Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-22 / 44. szám

Pfeifet, 1963. február *8. 3 SOMOGYI KtTÍMP Az állam segítsége a tsz-vezetés kialakításához, megjavításához Újabb 90 szakembert kapnak megyénk gyenge szövetkezetei A PÄRT ÉS A KORMÁNY b tsz-mozgalam kibontakozása óta nagy figyelmet szentel a közös gazdaságok vezetése, szakvezetése kialakításának, megjavításának. A kormány az átirányított szakemberek anyagi díjazását adott mérték­ben magára vállalja. Az át­irányítás körülményeit, a jö- veöélemkiegés zí tés mértékét az 1959-től kezdődően évről évre megjelenő 3004-es kor­mányhatározatok szabályoz­zák. A 3004-es határosat éven­kénti változatai a szövetkezeti mozgalom adott helyzetéhez igazodnak. Ezért van az, hogy tavaly óta csak a legs1, agy óbb támogatásra szoruló, gyenge tsz-ek kaphatnak szakembert, s a mezőgazdászok, könyvelők és kisebb részben elnökök az idén a gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetekben minden eddiginél kedvezőbb feltételek között vállalhatnak munkát. A kormányhatározat öt vál­tozatát tanulmányozva szem­beötlők, hogy megerősödött szövetkezet szakembere né­hány évvel ezelőtt már nem kaphatott állami támogatást. Szilárd alapokon álló közös gazdaságainkban megértették ezt; nekik elegendő, hogy a kezdet kezdetén segített raj­tuk ily módon is az állam. Azóta Kisbőli Tibor mezőgaz­dász Ráksíban, Ezeres Béla Kaposipulán, Horváth Bajos Szulokban — a megy ében ösz- szesen 35 átirányított szakem­ber — a szövetkezettől kapja munkabérét. S MI TÖRTÉNT AZOKKAL, A SZAKEMBEREKKEL, akik állami támogatásának ideje lejárt, de a szövetkezet még nem erősödött meg annyira, hogy fizethetné őket? Az ilyen mezőgazdászoknak, köny­velőknek kiegészítő jövedel­met továbbra is folyósít az állam. Guth József főkönyve­lő például Babócsán töltött két esztendőt, utána ugyan­ennyi időre meghosszabbítot­ták járandósága fizetését Csupán ebben az évben 69 olyan szakember jövedelemki­egészítésének időtartamát hosszabbították meg további 3—5 évre, aki az idén töltené le a közepes vagy gyenge tsz- ben az eredetileg vállalt né­hány évet. A meghosszabbítás értelmében a szakemberek egységesen az átirányítást‘köz­vetlenül megelőző munkakö­rük utolsó fél évében eléírt havi átlagkereset 80 százalé­kát kapják. Korábban az el­nököket 100, a mezőgazdászo­kat és könyvelőket 70 száza­lékos fizetéssel irányították át. Ezt a feltételt aztán idő­közben módosították. Volt azonban olyan időszak, ami­kor a szakember anyagiig rosszabbul járt, ha nem ván­dorolt tovább, hanem ott ma­radt az adott szövetkezetben. Ennek a rendellenességnek a megszüntetésére most mór olyan rendelkezés van élet­ben. amely érdekeltté teszi a szakembert abban hegy ne egy-két, hanem öt évre vál­laljon munkát gyenge tsz- ben. A 3004/5-ÖS KORMÁNY­HATÁROZAT ALAPJÁN ál­lami támogatással újabb 90 szakembert fogadhatnak me­gyénk gyengén működő közös gazdaságai részben 80 százalé­kos, részben havi 800—1500 forintos jövedelemkiegészítés­sel. A parasztság sorsa iránt nagy felelősséget érző, hivatá­sának élő mezőgazdász, köny­velő úgy ítélheti meg, hogy az elkövetkező 3—5 év alatt az ő segítségével is számotte­vően megváltozhat, gyökere­sen megjavulhat a mai gyen­ge szövetkezet'gazdasági hely­zete. Ezért és ehhez a munká­hoz hívják és várják a tsz- parasztok a gyakorlott me­zőgazdászokat, képzett köny­velőket. Általános tapasztalat, hogy a tsz-tagság nagyobb bi­zalmat ad annak az átirányí­tott szakvezetőnek, aki nem 2—3, hanem már eleve 4—5 évre vállalt sorsközösséget vele. Nemcsak a statisztikai adatok, hanem a falun szer­zett legfrissebb tapasztalatok is mutatják, hogy elnököt a tsz-gazdák szívesebben vá­lasztanak magúk közül. Olyan társuknak: szavaznak bizal­mat, akitől (remélhetik, hogy szakember segítségével jobb eredményeket ér majd eb ÁLLAMI TÁMOGATÁS A mezőgazdaságban világ­szerte nagyüzemi gazdálkodás­ra térnek át. Hazánk paraszt­sága is megváltoztatta a Saz~ dálkodás formáját. Belátta, hogy a termelést gyorsítani és a hozamokat növelni csak nagyüzemi módon lehet. Az új agrotechnika, a legújabb zoo- technika és a modem gépesítés a kis parcellákon nem alkal­mazható. De a termelés foko­zásának legfontosabb tényező­je maga az ember. A gyors átalakuláshoz a fia­taloknak igen nagy segítséget kell adniuk. Ehhez viszont ta­nulniuk kell. A falusi fiatalok (képzését hivatottak biztosítani la szakmunkásképző iskolák. Megnyíltak a falu ifjúsága előtt azok az intézmények, amelyek hozzásegítenek a me­zőgazdaság-tudomány elsajátí­tásához. Somogy megye mező- gazdasága az ötéves terv so­rán 8900 szakmunkást tud al­kalmazni. A növénytermesztő munkakörbe 579, az állatte­nyésztésbe 851. a kertészeti szakmába 250, a szántóföldi Több mint kétszázan jelentkeztek megyénkben szovjetunióbeli utazásra A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége az idén is szervez csoportos uta­zásokat a Szovjetunióba. Az elnökség felhívására 239-en je­lentették be kívánságukat, hogy szeretnének eljutni a növénytermesztő gépészszak­mába pedig 400 emberre van szükség. A szakmunkásképző iskö­lákban hároméves oüetatás fo­lyik. Minden évben három hó­napig elméleti oktatásban ré­szesülnek a fiatalok. Ezekbe az iskolákba csak azok kerülhet­nek be, akik az állami, gazda­ságokkal vagy a termelőszövet­kezetekkel szerződést kötnek. Mindén állami gazdaság és minden termelőszövetkezet szerződtethet szakmunkástanu­lókat. A szakmunkáért a termelő­szövetkezetek és az állami gaz­daságok 5—10 százalékkal több munkabért, illetve munkaegy­séget fizethetnek. Fontos tehát, hogy az általános iskolát vég­zett fiatalok mind nagyobb számban kössenek szerződést a termelőszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal, hogy megyénk szakmun'káslétszámát az ötéves tervben biztosítani tudjuk. Sándor Lajos agrármérnök SÁL négyszáznál több szak­ember ment megyénk terme­lőszövetkezeteibe. Döntő több­ségük becsülettel helytállt, ki­vívta és élvezi a tagság elis­merését, bizalmát. Az utóbbi éveikben 74 áthelyezett szak­vezetőt leváltott a tagság, 30 szakember önként távozott 18 pedig nyugalomba vonult. Akik szaktudásukkal is, em­berségükkel is jól vizsgáztak, azok a helyükön maradtak, és odaadással Igyekeznek szolgál­ni a falu népét. Ök vannak többségiben. Hozzájuk hason­lókat húrnak és várnak most a' nagy nehézségekkel küszködő szövetkezetek, amelyek tud­ják: vezetésük kialakításában, megjavításában is bizton szá­míthatnak az állam hathatós segítségére K. J. Szovjetunióba. A legtöbben — mintegy más­fél százan — a tizenegy napos Moszkva—Kijev—Poltava— Harkov útvonalat választották. Ötvennégyen Kijevbe, illetve Moszkvába szeretnének utazni. Nyolcán a Lwow—Odessza— Herszon—Zaporozsje—Moszk­va útvonalra, kilencen a Lwow —Odessza—Jalta—Szocsi—Tbi­liszi—Moszkva útvonalra je­lentették be részvételüket. Akad, aki Moszkvában, akad, aki Szocsdban akarja eltölteni idejét. Áz MSZBT megyei elnöksé­ge 03 IBUSZ-szal közösen igyekszik teljesíteni a kívánsá­gokat. A falusi fiafalok pályaválasztási lehetőségei ŐKET JELÖLTÜK,,. I -ben egy fiatalember *- ~,r’’ lett a Balatonboglári Állami Gazdaság főkertésze: lakatos András. Azóta nyolc év telt el, és nevét ma mór nem egy külföldi szakember is ismeri. Munkája révén megbe­csülést szerzett magának. Tud­ja, mát kell tenni azért, hogy a magyar borok még ismerteb­bek és jobbak legyenek. Több­ször járt külföldön, és munká­jában jól gyümölcsözteti a ta­pasztaltakat. Bárki megtekint­heti a boglárt gazdaság gyü­mölcsösét, szőlőjét, nem talál kivetnivalót. Hivatása mellett jut ideje társadalmi tevékenységre is. 1958-ban megyei tanácstaggá választatták, s a különböző konferenciákon, tanácskozáso­kon mindenütt segítette a me­gyei tervek megvalósítását. La­katos András 1947-ben végezte el a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. Azóta az ország egyik legkiválóbb szakemberé­vé vált. A fcalatonboglári vá­lasztók országgyűlési képvise­lőnek jelölték. FEJLŐDŐ SOMOGY VEGYSZEREKKEL GYOMIRTÓIT TERÜLET 175Kh rifeS Vitel A gépesítés egy­re gyorsuló üteme, a vegyipar gyárt­mányainak alkal­mazása, a tudo­mány újabb és újabb vívmányai­nak hasznosítása átalakítja a me­zőgazdasági ter­melés arculatát. Hungaziht, vagy: meddig kell ka­pálni? A válasz: bizony még élég soká, de nem örökké. Egypár évvel ezelőtt még hihetetlennek hangzott volna ez a kijelentés. Pe­dig már tavaly is száz hold számra volt megyénkben olyan vegyszerrel kezelt kukoricave­tés, amelyet nem kellett kapálni. 1965-ben már 75 000 holdra jut gyomirtó vegyszer. A vegyipari ku­tatók már más ka­pásnövények vegy­szeres gyomirtásá­ra is készítették szent. Minden bi­zonnyal ezek is hamarosan megje­lennek majd a szántóföldeken. FREILICHMANN: a Polip csapjai Pontosan ez idő tájt Sztye- pan bácsi üzenetet küldött Mi- hailnak: még aznap este jöj­jön él hozzá. A fiú előbb ta­lálkozni akart Galinával, és megmondta a hírhozónak, egy hatalmas termetű embernek, aki állandóan az ajtót leste, hogy csak másnap reggel megy el, mivel amúgy is vasárnap lesz. Este Mihail mégsem tudta magát rászánni, hogy elmond­ja barátnőjének a kellemetlen hírt, és kedvetlenül hallgatott. Galja fel akarta vidítani, és kettejük helyett beszélt. Mi­hailt azonban nyomasztotta a találkozó; homályos bűntuda­tot is érzett Gáljával szemben, amiért nem mondta el neki, ami a szívét nyomja. S egész este nem is tért vissza a jó­kedve. ... Sztyepan Kruglov komor hangulatban fogadta unoka- öccsét. Hosszan, hallgatagon nézték egymást. — Miért hívtál, Sztyopa bá­csi? — törte meg a csendet Mihail Szavaira Sztyepan borostás arca egészen eltorzult a méregtől. Szemöldök nélküli sötét «zeme gyanakodva ösz- szehúzódott. Felelet helyett «felét emelte becsére. Mihail (52) azonban, mintha harapófogóba szorította volna, úgy elkapja nagybátyja kezét. Sztyepan hát ráugrott, de így sem tu­dott szabadulni: arca már vér­vörös volt az erőfeszítéstől. Ekkor bal kézzel hirtelen Mi­hail gyomrába vágott. A met­sző fájdalomtól Mihail felkiál­tott, eleresztette nagybátyja kezét, és ugyanebben a pilla­natban már a földön hevert. A nagy termetű férfi, aki. Mi­hailt követően jött a kunyhó­ba, közbevetette magát; köny- nyedón, csak úgy fél kézzel eltolta a nagybácsit, felsegítet­te a fiút, majd leültette egy székre. — Mire való a heveskedésed, Szityopa? — mondta csendes szemrehányással. — Mégiscsak az unokaöcséd. Még fiatal. Volt idő, amikor mi is pajkos­kodtunk. A még mindig lihegő Sztye­pan dühös pillantást vetett Mihailra. ’ — Elfelejtetted, hogy tisz­telned kell az öregebbet! — hörögte. — Te féreg! Elfelej­tetted, hogy a kenyeremet et­ted! — Nem feledkeztem meg róla, Sztyopa bácsi! De nem tűröm, hogy megüssenek. Nem vagyok már gyerek. — No ne mondd? A magad lábán állsz? S mióta? Talán azóta, hogy a börtön kenyerét etted? — Igen, azóta, Sztyopa bá­csi! Azt pedig nincs miért sze­memre vetnie, hogy a maga kenyerét ettem. A véremmel és a lelki nyugalmammal fi­zettem érte. Semmire sem tud többé rávenni. Elég volt! Be­csületesen fogolt élni. — Ugyan! Ne mondd!..; Ha nem lenne Daska nőnéd, meztelenül járnál. Az ostoba ingyen gondoskodik rólad. így ■tudsz csak meglenni a fizeté­sedből. — Ne mondjon rosszat Dá- sa nénémről. Az egyetlen, aki megmaradt nekem a világon! — Majd gondoskodom én ró­jad, te ostoba! — mondta most már jóval enyhébb hangon Sztj^epan. — Ha velem tar­tasz, nehéz ezreseket keres­hetsz. A hátadat sem kell ér­te gürn vesztened. — Adja másvalakinek az ez­reseit. A maga pénze messzi­ről szaglik a vértől. — Ne játszd az ostobát! — kiáltott rá Sztyepan. — Mifé­le vérről fecsegsz? Becsülettel keresed meg a jó pénzt. Erre szavamat adom! S ha mégis úgy látnád, hogy becsaplak, itt hagyhatsz önként: mehetsz, amerre látsz. Amit tenned keli, az is csak semmiség. Rendben van? Unokaöccse hallgatását a maga módján magyarázta. «■Ügy látszik, habozik még a fiú! — gondolta. — Más úton- módon kell hozzá férkőzni.« Misa apián«k a fénykéné áfá­ién lógott nlszkos keretben: az öireg rámutatott, és ünnepélye­sen kijelentette: — Apád emlékére esküszöm,» Misa, igazat mondok. Becsület-{ tel keresed meg a pénzt, amitj ajánlok. | Mihail jól tudta, hogy kivel | van dolga. Ha most beleegye-1 zik, és megteszi az első lépést, | soha ki nem juthat nagybáty- ♦ ja és bűntársainak karmai kö-| züL Zsarolni, fenyegetni fog- ♦ ják, esetleg egyszerűen meg-s gyilkolják. | — Miféle munka lenne, | amiért ilyen nagy pénzt fizet-? nek? — kérdezte végül komo-| ran. | — No látod, tudsz te más-l ként is beszólni, fiú! — szólt j közbe a magas termetű. — Ez-j zel kellett volna kezdened. Ve­rekedjék. mintha nem is volná- i tok közeli rokonok. Te is meg-{ éred a pénzed, Sztyepan. Mi-| nek emelsz kezet az unoka-1 öcsédre? Szégyen az ilyesmi!! Bocsássa meg az isten. f — Elég a papolásból, Tyimo-í fej! — legyintett Sztyepan, és* ur.okaöccséhez fordult: —| Nem kell munkát sem változ-f látnod, Misa. Sofőr maradsz. | Csak éppen magánszemélyéi. | Vagyonos ember, jól fizet. S — S hol találni ilyen jó em-1 bért? — kérdezte hitetlenked­ve Mihail. — Elég a fecsegésből. Mind- • egy neked, hogy hol. Odamész j dolgozni, ahova parancsolom j — szakította > félbe nyersen 1 Sztyepan. — Már holnap hagyd j ott a munkahelyed. De végsői esetben ledolgozhatod a fel- j mondási időt. Az új munkád j nem múlik azon a tíz-tizenkét: napon. Egyelőre pedig itt azt előleged! — És egy köteg i ' egyet nyomott a kezébe. (folytatjuk,} kV, Még egy évtized­del ezelőtt is szin­te ismeretlen fo­galom volt a ma­gyar falvakban az öntözéses szántó­földi növényter­mesztés. 1958-ban például mindössze 150 hoidnyi öntö­zött terület volt megyénkben, ta­valy pedig már csaknem 1200 hol­dat öntöztek. Az éltető víz a mező- gazdasági termelés biztonságát, a ter­méshozam meg­kétszereződését je­lenti. Ezért is örülhetünk, hogy 1965-ben már több mint 8000 hold ön­tözött terület lesz Somogybán. Eredményeinkre s a még boldogabb holnapra adjuk szavazatunkat feb­ruár 24-én. Értesítés! Értesítem az érdekelt gazdákat, hogy február 2í-án de. 10 órakor a városi tanács nagytermében mezőőrváfasztó gazdagyűlést tartunk. Kérem a gazdákat, hogy a gyűlésen saját érde­kükben minél nagyobb számban vegyenek részt. A Kaposvári Városi Tanács V. B. Mezőgazdasági Osztályának vezetője. ____________________________________(16100)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents