Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

Csütörtök, 1963. február 14. 5 SOMOGYI NÉPLAP tyméfoivhJc \y s/ g//w&*€>*. A termelőszövetkezeti nyugdíjra való igény bejelentéséről A termelőszövetkezeti nyugdíjra való igényt — az erre a óéira rendszeresített igénybejelentő lapon — az SZTK-nak az igénylő lakhe­lye szerint illetékes alköz­pontjánál (kirendeltségénél) lehet bejelenteni. Lehetőleg csatolná kell hozzá vagy be kell mutatni a kérelem elbí­rálásához feltétlenül szüksé­ges iratokat: 1. A születési vagy házassági anyakönyvi kivonatot (sze­mélyes igénybejelentés ese­tén elégséges a személyi iga­zolvány bemutatása is); 2. az 1929. január 1-ét kö­vető munkaviszonyokra vo­natkozó okiratokat (régi és új mintájú munkakönyvét, esetleg szolgálati bizonyítvá­nyokat stb.); 3. tanácsi igazolást arról, hogy az öregségi, rokkantsá­gi vagy szülői nyugdíjat igénylő személy munkavi­szonyban nem áll, és kereső foglalkozást nem folytat; 4. a termelőszövetkezet iga­zolását a tagság időtartamá­ról- az évemként teljesített munkaegységek számáról stb., valamint arról, hogy az igénylő a termelőszövetke­zetben rendszeres munkát nem végez. A tanácsi és a termelőszö­vetkezeti igazolás céljára kü­lön nyomtatvány van. Az SZTK megyei alköz­pontja (kirendeltsége) a nyugdíjügy megfelelő előké­szítése után az iratokat ha­tározathozatalra az Országos Nyugdíjintézetnek küldi meg. Az Országos Nyugdíjin­tézet határozata ellen a kéz­besítést követő 15 nap alatt a Termelőszövetkezeti Nyug­díjügyi Bizottsághoz lehet föllebbezrü- A föllebbezést az Országos Nyugdíjintézet­hez kell benyújtani (Buda­pest, V., Guszev u. 10. sz.). A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság vég­érvényesen eldönti a nyug­ellátás összegét, a rokkant­ság fennállását, a munkaké- pességcsötkkenés mértékét és a gondozási pótlékra való jo­gosultságot. Egyéb jogvitás kérdésekben a határozat kéz­besítését követő naptól szá­mított 60 napon belül a bi­zottság határozata ellen ke­resettel lehet fordulni az SZTK-nak a nyugdíjigény­felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége) székhelyén működő járásbírósághoz. Dr. K.J. Tudnivalók az államkölcsönkötvényekről Több olvasónk fordult hozzánk a különféle béke­kölcsönkötvények vissza­fizetésével, lejáratával, elévülésével kapcsolatos kérdésekkel. Az alábbiak­ban összefoglaljuk a szük­séges tudnivalólcat. Mint ismeretes, a Minisz­tertanács határozata alapján a pénzügyminiszter 1949-től 1955-ig évenként államköl- csönikötvényeket bocsátott ki. 1949-ben bocsátották ki az ötéves Tervkölcsönt, 1950- ben a Békekölcsönkötvényt s utána évenként a második- a harmadik, a negyedik, az ötödik és a hatodik békeköl- csönkötvényt. Az első és má­sodik békekölcsönnél kama­tozó és nyereménykötvénye­ket bocsátottak ki- Ezeket a kamatozó kötvényeket 1957. június 30-ig a »-Magyar Nép- köztársaság 4 százalékkal ka­matozó törlesztéses kölcsöne-« elnevezésű kamatozó köt­vényre vagy Hatodik Béke­kölcsön-kötvényre kellett át­cserélni. Gyakorlatilag tehát a ma meglevő békekölcsön- kötvények nyereménykötvé­nyek, névórtékben vagy nye­reménnyel fizetik vissza sor­solás után. Mindegyik kölcsönt éven­ként kétszer sorsolják. A nyilvános sorsoláson 100 000, 50 000, 25 000, 10 000, 5000, 1000, 500, 300 és 200 forintos nyereményeket sorsolnak, il- letvp kötvényeket névértéik- ben húznak ki. A sorsolást követő napokban a nyertes kötvények bevonása ellené­ben a takarékpénztár-fiókolk és postahivatalok megkezdik a nyeremények kifizetését. A postahivatalokná1 1000 forin­tig lehet beváltani a kötvé­nyeket. Az ennél nagyobb összegű nyereményeket a ta­karékpénztár fizeti ki. Az 10981956. sz. MT-hatá- rozat megszüntette az állam- jkölcsönkötvények kibocsátá­sát- E határozat rendelkezett arról is, hogy az 1950 után kibocsátott valamennyi ál­lamkölcsön lejárata 1974- de­cember 31-e. A kölcsöníköt- vények elévülési ideje a le­járatot követő 3 év (84/1952. MT sz. rendelet), tehát a bé­kekölcsönök esetében 1977. december 31-e. Az ötéves Tervkölcsöm 1955. április 1-én járt le, ennek elévülési ideje 1958. április 1-e volk Eddig az időpontig lehetett a tervkölcsönkötvények névér­tékét (esetleges nyeremény­nyel növelt értékét) vissza­követelni. Ha valakinek ma is van még tervkölcsönkötvé- nye, már nem válthatja be. Abból, hogy a békekölcsö­nök 1977 végén évülnek el, az is következik, hogy a már megejtett sorsolásokon kihú­zott kötvények névértéke, il­letve nyereménye 1977. de­cember 31-ig bármikor fel­vehető- A húzások eredmé­nyét a sajtó és a hivatalos nyereményjegyzék közli. Ál­talános tapasztalat szerint a nyereményjegyzéket sokan felületesen nézik meg, elke­rüli figyelmüket, hogy a tu­lajdonukban levő kötvények közül egy-egy a kihúzottalk között szerepel. Előfordult Kaposváron is, hogy egy 100 000 forintos nyeremé­nyért a kö lcsönkötvén y tu­lajdonosa nem jelentkezett; a takarékpénztár csaknem kétévi nyomozás után derí­tette ki a nyertes kilétét, a nyereményt természetesen csak ekkor fizethette ki. Az államlkölcsönfcötvények be­mutatóra szólnak, azt kide­ríteni, hogy egy-egy kötvény ma (vagy a sorsolás idején) kinek a birtokában van, igen nehéz. A takarékpénztár fiókjai­ban meg lehet tekinteni az állajnkölcsönök eddigi sorso­lásairól készített összesített nvereménvjegyzéket. A köt­vénytulajdonosok egyeztet­hetik a birtokukban levő köt­vények számát a nyeremény­jegyzéken feltüntetett szá­mokkal. Ifj. Kordován Gyula, az OTP szakelőadója Kubikosokat március 1-ével felveszünk. Fizetés teljesítmény szerint. Jelentkezés naponta fél 8—lQ-ig a Kertészeti Vállalat Árok utcai telepén. ___________________(16036) A „MEZ" elektromotorok világsikere A csehszlovák »MEZ« típusú elektromotorok igen jó hírnévnek örvendenek a Német Szövetségi Köztársaságban, Svájcban, Finnor­szágban, Norvégiában, Törökor­szágban, Izlandban és más orszá­gokban. Ez elsősorban megbízható­ságuknak és annak köszönhető, hogy a legkülönbözőbb feltételek között is használhatók. 1962-ben csupán Belgium és Hollandia csak­nem 11 003 »MEZ« típusú elektro­motort vásárolt Csehszlovákiától* AI ILLETÉKESEK VÁLASZAI, F|LU| HOZZASZOLASA[ Nem less panasz a panaszkönyvre Lapunk január 18-i számá­ban cikket közöltünk »Ké­rem a panaszkönyvet. . .« címmel. Megírtuk, hogy a Pa­tyolat Május 1. utcai üzleté­nek panaszkönyvében nyoma sincs az intézkedéseknek, s hogy a kaposvári postahiva­talban csak a csoportvezető­től lehet megkapni a panasz­könyvet. A félnek át kell mennie érte a csomagfeladás­hoz. Megemlítettük azt is, hogy a kaposvári vasútállomáson az utas csak nagy nehezen juthat hozzá a panaszkönyv- höz a forgalmi irodában. Kanalas László, a Patyolat igazgatója a következőket fűzte cikkünkhöz: »Egyetértünk a bírálattal. Intézkedünk, hogy a jövőben ne forduljon elő hasonló eset. A panaszokra megfelelő választ nem tudunk már adni, az ügyfeleknek azonban írunk levelet. Elnézé­süket kérjük azért, hogy pa­naszukat nem orvosoltuk kel­lő időben. Ezután azonnali ki­vizsgáljuk a panaszkönyvbe bejegyzett kifogásokat, s meg­tesszük a szükséges intézkedé­seket.« A Pécsi Postaigazgatóság a következőket válaszolta: »A kaposvári postahivatalban nem egy helyen intézik a fel­vételeket. A csomagfelvétel he­lyisége például az épület má­sik részében található. Hiba, hogy a hivatal nem vette fi­gyelembe ezt a körülményt, s a panaszkönyvet a csomagfel- vétefli helyiségben tartotta. A panasztevőknek a másik he­lyiségből ide kellett átfárad­niufc. Intézkedtünk, hogy mind a két helyen tartsanak pa­naszkönyvet. Mivel a csoport- vezetők feladata, hogy a fe­lek bejelentését, panaszát megvizsgálják, helyes, hogy ők kezelik a panaszkönyvet.« Tóth János, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője kö­zölte, hogy a kaposvári vasút­-Siófok, 1963 — Fények és árnyak« című cikkünkben Európa egyik. leglátogatottabb fürdőhelyének gondjairól ír­tunk. Szóvá tettük, hogy évek óta vitáznak az illetékesek a művelődési ház építéséről, s a tízezer lakosú községnek még mindig nincs ilyen intézmé­nye. Késik az ipari üzemek kitelepítése is. A Balatoni Intéző Bizottság a következőket válaszolta a lakunk január 30-i számában közölt cikkre: »A fejlesztési terv szerint a Fogas épület­tömb helyén épülő háztömb­ben emelkedne Siófok korsze­rű művelődési háza. Ez az intézmény nemcsak a Siófo­kon üdülő kül- és belföldiek­nek nyújtana szórakozást, ha­nem a tízezer lakosú, rohamo­san városiasodó község lakói­nak is. Már korábban java­soltuk a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának, hogy oldja meg a Fogas épület­tömbjével kapcsolatos felada­állomás dolgozói helytelenül jártak el, amikor nem adták át első kérésre a panaszköny­vet. A hibát elkövetőket az igazgatóság felelősségre vcnta. Ugyanakkor felhívta az állo­más vezetőinek figyelmét, hogy a jövőben azonnal adják oda a panaszkönyvet az uta­soknak.« tokát. Kilátásba helyeztük anyagi segítségünket is. Saj­nos, a megyei tanács még a mai napig sem adott pozitív választ. Az ipartelepítésire alkalmas helyet mér kijelölték. Eigy ilyen nagyszabású vállalkozás­nál először közművesíteni kell. Erre a célra 25 millió fo­rint áll a község rendelkezésé­re. Most készül a beépítési ja­vaslat. Ez meghatározza, hogy az ipartelepítés során hova milyen magasépítmény kerül. A javaslat azt is feltünteti, melyik mikor épül meg. Erre azért van szükség, hogy az Országos Tervhivatal biztosí­tani tudja a szükséges hitelt. A Balatoni Intéző Bizottság modem ipartelepet kíván ki­alakítani Siófokon. Az üze­mek idetelepítésével egy idő­ben megépülnének az étter­mek, üzletek stb. is.« Már kijelölték az ipartelepítésre alkalmas helyet Siófokon Akiknek télen—nyáron egyforma a keresetük Most is van munkájuk a jutái brigád- és csapatvezetőknek — Még meg sem szikkadt a tegnapi hó, már ismét havazik- A kutyát se zavarja ki az em­ber ilyen időben — panasz­kodnak a jutaiak. ök maguk mégis dolgoznak, amit lehet. Jól tudják, hogy semmit sem lehet elég korán elkezdeni, így az egységszerzésit sem. A munkákat most is szervezni, irányítani kell. A jutái Szabad­ság Termelőszövetkezet brigád­vezetőinek télen is, nyáron is 40 munkaegységet írnak jóvá havonta. Igyekeznek is rászol­gálni, s míg a tagok egymást váltják a kinti munkákban, ők napról napra helytállnak. A Szabadság Tsz-nek három növénytermesztési brigádvezetője van: Bajzik Kálmán> Vörös József és Kiss Kálmán. Mit csinálnak ilyen­kor, mivel töltik idejüket? — Az én brigádomból húszán dolgoznak rendszeresen — mondja Bajzik Kálmán. — Az asszonyok kukoricát morzsol­nak, töreket meg szalmát ra­kodnak, a férfiak pedig trá­gyát hordanak. Mindenütt ott kell lennem. A töreket a tagok­nak hordják a fogatok, szá­mon kell tartani, hogy kinek mennyit visznek. Nagyon jó számit van, ezért most a trá­gyahordás a legfontosabb­— Nálunk is ezek a munkák folynak — veszi át a szót Vö­rös József. — A brigád kilenc fogata trágyát hord a Szilvás­dűlőbe. Kiss Kálmán brigádja is eze­ket a munkálatokat végzi. Viaskodnak a hóval és a hideg­gel a fogatosok meg a rako­dók, de ott vannak a rakodás­nál, a kukoricamorzsolásnál a növénytermesztési brigádveze­tők is. Mit dolgozik az állattenyésztési brigádvezető? Csima László­nak télen is ugyanannyi a dol­ga, mint nyáron. Sőt a zord időjárás még tetézi feladatait. — Itatás előtt föl kell me­legítenünk az istálló vízcsap­jait, A növendékmarha-istálló­ban meg a sertésfiaztatóban csak megfelelő téliesítéssel si­került kedvező hőmérsékletet biztosítanunk — magyarázza a brigádvezető. Neki kell az utal­ványozott takarmányt eloszta­nia, ő állapítja meg- hogy me­lyik állatnak jár csak alapta­karmány, és melyiknek van szüksége pótabrakra. Estén­ként megnézi a majorban a növendékmarhákait, onnan a sertésfiaztatóhoz megy, mert ezekben a napokban várhatók az ellések. Éjszaka ugyanezt az utat ismét megteszi: ellenőrzi az éjjeliőröket. Az állatte­nyésztési brigádvezetőnek töb­bet, pontosabban kell most dolgoznia, mint nyáron­Van-e munkája ilyenkor Ka- ponya Antalnak, a tsz építési brigádvezetőjének? Mert ő is megkapja ezekben a hónapok­ban a 40 egységet ugyanúgy, mint brigádvezető társai. — Bár az építkezés szünetel, van elfoglaltsága a brigádnak. Most például tüsköt hasoga­tunk, és fát fűrészelünk. Per­sze nem mindig vagyok együtt az embereimmel- hiszen a bri­gádvezetőnek akad más tenni­valója is. Nemrég jártam Ka­posváron, és nádpadlót rendel­tem a tavasszal induló építke­zéshez — mondja Kaponya Antal. Gondoskodik az építési anyagok beszerzéséről, ő szám­fejti a kovács és a bognár munkabérét Nem töltik tétlenül a telet a Szabadság Tsz csapatvezetői sem. Tizennégy ember teljesít­ményét számolja el havonta Szabó László fogatos csapat- vezető, ezért 96 egységet kap évente. Neki most is ugyanúgy megvan a teendője, mint más évszakokban: este szólnia kell a fogatosoknak, hogy másnap hova menjenek. Ö szerzi be a szükséges kocsikenőcsöt meg a sínvasakat is. Csapatának tag­jaival elégedett: — Kevés bajom van az em­berekkel, reggel sietnek befog­ni, és egész nap becsületesen dolgoznak. Aki reggel az utol­só, annak kell összetisztítania a szemetet az istálló előtt, no meg kevesebbet is keres, mint aki elsőnek hajtott ki az ud­varból­A női munkacsapat-vezetők­nek kevesebb a dolguk, de ők is ugyanúgy, mint nyáron, szólnak az asszonyoknak, akik­re sor kerül a kukoricamorzso­lásnál vagy a rakodásnál. Este, amikor már a lovak is az istállóban pihennek, és el­csitult a morzsoló hangja is, a növénytermesztési brigádveze­tő meg az állatenyésztési bri­gádvezető tanácskozásra ülnek össze a tsz-irodában. Beszámolnak a munkáról, és megbeszélik a másnapi tenni­valókat. Beosztják egymás kö­zött például azt is, hogy három héten belül a kovácsműhely­ben megjavítják mindhárom brigád ekéit, fogasait, lókapáit. Dobai József tsz-elnök hasz­nosnak tartja ezeket a tanács­kozásokat. — Nagyobb időközökben he tenként is tarthatnánk ilyen eligazításokat, hiszen nincse­nek nagy munkák. Azonban vannak sürgősebb dolgok is amiket csak gyakori megbeszé­lésekkel tudunk elrendezni. Ilyenkor döntenék arról is hogy mikor küldjenek vontatót a somogyjádi malomba, hogy elvigye a tagok gabonáját. Az­tán ki-ki a munkanaplójába bejegyzi a másnapi tennivaló­kat, és azt, hogy hány ember­re lesz szükség. Naponta ülnek össze a juta brigádvezetők, és mindig var- miről beszélni. Mert télen serr áll le a munka, akadnak ten nivalók a közös gazdaságban És ezek szervezéséből, irányi tásából a brigádvezetők is k veszik részüket­Hcrnesz Ferenc Leincester Heming- vvayt, a nagy író tesí- véi-éí sz smelt ék ki a Nobel-ciíjas író életéről készülő film főszerepé­re. Nemcsak az ért­esett rá a választás, mert meglepően ha­sonlít .• az elhunyt író­ra, hanem azért is, mert ő írta testvérérő. a legkitűnőbb életraj zot. * * * Brigitte Barde. játssza a »Megvc tés« című új film főszerepét. A Mo­ravia műve alapja ' készült forgató­könyvből J. L. Go dard készít filmet. ... Játékfilm készül M oszkva véd elme ­ről a MOSZFIL: stúdióban- A máso dik világháború leg­drámaibb és legiz­galmasabb epizódját Szemjon Negarnlj dolgozta fel. A fil­met Vaszilij Ordin- szkáj rendezi. Elizabeth Taylor Londonba költözik Elizabeth Taylor pro­pagandafőnöke közöl­te, hogy a szép film­sztár Londonban vesz házat, s végleg az an­gol fővárosba költözik. Taylor jelenleg Richard Burtonnal filmezik; re­méli, hogy márciusra befejeződik a forgatás, s végre megtelepedhet Londonban. A film­sztár az angol fővá­rosban született, szü­lei is itt élnek. * * * Vittorio de Sica Cey­lonban forgatja a »Ceyloni románc« cí­mű új fiimiét. A neves olasz rendező alkotá­sában Gina Lollobri- gida, Marcello Mast- roianni és Claudia Cardinale játssza a fő­szerepeket. Az új film a közép-ceyloni teaül­tetvényeken játszódik. * * * Elkészült az első francia—belga kopro- dukciós film. A »Hat megölendő ember« cí­mű humoros bűnügyi történet Bruges-ban játszódik. Hat bandita elrabolja az egyik kö­vet kislányát váltság­díj reményében. A rendőrség megbíz egy nyomozót, hogy tegye ártalmatlanná a ban­dát. A detektív hat kü­lönböző álöltözetben férkőzik a gyermekrab*- lók közelébe. A fősze­repet Philippe Nicaud alakítja. Partnerei Jacqueline Maillan, Jacques Dumesnil és Jess Hahn. A filmet Ivan Govar rendezte. * * * Párizsban forga1 Luchino Visconti. Pirandello »Hal sze­ren keres egy szer­zőt-« című, hazánk­ban is bemutatott színművét viszi vá­szonra. A filmválto­zat főszerepeit An­nié Girardot és Togm-Paul Belmon­do alakítja. * * * Tr ötmillió dolláros- ■ "■'"rrqoi készül a?- —olasz— ’’e-n/nyel koproduk­forgatott »A ^’r^ó*. Pms regé- "'•ének filmváHoz'T- ■t'» varnaros/yn a kö­zönség elé kerül. * * * Hanyatlik a francia filmipar A franc;a fúrrroar «>-• ér ténv leges teijesitmé- .■V« irtott ’Ven nr-gv a V-«yánbség. Francíaor- több 1YŐnt fil'd foerlaníO^’k ?«*­«ryá-tás^vnV a«5 017 filmrendezőt tar­tanak ny’lváu. Ezzel sremben évente olyan c-rr/yz filmet forgatnak. l-ben e«ak s^áz "’Imrendezőt fn*rlM- h"»itattak. A rre kevesebben lá­togatják. 1955-ben Pá- egv?k l'•»nagyobb b-'mrtatómozjában * *0q i->gyet adtak- má- esak “*'*) jegyet, 1961- ben pedig csak 882 030 darabot. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents