Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-27 / 48. szám

íMéplap A Balaton-part nyári műsortervéből AZ MSZMP MEG VEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYÉI TANÁCS LAPJA Á KULISSZÁK MÖGÖTT a díszletek készítőivel két. A vásznat impregnálják, alapszíneik, majd erre ke­rülnek rá a rajzok és a ki­kevert színek. A padlón ép­pen a második felvonás vár­falának szín­foltjain dolgoz- nalc A színhá­zi díszletmun­kák befejezés- után külön — kisebb méretű — tájdíszlete­ket is készíte­nek. — Csak a he­lyiség nem al - kalmas erre a _ munkára — ' hallom Gáspár | Andrástól. — ; Szűk. Sok idő elmegy a rakó- Kurály páUle egy tarsoly vászonanyagát szabja. dássaL Együtt kellene látnunk az egész szír- kar, a megvilágítással. Ezrop­Félgördül a függöny... A jupiterégők sugaraiban fürdő *— még néptelen — »-világot jelentő deszkák«-on néhány pillanatra teljes pompájában farkasszemet néz velünk az első felvonás színpadképe. Az elismerés moraját dörgő taps váltja fel, s egy páholy mé­lyén szerényen meghúzódó három ember lelkét meghatott öröm borzongatja. Sikerült... Sikerült, mert az ezerfejű cé­zárnak, a közönségnek tetszik a színpadkép. A díszletkészítőkkel beszél­getünk a Csiky Gergely Szín­ház festő tárának Noszlopy Gáspár utcai helyiségében. Ebben a festék-, olaj és enyv- szagú teremben, ahol lépni sem könnyű a sok szerszám, oda jós tégely és furcsa miegy­más között, utam kis híján egy betonkeretes, gyermekho- mokozóra emlékeztető valami­ben végződik. Rendeltetéséiről sok-sok festékpaccni árukodik: ez a paletta. Ebben vegyítik a festékeket hosszú nyelű kis seprűforma ecsetekkel, amíg a megfelelő szín rá nem ke­rülhet az odább, hosszan egy­más mellé fektetett díszletele­mekre. Szőke, magas fiatalember, a í padképet még az elszállítás előtt, itt azonban csak elemei­ben fér el. Évek óta ígérget­pant izgalmas. Ekkor látjuk mi is először munkánk egé­szét. Majd néhány napig fő- . , ... próbák, s újabb izgalmak a nek az illetékesek egy uj fás- premierig Reméljük, .a siker ezúttal sem marad efL S amikor fel­gördül a függöny, egy pilla­natra a díszletek alkotóira gondolunk majd, ha tenye­rünket tapsra emeljük... W. E. Hd van még a nyár? Egye­lőre még a tél »ajándékaival-« küszködünk, de a Balatoni In­téző Bizottság — karöltve az Országos Rendező Irodával, az Országos Filharmóniával, a SZOT-tal, az Idegenforgalmi Tanáccsal, Somogy és Vesz­prém megye képviselőivel — már megbeszélte, hogyan le­hetne biztosítani a Balaton- part jobb műsorellátását. A napokban tartott tanács­kozás tapasztalatait leszűrve remélhetjük, hogy nem fo­gunk szűkölködni érdekes és tartalmas kulturális esemé­nyekben, jóllehet — mint a SZOT egyik képviselője meg­jegyezte — az 1963-as üdülési idény kulturális programjában jelentős a mennyiségi és mi­nőségi eltérés a Balaton déli partjának rovására. Több a rangos esemény a szemben le­vő parton. Ideje volna szá­molni azzal a ténnyel, hogy a déli oldalon fordul meg tö^b üdülő, tehát tömegesebb az igényt is a tartalmas, jó műso­rok iránt. Az ŐRI két nagyszabású ka­baréval és könnyűzenei esték­kel vesz részt a műsorellátás­ban. A hagyományokhoz hí­ven ismét Keszthelyen lesz a fürdőidény két legnagyobb hangversenye az Országos Fil­harmónia rendezésében. A Fil­harmónia ezenkívül kis kama­razenei esteket is tart. Növek­szik a zártkörű, az egyes SZOT-üdülőfc közösségének szánt események száma. Nem állnak majd üresen szabadtéri színpadaink sem. Vendégül láthatjuk az Africana-e^vüt- test. a Pécsi Nemzeti Színház immár nemzetközi hírű ba­lettegyüttesét. Siófokra láto­gat a Nemzeti Színház egy előadással. A júliusban meg­rendezendő Füredi Színházi Napokon a Nemzeti Színház, a Madách Színház és a fiatal veszprémi színház vesz részt. Láthatjuk majd a Pécsi Me­csek Együttes, a Dunai Mű­vészegyüttes műsorát. Az Egyetemi Színpad a kisebb községeket — Balatonszárszót, Szabadit, Fonyódot, Balaton- fenyvest, Balatonberényt és Balatonszentgyörgyöt — kere­si föl egy-egy előadással. Hogy korai még a műsorel­látás kilátásairól beszélnünk? Nem hisszük, hogy korai. Már csak azért sem, mert ami még hiányzik a tervekből, ta­lán lehet pótolni. Említést ér­demel az a törekvés is, hogy kialakítják a kulturális köz­pontokat. Keszthely lenne a komoly zene, Füred a színhá­zi hetek, illetve a színházkul­túra, Siófok a könnyűzene, Balaton föl d vár pedig a fol­klór-események centruma. Az elgondolás nem rossz; a nagy tömegeket fogadó SZOT-üdü- lőktoől könnyen megközelíthe­tő a felsorolt helységek. , De azért jó lenne, ha több kultu­rális esemény jutna a déli ol­dal Balatonföldvártól lejjebb elterülő fürdőhelyeinek is. L. I. Több száz jelentkező a társasutazásokra Egyre többen érdeklődnek az Idegenforgalmi Hivatalija1 a külföldi és a hazai társas- utazások iránt. A Szovjetunió­ba szervezett IBUSZ-utakra 179-en jelentkeztek. 160 MEDOSZ-dolgozó jelentette be, hogy külföldi társasutazáson kíván részt venni. A ka­posvári és a siófoki fiók kö­zösen szervezte meg a már­cius 26-án induló ötnapos bé­csi túrát. Ezen a kiránduláson huszonöt kaposvári és tizen­öt siófoki személy vesz részt Festik a Kold-usrtiák vártalát. (Köhler Margit gyakornok és nőtt Gáspár András, a festőtár vezetője.) festőtár vezetője, Gáspár And­rás kalauzol a labirantusban. Három éve dolgozik itt két ttiunkatáirsáyal, Köhler Margit festógyakomokkal és Király Pálné díszletvarrónővel. Arról beszélgetünk, hogy milyen Bzép, változatos és érdekes hi­vatás a díszietfestőé. Ezt vall­ja Köhler Margit is. Két éve érettségizett, és iparművészeti főiskolára készül. Király néni hat éve szabja és varrja a szükséges méretű vásznakat s a textíliakellékek anysyái eb­ben a műhelyben. Átlátszó műanyag lemezek között pi­hen Tarr Béla munkája, a kö­vetkező darab, a KoiW"sdiá:k díszletterve. A festők emrek alapján az összevarrott vá­szonnal bevonják a léckerete­tötermet. Az sokat segítene. — S mikor fejeződik be egy ilyen munkafolyamat? — A színpadi összeállítás­Egy év alatt tizenketezer bevezetett úntás A Könnyűipari Miniszté­riumban elkészült az újító­mozgalom múlt évi mérlege. A könnyűipar újítói egy év alatt huszonötezer újítást nyújtottak be, és a javaslatok­nak csaknem a felét, tizenkét­ezer újítást vezettek be az üzemek. Az újítások száz­nyolcvanmillió forinttal javí­tották a válüalatok gazdasági eredményét A HÉT KÖNYV ÚJDONSÁGAI Juhász Gyula: ANNA ÖRÖK Egy csokorban nyújtja át a kiadó * Juhász Gyula Amna- verseit keletkezésük sorrendjé­ben. hogy az olvasó képet kaphasson e különös szerelem fájó, szép emlékké való át­alakulásáról. A kötetet Kis- péter András állította össze, Száz Endre illusztrálta. Csák Gyula: MÉLYTENGERI ARAMLAS A mű először az Üj írás fo­lyóiratban jelent meg, s nagy vitát váltott ki az irodalmi életben. A szerző szociográfiá­nak tekinti* munkáját, de az teás több, és főleg érdekesebb az átlagos szociográfiáknál. A riportsorozatot Bornemissza László rajzai kísérik. Hugo Glaser: AZ ÉLETÉRT HARCOLTAK »Hősiesség nélkül nincs és nem is lesz soha orvostudo­mány« — mondja a bevezető­ben a mű írója. Ez vonatkozik a hétköznapok orvosaira, akik félelem nélkül lépnek a fer­tőző betegek ágyához is, s fokozottan vonatkozik' azokra a hős orvosokra, akik veszé­lyes önkísérletekkel áldoztak az orvostudománynak. Glaser professzor — akit a magyar orvosok már jól ismernek ■ A gyógyítás diadalútja című munkájában híres orvosi ön- kísérLétéiről számol be. LEVÉL AMERIKÁBÓL Kereken negyven éve ment el. A diáktársak még sokáig beszéltek róla. — Somogyi Karcsi kiment Amerikába... A negyven év kicsiszolta, fé­nyesre tisztította az emlékeket. És egy emberöltő után az em­lékek hazahúzták látogatóba... Atlétatermetű fiatalember volt, amikor elment. És sze. gény. Csak akarattal és szor­galommal rendelkezett. És itt. hagyta első nagy szerelmét, itt a szegénységet. Kivándorolt Amerikába szerencsét próbál­ni. Az évtizedek gyorsan el­szaladtak. A fehér hajú ember ma jómódtan él. — Keményen meg kellett dolgoznom mindenért... — Nős? — Családalapításra nem ér­tem rá. A munka teljesen le­kötött ... Szürke szempár. Az arcra ráncokat vésett az idő. Meg- nyerű külsejű, halk szavú em­ber. Érdeklődve nézelődik. — Nincs ismerős... Pedig úgy ötven éve sokat jártam ide. Itt volt az érettségi ban­kettünk ... Elhallgat. — Ez a fal tükre® volt. Igen, tükrös... Egyszer... Újra elhallgat. A pincér lép az asztalhoz. — Egy üveg jó bort és kávét kérek... Hozzák a rendelést — Akkor még a tejeskávé volt divat. Igaz, a Turulból az­óta Béke lett... Iszik az aranyszínű borból. — Odakint sok mindent be­szélnek. És hosszú évekig csak azt hallottam, amit ott mond. tak... De az élet megtanított arra, hogy csak azt higgyem el, amit saját szememmel lá­tok. Majd akkor mondok vé­leményt, ha már mindent lát­tam .,, Az alma mater tantermében régi diákok találkoztak, ötven év után itt adtak találkozót egymásnak ... Egyszer csak valaki felkiállt — Eljött az amerikás!... ölelések, baráti kézfogások. — Eljöttem, gyerekek. Látni akartalak benneteket. Látni a várost... — Megöregedtél, Karcsi. Ügy rémlik, te vagy köztünk a leg­idősebb. Egymás után hangzanak el a megemlékezések. Könnypá­rásak a szemek. Végül az is­kola igazgatója beszél. Áhítat­tal hallgatják. Egy mondatot följegyez az öreg amerikás. A séta első lépésed után előruk­kol vele. — Kétezer százalék... Fan­tasztikus, hihetetlen. Az igazgató mosolyog; — Nincs szándékomban fél­revezetni önt. Tény, hogy ma kétezer százalékkal többen jár­nak középiskolánkba, mint öt­ven évvel ezelőtt. — Elnézést kérek, nem tu­dom elhinni... Délután sokáig gyönyörkö­dött a városban. Nézte az új épületeket és az embereket. A séta végén megállt az Ady Endre utcában. — Itt laktam ... Nyissunk be valamelyik házba. Nekem mindegyik ismerős ... — Benyitunk. Előremegy és megáll. Egy matrózruhás lány­ka jön felénk. Nézi az isme­retlen öregembert, és tiszte­lettudóan megkérdi: — Kit tetszik keresni? Elmarad a válasz. Az ame­rikás kérdez. — Hány éves vagy, kislá­nyom? — Tizenhat — feleli megle­petten a lányka. A kérdések záporoznak. — Mi a foglalkozásod? — Gimnáziumba járok .. — És a testvéreid? — Hárman vagyunk. A leg­idősebb bátyám jövőre végez a műegyetemen. A másik test­vérem rádióműszerész lesz ... — És a sAlléid? — Apa esztergályos, anya fonómé. De miért érdeklődik a bácsi? — A kétezer százalék ... De te ezt úgyis érted. Csak én vol­tam hitetlen ... A kislány csodálkozva nézi _z öregembert. Nem érti vi­dámságát. Végül azonban min­den tisztázódik. A búcsúzáskor ezt mondta; — Még nem tudok teljes vé­leményt alkotni. Talán néhány hét vagy hónap múlva... És az öreg amerikás megtar­totta szavát. Fél évvel a láto­gatás után levelet hozott a pos­tás. Feladó: Chas E. Somogyi. Associates Kemper Lane Ho­tel. Apt. 302. Cincinati 6. Ohio. Idézünk belőle: »Fél éve, hogy elindultam, hogy még egyszer meglássam azt a várost, ahol születtem, ahol édesapám nyugszik örök nyugodalmat. Az iszáki dombo­kat mentem látni. A Kapos, folyót, a Csert, a városligetet, az iskolát, ahol megtanították a magyar történelemre. Féltem találkozni ifjúságom színhelyé, vei. Féltettem az ifjúkori ál. mókát. Mert életemben száz. szór és ezerszer elképzeltem, hogyan lehetne szebb az én városom. Nem akartam csalód, ni. Itt tanítottak meg a ma. gyarságra, hazám szere^-tére és a munka megbecsülésére. Én jó mérnök lettem, nagyon is elismertek itt Amerikában De az én eredményeimhez nagyban hozzájárult az az alap, amit szülőhazámban és szülő, városomban tanultam. Én a magyarságomat sohasem tu­dom elfelejteni, mert az tett engem egész emberré. Nagyon szeretem Amerikát, mert sok hasonló tulajdonság van az igazi amerikai és az igazi ma­gyar között. Büszkén vallom magam amerikai magyarnak. Megszépült és nagyot nőtt a városom. És épül, szépül a fa. lu is. Emberré vált a magyar munkás és paraszt. Az én szü. lővárosomban negyvenöt zer egyenrangú polgár próbál job. ban élni. Óriási a fejlődés, és ahogy láttam, napról napra többet tesznek. A magyar fia. talság jövője fényesen ragyog. Láttam kibontakozóban egy jobb jövőt, egy emberibb szü. lőföldet, egy boldogabb orszá­got ... « , . * íme, a vélemény. Egy gaz­dag amerikai magyar vélemé­nye. Egy olyan emberé, akit a kilátástalanság űzött ki Ame­rikába. Akit öregen, negyven év után hazahúztak az pmlé. kekj Németh Sándor Megnyugtatás Vasárnap történt, a vá­lasztás napján Balatonföld- váron. Egy középkorú há­zaspár lépett ki a szavazó­helyiségből. Látszott, hogy hazafelé nem együtt tarta­nak. — Hova mennél most, ebéd előtt? — kérdezte fér­jétől erélyesen az asszony. — Benézek oda — muta­tott az az italmérés felé, majd magyarázatul és "a megnyugtatás kedvéért hoz­zátette: — Ne félj, haza­érek ebédre, hiszen úgyis csak Almuskát kapok... — kJ — Gyaloglási láz az USA-ban Miután Kennedy javasolta, hogy a katonatisztek gyaloglás­sal javítsák testi kondíciójukat, gyaloglási láz tört ki az Egye­sült Államokban. Legutóbb Al­vin F. Bergman 75 éves férfi bejelentette, hogy a jövő héten gyalog teszi meg a csaknem 500 kilométeres utat a Pitts­burgh melletti Ambrigde-ből Washingtonba. Hogy még »iz­galmasabb« legyen a dolog, az utolsó 8 kilométeres szakaszt Washingtonig hátrafelé akarja megtenni. Bergman felszólította Sálingért, a Fehér Ház sajtófő­nökét, versenyezzen vele ezen az utolsó 8 kilométeres szaka­szon, megadja neki azt az előnyt, hogy nem kell hátra­felé járnia! Sőt hozzáfűzte, hogy ha Salinger nem hajlandó gyalogolni, ő még arra is kap­ható, hogy talicskában tolja a sajtófőnököt. Ez esetben, tette hozzá, természetesen ő sem ha­ladna hátrafelé. Tizenhárom róka egy lyukban Turin és fia, mindketten krími vadászok, egy Íjaik­ban 13 rókát találtak. A ró­kalyukra a mezon bukkan­tak. A kutyák viselkedése elárulta, hogy otthon van a gazda. A vadászok nem vár­ták meg, míg a róka kijön, hanem hozzáláttak a lyuk kiásásához. Csakhamar nya­kon is csípték, de a kutyák jelezték, hogy még van ott róka. A vadász'- ', tovább ás­tak. A Íjaikból különös zaj hallatszott, s földcsomók repültek kifelé: a benn ma­radt rókák igyekeztek el­inalni a vadászok elől. De nem sikerült: néhány óra múlva a vadászok kihúzták a lyukból az utolsó — a ti­zenharmadik rókát is. A világ legbonyolultabb címere Dánia állami címere a vi­lág legfurcsább és legbonyo­lultabb címereinek egyike. Találunk rajta ezüst-keresz­tet, aranykoromás hattyút, lovas*. három koronát, kü­lön lófejet, hat oroszlánt, bárányt, medvét, tize« hat szívet és még sárkányt is. * * * Párizs a iövendömondók és asztrológusok városa Párizsban mintegy 6000 jővén'’őmondó és asztroló­gus él. Naponta körülbelül 50 000 »ügyfelet« fogadnak, és hiszékeny kVensei,fr>l évente 500 millió új frank jövedelemre tesznek szert. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogj megyei bizottsága és a Som megvet Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15- U Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP LAP LAPKIADÓ VAl.LALAT IGAZGATÓJA. Beküldői: kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helvi oostahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj eg> hónapra II Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, La tin ka S. a. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents