Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-10 / 34. szám

*TLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 60 FILLÉR A mai számunk tartalmából; U. ÉVFOLYAM 34. SZÁM VASAfíNAP, 1963. FEBRUÁR 10 AZ MSZMP, MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kiemelkedett a gyengék soráböf a balatonúj'aki tsz (3, o.) Korteskedés, úri huncutság (4. o.) „A kommunizmus a szíven keresztül érkezik" (5. o.) i’WIILillliliíllillliMiiiilliii'lí! liiililililliliSllliíiilÉlllllliilIk A barcsi járás segítsége a iabi járásnak Megyénk: mezőgazdaságának helyzetét értékelve azt lat­jaik, hogy nagy az eltérés a barcsi és a tabi járás között. A barcsi járás halad az élen, a tabi járás pedig utolsó a közös gazdálkodás eredményessége tekintetében. Ez azt mutatja, hogy a tahi járás termelőszö­vetkezetei összességükben még nem találtak rá a megszilár­dulás helyes útjára. Az előre­jutás elősegítésére most a megyei pártbizottság és a megyei tanács megszervezte a két járás együttműködését Mindkét járásban kiválasz­tottak 10—10 termelőszövetke­zetet hogy azok vezetői egész évben tartsák a kapcsolatot a testvérszövetkezettél. Ezek az egymással kapcsolatba lépő, most már kapcsolatban álló tsz-községefc, illetve tsz-ek az alábbiak (a barcsi és a tabi járásibeliek sorrendjében): Tótújfalu—Somogymeggyes, Potany—Bábom ymegyer, Pétar- hida—Somogyacsa, Szentborbés —Tengőd, Rimyaújlak—Sérsek- szollös, Patosfa—Lulla, Kom- lősd—Torvaj, Homokszent- györgy—Törökkoopány, * Da­rány—Somogyegres és Vízvár —Kisbárapáti. A testvérszö­vetkezetek kapcsolatának föl­vétele, kiépítése azzal kezdő­dött, hogy a tabi járás emlí­tett községeiből néhány tsz­vezető január 31-től február 2-ig látogatást tett a barcsi járás adott községében. A barcsi járásbeűdék — a ho­moikszemtgyörgyxék kivételével, akik a jövő héten jönnek el Törökkoppányha — február T~ töl 9-ig viszontíátogatáson vet­tek részt. A szövetkezeti ve­zetők a látogatás és a vi. szontlátogatás alkalmával ta­nulmányozták a vendéglátó közös gazdaság helyzetét. A barcsi járásbeliek tegnap a tabi járás említett tsz-eiben kibővített vezetőségi ülésen mondották el helyszínen szerzett tapasztalataikat, és tanácsot, útmutatást adtak az észlelt fogyatékosságok meg­szüntetéséhez, a nehézségek leküzdéséhez, a zilált szerve­zeti élet rendbehozásához. A barcsi járás szövetkezeted a taibi járásban a leggyengébb termelőszövetkezeteknek igye­keznek gyakran megismételt látogatással a helyszínen segít­séget adni. A két járás párt- bizottsági és tanácsi vezetői szintén részt vettek a tapasz­talatcserén, s így ez a mozga­lom a 10—10 tsz-közsóg kap­csolatából a barcsi és a tabi járás együttműködésévé bő­vült. A Somogyi Néplap szer­kesztősége elhatározta, hogy a megyei szerveknek ezt a kez­deményezését egész évben fi­gyelemmel kíséri, s ismerteti a barcsi járásbelieknek a ta­bi járásban végzett munkáját, és ezzel is igyekszik segíteni a tahi járás és az egész me­gye gyenge termelőszövetke­zetednek megszálárdítását. A volgai csata hőseinek dicsősége őrökké élni fog Hruscsov és Malinovszkij nyilatkozata a francia televízió számára Moszkva (TASZS52). A szovjet nép és sok más ország népei a napokban meg­emlékeztek a szovjet hadse­regnek a történelmi jelentősé­gű volgai csatában aratott győ­zelme 20. évfordulójáról. E győzelem gyökeres fordulatot hozott a háború menetében és Európának a fasiszta leigázás alól történt felszabadításában. E nevezetes évfordulóival kapcsolatban a francia rádió é6 televízió vezérigazgatósága az­zal a kéréssel fordult Hruscsov szovjet kormányfőhöz^ aki részt vett a volgai csatában, hogy mondja el visszaemléke­zéseit erre a nagy küzdelem­re. Hasonló kéréssel fordultak Malinovszkij marsallhoz, a szovjet honvédelmi miniszter­hez is. Hruscsov és Malinovsz­kij örömmel fogadta a kérést, és elmondta visszaemlékezé­seit, ismertette, milyen nagy jelentőségű volt a második vi­lágháború e kiemelkedő ese­ménye a Szovjetunió és az egész világ népeire nézve. De, úgy látszik, a nyilatko­zat nem volt ínyére a francia kormány jelenlegi barátainak, a bonni revansistáknak. Ök nyilván nem akarták, hogy a francia televízió nézőinek em­lékezetében félelevenedjenek a levitézlett hitlerista hódítók kalandjainak szégyenletes fe­jezetei. Nyugatnémet szövetsé­geseik kedvéért a francia ha­tóságok megtiltották Hruscsov és Malinovszkij nyilatkozatá­nak közvetítését. Fel kell hív­ni a figyelmet arra a tényre, hogy e tilalom nyomban követ­te a nyugatnémet és a francia tájékoztatási hivatal vezetői­nek tanácskozását. E tanácsko­záson megegyezés jött létre »a német és a francia rádió és televízió együttműködéséről-«. Olyan benyomás keletkezik, hogy ebben az együttműködés­ben Bonné a döntő szó. Az alábbiakban közöljük Hruscsovnak és Malinovszkij- nak a francia televízió számá­ra adott nyilatkozatát. Frederic Rossif, a francia te­levízió munkatársa bevezetőül megkérte Hruscsovot, mondjon néhány szót arról a nagy küz­delemről, amelynek egyik ve­zetője és közvetlen részvevője volt. Hruscsov válaszában kije­lentette: — Nemcsak mi, akik részt vettünk ebben a csatában, ha­nem kortársaink és utódaink is újra meg újra meg fognak emlékezni a történelem e leg­nagyobb csatájáról. E csata Az olvadás megindulásával 45 millió köbméter vizet kell levezetnie a Kapósnak Álljunk készen minden eshetőségre! A több minit egy hónapja tartó szokatlanul kemény tél újabb megpróbáltatásokat okoz sok helyütt. Európa nagy ré­szében olvadáspont fölötti hő­mérsékletről, áradásokról ér­kezett hír. Bár az időjárás tegnap me­gint makacskodott, s a hőmérő higanyszála lejjebb süllyedt, mégis számolnunk kell azzal, hogy az olvadás előbb-utóbb nálunk is bekövetkezik, s kel­lemetlenségeket okozhat. Hogy ne érjen bennünket meglepetés, készen kell állnunk minden eshető­ségre. Megtörténhet, hogy a szigorú tél után hirtelen fölmelegedés — és ami ezzel együtt jár —, gyors olvadás indul meg. Ez esetben számolni kell azzal is, hogy folyóink nem tudják el­szállítani a töméntelen meny- nyiségű csapadékot és meg­áradnak. — 30—lOOicentimétemyi vas­tagságú hótakaró borítja az országot. Kaposvár körzetében a hómagasság 40—50 centimé­teresre tehető. Ha ez a nagy mennyiségű hó hirtelen olvad él, annak komoly következmé­nyei lehetnek: a talaj 15—80 cm mélyen lefagyott, s emiatt igen gyors vízelrohanással kell számolni — állapította meg Farkas Géza, a Kaposvári Vá­rosi Tanács Ipari-Műszaki Osztályának vezetője. Szakemberek számítása sze­rint a-.városon áthúzódó Ka­pósnak mintegy 45 millió köb­méternyi vizet kell elszállíta­nia, Ilyen nagy tömegű víz le­vezetéséhez — a folyó teher­bíró képességét figyelembe vé­ve — nyolc napra van szüksé­ge a Kapósnak. Ha az olvadás nyolc nap­nál hamarabb megy vég­be, tartani kell áradástól. Egyébként jámbor folyunk, a város és a környék fő vízgyűj­tője, a Kapos 1940-ben, 194?- ben, legutóbb pedig 1951-ben okozott súlyos árvizet. Azóta államunk igen sokat tett a Ka­pos megrendszabályozásáért. Milliókat költöttek medrének kiszélesítésére, védőgátak épí­tésére. A régi, 4 méter nyílású cseri hidat 28 méter nyílásúra cserélték ki. Űj, korszerű híd épült a Donnerban és a vágó­iadnál is. Ha nem szabályozták vol­na a Kapóst, ha nem épültek volna meg az em­lített hidak, most semmi­képp sem kerülhetnénk el a katasztrófát — állítják a szakemberek. Ennek ellenére veszélyessé válhat a helyzet, s gyors olva­dás esetén előfordulhat, hogy két helyen — a Török-gátnál, illetve a Zselic-patak folyóba ömlésénél — kiönt a Kapos. 1951-ben is a Szigetvári úti tég­lagyár előtti hídnál kezdődött az árvíz, s a sebes sodrású, bő­vizű Zselic-patak vizét nem tud­ta befogadni a Kapos. Akkor több ház össze is omlott ezen a kornyéken. Ä keceli bejárat­nál levő úgynevezett Török-gát fő rendeltetése, hogy vissza­tartsa a hegyekből lezúduló vizek jelentős részét, s ezzel mentesítse a Kapóst. Senkit, sem szeretnénk el­ijeszteni, ám úgy vélik a varos mink s felmérnünk a veszélyt, s amit lehet, előre megtennünk. Jobb megelőzni a bajt, mint váratlanul fogadni. Ez az elgondolás vezérli a vá­rosi tanács szakembereit és a városi pártbizottság vezetőit. — Reméljük, hogy nem jön ránk egy hirtelen meleg hul­lám, s nem lesz semmi baj, mégis a legsúlyosabb helyzet­tel számolunk — mondja Far­kas elvtárs. — Nem tudjuk ugyanis, hogy nem jön-e egyik napról a másikra 14 fokos me­leg vagy millpomt körüli hő­mérséklet több napos esővel. Ezért előzetes óvintézkedéseket teszünk. A műszaki osztály egyik mérnökének, Thoma Al­fonznak irányításával készül a városvédelmi in­tézkedési terv. A megelőzés, a felkészülés máris megkezdődött. Leenge­dik például a halastavak, a malomárok vizét, hogy esetle­ges gyors olvadáskor ne nö­veljék a Kapos munkáját, sőt átvehetnek a Kapos terhéből. Megszervezték az állandó fi­gyelőszolgálatot s a szoros együttműködést a városi, a me­gyei tanács és a Vízügyi Igaz­gatóság között, Intézkedés tör­tént homokzsákok töltésére. A műszaki osztály fontos fel­adatnak tartja a város 32 kilo­méter hosszúságú burkolt fe­lületének hótol való megtisz­títását. Ennék célja, hogy ol­vadás esetén a csapadékcsa­tornák ne terheljék túlságo­san a Kapós vizét A havat vezetői, hogy jobb elóretót- nem a hullámtérbe, hanem a városon kívülre, a Mező utca végén levő rétre hordják ki kupacokba, hogy ezzel is kés­leltessék a hó olvadását. Teg­nap óta csaknem másfél száz ember, 16 gépkocsi, 2 markoló­gép és a jégpáncél feltörésére 2 gréder dolgozik e munkán. Ám ez nem valami könnyű munka, egy hét alatt ugyanis csak egy kilométernyi szakaszt tudtak a hótól megtisztítani. Ezzel kapcsolatban a szakem­berek szóvá tették, hogy so­kan az udvarokból is az utcára hordják a havat, pedig a* árnyékolt helyen sok­kal lassabban olvadna el a hó. — Ezt a nagy munkát a ta­nács a maga erejéből megol­dani nem tudja, ezért a városi pártbizottsághoz fordultunk segítségért — mondatta Far­kas elvtárs. A pártbizottság kérésére tíz vállalat, valamint a KISZ és a népfront ígért hat­hatós támogatást. Mint értesül­tünk róla, tegnap délelőtt már 39 szabadnapos gyógyszerész vett részt a hóeltaikarításiban, mára pedig a banki dolgozók és a megyei könyvtár munka­társai ajánlották fel társadal­mi munkát Intézkedtek, hogy szükség esetén elegendő gép­kocsi és más szükséges eszköz is rendelkezésre álljon. Tarta­ni kell attól is — mondotta az osztályvezető —, hogy a hul­lámtérben egy sói- ház ‘pincé­je akkor is víz alá kerül, ha a levonulás sima lesz. Éppen ezért összevonják a fölösleges szivattyúikat, s számítanak a tűzoltóság és a légó önzetlen segítségére is. Varga. József hőseinek dicsősége örökké él­ni fog. — Abban az időben a sztá­lingrádi arcvonal katonataná­csának tagja voltam, a front- parancsnok pedig Jerjomenko tábornok, aki most a Szovjet­unió marsallja. A hadsereget, amely magában a városban harcolt, Csujkov tábornok ve­zette, aki jelenleg a Szovjet­unió marsallja, a honvédelmi miniszter helyettese. Jól tu­dom, milyen nehéz és felelős­ségteljes feladat várt csapa­tainkra. A hitleri hadsereg vá­logatott egységei több mint fél éven át próbálták megtörni csapataink ellenállását. Éjjel­nappal folytak a kemény har­cok. A szovjet nép ezt a meg bízást adta fiainak: >>Tartsa-* tok ki mindhalálig!« — Ök nemcsak kitartottak, hanem megsemmisítő veresé­get is mértek az ellenségre. A volgai csatában bekerítettek és teljesen megsemmisítettek 22 hitlerista hadosztályt, amelyek­nek létszáma meghaladta a háromszázezret. A volgai győ­zelem döntő változást hozott, a szovjet nép nagy honvédő háborúja, az egész világhábix. rú menetében. A csata ered­ményét az emberiség ügy fa. (Folytatás a 2, oldalon.) Losonczi Pál a barcsi1 őrös Csillag íermefőszöve!kezet zárszámadó közgyűlésén (Tudósítónktól.) Tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Ezen részt vett Losonczi Pál, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi miniszter, me­gyénk listavezető országgyűlé­si képviselőjelöltje és Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Losonczi Mihály, a termelő- szövetkezet elnöke beszámoló­jában ismertette a múlt év eredményeit. A szövetkezet tavaly több mint 90 vagon ke­nyérgabonát, majdnem 4000 mázsa sertés- és marhahúst értékesített. Termények, vala­mint állatok és állati termé­kek eladásából majdnem 21 millió forintot vettek be; to­vább növekedett közös vagyo­nuk, s ennek értéke meghalad­ja a 43 millió forintot. Az egy tagra jutó jövedelem 27 316 fo. rint; ez az 1961. évinél 33 szá­zalékkal nagyobb. A közgyűlésen felszólalt Lo­sonca Pál elvtárs is. — A barcsi példa is_ bizonyítja — mondotta a többi között —, hogy helyesen tettünk, ami­kor a parasztembereknek azt javasoltuk, hogy a termelőszö­vetkezetben építsék szebb, bol­dogabb jövőjüket. — Végül beszelt a választások jelentő- ségéről, majd tiz tsz-gazdának miniszteri kitüntetést, «-Kiváló termelőszövetkezeti tag«-jek vényt adott át, A közgyűlés után a délutáni óráikban Losonczi elvtárs Drá- vagárdonyba látogatott, s ott a szövetkezet vezetőivel és tag. jaival folytatott beszélgetést. Dr. Nezvál Ferenc választási nagygyűlése Nagyatádon ( Tudósítónktól.) A nagyatádi Gábor Andor Járási Művelődési Ház mozi­terme pénteken este zsúfolásig megtelt. A választási nagygyű­lésen részt vett dr. Nezvál Fe­renc igazságügy-miniszter, a nagyatádi járás képviselője­löltje; Németh Ferenc, a me­gyei pártbizottság első titkára; dr. Kassai János, a megyei ta­nács vb-titkára és Terma Ist­ván, a járási pártbizottság el­ső titkára. Poll Istvánnak, a községi tanács vb-elnökének megnyi­tója után dr. Nezvál Ferenc mondott beszédet. Bevezető­ben az ország gazdasági hely­zetével, a múlt év gazdasági eredményeivel ismertette meg hallgatóit, örömmel állapítot­ta meg, hogy Somogy a har­madik helyen áll az országban a megyék közötti termelési versenyben. Elmondotta, hogy termelőszövetkezeteink a ter­vezett 110 000 szerződéses ser­tés helyett 125 000-et adtak át a felvásárló szerveknek 1962- ben. Elismeréssel nyilatkozott a háromfai Űj Barázda és a lá- bodi Lenin Tsz eredményeiről. A továbbiakban több példát mondott el a Horthy-rendszer népelnyomó uralmának, a dol­gozók akkori életének szemlél­tetésére, s szólt a megváltozott életkörülményekről. Eredmé­nyeink azt bizonyítják — mon­dotta —, hogy országunkban helyes, tervszerű és célszerű gazdálkodás folyik; hogy a párt és a kormány politikája meg* felel a nép érdekeinek, és a dolgozók támogatják ezt a pa. litikát. Ezután a nagyatádi já. rás négy esztendős fejlődéséről idézett adatokat, s beszélt Nagyatád fejlesztéséről is. Nezvál élvtárs megemlítette azokat a nehézségeket is, ame­lyeket a hosszú, kemény tél okozott. Pártunk és kormá­nyunk — mondotta — minden, intézkedést megtett, hogy át­hidaljuk ezeket a nehézsége­ket. Elismerően szólott a bá­nyászok hősies helytállásáról. Külpolitikánkról szólva el­mondotta, hogy továbbra is a békés egymás mellett élés elve alapján kívánjuk kapcsola­tainkat fenntartani minden or. szággal. A szocializmus építé­séhez békére van szükségünk. Békés életkörülményeinket to­vább szilárdítva, megkezdett politikánk végrehajtásával ha­ladjunk tovább a szocializmus teljes fölépítéséért. Erre sza­vazzon minden állampolgár a február 24-i választásokon — mondotta befejezésül Nezváii elvtára. A nagygyűlés részvevői ne­vében Torma elvtárs tett ígé­retet arra, hogy a járás lakos­sága jó munkával járul hozzá a nemes cél mielőbbi megváló- adásához. /

Next

/
Thumbnails
Contents