Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

Csütörtök, 1963. február 7. 5 SOMOGYI NÉPLAP A munkaközi szünet szabályairól Több oltXLSonk kérte, hogy ismertessük az ebédidővel kapcsolatos szabályokat. Kérésükre most közöljük az ebéd­idő, hivatalos nevén a munkaközi szünet kiadá­sára vonatkozó szabályo­kat. A dolgozót — 8 órás mun­kanap figyelembevételével — azokon a napokon, ami­kor a munkáid ej ének meg­felelő időt munkában töltöt­te, munkaközi szünet illeti meg. Ez általában fél óra. A munkaközi szünet elsősor­ban étkezésre és tisztálko­dásra szolgál, s néhány ki­vételtől eltekintve csak ak­kor lehet a dolgozónak kiad­ni, ha napi munkaidejének már legalább a felét mun­kában töltötte. Az említett kivételeket a Munka Tör­vénykönyve végrehajtási rendeletének 72. paragrafu­sa sorolja fel. Teljes, tehát 8 órás mun­kanapot véve alapul a dolgo­zónak a munkaközi szüneten kívül 8 órát kell ténylegesen munkában töltenie. Nem jár munkaközi szünet a dolgo­zónak, ha munkaideje 4 óra vagy annál kevesebb. A munkaközi szünetet a dolgozó a munkahelyén, il­letve a vállalat telephelyén köteles eltölteni. Az igazgató fél óránál hosszabb időtar­tamban is megállapíthatja — A másodállásról és Több olvasónk kérésé­re ismertetjük a másodál­lás és a mellékfoglalkozás főbb szabályait. Egy dolgozó rendszerint csak egy munkajogviszony­ban állhat, azaz csak egy munkáltatónál dolgozhat. Ki­vételesen azonban a társa­dalom vagy a dolgozó érde­ke indokolttá teheti, hogy a dolgozó két vagy több mun­ka jogviszonyban is álljon. Második, illetve több mun­kajogviszony azonban ugyan­azzal a vállalattal nem jöhet létre, hanem csak mással. Ha tehát a dolgozó ugyanan­nál a vállalatnál az eredeti munkakörön kívül egyéb munkakör ellátását is vál­lalja, ez kettős munkakör egy munkajogviszonyon be­lül. Ha pedig munkaide­jén felül Végez munkát, ez túlmunkának számít. A többes munkajogvi­szonynak két esete van: a másodállás és a mellékfog­lalkozás. Másodállásról akkor be­szélünk, há a dolgozó mun­kaideje az egyes vállalatok­nál egészben vagy részben azonos időtartamra esik. Így például a dolgozó mind a két vállalatnál reggel 8 órától délután 5 óráig dol­gozik. Ha pedig az egyes válla­latoknál eltöltött munkaidő nem azonos időtartamra a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben — a munka­közi szünetet, de az 1 órá­nál hosszabb nem lehet. Ak­kor is fél órára jár díjazás a munkaközi szünetért, ha az fél óránál hosszabb. A váHalat igazgatója engedé­lyezheti, hogy a munkaközi szünetet a telekhelyen kívül töltsék a dolgozók. Ha a dolgozóknak olyan a munkakörük, hogy az étke­zés és a tisztálkodás lehető­ségét egyébként is biztosítja, munkaközi szünet nem jár, mert az a rendes munkaide­jükben tenne van. Ezeket a dolgozókat a munkaközi szünetért külön díjazás sem illeti meg — ez például a ha­vidíjas' dolgozóknak sem jár —, mert munkabérük ezt magában foglalja. Többek között nem fizethető a mun­kaközi szünetre díjazás azok­nak, akik túlmunkadíjazás­ban sem részesülhetnek. A munkaközi szüneteit a munkaidő végén kell kiadni, és az a vállalat telephelyén kívül is eltölthető szombaton, ha a munkaidő rendszeresen kevesebb, mint más munka­napokon. Ez a szabály vo­natkozik a három műsza­kos üzemekre is, ha a tény­legesen munkában töltött idő műszakonként nyolc óra; és végül túlmunka esetére, ami­kor az utolsó három és fél óra után a dolgozónak jár fél óra a túlmunka végén. mellékfoglalkozásról esik, ezt a foglalkoztatást mellékfoglalkozásnak nevez­zük. í gy például, ha a dolgo­zó egyik vállalatnál reggel 8 árától délután fél 4 óráig, a másiknál pedig 4 órától 7 óráig dolgozik. Az utóbbi 'foglalkoztatást tekintjük mellékfoglalkozásnak. Azon­ban mind a másodállás, mind a mellékfoglalkozás károsan befolyásolhatja az első mun­kaviszonyt Ezért a dolgozó másodállást vagy mellékfog­lalkozást csak a vállalat igazgatójának írásbeli hoz­zájárulásával vállalhat. A vállalat igazgatója a Munka Törvénykönyvének rendel­kezései szerint csak akkor tagadhatja meg a másodállás vagy mellékfoglalkozás en­gedélyezését, ha az a) a dolgozónak a vállalat­nál végzett munkájával ösz- szeférhetetlen, vagy b) a dolgozót a vállalatnál végzett munkája rovására venné igénybe. A föntebb jelzett írásbeli engedélyt e körülmények fennforgása esetén vissza is lehet vonni. Megjegyezzük, hogy a másodállásban foglal­koztatott dolgozót az adott munkakörre megállapított fi­zetés fele illeti meg. lj>r. K. J. Kétmillió forintos forgalom egy nap alatt leértékelt árukból (Tudósítónktól.) Falvainkban 57 földműves- szövetkezeti ruházati és ipar- cikk-szaküzletben folyik a sze­zon végi kiárusítás. Mintegy hétmillió forint értékű leszál­lított árú cikk — férfi, női és gyermek felsőruha, lábbeli, téli alsóruházati áru — várja a fa­lusi lakosságot. A kiárusítás első napján kü­lönösen azokban a községekben volt nagy az érdeklődés, ahol a termelőszövetkezet már meg­tartotta a zárszámadást. Hozzá­vetőleges számítások szerint hétfőn az 57 bolt összforgalma csak a leértékelt árú cikkekből meghaladta a kétmillió forintot. Diétás konzeivek Székelygulyás Kapros káposzta dagadóval . ic»VMi6vc;t iElMISZn »ILALÄT 9 Kaphatók Zöldség-sertés rizottó Borjúrizotíó Gyomorkímélő konzervek cu­korbetegek részére is. a 301. sz. CSEMEGEÁRUHÁZBAN. Kaposvár, Ady Endre u. 2. (15985) MOZQALMAS ÉLET az évek óta tartó dermedtség után... Fél évvel ezelőtt még ugyancsak sok bosszúság forrá­sa volt a taibiak Zichy Mihály Művelődési Háza. Itt van, be­leéltek hatmilliót az építésébe. Szép kívül is, belül is. Ám­bátor ... a belső szépségnek az is feltétele, hogy mind nagyobb tömegek igényét szolgálja, mind több embert tartson vonzásá­ban. Ezzel pedig mindmáig adósunk a művelődési ház. Így hangzott a sokféle vélemény. Nézzük, yáltozott-e a helyzet azóta. Igen, változott. Bár ma sem több a szakköri helyisé­gek ^zárna, s noha a művelődési ház ma is fűtési gondokkal küzd, mégis valami új kezdő­dött el ennek a korszerű mű­velődési intézménynek az életé­ben. Elsősorban azzal, hogy annyi huzavona után, annyi nekirugaszkodás eredménye­ként kicserélődött a művelődé­si ház vezetősége. Üj az igazga­tó, új a művészeti előadó, még a gazdasági ügyeket intéző munkatárs is csak nemrég ke­rült a művelődési házhoz. S végre egymásra találtak Tabon is azok az erők, amelyek új alapokra képesek helyezni en­nek a járási székhelynek a kulturális életét. Hovatovább arról is, hogy a járás vezetői lényegesen több megértéssel, segítő szándékkal állnak a nép­művelési munkások mellett, így már nem vesz kárba sem az ügybuzgalom, sem a le’ke- sedés. Ilyen alapokon már ki­teljesedhetik ennek a sokszor elmarasztalt járási székhely­nek a kulturális élete. Ismeretes, hogy valahány művelődési intézményünk ren­delkezik egy társadalmi veze­tőséggel. Hétköznapi nevén ne­vezve társadalmi kulturális bi­zottsággal. Községeinkben nagy »történelmi-« miiltja van ennek a szervezetnek. Tisztele­tet a kivételnak, ez az a bi­zottság, amelyben néhány év­vel ezelőtt még a leghá1ásabb volt közreműködni. Miért? Mert a legtöbb helyen ez a kulturális bizottság csak papí­ron létezett. Munkájának hasz­nát alig tapasztalták. Tab sem volt kivétel. Itt is csak for­! málisan -működött« a kulturá­lis bizottság. Tagiaí — nem éppen haladó hagyományok szerint — tekintélyes állami, gazdasági, tömegszervezeti ve­zetők voltak, akik — mondjuk ki kertelés nélkül — kevés időt tudtak szakítani egyéb elfog­laltságuk mellett arra, hogy funkciójukat a kulturális bi­zottságban komolyan - vegyék. Itt tehát a járási művelődési ház vezetésében történt sze­mélycsere után első teendő­ként a kulturális bizottságot ■kellett megújítani. Olyan em­bereket meghívni a járási székhely kulturális életét irá­nyító »vezérkariba, akik ál­landó kapcsolatba állnak és álltak a művelődési házzal. Mit végzett eddig ez az újjáválasztott bizottság? Mindenekelőtt tájékozódott. Rendszeresen ülésezik, és a ja­vaslatokból született határoza­tok végrehajtását számon is kéri. Hathatós segítője a mű­velődési ház mind színesebbé, tartalmasabbá váló életének. Mimt már említettük, sok gondot okoz kivált ezekben a szokatlanul hideg télben a helyiségek fűtése. Ennek elle­nére minden szakkör teljes lét­számmal dolgozik. A színját­szók nemrég láttak hozzá Hans Pfeifer -A lampiomo6 ünnep« című háromfelvanásos szín­művének próbáihoz. Dolgoz­nak a bábosok, a népitánc- szakkör, rendszeresen próbál a kórus. És bár az évnek eb­ben a barátságtalan szaká­ban téU álmukat al-usz- szák a méhek, a méhészszak­kör tagjai ezúttal sem vették ki -téli szabadságukat«. A re­pülőmodellező szakkör szintén működik. Jóllehet nem aka­dálytalanul. A kulturális szem­lén tavaly jól vizsgázott mű­vészeti csoportok, szakkörök mellett talán a modellezők éle­te a legintenzívebb. Az ő he­lyiségük mindig hangos a ko- pácsolástóL Két csoport — a felnőtt és a gyermekcsoport — dolgozik itt és legtöbbször na­ponta, nemcsak a megbatáro­zott foglalkozási napokon. Eredménnyel. A modellezők versenyében a táblák a harma­dik helyen állnak, és mi sem természetesebb, mint hogy ter­veikben szerepel ennek a rang­sorolásnak a megváltoztatása is. Nem elérhetetlen a máso­dik, de még az első hely sem. Éppen ezért lenne időszerű biztosítani a modellezők szá­mára a folyamatos munkale­hetőséget. Ez nem mindig si­kerül. Évente három-négy al­kalommal a községi és járási tanács kérésére, majd határo­zatára ki kell költöztetni a szakkört helyiségéből. Átadni a modellezőműhelyt az össze­írást végző honvédségnek. Nincs más megoldás? Kellene, hogy legyen, hiszen tudott do­log, hogy a hatmilliós költség­gel épült művelődési ház szű­kölködik helyiségekben. Itt helyezték el a járási könyvtá­rat is, amely idestova megold­hatatlan raktározási gondok­kal küzd. A kevés rendelke­zésre álló helyiségből jó lenne már nem elvenni, kisajátítani. Az összeírás idejére talán tud­na a községi és a járási tanács más helyiséget is biztosítani, ha nagyon akarna. Ami még új... Tabon mindig gondot Okozott a járá­si székhely értelmiségi rétegé­nek á kulturális étet esemé­nyeitől való elzárkózása. Űjabban a pedagógusok mind nagyobb érdeklődéssel kísérik a művelődési ház eseményeit. Rendszeressé váltak a vasár­nap délelőtti gyermekfoglal­kozások, ezeket hol bábelő­adás, hol televí zi ónézés színe­síti. A másik örvendetes eredmény az, hogy megszűnt a földművesszövetkezet keze­lésében levő büfében a szesz­árusítás, a büfé csak vasárna­ponként van nyitva. Mellette pedig vasárnap átlag 110—130 fiatal szórakozik a művelődési ház táncos teadélutánján. Az elmondottakból levonha­tó az a következtetés, hogy az évek óta tartó dermedtség föl­engedett Tabon, és a járási művelődési ház hozzálátott ah­hoz, hogy betöltse szép hivatá­sát. László Ibolya Ál ILLETÉKESEK VÁLASZAI, HOZZÁSZÓLÁSAI CIKKEINKHEZ Megszüntettük CT az apró kellemetlenségeket Dz Országcs Tervhivatal szabja meg, hogy hol építhetünk szövetkezeti lakóházakat »Siófok, 1963« című írásunk­ban megállapítottuk, hogy Siófokon égető probléma a lakáshiány. Jelenleg 327 csa­lád igényel lakást. Cikkírónk javasolta, hogy a sorházépí­tési akción kívül a szövetke­zeti lakóház-építkezést is meg kellene kezdeni a járási szék­helyen. Az Országos Takarékpénz­tár megyei igazgatósága a kö­vetkezőket fűzte a január 30-án megjelenít cikkhez: »Már több ízben kértük központun­kat, hogy Siófokon is építhes­sünk szövetkezeti lakásokat. Azt a választ kaptuk, hogy az Országos Tervhivatal szabja met hol építhet az OTP szö­vetkezeti lakóházakat. Jelenleg csak a megyeszékhelyeken és az iparvidékeken lehet. Siófokot 1961. január 1-től a kiemelt községek közé sorol­tuk. ötvenezer forintról het­venezerre emeltük a lakáson­ként nyújtott kölcsönt. Ezzel az intézkedéssel elősegítettük _ a családiház-építést. A múlt év­ben egy emeletráépítést is el­kezdtünk. Az öt lakás a ta­vasszal készül el. Kaposvár után Siófokon is elindítottuk a sorházépítési akciót. 1963- ban harminc lakást adunk át A sorházépítési akciót a követ­kező években tovább szélesít­jük. Az OTP-iroda építésével egy időben tizenihat örökla­kást terveztetünk. Ezeket a la- , kásokat előreláthatólag 1964 elején adjuk aL­Lapunk január 20-i számá­ban cikket közöltünk »Apró kellemetlenségek« címmel. Kifogásoltuk, hogy a Corso Cukrászda mellékhelyiségé­ben nincs törülköző; a Bel­városi Eszpresszó és Étterem ajtajain levő függönyök pisz­kosak; az SZTK irodáiban hiányosak a feliratok; a ka­posvári I-es postán csak egy forintért kölcsönöz írószert a kapus, amikor a becsület- pénztárban sajátmaga vásá­rolhat az ügyfél. A Vendéglátó Vallást kö­zölte, hogy a cikk nyomán utasította a Corso Cukrászda, a Belvárosi Eszpresszó és Ét­terem üzletvezetőjét, hogy szüntesse meg a kellemetlen­ségeket. A mellékhelyiségben föltétien tartani kell törülkö­zőt. A bejárati ajtókon levő függönyöket rendszeresen cse­rélni kell. Felhívták az üzlet­vezetők figyelmét arra, hogy tartsák meg a rendeleteket, vi­gyázzanak, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló hibák. Klenovics Imre, az SZTK kaposvári alközpontjának ügy­vezetője megjegyezte, hogy a feliratok kerámiából készült betűit nem ragasztották fel megfelelően, azért hullottak le. Az eredeti kerámia betűket nem tudják beszerezni, azért pótolták .papírból kivágottak­kal. Az épület a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsáé. Kérték, hogy cseréljék ki a betűket. Az SZMT megtette a szükséges intézkedéseket. A Pécsi Postaigazgatóság arról tájékoztatott, hogy a ka­posvári I-es posta a vezérigaz­gatóság utasítása alapján kér eay forintot az írószerekért. A hivatal többször odatette a tol­lat is a tinta mellé. Sajnos, a tollszárak gyorsan eltűntek. Ugyanez a helyzet az ország többi postahivatalában is. Pé­csen például háromhetenként kell pótolni az írószereket. »A cikkíró hivatkozott a becsii- letoénztárra. Megjegyezzük, hogy akkora hiánya volt a ka­posvári becsületpénztámak, hogy már meg akartuk szün­tetni. Fokozottabb ellenőrzés­sel. a becsütetpénztár este 7 órakor való bezárásával meg­szüntettük a nagyobb hiányo­kat. Múlt év szeptember 12- től december 10-ig 69 forint volt a hiány. Ez hatszáz nyom­tatvány árának felel meg. In­tézkedtünk, hogy a posta az összes munkahelyet lássa el írószerrel, hogy ne kelljen mindig a portáshoz szalad sál- iú« — írta a postaigazgatóság. mm Grigorij Rosal szovjet rendező fil­met készít Marx Károlyról Galina Szerebrjakova szov­jet írónő regénye alapján. Marx alak­ját hangosfilmben még nem vitték vá­szonra. * * * »-Montezuma« cím­mel amerikai film ké­szül Cortez Ferdinánd mexikói hódításáról. Cprtez szerepét Kirk Douglas alakítja, a hódítóba szerelmes in­diánlány alakját Co­lumba Dominguez mexikói színésznő for­málja meg. A filmben főszerepet játszik még Rock Hudson is. * * * Több nagy sikerű re­gényt filmesítenek meg a Szovjetunióban. Jurij Bondarev »Csend« című regénye a Novij Mir című iro­dalmi folyóirat múlt évi számában jelent meg. A nagy vitát ki­váltó művet most vá­szonra viszik. Jurij Bondarev neve nem ismeretlen hazánkban. »Az utolsó ágyúHvé- sek« című kisregénye nálunk is nagy sikert aratott. A közeli he­tekben jelenik meg a magyar könyvpiacon Vagyim KozsevnvUcov »Bemutatjuk B-luje- vet« című regénye. Ezt a művet is meg­filmesítik. * * * Válságba az NSZK filmművészete A nyugatnérrvít filmipar immár évek óta hanyatló­ban van. A mozik csaknem konganak az ürességtől. A tu­lajdonosok a külföl­di filmeket részesí­tik előnyben. Ta­valy 122 amerikai és 54 olasz film mel­lett csak 52 hazai alkotást mutattak be. ... Vígjátékban vál­lalt főszerepet Jean Maráis. Dudrumet »A tiszteletre méltó tudósító« című alko­tásában egy tudtán kívül kémkedő em­bert alakít. ... A francia cenzúra betiltotta az erede­ti dokumentumok­ból és rekonstruált jelenetekből össze­állított háborúelle nes filmet. A cen­zúra azzal indokol­ta döntését, hog- a »Megölték Jau- rest« c. film »fel­bolygatná a társo dalom nyugalmát«. * * * Jcvgenyij Morgu- nyov filmet készített Mihail Solohov egyik elbeszéléséből »Am’kor a kozákok sírnak« címmel. A filmet elő­ször Vesenszkajában, az író szülőfalujában mutatták be. A film zenéjét Ivan Dzserd zsinsz&j szerezte. A kompoz-tor már több operát írt Solohov re­gényei nyomán. * * * Dino di Laurentiis, a kiváló olasz film­gyártó megbízta a leg­utóbb Oscár-díjjal ki­tüntetett Piero Ghe- rardi kosztüfn- és díszlettervezőt, hogy keressen nemzetközi filmcsillagnak ígérke­ző fiatal leányokat. Laurentiis azért bízta a sztárkeresést Plerro Gherardira, mert a neves díszlettervező már sok csillagot fölfe­dezett.

Next

/
Thumbnails
Contents