Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAKlACS LAPJA FIATALOK A HANQVERSENYDOBOQÓN SZOKATLANUL NAGY VÁRAKOZÁS előzte meg a Pécsi Zeneművészeti Szakisko­la növendékeinek hangverse­nyét. Örömmel tapasztaltuk, hogy — koncerten talár) elő­ször — telt ház várta a fiata­lokat, s így képességeik elis­meréseként forróbban csattan­hatott a taps, nagyobb tömeg, több ifjú zenerajongó része­sülhetett az élményből. Mert élmény volt ez az est, akkor is, ha akadtak kifogásaink; él­mény volt önmagában a zene­kar látványa, amint a csupa fiatalból álló együttes elmé­lyültem muzsikált; élmény a zene, melynek egyes részletei­vel fölülmúlták saját nagy ze­nek árun kát; és élmény még a mozgolódás, a szertelenség is, amely valószínűleg a siker fe­letti öröm következménye volt. AZ EST LEGSIKERÜL­TEBB SZAMA a befejező mű. Mozart g-moH ' szimfóniája volt. Ezzel bizonyította a szak­iskola zenekara igazi ráter­mettségét, képességeit. Meg­lepett, hogy nem valami »is­kolás lejátszás« tanúi lehet­tünk, ellenkezőleg. Éretten, stílusosain szólt Mozart muzsi­kája, s zeneiségének minden apró részletét, minden báját fel tudta idézni az együttes. A vonósok, játéka ragadott ma­gával leginkább: énekéinek, muzsikálnak a hegedűk, s xnegszólaltatóik belüliről ját­szanak. érzik és vissza tudják adni Mozart lelki világának rezdüléseit s a karmester, An­tal György elképzeléseit. A műsor kezdetén Bach h- moTl szvitje hangzott el Csu­por Lászlónak, a kaposvári zeneiskola tanárának fuvola­szólóiával, vonószenekari kísé­rettel. Jóllehet itt még bizony, talankodott a zenekar, általá­ban szépen oldotta meg fel­adatát, együttessé olvadt a fuvolával, melynek megszólal- tatója most is képességei leg­javát csillogtatta. Hasonlókép­pen nagy sikert aratott Szabó András, a kaposvári zeneisko­la tanéra Bach d-moll zongo­raversenyének egyenletes, szép tolmácsolásával. Erőteljesebb­nek. szabadabbnak, biztonságo­sabbnak éreztük most játékát mint szólóestjein. A HANGVERSENY LEG- VITATHATÓBB SZÁMA Mo­zart A-dúr hegedűversenyének tolmácsolása volt. Kiss Vil­mos, a fiatal művésztanár rendkívül képzett, tehetséges hegedűs. Játékának dinamikai gazdagsága, szép tónusa, biz­tos technikája dicsérhető. De gyakran küzdött intonációs za­varokkal, Mozart-fetfogásával pedig végképp nem érthetünk egyet. Játéka a romantikához hajló, túlkömplikállta — ép­pen dinamikai készségét csil­logtatni akarván, de ritmikai- lag is — Mozart végtelenül egyszerű s éppen egyszerűsé­gével ható muzsikáját. Amit játszott, hangjaiban Mozart volt, stílusában, felfogásában nem. Gondolom, ez éveinek csekély számával, romantikára hajló egyéniségével magyaráz­ható. Antal György zenekarával jelezte a szakiskola, a tanár­képzés magas színvonalát is, s ez külön elismerésre méltó. Zenekar-irányítása magabiz­tos, fölényes volt, bár tem­póvételeivel — főként Bach gyors tételeinél — vitatkozhat­nánk, s talán világosabb ve­zénylést igényelhetnénk tőle. PÉCSI VENDÉGEINK igen szép, megérdemelt sikert arat­tak, szereplésükről aligha mondhatnánk elismerőtóét, mintha azt vetjük papírra; szí­vesen és szeretettel várjuk őket máskor is Kaposvárra... Jávori Béla ...És valamennyien keresünk, szabadság !“ Érdekes és merész kísérlet­re vállalkozott a Kaposvári Közgazdasági Technikum iro­dalmi színpada: bemutatni és megszólaltatná a XX. századi spanyol és görög lírikusokat. A lelkes — és nemcsak korban fiatal — előadógárda tagjai ez­zel a műsorral lépnek először nagyobb nyilvánosság elé A múlt év őszétől ömképző- köri foglalkozásokon kovácso- lódtak össze irodalmi színpad­dá. Itt barátkoztak a költészet­tel, s egy fiatal tanárnő, Bu- zsáki Ilona áldozatkész irányí­tásával itt ismerkednek a szép magyar beszéd, a helyes be­szédtechnika és színpadi moz­gás elemeivel. Elmélyült mun­kával készülnek fel bemutat­kozó estjükre. Az estet már­cius 15-én, az iskola hagyomá­nyos ifjúsági napján tartják meg. Az összekötő szöveggel és kísérőzenével átszőtt *.., És valamennyien keresünk, sza­badság!« című műsorukban a XX. századi spanyol és görög költészet legnevesebb alkotói­nak (G. Lorca, A. Machado, J. Ri tszasz . és mások) magyar nyelvű fordításaiból idéznek. A versek között egy-egy na­gyobb lélegzetű poémát is elő­adnak oratóriumszerűem. Kü­lönös szeretettel csiszolgatják Ritsaosz Alfa, Béta, Gamma cí­mű elbeszélő költeményét, amelyben az antik világ derűs hangulatú mitológiai esemé­nyeinek színhelyére, Makromi- zosz szigetére száll a gondolat. A döbbenetes erejű ellentét már témájában is megrázó: a polgárháború után erre a szi­getre hurcolták koncentrációs táborba a görög hazafiakat. Sok energiát, leükiismeretes munkát és bátorságot követel ez a vállalkozás. Reméljük, méltó fogadtatásban részesül majd. fiz első Contergan-per Nyugat Berlinben A Chemie Grünenthal cég ellen, amely a Contergan nevű -gyógy­szer-—t előállította, a napokban kezdődik az első kártérítési per Nyugat-Berlinben. A nyolchónapos Michael M. szülei mindenfajta anyagi kár megtérítését követelik, amely abból származik, hogy az anya a terhesség ideje alatt orvosi előírásra Contergan szirupot sze­dett, s emiatt nyomorék gyermeket hozott a világra. Jelenleg Nyugat-Berlinben 80 olyan asszonyról tudnak, akinek gyermeke a csodaszernek kikiál­tott Contergan szedése miatt kar vagy láb nélkül született. (MTI) I i<__ AT em festeni, eladni ne. 1" héz. Az az igazi mű­vészet. Ugyebár festeni a fes­tőművész is tud, de eladni csak az életművész. Melyik a na­gyobb művészet? Az életművé­szet! És én az vagyok. Zseni! Nem is akármilyen, mert el­adom a képeimet... Akarom mondani, Helénkém, a felesé­gem képeit, mert festeni és el­adni egy személyben lehetet­len. Helénkém viszont a ház­tartási munkák mellett kények mesen festhet. Főzés közben kapja el mindig az ihlet. Egyik legnagyobb művére, a híres »Naplemente« című alkotásá­ra a spenót tükörtojással ih­lette. Sohasem szakad el a va­lóságtól az én kedves Helén­kém. Erdei tájképeihez min. dig favágás közbene gyűjt erőt. Művész a lelkem, nagy mű­vész! ... No de gyerünk, gye­rünk, mert el keU adnom a festményeket. A djon Isten, néném! Ki- “““ ■*-*• nek tisztelhetem, ked­ves néném... Ügy! Treszka nénémnek ... Nézze csak, ked­ves Treszka néném. Rögtön ki­terítem a képeket... Na, lát­ja, egy ember, aki házhoz szál­lítja a művészetet. Ezeket néz­ze, mamám! Ilyen képeket még nem tapogatott. Érzi a fogá­sán? Kötényt nem szabnak jobb vászonból! Meg ami raj­ta van... Aha, látom az a jé. zusos tetszik magának. Máriás huncut legyek, ha nem azt vá­lasztanám magam is. Egy ki­csit távolabbról nézze, úgy még szebb.». Nana! Ne men­cÁa íxjxlzl nuwéí’zet jen egészen a kert végébe, mert akkor nem látja a glóriá­ját. A Máriáját! Ez békebeli glória ám, kedves Treszka né. ném. Látja, igazi körzővel ké­szült. És a fejtartása ennek a Jézusnak... Ide nézzen! Itt a kezén ezt a két galambot fi­gyelje ... hercig. mi? Látja, ott hátul... Ne á keretet fi­gyelje, ott szilvafák vannak, A képen, a háttérben, látja? Ez mind olajfa. Ezek az olajfák megérik a potom négy pirosat, és ingyen kapja Jézust, a két galambot meg a felhőket. Es micsoda felhőket?! Na, ne te. ketóriázzon, néném. Művész vagyok én, nem házaló! Néz. ze!... így még jobban láthat, ja a napon, az ott, mind flui. dum, abban keringenek a szubsztanciák! Halála után a magáé is ott fog majd köröz­ni. Közelről nézheti az űrhajó, kát is... Én nem gondolkod­nék, kedves néném, azért a négyszázért! Hiszen ingyen adom. Ne kintről nézzék, ked­veseim, jöjjenek beljebb a ka. pun. Maga meg, néném, szalad­jon a pénzért. Nyúljon konyá­kig a szalmazsákba, megéri... Nézzék csak! Ezek az igazi festmények. Valódi vászon, va­lódi olaj... Köphetik, dörgöl­hetik, gyűrhetik, moshatják, vasalhatják! Megtartja színét, és kirúgja magát, mint az an­gol szövet. Aha, aha, látom, a fiatalember a »Cigánylány«. nyal kacérkodik. Klassz, mi?.- Azt elhiszem! Nem hamisít, vány... Figyelje a melleit, meg a ruhája alól kilátszó tér. deit ...Az sem kutya, mi? Ha megveszi, nem kell nősülni sem, ezzel asszonyt visz a ház. hoz! Látja ezt a paszujevő kis. száját, milyen édesen csücsörít ? Tarkabarka ruhája megéri az öt kossuthlajost. Ami a ruha alatt van, azt ingyen adom... Mit beszél? Maga ne szóljon bele, uram. Erre mondja, hogy giccs? Nézze meg a színkeve­rést. Igazi okkersárga és cinó. bervörös. Ha Rembrandtnak, tudja ki volt az a Rembrandt? ...Na! Ha Rembrandt ilyen festékhez juthatott volna, nem evett volna száraz kenyeret. Ugyan,.. Legalább előttem ne játssza meg a műértőt... Iga­za van, galambom. Az úr a le­vegőbe beszél... Ebből? Egyet ebből, egyet ebből. Angróban húszat engedek. Ötnyolcvan lesz a kettő... Ez a szoba dí. sze. Van ízlése, galambom. Szép őzikék, mi? Szerelme­sek... Hehe... Uram! Ha so­káig lázit, följelentem üzletron- tásért.Hogy én ismerem.e Munkácsy »Ekcehomok«-ját? Nevettet, uram... Munkácsy is halála után futott be. Ne­kem még van huszonöt évem, és én is befutok. A képeim negyven év múlva védettek lesznek! Ingyen takarékbetét­hez jut, alá ezekből vázáról.­m&m ■mm BESZÉLŐ 15 2 13 5 88 2 96 8 66 1 27 4 71 9 12 SZAMOK 8 66 1 27 4 71 9 12 A felszabadulás előtt a ma­gyar ipar viszonylag elmara­dott volt. A második világhá­ború súlyos károkat okozott, és az ipar teljesítőképessége csak­nem a felére csökkent. A gyors ütemű újjáépítés eredményé­ként az ipar mái* 1949-ben töb­bet termelt, mént a háború előtt bármikor. 1959-ben az ál­lami ipar háromszor annyit termelt, mint 1949-ben, és négyszer annyit, mint ameny- nyit 1938-ban a gváripar ter­melt. 1956 után az ipari ter­melés évről évre egyenletesen — évenként mintegy 13—14 százalékkal — növekedett. • • • A* állami iparban 1959-ben kétszer annyi munkás dolgo­zott, mint 1949-ben. Az egy munkásra jutó termelés a jel­zett időszakban kereken 50 Látja ezt az »Almahámozó lány-x-t? Ügy árad belőle az élet, majd kilép a keretből... Miért? Ne röhögtessen, uram! Azért nem lépi túl a keretet, mert kerettúllépésért sokan le. buktak már! Van vádlija, mi? Nő ez, tetőtől talpig... Ho­gyan? Ki forgolódik a sírjá­ban? Benczúr? A Gyula? Min. denki úgy forog, ahogy akar! Én sem loptam a tehetsege, met... Van még kettő, kinek adjam? Ne tanakodjanak, mert elfogy. Ezt a »Keresztrefeszi- tett-x.et? Nem balhéból mon­dom, de szívemből csöpögött lábaihoz a vér, amíg keresztre feszítettük... Az asszonnyal ketten! ö a kezeit, én a lábait szegettem az ecsettel. Művész, élet, nehéz élet. Néha fizikai munkát is kell végezni ... He­lyes! Magának meg azt a »Dinnyés« képet... Három száz! Ez nem mirelit dinnye... Na, végre! Látja, uram, hiába csaholt... Egy darab sem ma­radt. A művészetet viszik, mint a cukrot! • • • TT áram deci tisztát... Hej, Helénkém, He­lénkém! Aranyat ér a kezed... Még három decit... Magának is, én fizetem! Művész va­gyok, kérem... Milyen mű­vész? Ne kérdezzen bárgyúsá. got, édes csapos kartárs! Néz­zen a hajamra, könnyű kita­lálni... Az ecset mestere... De ma eladtam a képeket és megnyiratkozom... Vincié György százalékkal nőtt. 1965-ben a termelékenységnek 37—40 szá­zalékkal kell meghaladnia az 1958. évi színvonalat. *♦ * 1950—1958 között csaknem 100 új iparvállalatot építet­tünk. Az új iparvállalatok 1958-ban az állami, ipar terme­lésének kb. nyolc százalékát adták. Az új üzemek közé tar­tozik a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek rekonstruk­ciója, az Almásfüzitői Tim- ' öld gyár, az Inotai Alumí­niumkohó, a Csepeli Csőgyár, a Soroksári Vasöntöde. • * * A mezőgazdasági összterme­lés 1959-ben 41—43 százalékkal volt több, mint 1949-ben, és 20—22 százalékkal haladta meg a háború előtti évek át­lagos termelési színvonalát. m * * A fontosabb gyümölcsfélék­ből az utóbbi négy évben át­lagosan mintegy 35 százalék­kal termett több, mint 1938- bam. A gyümölcskivitel az or­szágnak évente több mint 100 millió devizaforintot biztosít. Tolvaj kiáltott fogdmeget... Többször figyelmeztették már a vásárlók a Május 1. ut. ca 77. számú önkiszolgáló élei. mi szerbolt vezetőjét, hogy Ko. rnáromi Károly Kaposvár, Vi. rág utca 21. szám alatti lakos csokoládét és egyéb árukat tesz zsebre fizetés nélkül. A minap az egyik eladó észrevette, hogy Bíró Pálné Virág utca 9. szám alatti lakos egy pohár tejfölt és egy csomag gyufát csúsztat zsebre. Azonnal elóadatták ve­le az eldugott holmit. A vevők méltán botránkoz- tafc meg az eseten. Legjobban Komáromi Károly kiabált, hogy ez mégiscsak disznóság, és példásan meg kell büntetni a tolvajt. Néhány pillanat múl­va azonban már ő állt a te­kintetek kereszttűzében. A pénztárosnő ugyanis látta, hogy Hunyad-desszertet és Ezüst-desszertet tett el, és a fizetéskor nem adta elő. Be­hívták Komáromit a raktárba, s felszólításra előadta a cso­koládékat, és azt is bevallotta, hogy máskor is vitt már el édességet fizetés nélkül. Fejszámolással nem megy A Isz-dnök hozzákezdett a zárszámadási beszámolóhoz. A bevezetőt nem úgy olvas­ta fel, hanem kötetlenül mondta eL Amikor aztán odaért a terméseredmények­hez, a vagyongyarapodáshoz, a pénzforgalomhoz, föl kel­lett vennie a papírt. Meg is indokolta ezt: — Milliókban beszélünk, ilyen nagy számo­kat képtelen az ember fej­ben tartani. Pataki, a fejszá­moló művész kellene ide, az talán boldogulna papír nél­kül is... ... Hint az alföldi nyulak? Egyik \ szövetkezetünk Csangrád megyében vett fu- tóLovakat. Még nem hozHk el a két paripát, de már be­szélnek róluk faluszerte. Az egyik tsz-gazda aggályos­kodva mondta a minap: — Sík vidékhez szoktak azok, nem bírják el a hintót a mi dombos határunkban. Ügy járhatunk velük, mint az erdészet a tapsifülesek- keL — ? — Az Alföldről hozattak vadnyu lakat. Amikor az er­dő szélén elengedték őket, egy sem futott fölfelé, mind­egyik vissza akart bújni a ketrecbe. i, — ki ~ * • • A legöregebb ghanai A napokban hunyt él Opa~ nin Kwaku Nipa-Awi, Gha­na egyik legidősebb lakosa. 130 évig élt, s 400 gyermeke és unokája volt. Opanin Ni­pa-Awi tapasztalt vadász volt, és élete során több mint 300 elefántot ejtett eL • * * Mennyi elnöki Becs városa nemrégiben statisztikát készített az osztrák fővárosban működő különféle egyletekről. Megál­lapították, hogy Bécsben nem kevesebb, mint 80 000 ember visel valamiféle tiszt­séget ilyen vagy amolyan egyletben. • • • Greta Garbo mint életmentő A közép-olaszországi Villa Santa Maria-hegyi falucska lakosságának nagy része el­mondhatja magáról, hogy Greta Garbo mentette meg az életét. Az történt ugyanis, hogy egyik este a hegyoldaliból száz tonna súlyú sziklatömb hullott a falura, és a házak egy részét betemette. Sérü­lést csak egy mozgásképtelen öregasszony szenvedett, a pi­ciny falucska többi lakója ugyanis a falu vendéglőjében gyűlt össze, ahol a televízió­ban Greta Garbót nézték a »Mata Hari« című fiimiben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. Iá. Telefon 15-10, 15-11* Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe*# T.« — —. ^«» T Cl * NEM JÖN A BUSZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents