Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

Közelebb egymáshoz ■A2■•• r.'j'lri.T' í/EOv '•-■ • "r ráÁÜ^ fcí. A-MEGYÉ!'TANACS LÁPJA filmszínházunk Műsorából Vörös Csillag A bérgyilkos Az olasz filmgyártás gyak­ran állítja pellengérre a ka­pitalista társadalom rotha­dd, erkölcsromboló tulaj­donságait. A bérgyilkos cí­mű film Írója (Ccsare Zavat- tinij és rendezője (Damiano Damiani) is ezt a témát vit­te vászonra a mai olasz tár­sadalom három jellegzetes figurájának bemutatásával. Ricardo gazdag, sikerekben dúskáló üzletember, aki gondolkodás nélkül veteme­dik gyilkosságra, amint va­gyoni jóléte kockán forog. Természetesen nem saját kezűleg... a társadalom, amelyben él, termeli a tönk­rement egzisztenciákat, a megszorult, mindenre el­szánt embereket. A Plkiis- meret elől azonban nem le­het elmenekülniük. Kisvárosi Lady Machbeth Lemkor orosz író hasonló eünű regényét Jugoszláviá­ban minősítették meg a ki­váló lengyel művész, Andr­zej Wajda (a Csatorna, a Barna és gyémánt éa a Sámson alkotója) rendezé­sében. A történet egy orosz kisváros nyomasztó légkö­rében játszódik le. A főhős, Katyerlna Lvovna csinos, gyermektelen fiatalasszony unalomban őrlődik férje ol­dalán. Vállas, szép szál fia­tal legény kerül a házhoz apósa szolgálatába. Szcrgej dlsznópásztor lesz. Katyer!- na egy alkalommal szóba elegyedik vele, vonzódik £ iránta. Elragadja a szenve­dély, és életében először igazán boldog. Megváltozik, s miután viszonyuk kiderül, minden lelkiismeretfurdalás nélkül meggyilkolja apósát. Tette homályban marad, s amikor távol levő férje ha­zatér, gátlások nélkül vál­lalkozik a második gyilkos­ságra is; ördögi elszánással folyamodik emberöléshez —» most már bűntársával —* bármikor, ha úgy érzi, hogy valaki útjában áll szerel­mének. Rajta veszt azon­ban, s bukásuk elkerülhe­tetlen. m Ismerjük meg jobban egy­mást, tanuljunk egymástól — így foglalható össze az a program,-amelyet a Kaposvá­ron megalakult fiatal értelmi­ségiek klubjának tagjai kitűz­tek. A megismerkedés az alaku­ló ülésen aránylag könnyen ment. A klubtagok érezték, hogy hasznos, ha gyakrabban együtt töltik estéiket, együtt szórakoznak, tanulnak. Egy vá­rosban élnek, közös célokért dolgoznak, ne járjanak hát idegenként egymás mellett. Nehezebben egyeztek meg abban, hogy milyen programot dolgozzanak ki. Akadt, aki azt javasolta, hogy a klubtagok szavazzák meg, miről akarnak hallani a legközelebbi össze­jövetelkor (minden pénteken találkoznak). Az, aki a téma­körben a legjártasabb, felké­szül, és előadást tart, majd megvitatják a hallottakat. Mások kötöttnek találták ezt a módszert, és azt mondták, hogy a felmerülő művészeti, politikai, társadalmi, gazdasá­gi kérdésekről előkészület nél­kül kell vitázni. Ismét mások az összejövetelekben az idegen nyelvek tanulásához láttak jó alkalmat. FoS vta thatnám a sort Ahány klubtag, szinte annyi ötlet volt. Nem lehet mondani, hogy valamiben 'vé­gül is megegyeztek volna, no­ha tíz óra után mentek haza a Kilián György Ifjúsági Ház­ból. Azt hiszem, mégsem érezte? közülük senki azt, hogy fö- j, lösleges a fiatal értelmiségiek j klubja, hiszen volt szó müvé-í szetről, irodalomról is, sőt még 5 égj' jól sikerült twis íbemuta- 2 tónak is tanúi lehettek. (Az> •egyik testnevelő pedagógus ad-{ ta elő.) Szinte érepült azt együtt töltött néhány óra. Mi-I ■nél jobban megismerték egy-5 mást a fiatalok, annál váltó-1« zabosabb lett a klubest. Mi-« után Varga Tévéznék, a váró-, si KISZ-bizottsá,g munkatársé-1 nak bevezetője elhangzott, ? még a bemutatkozás is döcö-jj gött. Ki merte volna gondol-) ni, hogy végül táncra is sor: kerül? i Az együtt töltött első este azt bizonyítja, hogy nem is’ szabad, nem is lehet mindjárt! keretet, részletes programot i szabni a fiatal értelmiségiek\ klubjának. Előbb közelebb kell; kerülni egymáshoz, meg kell ismerkedni. Egyébként . sem elengedhetetlen feltétele a kíh »béléinek a kötött program, valamiféle kiasvalt munka- terv. A fiatalokban már az. első alkalomkor is megmutat­kozó sok ötlet. szín. tudás biz­tosíték arra, hogy a most lét-} rejött klub — akár kötött.! akár más formában — betölt;-! hos.se azt a sziereoet, smdvet szántak neki tagjai: megis- merked ionok, s tanuljanak egymástól. Ss. N. Május végén rendezik meg Keszthelyen a Helikoni Ünnepségeket Keszthelyen a másfél év; százados hagyományokat föl­elevenítő Helikon Ünnepsége­ket ebben az évben rendezik meg hatodszor. Az ünnepségek vonzását bizonvítja, hogy az első alkalom óta mintegv öt­venszeresére nőtt a részvevő dunántúli középiskolások szá­ma. A Helikon Ünnepségek be­mutatóit a kulturális szemle céljainak megfelelően rende­zik meg május 23—26-a kö­zött. Az ünnepségeken való részvétel követelménye — ez évben első alkidom-mal — a középiskolások megvéd művé­szeti bemutatója. Fzt megelő­zően helyi bemutatókat tarta­naik. A szólistáknak és a pá­lyázatokon részt vevőknek legalább kö'-eoes tanulmányi eredményt kell felmutatniuk, és egész évben rendszeresen kell tevékenykedniük művé­szeti csoportban vagy szakkör­ben. Űj színfoltja lesz a Helikon Ünnepségeknek az irodalmi, a néprajzi, a képzőművészeti pá­lyázat és a társastánc-verseny. A szellemi öttusa ágaiban a sport és ügyességi kérdés- csoport helyett természettudo­mányos és termelési, gazdasá­gii, valamint kulturális kérdé­sek szerepelnek. Megyénk középiskolái kő zül a marcali, a csurgói, a ta- bi, a fonyódi, a siófoki és a nagyatádi általános gimná­zium, a Munkácsy, Mi­hály Gimnázium, a Táncsics Gimnázium és a Noszlopy Gáspár Közgazdasási Techni­kum művészeti csoportjai és szólistái szorgalmasan készül­lődnek a jövő hónap végéig megrendezendő' helyi és a március 30—31-óre tervezett megyei bemutatóra. Ausztria« Német SzSvetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország. ti nap. Hétezer kilométer. Eszmecserék, vi­ták munkásokkal, politiku­sokkal, újságírókkal, egye­temistákkal, kispolgárokkal. T-M sok-sok élmény, emlék, epizód. Egy vidéki művészeti együttessel jártam be ezeket az országokat, lütinaplómban vaskos kötetre való »anya­got- jegyeztem föl, most mégis gond, vajon hogyan adjam vissza a huszonnégy nap eseményekben és tapasz­talatokban gazdag történetét a szerkesztők és az olvasók megelégedésére. iS[jug^eui*cpdLj hibái Háziasszonyunk válasza meglepő. Férje azonban — és vele együtt sok ezer osztrák munka« — bizonyára más vé­leményen van. Hiszen éppen ezen a napon béremelést köve­telve sztrájkba lépett társaival együtt a drágaság miatt. Drágaság Ausztrália jobb? — Nálunk most nagyon drá­ga az élet — panaszkodik egy osztrák háziasszony —, az otöbbi években szinte ugrás­áéért en emelkedtek az árak, a fizetés viszont a régi. A férjem erről keveset tud, mert én já­rok a piacra, s én vásárolok a ivarosban. Jól meg kell gon­dolni, mine adjam a pénzt, ha nem akarok a következő fize­tésig pénz nélkül maradni. —» De hiszen, amint látjuk, gnosi is vásárolná volt, s nem as jön üres kézzel — vetjük közbe. • — Valóban ott voltam, isko­lába megy a gyerek. Cipőre és kabátra van szüksége. Meg az­tán nekünk is kell néhány da­rab, egész évben erre spórol­tunk. — S mit gondol, miért emel­kednek Ausztriában az árak? — Mert a munkások gondol- atek egyet, s hol itt, hol ott ■etrájkolnak. Ha nem tennék, jobb veto* Egy jól öltözött nyugatnémet fiatalember kér helyet fül­kénkben. Párizsig együtt uta­zunk. Beszélgetés közben büsz­kélkedve mutatja Ausztráliába szóié repülőjegyét. — Látogatóba vagy turista- útra? — Nem, véglegesen. Azt majd a jövő dönti el, hogy visszajövök-e s mikor. — S miért határozott így? Talán nem tud megélni ott­hon? — De igen. Nálunk most sok a munkalehetőség, szépen kereshet az ember. Technikus voltara az egyik vasipari üzem­ben, négy márkát kerestem ófánként, s többre is vihettem volna. Kérdés kérdést követett. Sok minden szóba került, többek között a nyugatnémet fiatalok közt elburjánzott huliganiz­mus. Nem egy esetben már emberéletbe került a virtusko­dás. Például ss egyik kisvá­rosban a fiatalok botrányos verekedést rendeztek. Néhá- nyan meghaltak, több vereke­dő kórházba került. A nyugat­német sajté — a tiszta demok­rácia hangoztatásával — a rendőrséget támadta, amiért beavatkozott a verekedésbe. Fiatal útitársunknak az sincs ínyére, hogy Nyugat-Német or­szágban csak pénzért sportol­hatnak és művelődhetnek a fiatalok. S az sincs, hogy kü­lönféle katonai előképzést adó szervezetekbe igyekeznek be­vonni a fiatalokat. Sorsdöntő elhatározására mégsem ez késztette. Mivel magától nem mondta el, nem firtattuk to­vább, más témára tértünk. Már Párizs felé közeledtünk, amikor megkért, kísérjem ki a folyosóra. — Láttam, hogy nem nyug­tatták meg az utazásommal kapcsolatos válaszaim. Tudja, nem akartam, hogy gyáva fic­kónak tartsanak. Most mégis elmondom, bár ezt még az édesanyám sem tudja. Édes­apám munkásember volt, a második világháborúban a fronton esett el. Alig ismer­tem. Nekem ugyan még nin­csen családom, nincs kit félte­nem, de még a gondolattól is irtózom, hogy apám sorsára jussak. Nem akarok katona leírni. A háborúnak még a gon­dolata is megborzongat, ezért választottam Ausztráliád Johann tehát nem lesz nyu­gatnémet katona. S úgy érzem, nem is gyáva Azonban szülő­hazájában is nagy szükség van a háborút, a militarizmust megvető fiatalemberekre. Egy kedves ismerős A franciák kedvességét és barátságát már megérkezé­sünk első percétől tapasztal­tuk. A Francia—Magyar Bará­ti Társaság főtitkár asszonya és titkára fogadott bennünket lünk töltött napokra. Elmond- kora reggel a pályaudvaron, ta, hogy szeretne I kértük ezt stb. (Az igazság az, volt: arra gondoltunk, hogy ez a nagy előzékenység amolyan üzleti fogás, s a városnézést nem bírja ki zsebünk.) — Nagyon sajnálom, de ak­kor estig itt állok a szálloda előtt, mert engem iderendel­tek, s a számlát is előre fizet­ték — mondta a gépkocsi veze­tője. Hamarosan kiderült, hogy jó­tevőnk és patrőnusunk Maiié Bell, a nagy francia művésznő volt. Társulatával csak néhány nappal ezelőtt érkezett haza magyarországi vendégszereplé­séről. A művésznő színházba és otthonába is meghívta cso­portunk egyik vezetőjét. Ked­ves szavakkal emlékezett a ná­Nagyon kedves, baráti jelenet volt, amikor a vendégek mel­lére az Eiffel-tornyot ábrázoló érmecsíkét tűztek. A baráti társaság vezetői a legnagyobb készséggel segítettek ügyes-ba­jos dolgaink intézésében. Üjabb meglepetésben is volt részünk. Szállodánk előtt egy társasgépkocsi és egy idegen­vezető várakozott ránk, az utóbbi nyomban felajánlotta szolgálatát. Ajánlatát igyekez­tünk elhárítani mondván, hogy nagyon fáradtak vagyunk, egy napig utaztunk, meg hogy nem bemutatni egy magyar darabot. A fősze­repet ő alakítaná. Párizsi tartózkodásunk ide­jén Bell személyi titkára több­ször meglátogatott bennünket. Lelkünkre kötötte a művésznő üzenetét: bármilyen nehézsé­günk támad, forduljunk hoz­zá. Találóan jegyezte meg égjük fiatal társunk: Budapesten a szívünkbe lopta magát Marie Bell, Párizsban pedig meg­nyerte a szívünket. Szollár György (Folytatjuk.) FURCSA TANTÁRGYAK Néhány grönlandi iskolá­ban a kötelező tantárgyak között szerepel a csónaképí­tés és a kutyaszánok vezeté­se. A fiúk ezenkívül megta­nulják a szigony kezelést, a lányok pedig megtanulnak a vadászaton elejtett áüatok- bőréből szabnirvarrmL önérzetes kalauz Falusi báes. Pestre utazik két hatalmas bőrönddel unoká­ié, esküvőjére. Nagy önbizalom­mal mert vállalkozni az útra, mert már járt Pesten. Rend­ben megérkezett, és felszállt Kelenföldftn a 49-es villamosra. Jegyváltáskor magabiztosan — mint aki jól tájékozott abba a fene nagy faluban — szólal meg; — Egy átszállót kérek! — És már tartja is a markában a 70 fillért. A kalauz ránéz, aztán a Két bőröndöt méregeti szemével, majd megszólal: — Kevés lesz ez, bácsikéin! A csomagokra is éppúgy kell jegyet váltani, mint magának. Még kérek hétven fillért. — Hát ez nem igazság — fa­kad ki az öreg. — A vonat is elhozta ingyen. Ha ott nem kel­lett fizetni, akkor itt se fizetek! — Nézze, öregem — kezdi tü­relmét veszteni a kalauz —, nem érek rá magával vitatkoz­ni. Ha nem fizet, lecsengetem a kocsH, és leszállítom a vil­lamosról. Az öreg körülnéz, de mivel látja, hogy sehonnan sem kan segítséget, zsebébe nyúl. és odaad a kalauznak egv fo»in- tot. Az ImaVít^a az átszárót, és vl^s^a akarja adni a vissza­járó wiért. Az öreg elveszi a jegyet, és nagylelkűen odaszól a kalauz­nak: — A ^'s-zajárót megtart­hatta magának. De erre már villámuk ám a kalauz szem"* — Nem vagvok rászorulva á m^ga borravalóid­ra — és mérgesen b'lenvom’a a viasza?áró 30 fillért az öreg markába. — De nagv gavallér — mor­fondíroz az nrorr a körül á bök kuncogása ,rozben. — Az. előbb még mennv're odavolt a pén­zért, most m^g nem kell. A fe­ne sem ismeri ki magát eze­ken a pestieken . .. M. J. Csizmásokból bakancsosok A termelőszövetkezet ve­zetőd a kemény télben szi­gorú rendelkezést hoztak: megtiltották az állatgondo­zóknak, hogy csizmában jár­janak. Miért tették ezt? Megvolt rá minden okuk. Rájöttek ugyanis, hogy a jó- szággondozók a csizmát nemcsak lábbelinek használ­ták, hanem zacskónak is: hazaindulás előtt a csizma szárát rregtömték darával. _A lelepleződés és az in- téz,redés óta bakancsot vi­selnek ... — kj — ... Gondolt egy nagyot a bar­csi járás egyik üzemének ve­zetősége. Elhatározták, hogy tanfolyamot szerveznek anal­fabéta dgánydoligozóik ré­szére. össze is hívták őlket, s mindenki hálálkodik: leg­alább nem kell szégyenkez­niük. hogy nem tudnak írT ni, A beszélgetés vége felé megszólal az egyik ember: »Igazgató e’vlárs, túlórát is kapunk.? * . * Sophia Klein dürreni (Nyusat-Németorrszág) lakős felhívást kapott a város egészségügyi hatóságától, hogy ielfmtkezzék a városi tisztinrvori a szamárköhöyés elleni védő­oltásra. Sophia Klein 102 éves. ... Jevgenyij Jevtusenko, az ismert fiatal szovjet költő németországi tartózkodása alatt töibb előadást tartott. Egy alkalommal a következő e’rnés aforizmával lepte meg hallgatóit: — Ha az atombombákat valaki absztrakt szobrokká változtatná, mén Hruscsov is az absztrakt művészet ra­jongójává szegődne. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRT If LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Lenin u. 14.. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-1G. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VALLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a h#»lvi oostahiva*aloknál és postáskézbesítóknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka B. a. ft.

Next

/
Thumbnails
Contents