjutalmat. És akik ugyan nem nyerték el ezt a címet, de jó munkájuk­kal kiérdemelték, hogy része­süljenek abból a huszonötezer forintból, amelyet az ünnepé­lyes termelési tanácskozáskor kiosztottak. FREILICHMANN: Elhizakodásra persze nincs ok. Hiszen ez csak az első ál­lomás, amelyet követnie kell a többieknek, míg a vándorzász- iót meg nem szerzik. Igaz, hogy nem sok, csak három pont hiányzott ahhoz a két­százhoz. amelyet a versenyben elérhettek, volna, ez viszont ar­ra figyelmezteti őket, hogy le­het még fokozni a munka in­tenzitását. — A cím erre is kötelezi az üdülő dolgozóit — hangsúlyoz­ta Bölcsföldi Tibor, a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Fő- igazgatóságának helyettes ve­zetője, aki az oklevelet átnyúj­totta a »Május 1.« személyze­tének. A jó munka elismerése mellett erre hívta föl figyel­müket Szőke Pál, aki a megyei pártbizottság és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának üd­vözletét tolmácsolta. Az üdülő vezetői megígérték, fokozzák erőfeszítésüket, hogy a beutaltak még megelégedet- tebben hagyják el az üdülőt. Ez a legfőbb mércéje mimiká­juknak. Mert kétségkívül na­gyon jólesett az a műsor, amellyel a kitüntetett üdülő dolgozóit köszöntötték a be­utaltak, a legjobb érzés mégis az, ha úgy távoznak, hogy szí­vesen térnének vissza bármi­kor. A »Május 1.« kollektívájá­nak ígérete minden bizonnyal nem marad puszta szó, hiszen az a tábla, amelyet most tet­tek föl az ebédlő falára, azt bizonyítja, képesek arra, hogy ígéretüket valóra váltsák. Szegedi Nándor Gazdag áruválaszték Falusi vásárlók Egymilliós forgalom a lakástextil- üzletben Kaposvár egyik legszebb épületében van a lakástextil- üzlet a Latinka téren. A bolt joggal érdemelte ki a vásárlók elismerését. Ízléses a kirakata, az üzlet tágas, napfényes. Az áru szánté kelleti magát. Győrffy Antal vezetésével hét eladó dolgozik azon, hogy min­den vevő elégedetten távozzon. Vásárlóból nincs hiány. Gyócsi Olga pénztáros kimuta­tásai is ezt bizonyítják. Persze az is elég, ha valaki egy órán át figyeli a forgalmat. Egy középkorú parasztasz- szony a szőnyegeket nézegeti. — Valami szépet tessék adni. A kislányom staíírungjába kell... Kárpáti Pál eladó megmutat­ja a szebbnél szebb mondem és hagyományos perzsákat. A nénike sokáig vizsgálgatja őket. Végül is hármat vesz egy­szerre. — Biztosam örülni fog a kis­lányom, ide jár Kaposvárra középiskolába. Jövőre érettsé­gizik. Építkeztünk, új bútort vettünk a szobájába. Már csak a szőnyeg hiányzott; Naponta átlag százötven ya- sárló fordul meg az üzletben. A vevők 65 százaléka falusi. A zárszámadások időszakában csaknem kifogyott a perzsa­készlet. A falusiak a legdrá­gább, legszebb áruikat vették. Az üzletvezető régi, tapasz­talt szakember. örömmel mondja: — Mi itt az üzletben szám­vetést tudtunk készíteni arról, hogy a szövetkezetek mi min­dent adtak a falusi emberek­nek. Ma már eljutottak oda falun is, hogy törődhetnek la­kásukkal, mert megvan hozzá a kellő anyagi alapjuk. Állandóan keresett cikk a függöny, az ágynemű és a mű­anyag szőnyeg. Az üzlet ha­vonta egymillió forint értékű árut értékesít. Sokan kémek négy-öt méter szélességű füg­gönyt is, ez azonban sajnos, nincs. A vásárló ilyenkor bosz- szús, és az eladó nem tud segí­teni. Jó lenne, ha az illetékesek intézkednének. Ez nem az üz­let, hanem a vásárlóközönség érdeke; Évenkénti elnökcseré vei? KAPOSHOMOK UTCÁJÁN beszélgetünk. Jerger János tsz- elnök bizonytalankodva vála- szolgat kérdéseinkre. Mint csakhamar kiderül, ezen nincs is mit csodálkozni: csak a leg­utóbbi közgyűlés óta vezeti a szövetkezetét. Scherer Adám és Bala Pál után most tőle vár­ja a tagság, hogy úgy irányít­son, hogy 22 forint fölé emel­kedjék a munkaegység értéke. Sikerül-e ez a raktárosból lett új vezetőnek? Illetve: az-e a megoldás a kaposhomoki Len­dület Tsz-ben, hogy szinte évenként cserélnek elnököt? Nyári Mihály, a szövetkezet traktorosa felénk fordulva mondja: »Csak azt nem értem, hogy miért engedi meg a járás, a megye, hogy nálunk minden évben más legyen az elnök. Nem úgy váltjuk ám le őket, hanem lemondanak. Azt mond­ta a közgyűlésen Bata Pali is — ő az, aki ott viszi a trágyát a kocsival —, hogy ne is kér­leljük, nem marad tovább el­nök. mert már nem bírja ide- gekkel.« A szövetkezet nehéz helyzete mondatta ezeket a szavakat a nemrég leköszönt elnökkel is meg a traktorossal is. Több szövetkezeti gazdával váltunk szót, fogatosokkal, ál­latgondozókkal. Valamennyien úgy vélekednek, hogy nem az eddigi elnökök hibája, hogy a szövetkezet csak ott áll, ahol áll. Dombos, többnyire homo­kos határuk 420 holdnyi szán­tója gyengén terem. De hát miből éltek korábban a kapos- homokiak? Nem a szántóföldi növénytermesztés volt megél­hetésük fő forrása. Jószágot tartottak, mert a rét meg a mező egyik-másik része — a kötötteb talajú domboldal — adott kellő mennyiségű takar­mányt. Jó bor is termett itt valamikor, abból is pénzelhet­tek. És most? MOST BIZONY 22 FORIN­TOT ÉR a munkaegység. A gazdák sorra-rendra adják el háztáji tehenüket, mert nincs elég etetnivaló. A közös jó­szágállomány talán ha megüti a közepes szintet, a tehenészet még ennél is gyengébb. A sző- !lők nagy része el van hanya­A csapjai (79» Andrej Andrejevics két na- tételeit, Vszevoiod Alekszeje- pon át hallgatag és mogorva vies! A lakásom nagy, elhe- volt Sem az orvosokat, sem a lyezhetek pancelszekrenyeket, fiát,'Valerijt, aki büntetésének és biztosítok helyet a rajzréo- L._ letöltése után hazaérkezett, nak. Azonkrvul elég, ha a raj- gedélyeztek Andrej Andreje- na közölte, hogy fiai részint . ____-áL/vr vrvV* pfttinan a V«7: iaT.Ot K<esziul . , ,* .• tótoííó'Wj iLroevn íl ncuL" rp’-dT’lTI.T. Ifi­vádbeszédben kelt ki az osto Igen fontos lett volna, hogy ba makacsság ellen, amely Andrej Andrejevics mellett ta- néhány vezető és többek közt pasztáit és odaadó segítő áll- éppen az előtte ülő, igen tisz- jón, aki nem törődik az idővel, telt és nagyrábecsült igazgató Nagy bosszúságára azonban sajátossága. A megsértett ilyent nem talált. A laborató- Vszevolod Alekszejevics egy räum munkatársai, idősebb, pillanatra ismét elvesztette családos emberek, nem vállal- higgadtságát, felugrott és me- hattafc többletmunkát, gint beverte fejét a iámpaer- 0nnan jött a segítség, ahon- nyőbe. Andrej Andrejevics ar- a legkevésbé várta. Egy ca apró ráncokba húzódott, s alkalornmai ebéd közben pa- ellenállhatatlan erővel tort ki naszkodo,tt Zinaida Ivanov- belőle a nevetés, még a kony- ránaik> hogy nem talál megfe- nye is kicsordult. Megtorolt« lelő rajzolót, és megkérte, be- a szemét, aztán a szekrényből széljen két diákfiával: nem likőrt: vett elő, amit a gondos tudnanak-e segítségére lenni. Zinaida Ivanovna szerzett be , .. számára — az egyetlen sze- Masnap reggel legnagyobb szes italt, amit az orvosok en- bosszúságára Zinaida Ivanov­golva. Van szőleje a közősnek ^is, de tavaly jóformán csak egy munkát végeztek el ben­ne: a szüretet. Kapálás, met­szés, permetezés nélkül ugyan mit adnak az öreg tőkék? Ke­vés a munkáskéz, nem jut em­ber mindenhova, mert a fiata­lok elhagyták a falut, s több­nyire csak az öregek tesznek- vesznek a jószág körül is, a mezőn is. Próbálkoztak tavaly dohánytermesztéssel, most is készítik a melegágyakat a pa­lántáknak. Remélik, hogy az idén több sikerrel jár fárado­zásuk; a múlt évben tudniillik szép volt ugyan a termés, a kötény nagyságú levél sem ment ritkaságszámba, de mi­re jött az autó a becsomagolt portékáért, befülledt, sokat veszített értékéből a dohány. Elpanaszolják, hogy régebben a paprikával jártak ugyanígy. Mezőgazdász, képzett szak­ember kellene ide. Ment az nincsen. A kaposhomokiak minden, igyekezete, próbálko­zása sem elég ahhoz, hogy el­mozduljanak a holtpontról. Ta­lálgatják, mihez is lenne érde­mes hozzáfogniuk. Talán mál­nást telepíthetnének, fejleszt­hetnék juhállományukat, meg gyümölcsfát, szőlőt kellene ül­tetni a domboldalra. Ezek azonban ki nem forrott, szak­mailag meg nem alapozott el­gondolások. NEM MI MONDJUK, TUD* JÁK ÖK: kicsiny szövetkeze­tük sorsát egybe kellene köt­niük valamelyik erősebb szom­szédéval. Erre egyelőre azon­ban nincs mód. Más megoldás­ra van hát szükség. Olyanra, hogy évről évre, ha apró lép­tekkel is, de előbbre juthas­sanak. Kérik, várják a kapos­homokiak a kaposvári járás mezőgazdasága irányítóinak se­gítségét. Ha a szakbizottságok tanulmányozzák a Zselicség gazdálkodását, ne kerüljék el ezt a falut se. Mert az éven­kénti elnökcserével nem javul, de ezzel nem is javulhat a helyzet, hiszen a nehézségeket nem a vezetők idézték elő; Mostoha körülményeik meg­változtatásához szakmai út­mutatásra, hatékonyabb támo­gatásra van szükségük. Kutas József Csaknem nyolcmillió forint kárt okozott a tél megyénk közútjaiban Április végére járható lesz minden út ként. hogy emlékeztesse az magyarázataim és megjegyzé- j^^latú tréfálkozás 'köze- szólt Valerij. Elmondta ebédre vagy az orvosságra, seim alapiam, amelyeket igyek- pette nagyon melegen búcsúz- egyik noismerose műszaki raj- Némán engedelmeskedett. szem a legreszlelesebben meg- kodtak. Majd Vszevoiod Alek- zolonak szeretne elhelyezkedni. A harmadik nap reggelén adni. Ezenkívül személyesen &zejevi ^ veszélybe Andrej Andrejevics, aki havai Andrei Andrejevics telefonált is szolgálhatok felvilágosítás- hozta a bjmpaemyőt. kezét es annak ismerőseivel szemben _ az Intézetbe. Nagyon kelle- sál a csog°ft vezetőjének. ösztönszerűen kopasz feje fölé rendkívül ketkedo allaspon ^ | hz-széleoiése volt az Könnyen felkereshet, s mm- . , ott foglalt el, nem válaszolt. A do-J igazgatóval. Eszmecseréjük es- den nesztoráén megoldódik... Andrej Andrejevics úgy logrol aztán a reggeli alatt töb-1 te folytatódott, amikor Vsze- — Megbocsát, draga hara- drezte> hogy élete legszebb be nem szo" volod Alekszejevics újból el- toin>,de ez megvateitnata a napjai tértek vissza: újból ne- a beszélgetést követő napon* látogatott Jakimenkóhoz. /V „ kiláthatott kedves munkája- kopogtattak Jakimenko lakása- j Az igazgató mintha karót mozdulattal, úgyhogy pás nak> amikor már egyáltalán nak ajtaján- Zinaida Ivanovna I ,I- ,110V ült s karos- fejét is beverte a lampaernyo .mAit.-. a Loldoasá- -nvi+rv+it: 3ítőt ; eev fiatal nőt* A télen erősen megrongálód­tak megyénk közútjai. Sok he­lyen életveszélyessé vagy telje­sen járhatatlanná váltak. — Milyen mértékű a rongá­lódás? — kérdeztük Zsila Gé­záitól, a Közúti Igazgatóság ve­zetőjétől. — A legsúlyosabb kárt a fel­fagyás okozta — mondotta. — A talaj alá beszivárgott víz úgynevezett jéglencsék formá­jában összecsomósodott, s meg­lazította a talajt. Eddig het­venezer négyzetméternyi terü­let, azaz mintegy tizenöt-húsz kilométer hosszú út vált használhatatlanná. A kár ösz- szege meghaladja a hétmillió­kétszázezer forintot. Megron­gálta az utakat az iszaplerakó­dás is. A dombos vidékről le­folyó víz alámosta, eliszaposí- totta az utat, így ötvenezer forint értékű kár keletkezett. Földkimosásról is sok közsé­günkből érkezett jelentés. Mi­vel az útpatkák nem voltak megfelelően árkolva, a víz az útcsatlakozásoknál, a bejárók­nál ráment az utakra, s kimos­ta a padkákat. Emiatt ezer köbméter területen körülbe­lül százötvenezer forint kár keletkezett. Hídjaink három­száztízezer forintos kárt szen­vedték. Tizenöt százalékuknál a töltészáró kúpok megrongá­lódtak, ez azonban nem aka­dályozza a közlekedést. — Hol szenvedtek legtöbb kárt az útvonalak? — Csaknem minden útszaka­szon volt felfagyás. A 646-os főközlekedési útvonalon, a Bö­hönye és Drávaszentes közötti szakaszon 4960 négyzetméteren, a nagybajom—barcsi útvona­lon 15 840 négyzetméteren fa­gyott fel a talaj. A földkimo­sás Szentgáloskér és Geszti körött volt a legerősebb: há­romszáz köbméter talajt mo­sott ki a hóié. Az Iregszemcse és Som közötti áteresznél ke­letkezett a legnagyobb mérvű rongálódás, itt ugyanis a tégla- boltozatú áteresz a hétszáz köbméternyi földcsúszás miatt leszakadt. — Milyen terv van az utak helyrehozatalára ? — Tekintettel arra, hogy csaknem minden utunkat meg­viselte az időjárás, s a tavasa útfenntartási munkálatokat is meg keR kezdeni, összevontuk a Közúti Igazgatóság és a Köz­úti Üzemi Vállalat munkaerőat Jelenleg két apparátus végzi a munkálatokat összesen ötszáz emberrel. Közülük kétszázan a javításokon dolgoznak. A káro­kat persze nem lehet egyik napról a másikra helyreállíta­ni, hiszen húszezer tonna anyagra van szükség. Ez a mennyiség rendes körülmé­nyek között egy évig elegendő. Ha a tavasz nem lesz szeszé­lyes és esős, az utak egy része magától is rendbe jön. A leg­szükségesebb javításokat áp­rilis 30-ig mindenhol elvégzik, úgyhogy megyénk valamennyi útszakasza járható lesz akkor­ra. Az utak összes javítását augusztus végéig fejezzük be — mondotta Zsila elvtárs. nyelt volna, úgy ült a karos- fejét is oeverte a lampaernyo- nem remdke ezi a boldogsá- nyitott ajtót, és egy fiatal nőt; székben, ősz bajuszát peder- be- majd udvariasan koszon! gQt/ kísért be, J getve, higgadtan bizonygatta, cs ^ozott. méein- Maga kereRett megfelelő raj- Andrej Andrejevics figyel-J mennyire hiábavalónk a to- „ a>lót,_ és megígérték, __ hogy messen szemügyre vette a lá*o-f rekvései. — maSába zárkózott’ Vszevoiod Alekszejevics, tárában. Reggelente melegen az okos és szívélyes férfi tud- felöltözött, és kiment az ud- elufasitas lelki Wߣ,«t szükség esetén az Intézetből gatót. Nagyon szerényen öltő-3 ez küldenek gyorsírónőt. zott, sudár lány állt előtte. szenvedést ^oz^^drej And- Yarrai eszközöket hoztak a íakasára. £<£ Sápadt arcát rövidre vá­reTevttsnek művel tevékeny és í°n' Jobb tabat huzva, T AndreÍ Andrejevics önfeledten gotk SLdör fekete hai kére rejevicsneK, nrnvei leverj y ^ ben-hosszaban bejárta az ud- Ay imézet munka­energikus természete nem tud ^ közben a gondos Zi- íe4e­^— ZAlbb, ö'UVicu. icxiry ano viovnv. r Másnap páncélszekrényt, Egyszerű műselyem ruhát és* rajzasztalt és más szükséges régi szandált viselt. Kék sze-f eszközöket hoztak a - - - ■■ Andrej Andrejevics öndör fekete haj kere-j Jó reggel! — köszönt j fog-j munkáin néi- vart’ miközben a gondos za- társai gyakran meglátogatták, haikan meglenni kedves munkájánál. Ivanovna kiserte. * tájékoztatták a munka me­KUL -un 1 Elmúlt néhány hónap: Ja- petéről. Jakimenko kijavítot­De hajthatatlan maradt; ifaömen-ko számára esztendők- ta a hibákat, tanácsokat adott. , — Rendben van! Akkor itt- nek rémiett ez az idő. Virág- Az ügy elmozdult az eddigi A leány leült egy szex szele-1 hon fogok dolgozni! — jelen- zd nyár volt már, amikor holtpontról, és gyorsan haladt re_- és nyugodtan tekintett aj tette ki határozottan Jaki- Vszevoiod Alekszejevics is» előre, a megvalósítás felé. Ké- házigazda szemébe, menko. rnét átlépte háza küszöbét, sőbb szükségessé vált, hogy — Mivel szolgálhatok? — ér- j __ Meg kell mondanom, Sókkal barátságosabb volt, Jakimenko személyesen ve- deklődött Jakimenko. 1 A ndrej Andrejevics — felelte mint azelőtt, s végül is elpa- gyen részt három új műszer — ügy tudom, műszaki raj-* kényelmetlen szünet után az naszolta, hogy az új műsze- leglényegesebb alkatrészeinek zoiót keres. Talán meg tudnék! igazgató —..ilyen eset nálunk rekkel a munka meglehetősen kidolgozásában. Az egyik mű- birkózni a munkávaL még nem fordult elő... elhúzódik. szer Sztyepankovszkij repülő- | *. Teremtse meg ennek fel- Andrej Aiick'ejevics valóságos gépéhez kellett, liolytatjukj W KUHÜÜ ftíKÜifi dÁÉáfitíffiah a fainMumnamumn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents