Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-23 / 45. szám

FEJLŐDŐ SOMOGY Tanácskozás a cigánylakosság helyzetéről A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÄCSA tömeg- saervezeleinkkel egyetértésben megbeszélésre hívta össze So­mogy cigány lakosságának ipa­ra. üzemekben, állami gazdasá­gokban, termelőszövetkezetek­ben és erdőgazdaságokban dol­gozó képviselőit. A részvevők (elmondották gondjaikat, tér- siket, javaslataikat, art, hogy yan képzelik a cigánykér­dés megoldását. A tanácsko­zás megérdemli a méltatást el­sősorban azért, mert a meg­hívottak majdnem teljes lét­számban megjelentek, másod­sorban pedig azért, mert aktí­van voltak jelen, tehát nem­csak meghallgatni az »okoso­kat«, hanem beszélni is. Ki­cserélni a gondolatokat, köze­lebb segíteni a cigánykérdés­sel foglalkozó szerveket a va­lóság megismeréséhez. Megyénkben a cigányszár- Hiazásúak száma meghaladja a tizenkétezret. Élet- és lakás­körülményeik megjavításához hatalmas anyagi, társadalmi és nevelési erők felvonultatá­sára van szükség. A cigány­ság közül sokan ismerték fel kellő időben, mit jelent alkot­mányunknak az a paragrafu­sa, hogy Magyarországon min­den hatalom a dolgozó népé. Továbbá, hagy a munka ré­vén a népköztársaság állam­polgára milyen jogokat vall­hat tulajdonának. Megkezdő­dött az állandó munkaválla­lással összefüggő letelepedés. A termelésben helytálló cigá­nyok mellett mind keveseb­ben lesznek az alkalmi mun­kából élők, az egyik erdőből a másikba vándorlók. A szor­galmuk révén, boldogulok pél­dája sokat serkent állandó munkavállalásira és a rossz emlékű (települések otthagyá- Bóra. FIGYELMET ÉRDEMLŐ GONDOLATOKAT vetettek föl az első cigányértekezlet részvevői. Leszögezhetjük, a felszólalók tisztában voltak az­zal, hogy helyzetükön nem le­het máról holnapra változtat­ná. Elmondották többek kö­zött, hogy a letelepítés első és legfontosabb feltétele, hogy dolgozzanak azok is, akik ma még alkatmi munkából ten­gődnek, vagy csavarogva, Mé­regetve élnek. Hangoztatták, hogy varrnak törvényeink, amelyeket alkalmazni kellene például a közveszélyes mun­kakerülőkkel szemben, ez ta­lán jobb belátásra bírná őket. Az egyik felszólaló — tíz éve állami gazdasági dolgozó — azt javasolta, hogy a közve­szélyes munkakerülőket ne úgy ítéljék éL, hogy kipihen­hessék magukat Dolgozzanak! Valamikor csak rádöbbennek majd, hogy biztos megélhetést ad a munka, amit jobb szaba­don végezni, mint kényszerű­ségből. Csakugyan, lehetne gondolkozni ezen a javasla­ton. A legtöbben a házépítésről beszéltek, mert a dolgozó ci­gányoknak most ez a legn a­gyobb problémájuk. Érdemes fölfigyelni arra, hogy többen megkérdezték a tanácskozá­son: hány évre szólóan kíván­juk megjavítani a cigányság élet- és lakáskörülményeit. Az az anyagi áldozat, amelyet a szoba-kcnyha-kamrás házak építői az OTP-hitel révén hoznak, nem kicsiny. De va­jon tartósnak szánjuk-e az új telepen a falvak lakosságától való új elkülönítést? Mert' igaz ugyan, hogy a régi ci­gánytelepeknél különbek lesz­nek az újak, de nem szünte­tik meg .gyökerében az elkü­lönülés okozta gondokat. A gyerekek anyanyelvükön tud­nak csak beszélni, iskolába járva először magyarul' kell megtanulniuk. De villany, út. rádió nélkül, a kultúra mások ■zámóra elérhető eszközei, vívmányai nélkül manapság már nehéz gyereket nevelni. Az értekezlet több részvevője szólt erről, magyarázattal szolgálva egyúttal a cigányta­nulók iskolai mulasztásaira is. Van olyan település, amely 5—6—8 kilométerre fekszik a falutól. Innen bejárni az őszi és téli időszakban körülmé­nyes. A CIGANYCSALADOK­BAN általában nagy a gyer­mekáldás. Egyetlen dolgozó családfőnek 6—8 családtag el­tartásáról kell gondoskodnia. Átlagkeresetük pedig csak ha­vi 700—1000 forint Ebből az összegből élni, megfelelően íru- házkodni, házépítésre gyűjteni nem könnyű feladat. Márpe­dig, aki dolgozik, az jobb életkörülményeké közé kíván­kozik, s arról kovácsol terve­ket, hogy otthagyja a putrit, és új fészket épít. A községi tanácsok olcsó házhelyeket juttatnak nekik. Az OTP — ha van megfelelő előtakané- kosság — 25 évre ötvenezer forint kölcsönt ad. ezt a ház elkészültét követő egy év múlva kell csak törleszteni. Jelentős segtíség ez az állam­tól. Egyelőre azonban csak ke­vesen tudnak vállalkozni az építkezésre. Sokat az tart visz- sza, hogy kevés faluban kerül házhely a cigányok számára. Pedig tökéletes asszimilációt csak a széttelepítés eredmé­nyezhet. Községeink egész so­rában évekre le van kötve a közsógfejlesztési alap, néhány helyen villamosításra, másutt járda, egészségház, óvoda, egyéb közintézmény építésére. Tehát egyhamar nem számít­hatunk arra, hogy az újonnan épülő cigánytelepek utat, vil­lanyt, egészséges vizű kutakat kapnak. Pedig lényeges dol­gok ezek! FELMERÜLT AZ ÉRTE­KEZLETEN AZ IS, hogy erősen sújtja a cigánylakossá­got az AB-rendeletneh az a pontja, amely szerint a nem egészségügyi okokból való ter­hesség-megszakítás alkalmával kezelési költségeket keli fi­zetni. fi nem dolgozó cigá­nyoknak •rendszerint sikerül kiharcolniuk a fizetési köte­lezettség alól mentesítő sze­génységi bizonyítványt Nem így a dolgozók, akiknek nagy család eltartásáról kell gon­doskodniuk kis fizetésből. (S ahol nélkülözni tudnák a ki­lencedik vagy tizedik gyere­ket.) Érdemes lenne ezen is gondolkodniuk illetékeseink­nek. Okos és méltányos ren­delkezés, hogy a kényelemből, anyagiasságból, az egykéhez való ragaszkodásból AB-re menők fizessenek. Ám adjunk fölmentést azoknak, akik rá­szorulnak. Elsősorban a ci- gSánylakosságmak. Igen hasznosnak bizonyulta tanácskozás. Feltétlenül foly­tatni kellene a hasonló meg­beszélések sorát. S legköze­lebb ne csak cigánylakossá­gunk több éve dolgozó képvi­selőit hívják meg eszmecseré­re, hanem a községi tanácsok vezetőit is. Mindjárt Világo­sabban rajzolódnának ki a fej­lődés lehetőségei. L L Tizenháromezer himlőhalál Indiában Indiában a múlt évben 44 000 himlőmegbete gedést regiszt­ráltak, ezekből 13 000 eset ha­lállal végződött. A Times of India jelentése szerint Bihar államban ez év első két hónap­jában 200 ember, Madhy Pra­desh állam egyik kerületében pedig 125 ember halt meg him­lőben. (MTI) Óriási meteorit zuhant le Dániában Hatalmas meteorit zuhant le a csütörtökre virradó éjszaka a Dá­nia északi részén levő Skagen kö­zelében. A házak megremegtek, amikor a meteorit földet ért. (MTI) Halálra ítélt kém Az EAK állambiztonsógi bírósá­ga Izrael javára elkövetett kém­kedés miatt halálra ítélt egy etió- piai állampolgárt. Két egyiptomit háromévi börtönre ítéltek, négy más vádlottat fölmentettek. (MTI) Közismert tény, hogy a me­gye iparosodása a szocialista rendszer eredménye. A felsza­badulás előtt nem volt szá­mottevő iparunk. Azóta ezrek és ezrek találtak maguknak biztos megélhetést újonnan épült üzemeinkben. Nagyon sokat fejlődött megyénk ipara 1956 óta is. Az ipari termelés az utóbbi hat évben megkét­szereződött. A foglalkoztatot­tak száma az 1956 előttinek másfélszeresére nőtt, a kifize­tett munkabérek összege két­szerese az 1956. évinek. 1958— 62 között az egy munkásra eső vállalati termelés 30—32 száza­lékkal emelkedett. 1960-ban Helyezték üzembe a Kaposvári Textilművek 95 millió forintba kerülő új fonó- részlegét, ez 550 nőnek nyújtott elhelyezkedési lehétőséget. A termelés a fonó II. üzembe he­lyezésével a következőképpen alakult: » i-S 3 K 3 6 f /356. 1 I tüS<5 ~1 <V 'o A következő években tovább növekszik a termelői létszám. 1965 végéig körülbelül 3800-zaí emelkedik az ipari munkások száma. Rekonstrukciót ható­nak végre a ruhaüzemben, s ez a termelés megkétszereződését eredményezi. Másfélszeresére nőtt a Nagyatádi Konzervgyár dolgozóinak száma Üj ipari vállalatok kezdték meg a ter­melést. Ezek: a TRANSZVIL.L, a Világítástechnikai Vállalat, a Vas- és Fémipari Vállalat.. meg a siófoki új csemegebe*! árubemufaiéját (Tudósítónktól.) Siófokon tegnap már a kora reggeli órákban nagy sürgés- forgás volt az Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat új cse­megeáruházában. A megye legnagyobb élelmiszerboltjá­ban a Kaposvári Sütőipari Vállalat siófoki üzeme 16 féle péksüteményt, a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat ba- latomlellei és szeme® üzeme pedig hidegkonyhai készítmé­nyeket, cukrászsüteményeket és fóliába csomagolt félkész árukat mutatott be. A gáztűzhely körül — ahol a fóliába csomagolt ételeket készítették el — egész délelőtt több száz asszony szorongott. Az érdeklődők megkóstol­ták a bemutatott ételeket. Igen ízlett a brassói aprópecse­nye, a sertésborda és a sertés­karaj. A Kaposvári Hűtőipari Vállalat göngyölt sertésszele­tet és marhafelsált is bemuta­tott. összesen nyolcvanféle árut tekinthették meg a vá­sárlók. Külön érdekességszámba ment a kubai őrölt kávé be­mutatása. A fekete elkészítésé­hez nem kell kávéfőző, csupán forró vizet kell a kakaó fi­nomságú kávéporra önteni, s máris kész az ízes fekete. A fóliába csomagolt félkész ételekből egy óra leforgása alatt 250 adagot vásároltak meg az érdeklődők. A MAHART kinrendeltségének nőbizottsága az ámbemutató nagy sikerére való tekintettel délutánra csoportos látogatást szervezett. Bevált módszereket ismertet, hasznos tanácsokat ad a Magyar Mezőgazdaság A mind több mezőgazdasági szakember kezébe eljutó heti­lap, a Magyar Mezőgazdaság legújabb száma is számos szakmai kérdésben ad útmuta­tást olvasóinak. Fejtrágyázás, gépjavítás, levegő-karbantar­tás címmel két szövetkezetről olvashatunk cikket. Megyénk­Egy család számvetése EGY AUTÓ ÉS AZ ÉRETTSÉGI Ülünk egymással izemben a Május 1. utcai szépen beren­dezett lakás szobájában. A barna hajú asszonyka csak ritkán jön be, a konyháhan szorgoskodik. — Ki kell hasz­nálni az időt, én is 'dolgozom — mondja. — Marci most nem tud sokat segíteni itthon, mert jóformán minden idejét leköti a tanulás — teszi hoz­zá. Marci egy kis szabóműhely­ben inaskodott, amikor még tizenkét órát kellett naponta a mellények, a kabátok fölött hajladozni. Sorsa ugyanaz volt, mint a többié: az egyhangúsá­got csak a heti leven tézés za­varta meg. 1945-ben vége lett az inas- 'Komszaknak meg a levente zés­nek is. S Horgosi Márton, a fiatal 1 szabósegéd már akkor megtalálta a helyes utat. Idő­sebb kommunisták, Link Ja­kab, Kollár János és Muráth József tainítgatták, s vezetősé­gi tagja lett már akikor a sza­bók szakszervezetének. Két évet az osztrák—magyar hatá­ron szolgál. 1949-ben, amikor hazajön, kevés a munka, a, kis­iparosok nemigen tartanak se­gédet Otthon dolgozgat. Hű­vel más munka nem akad. — Bizony nem volt fényes a so­rom akkoriban — mondja. Életébe 1950 hozza meg a nagy változást: Gombos Mór kon­fekcióműhelyének államosítása után az Ady Endre utcában megalakítják a mai ruhaüzem elődjét. Tíz-egynéhány munkás saját varrógépét vasalóaszta­lát, vasalóját viszi be az új üzembe, hogy dolgozhasson. S egyre több lesz a munkájuk. Aztán meo-tanfolyamot végez. Hosszra ideig ő felel azért, hogy az üzemből kikerülő ruhák megfeleljenek a minősé­gi előírásoknak. — Közben megnősültem, fe­leségem szintén felelősségtel­jes beosztásban van, szalagve­zető ugyancsak a ruhaüzamben — vág közbe. — Tudod, még vagy nyolc évvel ezelőtt össze­hoztunk egy motorkerékpár árát. Ha mentünk az ország­úton, úgy fájt a szívem, ha egy- egy autó elsuhant mellettem — folytatja. — Mondom úgy négy éve a feleségemnek, hogy laká­sunk, bútorunk már van, ket­ten háromezren felül kere­sünk. Rakjunk be ebből min­den hónapban ezerkettőt-ezer- ötöt a takarékba. Nem ellenke­zett az asszony. Elkezdtünk ta­karékoskodni. Megnéztük na­gyon, hogy mire adjuk ki a pénzt. Tavaly összejött az autó ára. Mikor hazahoztam a Sko- da-Felídát, ugráltam örömöm­ben. mint egy gyerek — szól nevetve. De történt még más is ve­lem az utóbbi esztendőkben. Hozzáfogtam a tanuláshoz. 1958—59-ben elvégeztem az általánost, utána beiratkoztam a ruhaipari technikumba. Az idén járom a negyedik osz­tályt. Már egy külföldi túrán is voltunk. Csehszlovákián ke­resztül az NDK-ba látogattunk. Amikor ott álltunk a drezdai képtárban a sóik híres fest­mény előtt, arra gondoltam, hogy érdemes volt tanulni, ér­demes volt pénzünket beoszta­ni. — Erre az évre milyen ter­veid vannak? — szólok közbe. — A legfontosabb, hogy megálljain helyemet az érett­ségin. Aztán talán lemegyünk a román tengerpartra. És vizs­ga után szeretném kipihenni magam — mondja. A tengerparton minden bi­zonnyal sikerülni fog ... Fonal László ben is hasznosítható tapaszta­latokat, helyes eljárásokat is­merte ez az írás. A törteli Rá­kóczi Tsz-ről szólva a többi között megemlíti: *■... a takar­mánytermő területek hozamá­nak növelésére felhasználják — noha egyelőre kisebb mér­tékben — a trágyalevet is. Je­lenleg lucernára hordják ki Kezdetleges módszerrel, hor­dóból locsolják szét a földre.« A takarmánytermesztés, a takarmányozás legcélraveze­tőbb módszereinek keresését- kutatását központi feladatának tekinti a lap. Ezért közli a Jobb rét- és legelőgazdálkodás — több takarmány, aztán a Hogyan fokozható az új telepí­tésű lucerna szénahozama, majd pedig az összefüggés az aranka élettartama és a vegy­szeres védekezés között című cikkeket. Ugyanebbe a téma­körbe tartoznak , a kocáit és a tehenek gazdaságos téli takar­mányozásáról szóló írásolt. Az időszerű munkák meg­szervezése, a tavaszra való fel­készülés tudnivalói a lapterje­delem számottevő részét fog­lalják el. Az őszi gabona fej­trágyázásával foglalkozó cikk a kiszórás idejének helyes meg­választására hívja fel a figyel­met. Á nagy hozamú búza­fajtáknak korábban van szük­ségük nitrogóntápanyagra, mint a hazaiaknak. Ezért már a tél folyamán célszerű kiszór­ni a pétisót. Ha március előtt holdanként 100 kg nitrogén- műtrágyát kapnak, termésho­zamuk legalább 2—3 mázsával növekedhet. Az öntözés gazdaságosságá­nak Győr-Sopron megyei ta­pasztalatait a tsz-gépesítés üzemszervezési tudnivalóit, a sertéstelepek gépesítésének le­hetőségeit és módszereit is is­merteti a Magyar Mezőgazda­ság legu tóbbi száma, A detroiti Ford-művék körkérdést intézett a város lakosságához. A kérdés így hangzott. ».Milyen előnyöket hozott a gépkocsigyártás és az autóközlekedés?« A gyár ezt a választ díjazta: »A gépkocsigyár lás fejlő­désével és a közlekedés gyor­sulásával arányosan csökken a lótoívajlások száma.« Kevésbé vonzó oltotok Az Egyesült Államokban az altatókkal elkövetett nagyszámú öngyilkosságok leküzdésére elrendelték, hogy ezentúl tilos altatókat pirulák, porok vagy tablet­ták formájában árusítani. Az altatók kizárólag végbélkú­pok formájában kerülhetnek eladásra. Ki a legerősebb? (Madagaszkárt mese) Rabutiti felmászott egy fára. Az ág korhadt volt; Ra­butiti leesett, és eltörte a lá­bát. így okoskodott: »A fa el­törte Rabutiti lábát. Semmi sem erősebb, mint a fa. De a szél meghajlítja a fát; semmi sem erősebb, mint a szél. Viszont a fal megállítja a szelet. Az egér kirágja a fa­lat. A macska megeszi az egeret. A kötél megfojtja a macskát. A kés elvágja a kö­telet. A tűz elégeti a kést. A víz eloltja a tüzet. A ha ő a víz fölé kerekedik. A hajó ura: az angol! De vajon az, aki nemet mond az angolok­nak, állíthatja-e magáról, hogy mindenkiméi erősebb? Nem, mert nem tud, ja megakadályozni a marhahús árának emelkedését.*« • * * A nyevianszki torony titka A híres nyevianszki to­rony környékén (Nyevianszk város az Uráliban fekszik) a tudósok vízzel elárasztott föld alatti kazamatákat fe­deztek főt A legenda sze­rint Gyemidov uráli iparos a XVIII. század elején mun­kásait föld alatti kazamaták­ban vízbe ölte, nehogy kide­rüljön, hogy hamis pénzve­réssel foglalkozik. A tudósok fölfedezése nagy érdeklődést keltett. A váro­sokból és falvakból sokan le­vélben kérik, hogy számol­janak be a további kutatá­sokról. A tudósok figyelmét föl­keltette a cserkasszki terüle­ten lakó Vaszilij Vlaszenko levele, aki már hosszú esz­tendők óta tanulmányozza a nyevianszki tornyot. — Meggyőződésem — írja Vlaszenko —, hogy a fölfede­zett kazamatákban nemcsak a tragikusan elpusztult em­berek csontváza, hanem az eszközök is megtalálhatók, amelyekkel a hamis ezüst- pénzt verték. Meggyőződé­sem továbbá, hogy a víz ugyanazon a csatornán elve­zethető a kazamatákból, amelyen a kazamatákat an­nak idején elárasztották. Ezt a csatornát kellene megtalál­ni. A tudósok folytatják a ku­tatásokat. **i‘rinriiVMYiiifin>iinnrinnnfuiLn/MVk Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáes lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-li. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknéi. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft» Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzeméoen Kaposvár, Latinka S. «. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents