Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

A téli ruházkodás haszna és veszedelme Buga doktor írása A MELEG RUHA — falun még ma is megtalálható meleg ing —, a pulóver, a melegítő (a mackóruha) a kötött katoát, a bundacipő, a sál, a sapka, a prémes kesztyű, a télikabát meg a bunda télvíz idején nél­külözhetetlen jó barát, de ve­szedelmet is jelenthet, ha cél­szerűtlenül, ha meggondolatla­nul csaik azért viseli valaki, mert télen ez a divat A téli ruházkodás hasmá­nak és veszedelmének ez az éles szembeállítása akkor ju­tott az eszembe, amikor — a múlt hét egyik fogvaeogtató napján — vendégségben vol­tam tanyai jó barátomnál, és ott két süldő leánykát láttam. Gyönyörű, vadonatúj mackó­ruha, bundacipő, télikabát, prémes kucsma volt rajtuk. És ültek, beszélgettek, nevetgéltek a túlfűtött szobában. Viselték az új ruhát, mert új és divatos volt, viselni illett. Üde, ham­vas arcuk kipirult a melegtől. Fülcimpájukon izzadság csillo­gott. Látszott, hogy melegük vám, mégsem vetkőztek le, mert alul valószínűleg viselt otthon; ruha szerénykedett. Mondom, ha kimennek, bizto­san megfáznak, de szavam fal­ra hányt borsó csörgése volt ÍME A TÉLI ÖLTÖZKÖDÉS ELSŐ VESZEDELME! No de nézzük meg a kérdést egy kis­sé közelebbről, és azt is lás­suk, hogy mi van mögötte. A test 16—18 fokos melegben érzi magát legjobban, ha kel­lően hozzászokott A 20—22 fo­kos meleg már csak a fázósak- nak és a kisbabáknak, csecse­mőknek való. Ha a hőmérsétc- let süllyed, fázik az ember. Hi­degben a hajszálerek összeszű­külnek, hogy az áramló vérrel minél kevesebb hő jusson a test felszínére. Nagy hidegben az izmokat működtetni, moz­gatni telik mert az hőt termel, és fűti a szervezetet. Hidegben még a bőr szőrszálainak fesza- tőizmai is összehúzódnak meg­feszítve a szőrszálakat. Ezért válik akaratlanul lúdbőrössé a didergő. Ezt a szervezetben termelődő meleget védi célsze­rű ruházkodással az okosan öl­tözködő ember, és ezt gyarapít­ja, ezt tárolja oktalanul az, aki túlöltözik, szinte túlfűiti magát Nem a ruha melegít, hanem a testet körülvevő levegőt fű­ti a test. A meleg ruha nem azért jó, mert vastag, nehéz, hanem mert a rúha rétegei, anyagának szálacskái között megrekedő levegő megmeleg­szik, és nem engedi lehűlni a bőrt. A sűrű szövésű, a vízhat­lan anyag is azért hasznos, mert megakadályozza, hogy a szél elfújja, az eső és hóié le­hűtse a bőrfelület kellemes hő­mérsékletű szomszédos levegő­rétegét. Ezért helyesebb a több rétegű, könnyű, bolyhos gyap­jú, gyapot vagy műanyag kö­tött ruházat, és ezért jobb a prém és a vattás elátét, mint a nehéz, vastag posztó. VAN MÉG EGY TITKA AZ ÖLTÖZKÖDÉSNEK, és az vi­lágít rá legjobban a téli öltöz­ködés veszedelmére is. Az idő­járás változó. Ma csikorog, hol­nap csordul, holnapután to­csog vagy megfordítva. Az öl­tözködés is akkor helyes., ha változó, helyesebben változtat­ható az időjárásnak megfele­lően Ha nagyon hideg van, ho- ci a melegebb téli öltözék fölé még a kötött kabátot, a mel­lényre még pulóvert. De ha enyhül, vagy jobban fűtött a szoba, necsak a felső téli gú­nyát vessük le, hanem alul is könnyitsűnk: le a melegítőt, a vastag mellényt. De ha kimegy valaki, vegye föl! De vegye ám! Még ha csak pár percre, csak fáért vagy vízért fut ki, akkor is vessen magára valamit, mert a hiányos öltözet éppen olyan veszedelmes, mint a túlzott, és a megizzadás meg a ruhátlan­kodás egyformán megfázáshoz vezet. Mellékesein jegyezem meg, hogy az ing afl&tt hordha­tó falusi meleg ingnek azért nem vagyok barátja, mert le- vetése és felhúzása 'körülmé­nyei Még a fűtött szoba is rejthet veszedelmet! Sok helyen fűtet- lemül telel a szoba vagy a te­rem. Ünnepnap, vendéglátás­kor, lakodalomra, színdarabra, mulatságra fűtik csak. Ilyenkor vörösen tüzel a kályha, és kö­rülötte parázslik, izzik a leve­gő. Meleg van, ám a hideg fa­lak sugározzák a hideget. Né­hol a pára •— mint hideg verí­ték — csurog a falon. Ilyenkor fokozott figyelemmel öltözzék az ember, különösen az, aki a fal közelében ül, mert elöl iz­zad, a háta meg libabőrös, és a vállára vetett, de elöl szét­nyitott nagykabát nélkül még didereg is. A MEGFÁZÁS VESZEDEL­MES. Az összeszűkülő felületi hajszálerekből a vér nagy része a belső szervek — a máj, a tü­dő — és a nagy erek felé te­relődik. A felső légutak — az orr, a torok, a garat, a légcső — vérszegénnyé váló és így hátrányosabb helyzetbe kerülő nyálkahártyája — ami egészsé­ges állapotában védi a szerve­zetet — károsodva könnyebben átereszti a fertőzőképes kór­okozókat. A vórlbő beláő szer­vekben pedig könnyebben megtelepszenek a kártékony vírusok és baktériumok. En­nek a bonyolultnak látszó, de voltaképpen igen egyszerű és gyakori folyamatnak a megelő­zését szolgálja elsősorban az öltözködés, am; ha helyes: szükséges és hasznos, de ha helytelen, nagyon sok veszély kerekedhet belőle. SZOBATORNA Mindössze figyelmeztetőül érdemes átfutni ezt a rövidke jegyzetet a reggeli tornáról. Egy bizonyos életkorban külö­nösen fontos, hogy az ember ne feledkezzék meg a testéről, a »kondíciójáról-«. Amiként a testnek feltétlenül szüksége van a mindennap} táplálékra, éppúgy szüksége van az egész­séges vérkeringés megindításá­ra is. A reggeli torna nemcsak a vérkeringést teszi erőteljessé, hanem elősegíti az emésztést, és minden testrész harmonikus működtetésével növeli a szer­vezet ellenálló képességét. Azt nemigen kell ma már részlete­sen ismertetni, hogy miféle testmozgások ajánlatosak. Ha­zánkban oly általánosan ismer­tek az egyszerű tomagyákorla- tok, hogy a puszta utalás ezek­re elegendő, hogy mindenki tudja, miiről is van szó. Inkább csak az elkónyelimesedett em­berek emlékeztetése a fontos. Reggel, a torna megkezdése előtt, ha az időjárás megenge­di, nyitott ablaknál tornázzunk.' Ha odakint zord az idő, egy rö­vidke, de alapos szellőztetéssel juttassuk tüdőnket friss leve­gőhöz. Alapvető kellék, hogy a gyakorlatokat tiszta, pormentes levegőben végezzük. Nyáron ruha nélkül, télen pizsamában, azaz igen könnyű öltözékben. A reggeli torna fontossága elvitathatatlan. Alvás után a vér keringése nem kielégítő. Sőt hosszabb ülés után sem. A vérkeringés működése a szív­től távol eső részekben réggé-, lenként — és tartós ülés esetén — lomha és erőtlen. Elpety­hüdnek az izmdk a hosszú moz­dulatlanság következtében. Szükséges tehát a vérkeringés­ben és az izmok működésében a harmonikus átmenetet meg­teremteni. Ez a reggel} torna feladata. Megindítja a végta­gokhoz a rendes vérkeringést, és az izomzatot előkészíti a na­gyobb erőt igénylő munkára. Ne higgye senki, hogy vala­miféle boszorkányos tudomány a hasznos reggeli tomagyäkor- latok elsajátítása. A mély lé­legzés, a láb-, nyak- és kar- mozgások fölmelegítik az iz­mokat. A törzshajlftások (elő­re, hátra és oldalt) levezetik a felső testben felgyülemlett vért Ezt a célt szolgálja a láb­ujjállás és a térdhajliítás is, A legáltalánosabb és legegy­szerűbb reggeli tomagyakorla- tok: 1. Mélylégzés. 2. Lábujj­állás és guggolóállás. 3. Nyak- hajlítás hátra és előre. 4. Kar­lökés oldalt és magastartásba. 5. Oldalt kinyújtott karokkal törzsfordítás jobbra és balra. 6. Törzshajlítás balra és jobbra. 7. Törzsdöntés előre. 8. Táma- dóállás előre, kezek a vállnáL 9. Törzsfeszítő gyakorlat. 10. Térdemelés és lábszámyújtás előre. 11. Mellső fekvőtámasz a földön. 12. Hanyattfekvésben páros lábemelés, 13. Törzsdön­tés előre kan-lendítéssel. 14. Vérlevezető lábujjállás és gug­golóállás. Minden gyakorlatot légzés választ el a következő­től. Ismételjük, körismert gya­korlatok ezek. A lényeges: tor­názzunk reggel, meghosszabbít­juk vele életünket. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak, akik szeretett férjem és édesapánk, MÁJUNKÉ JÓZSEF elhunyta alkalmából mély gyászunkban részvéttel osz­toztak, ezúton mond hálás kö­szönetét a gyászoló család. (1420) A Somogy megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat KISZ-szervezete meghívja önt február 2-án este 8 órakor tartandó farsangi báljára. Belépés csak meghívóval. * Zene, tánc, büfé. Meghívó igényelhető a 301. az. Csemegeboltban (Ady Endre ntca 2.) és a 323. sz. Csemegeboltban (Máj ns 1. ntca 5.). __________________________ ( 15933)_______________________ Az öreglaki Állami Gazdaság konyhakerti palántanevelés­ben jártas kertészt keres azonnali belépésre. Lakást biztosítunk. Ütikölt- séget fölvétel esetén térí­tünk. Jelentkezés öreglakon személyesen vagy írásban. (3321) KONYHA Gyorsan készülő, egyszerű vacsoraételek NYERGES VIRSLI Hozzávalók 2 személyre: 2 pár virsli, 30 dkg burgonya, 2 dl tej, 5 dkg zsír, 1 kis fej hagyma, pap­rika. A burgonyából 1 dkg zsírral és a tejjel burgonyababot készítünk. A hagymát apróra vágjuk, és 4 dkg zsírban halványfiárgára pirít­juk. Paprikát, sót adunk hozzá, vizet öntünk alája, és pár percre beletesszük a virsliket. Egy hosz- szókás tál hosszában a burgonya­pürét felhalmozzuk, és a virsliket keresztben ráhelyezzük, mint a nyeregben. A hagymáslevet ráönt­jük. * PÁRIZSI FASIROZOTT Hozzávalók 2 személyre: 20 dkg parizer, 5 dkg szalonna, 1 db zsem­le, 1 tojás, 1 hagyma, 8 dkg zsír, 1 nyers burgonya, só, bors. A parizert a szalonnával együtt megdaráljuk, vagy deszkán nagy konyhakéssel jó megaprózzuk, hoz­záadjuk a tejben áztatott és ki­csavart zsemlét, negyed hagymát, amit 2 dkg zsírban világosira pirí­tottunk, 1 nyers tojást, sót, borsot és egy nagyon finomra reszelt nyers burgonyát, l kis kanál fi­nom morzsát. Mindezeket jól ösz- szekavarjuk, lisztezett deszkán 1 cm vastag pogácsákat formálunk belőle, és forró zsírban mindkét oldalát megsütjük. Savanyúval tá­laljuk. HÜSPASTÉTOMKONZERV KIRÁNTVA Hozzávalók 2 személyre: l db 150 grammos húspástétomkonzerv, 1 kanál liszt, 1 tojás, 2 kanál morzsa, 5 dkg zsír. A konzervet használat előtt fel­nyitjuk, kiborítjuk, és keresztben négy szeletet vágunk belőle. Fű­szer nem kel) hozzá. Lisztbe, to­jásba, morzsába mártjuk és ki­sütjük. Még kiadósabb, ha sűrű Pialacsintatésztába mártjuk, ami­ben fél deka élesztőt is feloldot­tunk. Olyan nagy szelet lesz, mint egy fánk. Savanyúsággal fogyaszt­juk. NYERS SONKASZELETEK KIRÁNTVA A nyers sonkát nagyon vékony­ra szeleteljük, és pár órán keresz­tül tejben áztatjuk. Utána száraz­ra töröljük, lisztbe, tojásba, mor­zsába forgatjuk, vagy még fino­mabb csak lisztbe és tojásba márt­va forró zsírban megsütni. Farsangi ruhák Az ickíkarék fo­rog, mutatója is­mét farsangot je­lez. A táncmulat­ságok, bálok, esté­lyek, szóval a vi­galom időszaka ez. S visszatér a kér­dés: mit vegyünk fel? Hogyan gya- rapítsuk ruhatá­runkat, hogy vál­tozatos is legyen, és mégse kerüljön nagyon sokba? E gondok enyhítésé­re ajánlunk egy­két megoldást. Az első csoport az ún. délutáni vagy kisestélyi rú­na, vacsorára, kon­certre alkalmas. Alapja fekete bár- sonyszoknya ma­gas nyakú, három­negyedes ujjú ka­bátkával. Divat­gyönggyel élénkít­hetjük, de színes muszlinsállal vagy nagy brossal is dí­szíthetjük. Más ruhát nyerünk, ha kivágott brokát felsőrészt veszünk fel a meglevő alj­hoz. A szoknya anyagából készült stólával még szín­házba is viselhető. Virágcsokorral a vállon és a haj­ban: táncruha. Még egy megol­dás: fehér zsabós blúzzal. Az alsó figurák hosszú estélyi ru­hát mutatnak. Itt az alap testhez szabott, világos színű brokát mély kivágással. Ez azért praktikus, mert a szögletes kivágású, fémmel átszőtt blúzzal egészen új ruhánk van. Bő tűid alá pedig alsóruha­ként használhat­juk. A KICSINYEK TÉLI NAPOZTATÁSA Nyáron többnyire arra kell figyelmeztetni a szülőket, különösen, az anyukákat, hogy ne vigyék túlzásba gyermekük n&poztatását, ne legyen becsvágyuk, hogy már májusban »-szép barnára« süljön le a kicsi. Télen inkább arra hajlamosak a mamák, hogy az ellenkező vég­letbe esnek, félnek a téli napfénytöL Októbertől márciusig gyakran halljuk a napi időjárás jelentésben: száraz, hideg idő, néhány órás napsütés várhaté. Ezt a néhány órát a lehetőségekhez mérten ki kell használ­ni, hiszen a téli napfény azért is fontosabb a nyárinál, mert ritka kincs. Hónapokon át ar­ra kényszerít éghajlatunk, hogy gyakran nap­hosszat homályos szürkeségben, fényhiányban töltsük időnket. Pedig a földön mindent a napsugárzás éltet, s a fejlődő szervezetnek még inkább szüksége van erre, mint a fel­nőttnek. Fokozza az anyagcserét, a vitaminok felhasználását, s a szemen át idegrendszeri, hangulati jó hatása is közismert. A hideg ellen a csecsemőket az öltözet, a nagyobbakat az öltözeten kívül a mozgás, sza­ladgálás is védi. A jó hőszigetelő, gyapjú alsó és felső ruhák, takarók alatt nem hül le a test, nincs kitéve a megfázás veszélyének. A gyermek téli napoztatása ellen szól ter­mészetesen a legcsekélyebb betegség vagy rossz közérzet, továbbá ha túl nagy a hideg (nvnusz tíz fok alatt van a hőmérséklet), ha a levegő erősen páTás, mert ezzel fokozódik a fertőzés veszélye, vagy ha a- gyermek valami­lyen, okból (pL orrsövényferdülés, polip) nem bír az orrán át lélegzetet venni, mert a szájon át beáramló hideg levegő túlságosan lehűtheti a légutakat. Ha a gyermeknek mesterséges sugárzásra — kvarcfénykezelésre — van szüksége, éri orvos írja elő. Ha a forgalomban levő hazai és külföldi fénysugárzó készüléket alkalmaz­zuk téli napfürdőzésre, pontosan tartsuk meg a használat} utasítást. Semmit sem haszná­lunk, csak árthatunk vele, ha az ajánlót* per­ceket önkényesen meghosszabbítjuk. Nálunk, például Angliától eltérően, a téli hónapok alatt is aránylag sok a napfényes óra. Éljünk vele okosan, hogy edzettebbek, és egészségesebbek legyenek gyermekeink. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO1 XXXXXXÖO W & cÁ puli meg a tigris Hindu népmese * /t% emberevő tigris egy vasaj- tóval ellátott csapdába ke­rült. Már egy hete éhezett és szomjazott a gonosz fenevad, amikor arra tévedt egy jószívű ember. »-Engedj ki innét, bará­tom — kérlelte őt a tigris —, megládd, megszolgálom jóságo­dat.« De a jószívű ember is­merte a tigris vérengző termé­szetét. Ezt mondta neki: »Ha kiszabadítlak, bizonyára fel­falsz.« A tigris barátságos han­gon duruzsolt vissza: »Dehogy fallak, csak egy kis vizet iszom.« Addig kőnyörgött a tigris — a jóságra, az igazságra és a hű­ségre hivatkozva —, hogy a jó­szívű ember kiengedte őt. Meg is bánta nyomban, mert a tig­ris rámordult: »Most pedig fel­fallak, mert megéheztem.« Jaj- veszékelt a jóember: »Hát csak ennyit ér az ígéreted? Ennyi a becsületed? Nem tudod, hogy az adott szót meg kell tartani? Azt mondtad, csupán vizet iszol. Ez az igazság?« A tigris azonban nem szerette az igazságot. Haragosan mor­góit: »Ne fecsegj! Készülj! Izekre téplek, és lakmározok belőled. Jogom van hozzá, mert erősebb vagyok!« A jóember kérlelni kezdte a tigrist: »Mi­előtt felfalnál, kérdezzünk meg három bírót, melyikünk­nek van igaza. Ha kivétel nél­kül mind a három melléd áll, ám legyen, lakmározhatsz belő­lem.« A tigris kelletlenül bó­lintott: »Nem bánom, kérdez­zük meg a három bírót.« j^ppen arra sétált egy alligá- & tor. Csattogtatta utálatos fogsorát. Ö maga is szívesen felfalta volna a jóembert, de nem merte elkaparintani a tig­ris elől. Meghallgatta az esetet, és pöffeszkedve kijelentette: »Részeden az erő, tigris bátyó, fald fel az embert.« Nagyot bő- dült örömében a tigris, és ne­kikészült, hogy bekapja zsák­mányát. De a jóember így ér­velt: »Három bírót kötöttem ki. Hallgassuk meg a másodikat is, hiszen az igazságnak győznie kell!« És mert a tigris azt hitte, hogy az igazság gyengébb az ő erejénél, nem ellenkezett: »Nem bánom — kiáltotta —, kérdezzünk meg még egy bí­rót. Seriki sem mer ellenem ítélkezni.« No lám, éppen arra tekergőzött az emberevő óriás­kígyó. Csurgott a nyála az era­ser láttán, be is ka»>ta volna, de a tigris ereje visszatartotta. Meghallgatta az ecetet, és nyomban ítélkezett: »Tigris ba­rátom — sziszegte —, te vagy az erősebb, ne törődj semmi egyébbel, fald fel a gyengéb­bet: ez a dzsungel törvénye!« Iszonyút mordult örömében a tigris. Fenni kezdte a körmeit egy kövön, hogy széttépje a jó­embert. De ez felkiáltott: »A harmadik, bírót még nem hall­gattuk meg! Ha ő is a javadra ítél, ám legyen, megadom ma­gamat!« Ej-ej, mit tesz a vélet­len, abban a pillanatban feltűnt mellettük Csont, az okos puli­kutya. Vidáman csavargatta farkát, mert megismerte a jó­embert, akitől csontot szokott kapni. Mély hálát érzett iránta, a tigristől pedig nem félt, mert bízott az eszében. Nos, a peres felek neki is elő­adták ügyüket, és igazságos íté­letet kértek. Az okos puli vak- kantott egyet, a hátsó lábával mégvakarta a füle tövét, és így szólt: »Előbb helyszíni szemlét kell tartanom. Nézzük csak azt a csapdát. Ez volt az?« A tig­ris ráhagyta: »Ez bizony.« A puli folytatta: »És te hol voltál, mikor a jóembert megláttad?« A tig­ris beugrott a csapdába. »Itt voltam, ni!« — felelte. »És a vasajtó — firtatta a puli — zárva volt?« A tigris sietett a válasszal: »B'zony zárva.« A puli rácsukta az ajtót: »így?« És a tigris vidáman bólintott: »Pontosan így!« És Csont, az okos puli szigo­rúan a tigrisre nézve ezeket mondotta: »Te hálátlan, most aztán a csapdában maradsz ha­lálodig. Megszegted az adott szavad, semmibe vetted a hálát, a jóságot és az igazságot. Nem érdemelsz könyörülétet.« Ez­zel megint megvakarta hátsó lábával a fülét, és vidáman kaffogva elszaladt egy döngő dongó után, aki játszani hívta a rétre. /I jóember pedig felsóhajtott, és azt gondolta: »Igazság, nagy a te hatalmad! Hűség, jó­ság, hála — nem csalatkozik, aki bennetek bízik.« A vad tigris pedig tehetetlen dühében a vasajtót harapdálta ... JOOOOOOOÓOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXX^OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXDCOOXXXXXX; I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents