Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-10 / 34. szám
Vasárnap, 1968. február 10. 3 SOMOGY! üCFLAP Tanulssfsros 4P' Számadás, a megerősödés ét éről Kiemelkedett a gyengék sorából a balatonújlaki tsz AMIKOR A BALATONUJ- LAKI ÚJ ÉLET TSZ-BEN Beszélgetésre hívtuk meg a Kaposvári Keíeanyag-kikészí- tő Vállalat brigádvezetőit. Ti. zenheten jöttek el a hívásra. Ennyi brigád dolgozik a nagyobbrészt nőket foglalkoztató üzemben. A Kiss Ilona vezette Május l.-brigád háromszor, Tormási Gyuláné Harcos-brigádja kétszer nyerte el a szocialista címet. Fülöp József né Haladás, VÖlgyesi Lászlóné Kilián György, Payer Jánosné Barátság és Sprigmann Jó- zsefné Béke nevet viselő brigádja nemrég alakult, s küzd a szocialista címért. Tizenegy, néhány hete működő brigád pedig első feladatául a kiváló cím megszerzését tűzte célul. Megjelent a beszélgetésen Moór Gyözőné, a vállalat igazgatója és Dolgos Gyula, a HVDSZ megyei bizottságának titkára is. Arra kértük a brigádvezetőket, mondják el, mennyire becsülik őket, hogyan segítik munkájukat a vállalat vezetői, s hogyan lehetne még eredményesebbé, tártál- masabbá tenni a szocialista brigádmozgalmat. — Különösebb hiba nincs — mondották. — Minden segítséget megkapunk, munkánkat elismerik ... Érdem szerint jutalmaznak Néhány üzem vezetőinek gondot okoz, hogyan .jutalmazzák a szocialista brigádokat, ha együttesen és külön-külön is kiemelkedő munkát végeznék. Már olyan nézetet is hallottunk, hogy erre nincs is szükség, hiszen a szocialista brigádok tagjai — úgymond — nem jutalomért, hanem öntudatból dolgoznák. Merőben helytelen ez a felfogás! A brigádok nagy része többet vállal az előírt feladatnál. S ha teljesítik, éppúgy jutalmat érdemelnék, mint más dolgozók, akik kiváló eredményt érnek eL Ezt vallják a vállalat vezetői. Amikor a múlt évben a Május 1-brigád harmadszor vívta ki magának a szocialista címeit, 2700 forint jutalmat adtak a kilenctagú csoportnak. A vállalat, a szakszervezet és a KISZ együttesen tizennégy színházbérletet váltott. Több brigádtag kapott jó munkája elismeréséül színházbérletet. Nemcsak az erkölcsi, hanem az anyagi elismerés is jólesik, és még eredményesebb munkára ösztönöz. A jó munka feltételeiről — A múlt évben többször előfordult — szólalt fél Tormási Gyuláné —, hogy nem a rossz minőségű anyagot, hanem minket hibáztattak, emiatt nem nyerhettük el a szocialista címet harmadszor is. Mindent megtettünk, hogy munkánk kifogástalan legyen, de a rossz anyag miatt nem sikerült. Ha azt akarják, hogy kiváló munkát végezzünk, akkor meg kell teremteni hozzá a feltételeket is. Szalui Jánosné, a szakszervezeti bizottság titkára szerint is jogos ez a kívánság, mert az anyag sokszor bizony gyenge minőségű. Többen meg azt tették szóvá, hogy az előkészítő és a feldolgozó üzemrész művezetőd között nincs egyetértés, amit az egyik jónak talál, azt a másik kifogásolja. A vállalat exportra is dolgozik. Az idén 11 millió forint értékű árut szállít külföldre. A megrendelők elsőrendű árut várnak. Ezen a címen a fölöt- tesek gyakran túlzott követelményeket támasztanak az üzem dolgozóival szemben- Néhány évvel ezelőtt a szocialista mun- kaverseny sokat vesztett szépségéből, értékéből amiatt, hogy jó anyaggal, jó gépekkel, könnyű munka biztosításával meg nem érdemelt előnyhöz jutottak néhányan. Ez helytelen volt, de azt sem lehet ki. vánni, hogy rossz nyersanyag, ból kiváló minőségű terméket gyártsanak a dolgozók. Vitás esetekben döntsenek igazságosan. az üzem vezetői, nehogy a jogtalan figyelmeztetés kedvüket szegje az embereknek. Erkölcsi megbecsülés A legutóbbi szakszervezeti választáson ismét Szalad Jánosné lett az szb-titkár. Egyszerű fizikai munkás, igen eredményesen dolgozik a szocialista címért küzdő Béke- brigádban. A vállalat kommunistái tanácskozási joggal meghívták taggyűlésükre Fülöp Józsefné és Kiss Ilona párton kívüli brigádvezetőket. Arra is gondolhatna az üzemi pártszervezet, hogy a szocialista brigádok legkiválóbb tagjait kommunistává nevelje. Az is helyes volna, ha a műszaki vezetők időnként összehívnák a szocialista brigádokat. — A műszakiakat is segíthetnénk javaslatainkkal, hívjanak meg bennünket tanácskozásaikra — kérték a felszólaló brigádvezetők. Papp Gyuláné, az egyik nem. rég alakult brigád vezetője azt kérte a vállalattól, hogy hagyják együtt a brigádját, mart ők tovább akarnak lépni, s a kiváló cím megszerzése után szeretnék elnyerni a szocialista címet is. Javasolta, hogy a brigádok ne csak saját munkájukkal törődjenek, hanem segítsék a gyengébben dolgozókat is, főleg a fiatal munkásokat. • * * Tanulságos volt ez a beszélgetés. Arra figyelmeztet minden vállalatvezetőt, hogy nem elég megalakítani a brigádokat, gyakran össze kell ülni velük beszélgetni. Segíteni kell őket abban, hogy munkájuk szocialista tartalommal telítődjék meg. ’ A Nyugat- és Dél-Európában enyhébbre fordult időjárás megindította azoknak az óriási hótömegetenek olvadását, amelyek az elmúlt hetekben halmozódtak fel. Rómából tavaszáasra fordult időt jeleztek, s biztató hír érkezett Angliából is: az ország déli részében kinyíltak az első hóvirágok... Görögországban az olvadás — esővel tetézve — súlyos földcsuszamlást okozott: Miro- fillan község valamennyi háJÁKTUNK, még nem hirdették ki a zárszámadási eredményeket. A beszámoló azonban mán: elkészült, s tükrözte, hogyan dolgozott 1962-ben ez a közösség. A tavasszal ide került új vezetés igen sok gonddal küszködve látott munkához. Mérleghiány, gyenge szakirányítás, az eredménytelenségbe belefáradt, munkától visszahúzódó tagság — ezek jeltemez'ék a szövetkezetét. Az új, helyből megválasztott elnök, Szekeres János és a fiatal mezőgazdász, Lukács Lajos úgyszólván azt sem tudta, hogy hol kezdjék a rendcsinálást. Az államtól 238 000 forint dotációt kaptak. Ez azonban egymagában nem hozta zát betemette a megindult hegyoldal, csupán az iskola és a templom épülete maradt meg. A falu 800 lakója — állataival együtt — még idejében elhagyta otthonát. Az éjszaka beállta előtt helikopterekről dobtak le sátrakat és élelmiszert a menekülteknek. Jugoszláviában fokozódik az árvízveszély, különösen a Mo- rava-fdyó mentén. Bulgáriából is árvizeket jelentenek. (MTI) volna meg a fellendülést, ha a közösség munkakedvét, bizalmát nem sikerül helyreállítani. Egyfelől a 11 forintos havi előleg, másfelől a részes művelés és az új vezetők szorgalma ébresztette bizalom ösztönözte őket arra, hogy jobban törekedjenek. A helyes munkaszervezésnek, a tagság szorgalmának köszönhető elsősorban, hogy 1962-ben — most először — teljesítették termelési terveiket. Szépen megmunkált földek, a tervezettnél nagyobb termésátlagok jelezték már év közben: az újlakiak maguk mögött hagyták a bukdácsolás nincstelenséget termő hónapjait. MOST, AMIKOR MEGVIZSGÁLTÁK A MÜLT ÉV MUNKÄJÄT, a fejlődés beszédes számokban mutatkozott meg. Az egy szántóegységre jutó gazdálkodási eredmény mintegy 25 százalékkal nőtt, 1196 forint helyett 1497 forint lett. A, 13 forintos részesedést 29,43 forint váltotta fél, és 16 forint körül mozog a nem munkaegységre "kiadott termény értéke. összevetve a kettőt munkaegységenként több mint 45 forintos jövedelemmel számolhatnak az újlakiak — ez az összeg igen rangos helyre emeli a gazdaságot. Nagy szó ez, kivált ha figyelembe vesszük, hogy a tervezettnél 1500 egységgel többet használtak fel. Hogyan történt ez, hiszen részes művelést is alkalmazott a gazdaság? A magyarázat egyszerű: terven felül saját erőből építettek juhhodályt, éve’-jn keresztül elhanyagolt utakat tettek rendbe, s rájuk várt jó néhány áthúzódó munka is. Szépen gyarapodott saját vagyonuk. Beruházásaikat 15—18 százxdé'-iuin a maguk erejéből valósították meg. Magtárpadláscs növendékistállót építettek, a majorban kutat fúrtak, és egy sor munkagépet vásárottak. Beruházásaik zöme állattenyésztésüket szolgálta. hiszen a gazdaság fő profilja a marha- és sertés- tenyésztés. Itt is sok tennivaló akad. Tavaly márciusiban mindössze 1,5 literes volt a fejési átlag, képzelhetni, milyen állapotban volt 50 darot~ bős tehenészetük. Az új mezőgazdász irányításával nagy- gondot fordítottak az állategészségügyi szabályok megtartására is, minőségi cserétekéi feljavították az állományt. Így a nyárrá már 7—8 literre emelkedett a fejési átlag. TERVEIK AZT MUTATJÁK, hogy ezután is megkülönböztetett gonddal ügyelnek majd az állattenyésztésre. A hizlalással nincs gond, viszont a tenyésztéssel sokat bajlódtak még á múlt évben is. Jellemző a szövetkezetben végbement változásra Muszlí Vendel éjjeliőr esete. Egy-két évvel ezelőtt nem tarthatott számon ilyen történetet a szövetkezet. A 78 éves tsz-tag önként jelentkezett, hogy segítsen rendet teremteni a sertés ten yésztéstoen. Harminc évet töltött sertéstelepen, a kisujjában van a tenyésztés és a hizlalás minden csínja-bínja. Arra már nem vállalkozik, hogy maga is végezze el a munkát, de felajánlotta, hogy ott tartózkodik. ellátja tanácsokkal a gondozókat, hogy rend legyen a tenyésztésiben. És egyre többen lesznek az ilyen emberek Balatoné jlakon. Persze ez nem jeleníti azt, hegy nincs már gondjuk a vezetőknek, hogy most már jól, megolajozott gépként megy minden a szövetkezetben. Sokat kell még foglalkozni az emberekkel, a közösséggel. A fogatolok pL nem mindig oda mernek, ahova irányítják őket, és nem mindig úffv látják el kötelességüket, ahogy várnék tőlük. AZ ALAPOK AZONBAN MEGVANNAK, s többé-ke- vésbé egyetlen év alatt sikerült megszüárdíta™ őket. A gondosan betakarított termények, az idejében földibe került, szépen kikéit őszi vetések, a mositani mindennapos munkát adó trágyahordás bizonyítja, hogy az idei évet még szebb eredményekkel akarják zárni. S ha az 1962- ben bekövetkezett nagy váltó- zás tartós lesz, ha munkájukat továbbra a szorgalom jellemzi, minden bizonnyal valóra válnak terveik. Vörös Márta A KERESŐ ASSZONY Szalai László NYIKOLAJEV INDONÉZIÁBAN Sukarno indonéz elnök fogadja a. Nyikolajev szovjet űrhajóst a Merdeka-palotában. (MTI Külföldi Képszolgálat) Angliában kinyílott az első hóvirág.. FREILICHMANN: a Polip • • csapjai a statisztikában A tenger felől sziréna- bugás és a háborgó hullámok zaja hallatszott. Mityu- hin hirtelen csobbanásokra lett figyelmes. Nyomban parancsot adott, és két katona a zaj irányába kúszott. Ugyanakkor jelzést küldött a megerősített őrhelyre is: legyenek készenlétben. Majd bekapcsolta a hatalmas fényszórót, és a feltételezett partraszállás helyére irányította. Az éles fényben két határsértőt pillantott meg. Átlátszó, vízhatlan ruhát viseltek. A homokban mellettük hevert búvársisakjuk és nylon zsákjuk. Az egyik határőr, aki a közelükben rejtőzött, feléjük kiáltott: — Állj! Kezeket fel, vagy lövök! A határsértők felemelték kezüket; a fényszóró ragyogásában szinte kísértetekre emlékeztettek. Közben a tenger felöl lövések hallatszottak. Mityuhin riasztotta a Járőrt, A katonák felugrottak (42) a főjéről, és lövésre kész géppisztollyal a felemelt kezű di- verzámsok felé indultak. Talán ö<t lépésnyire lehettek tőlük, amikor a határsértők elterültek a homokban. Mityuhin úgy vélte, támadásra készülnek, és figyelmeztetőül néhányszor a levegőbe lőtt; a katonái a földre vetették magukat. A diverzánsok azonban nem mozdultak. — Kiderülj hogy meghaltak — folytatta kis szünet után Vc-rgizov. — Nylon ruhájuk ujja és nadrágszáruk lapát formában végződött; nylon zsákjaikban fegyvert, hamis igazolványokat, rádió adó-vevőt, mérget és több mint húszezer rubelt találtak. — Mit állapított meg az előzetes orvosszakértői vizsgálat? — kérdezte gondterhelten Résé tov. Vergizov elővette térképtáskájából az orvosszekértők véleményének másolatát és átnyújtotta. — A dolog úgy áll, Mihail Nyikolajevícs. hogy az orvosok semmi nyomát nem találták az erőszakos halálnak. Megállapították, hogy mindkét diverzáns szívszélhűdésben halt meg. E furcsa jelenség okára eddig még nem találtak magyarázatért. — És miért lövöldöztek kint a tengeren? — Ellenséges tengeralattjárót fedezitek fel. Ömaszádjaink azonnal megtámadták és elsüllyesztették. — Mit mondanak a határőrök? — érdeklődött Resetov, és figyelmesem vizsgálta a di- verzánsokról készült fényképeket. A felvételieket a helyszínen csinálták. Feltűnő volt, hogy mindkét halott arca egyforma görcsbe merevedett, és furcsán vicsorítanak. — Szerintük a ködös időjárás leple alatt idegen ügynököket próbáltak átdobni országunkba. A bevetésre küldött két férfi rejtélyes halálát illetően semmit sem tudnak mondani. — A tengerparton másutt semmi sem történt? — Nem, Mihail Nyikolaje- vics! Kovaljov ezredessel magam jártam végig a körzeteket. őszintén szólva egy jelentéktelennek tűnő esemény mégis zavarba ejt. A »Púpos Óriás« őrhelyen elaludt a határőr. A szomszédos őrszem, amikor hívójalére nem kapott választ azonnal odaindult. Szomszédja aludt. Sehogyan sem tudták felébresstaoi, ét így szállították kórházba. Csak másnap reggel nyolckor ébredt feL — Vergizov elhallgatott. — Folytassa, folytassa csak, Vaszilij Kuzmics! Nagyon érdekes, amit mond! — biztatta Resetov, és továbbra is nagy érdeklődéssel hallgatta az őrnagy jelentését — A ka tonát a kórházban sem tudták felébreszteni, noha minden rendelkezésre álló eszközzel megpróbálták. Mikor felébredj teljesen egészséges volt. Elmondta, hogy a sziklától három lépésnyire aludt ahol rejtett figyelőhelye volt. Állítása szerint néhány percre távozott csak el őrhelyétől, amikor gyanús hangokat hallott a tengerpart felől. De hogy miként aludt ed — erre egyáltalán nem emlékszik. A szomszédos őrszem állítása szerint — mintegy harminc perccel azelőtt még válaszolt a jelzésére. Nyomozóikutyát hoztak a színhelyre, de nem boldogult. Felkutatták a környéket, ez sem vezetett eredményre. — A diverzánsok partraszállásának helyétől milyen távolságra van a »Púpos Óriás«? — Hét kilométernyire. Resetov felállt. — Mi a véleménye, Vaszilij Kuzmics? (MriaiMU I" | 1960-ban a Statisztikai HivaX tál 18 000 városi munkás- és X alkalmazott család életkörül| menyeit vizsgálta meg részle| tesebben. A számok fényt derí| tettek a nő megváltozott helyt zetére a családban. A mai családokra mindin- ! kább jellemző, hogy a feleség | is házon kívül dolgozik. A mun2 kaképes nők körülbelül 50 szát zaléKának van foglalkozása, s ♦ a kereső asszonyok öthatoda ♦ családanya. Ez azt mutatja, j hogy a társadalomban megvál2 to zott a nemek szerinti mun| kamegosztás. A múltban azt j tartották helyesnek, ha a tárI sadalmi termelésben csak a | férfi, az otthoni munkában csak I az asszony vesz részt. Mit jelent ez a családok számára? Nyilvánvalóan jobb anyagi helyzetet. A munkás- és alkalmazott családok minden egyes tagjára, tehát az újszülött csecsemőre is 1961-ben 11 058 forint évi tiszta jövedelem jutott. Ez átlagot jelent. Ahol az asszony munkába járt, ott másfélszer több volt az egy főre jutó jövedelem, mint ahol nem keresett. Azt szokták monI dani, a nyomor veszekszik. Ez talán nem minden esetben igaz, de azért a családi békének nem árt, ha gondmente- sebb az élet. A kereső nők nagy része azonban nemcsak ezért dolgozik, hanem azért is, mert a magányos háztartási munka már nem elégíti ki. Jelentősebb, a társadalom számára nagyobb fontosságú tevékenységre vágyik. A fölmérés alkalmából megkérdezték ♦ a kereső asszonyokat: úgy * érzik, helyükön vannak-e. I Nem kívánkoznak-e máshová, | esetleg vissza a háztartásba? t A kérdezetteknek csaknem 70 • százaléka jelenlegi munkahe « lyét választotta. Joggal tehetÍ jük fel, hogy azért, mert hivatástudatból dolgozik. S I A statisztika ast is kim tatja, hogy a dolgozó nő szélesebb látóköre, nagyobb kulturális igénye, fejlettebb ízlése a család számára is hasznos. Többet járnak színházba, többet olvasnak ott, ahol az anya is keres. S a gyerek is jobban tanul. Az általános iskola alsó tagozatában a kereső anyáit gyermekei 3,63-as, a’ nem kere- sóké 3;59-es tanulmányi eredményt értek el. A felső tagozaton mindkét csoportban egyenlő, 3,35-ös az átlag. A középiskolában a kereső nők gyermekei tartják a felső tagozatos eredményeket, míg a másik csoport csak 3,30-as átlagot tud elérni. A kereső' asszony fele időt fordít háztartásra, mint a háziasszony. A munkahelyén megtanult szervezést, gazdálkodást az idővel otthon is hasznosítja. De hozzájárul ebhez, hogy családja >'es2i részt, és üzeme, vállalata többfajta szolgáltatással segíti otthoni tennivalóiban. S emellett a kereső nők SO százalékának van segítsége (nagyobbrészt családi), míg a háziasszonyoknak csak 28 százaléka kap odahaza támogatást. A megvizsgált munkás-, alkalmazott csajádok 36 százalékában a férj” is véeez háztartási munkát. De jobbára csak ott, ahol az asszony házon kívül dolgozik. Enngk igen nagy a jelentősége. Mert ha elfogadjuk, hogy a nemek közötti munkamegosztás megváltozott, és mindkettő részt vesz a társadalmi termelésben, ebből ar. is következik, hogy a házi munkát is közösen kell ellátniuk. Ezt a következtetést mind több férj vonja le. Így valósul meg odahaza Is a nők egyenjogúsága. S azzal, hogy nem használják ki, nem terhelik túl az asszonyt, a család is magasabb erkölcsi szintre emelkedik,
