Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-21 / 43. szám

Csütörtök, 1963. február 21. 5 SOMOGYI NÉPLAP Beköltözhet-e az örökös az elhalt tulajdonos lakásába? Ha a saját házban lakó tulajdonos elhalálozása kö­vetkeztében megüresedik a lakás, az igazolt örökös az elhalálozás napjától számí­tott nyolc napon belül beje­lentheti beköltözési igényét a lakásügyi hatóságnál. Ha nem érkezett ilyen bejelen­tés, s a lakásügyi hatóság is­meri vagy meg tudja állapí­taná az örökös személyét és tartózkodás; helyét, akkor köteles felhívni, hogy to­vábbi nyolc napon belül je­lentse be igényét. Ha az örö­kös ennek a felhívásnak nem tesz eleget, és elmulasztja igényének bejelentését, a lakásügyi hatóság jelöli ki a bérlőt. Ha a megüresedett lakásra több örökös tart igényt, ak­kor úgy kéll eljárni, mint amikor az ingatlan több sze­mély osztatlan közös tulajdo­nában van. Ilyen esetben az örökösök között felmerült vi­ta eldöntése a bíróság hatás­körébe tartozik. A lakásügyi hatóság a lakás használójául azt a személyt köteles kije­lölni, akit a bíróság megjelöl. Ha a per megindítását a lakás megüresedésétől szá­mított 15 napon belül egyik örökös-, illetve tulajdonos­társ sem igazolja, a lakás­ügyi hatóság felhívja az örö­kösöket, illetve tulajdonos- társakat, hogy a per megin­dítását tovább; nyolc napon belül igazolják. Ha ennek a felhívásnak nem tesznek ele­get, akkor a lakásügyi ható­ság jelöli ki a lakás haszná­lóját, illetve bérlőjét. Kérheti-e a tulajdonos több lakás kiutalását a saját házában? Ha a személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakás megüresedik, és a tulajdonos a maga vagy egyenes ági rokona számára igényt tart rá, a lakásügyi hatóság a tulajdonost, illető­leg egyenes ági rokonát kö­teles a lakás használójául ki­jelölni. Gyakran fölmerül a kér­dés, hogy ha a tulajdonos ez­zel a jogával egy ízben már élt, tehát saját vagy egyenes ásgi rokona részére a lakás­ügyi hatóság egyszer már hozott kiutaló határozatot, kérhet-e a 'ház utóbb meg­üresedett lakószobájára újabb kiutalást. A lakásrendelet szerint az a körülmény, hogy a tulajdo­nos egy ízben már élt ezzel a jogával, nem akadálya an­nak, hogy a ház többi meg­üresedett lakására vagy la­kószobájára is igényt tart­hasson a maga vagy másik egyenes ági rokona számára. Ha a tulajdonost a tanács la­kásügyi szerve a házban levő egyik lakás használójául már korábban kijelölte, eZfen fe­lül a háziban megürese­dett másik lakásra vagy lakószobára csak akkor tarthat igényt, ha a ko­rábban kiutalt lakás jogos la­kásigényét nem elégítette ki. A lakásrendeletnek ezt a rendelkezését alkalmazni kell akikor is, ha a tulajdo­nos a házban megüresedett lakást olyan egyenes ág; ro­kona számára igényli, aki a ház egyik lakásában már bent lakik. Megjegyezzük, hogy ha személyi ■ tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt ál­ló lakás haszonélvezettel ter­helt házban van, a tulajdo­nos föntebb részletezett jogai a haszonélvezőt illetik meg. Dolgozók áthelyezése a termelőszövetkezetekbe A közelmúltban a Mun­kaügyi és a Földműve­lésügyi Minisztérium kö­zös közleményt adott 3d arról, hogy helye van-e áthelyezésnek olyan dol­gozóknál is, akik nem az úgynevezett átirányítások so­rán, hanem ezen kívül, a tsz-ekkel történt előzetes megállapodás alapján és a vállalat beleegyezésével ke­rülnek a szövetkezetek al­kalmazásába. A Munka Törvénykönyve 133. paragrafusának 1. be­kezdése értelmében a dolgo­zót át lehet helyezni saját kérelmére vagy népgazdasá­gi érdekből. Az áthelyezésre azonban csak akkor van le­hetőség, ha a tsz kéri, és a dolgozó vállalatát ebben az ügyben írásban értesíti. Ha a dolgozót saját kérel­mére helyezik át, az áthelye­zéssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítésére nem jogosult,’ munkaviszonya azonban folyamatos marad. Népgazdasági érdekből tör­ténő áthelyezés esetén a dol­gozó jogosult az átköltözéssel kapcsolatos költségeinek megtérítésére, a 33/1951. (I. 31.) MT, illetőleg a 113/1951. (V. 27.) MT rendelet szerint; ha új munkahelyére lakás hiányában nem tud átköl­tözni. és ezért családjától kü­lön él, küüömélési díjra, ezen­felül négyhetenként a csa­ládjához való utazás és visz- szautazás költségére. A «-népgazdasági érdek« fennforgásét az adott körül­mények alapján esetenként kell elbírálni, és még az át­helyezés megtörténte előtt tisztázni kell. Az. hogy a .ki­kérésre nézve a tsz a dolgo­zóval előzetesen megállapo­dik, a népgazdasági érdek fennforgását nem zárja ki. Általában, népgazdasági ér­dekből történik az áthelyezés akkor, ha a dolgozó munká­jára a tsz-ben a szakmai ve­zetés megerősítése vagy egyes különleges szakértel­met igénylő feladatok ellátá­sa érdekében szükség van. Nem forog fenn népgazdasá­gi érdek, ha az áthelyezést kifejezetten a dolgozó kérte, és inkább csak a dolgozónak fűződik személyes érdeke hozzá A kikérés alapján történt áthelyezéssel a tsz és az át­helyezett dolgozó között munkaviszony jön létre. Ha a dolgozó később a tsz-be tagként belép, a munkavi­szonyt a fölvétellel egyide­jűleg meg kell szüntetni. * * • KÉRDÉS: A havi 500 fo­rintért dolgozó nyugdíjasnak jár-e munkaruha és védőru­ha? • VÁLASZ: A vonatkozó rendelkezések értelmében a havi 500 forintért dolgozó nyugdíjast ugyanazok a szolgáltatások illetik meg, mint az azonos munkakör­ben levő nem nyugdíjas dol­gozókat. Ha tehát a nyugdí­jas által betöltött munkakör­re a nem nyugdíjas dolgo­zóknak megállapították a munka-, illetőleg védőruha- juttatást, akkor az jár a nyugdíjas dolgozónak is. Természetesen a kihordási idő hosszabb lesz, mert egy- egy hónapban kevesebb időt tölt a nyugdíjas dolgozó munkában. Dr. K. J. Történelmi Öt részből álló Történelmi képek-sorozat bemutatására vállalkozott a csurgói népi együttes. . A három esztendeje működő együttes ötéves ter­vet dolgozott ki. Minden év­ben bemutatnak egy-egv na­gyobb támcképet Eddig a To- borzó 1848 és az 1919-es té­táncképek májú, Dal egy kisfiúról című kompozíciót tanulták meg. Je­lenleg a felszabadulást ábrá­zoló táncjáték bemutatására készülnek, majd a következő években a Honvágy című és a jelenkort megelevenítő tema­tikus tánc megtanulását ter­vezik. cAliLpÁn (iß-, ön. ezt ernk ígÁniette....! 'Tizenhat évig — 1928-tól 1944-ig volt So­mogy megye alispánja Ste- phaich Pál. Mivel érdemelte ki ily hosszú ideig ezt a magas tisztséget? Tetteivel? A köz ér­dekében végzett önzetlen mun­kájával? Azt ígérte, amikor először megválasztották, hogy a megye közegészségügyét a legmagasabb színvonalra eme­li, s harcot indít a tüdővész el­len. S amikor búcsúzott hiva­talától, magával elégedetten távozott: »Büszke vagyok, hogy amit ígértem, megvalósítottam. Többet tettünk, mint bárhol — dicsekedett. — Igaz, még ma is pusztít a szegények betegsé­ge, 350—500 ember hal meg benne évenként. De majd ... eljön az idő, s diadalmaskodni fogunk a tüdővész fölött.;. Megyénk azonban így js az or­szágban a legelsőik között van a közegészségügy terén.. s Akkoriban divat volt a na- gvotmondás, az ámítás, a cso­dák ígérgetése, csakhogy .meg­nyerjék a választók bizalmát. Tehették, hisz ki kérhette szá­mon az urak ígérgetéseit. Ki­vonhatta őket felelősségre ámí­tásaikért? Könnyen mondhat­ta az alispán úr: »Elítélem a szónoki fogásból felelőtlenül ígérgetőket; mándenkit meg kellene büntetni, ha adott sza­vát nem teljesíti.« Hétezer nyilvántartott tüdő­beteg volt akkor a megyében. Pedig annak idején nem ismer­ték a tüdőszűrést. Mennyi lett volna így az ismert tüdőbete­gek száma?! Kutatták-e okát, hogy miért a szegények beteg­sége a tüdővész? Hány földbe vájt, nyomorúságos viskóba, kunyhóba léptek be az urak, s mennyi mezítlábas, rongyos ru­hájú didergőtől kérdezték meg: miért nem öltözik melegeb­ben? Meghallgatták-e a sok tízezer mindig éhes, csontig sovány földmunlkásgyerekeket, akik nem ismerték sem a te­jet, sem a húst? Megvizsgál­ták-e, hogy miért halt meg a szegénysorban született csecse­mők 25 százaléka? Igaz ugyan, hogy bővítették a megyei kórházat. Építettek tüdőgondozót, vásároltak két kastélyt szanatórium céljaira, kineveztek egypár falusi kör­zeti orvost, évenként kiosztot­tak 10—12 000 pengő értékű gyógyszert. Arra azonban már nem figyeltek föl, hogy a me­gye 400 000 lakosának túl »tá­gas« a 6—700 ágyas - kórház. Nem jutott eszükbe, hogy akik­nek jóformán kenyérre sem te­lik, hogyan fizetnék meg az orvosi vizsgálat és a kórházi ápolás költségeit. A NNAK IDEJÉN az or­szag lakosságának mindössze 31 százaléka része­sült társadalombiztosításban, Somogybán még ennél ;s jóval kevesebben. Az urak nem látták talán ezt a mérhe­tetlen nyomorúságot? Lát­niuk kellett, hiszen az éhe­zők, a nélkülözők, a se­gélyért, a talpalatnyi földért esdeklő levélírók ezrei for­dultak az alispánhoz is. Sa­lamon Ferenc Gálosfa—Szent- lukapusztáról ezt írta 1933. de­cember 8-án: »Méltóságos Alis­pán Úr! Egy kis karácsonyi se­gélyért könyörgök. Szégyellem ezt, de a nyomor miatt teszem. Nyolc gyermekem éhezik, ron­gyokban jár...« Csima József (Kiagyalón) 1934 novemberé­ben így esedezett: »Elárverez­ték házamat, kis földemet. Mi lesz velem és kilencéves fiam­mal? Én bízom a magyar ál­lamban, csak nem hagynak éhen veszni... ?« A gamási »szegények osztálya« nevében, Bérdi István, Katona János, a tapsonyi hadiözvegyek közül Mészáros Lászlóné, Karancz F erencné, az utcára kitett te­hetetlen szenyéri öreg cselé­dek: Nadrai Ferenc, Horváth József, a minden élelemből ki­N' AZ ILLETÉKESE HOZZÁSZÓLÁSAI 100 000 forintot biztosított a minisztérium kisegítő lakásonként Lapunk 1962. december 30-i számában cikket közöltünk »Kisegítő lakásokat:« címmel. Megírtuk, hogy Kaposváron vontatottan halad az emelet- ráépítés. A lassúság oka az, hogy kevés a kisegítő lakás. A minisztérium hatra adott engedélyt, pedig legalább 12 kisegítő lakásra volna szük­ség. A biztosított 600 000 fo­rintból csak barakkszerű la­kást lehet építeni. Az Építésügyi Minisztérium szakigazgatási főosztálya a következőket fűzte cikkünk­höz: »A lakóház-javítási mun­kák végzéséről szóló 64/1961/ Ép. Ért. 41/ÉM számú utasítás megjelenése előtt a házkezelé­si szerveknek egyáltalán nem volt lehetőségük arra, hogy ki­segítő lakásokat építhessenek a felújításra kerülő lakóépületek­ből kihelyezett bérlőknek. Emiatt nem tudták tervszerűen végezni lakóház-javítási fel­adataikat, sok esetben össze­költöztették a bérlőket, lakás­nak egyáltalán nem nevezhető helyiségben helyezték el átme­netileg őket. Az emeletráépíté­sek miatt fokozottabban szük­ség van a kisegítő lakásokra. A minisztérium fölismerte a tanácsok nehéz helyzetét, s a felújítási munkák tervszerű és gazdaságos végzése érdekében engedélyezte, hogy a házkeze­lési szervek a lakóház-javítási keret terhére átmeneti, kisegí­tő lakásokat építhessenek. Ezeknek a lakásoknak a szerkezet és méret szempont­jaiból meg kell felelniük az előírt műszaki követelmények­nek. Mivel azonban belátható időn belül nem lehet állandó jelleggel igénybe véren; őket — évente kétszer, sőt háromszor változik a bérlő —, nincs föl­tétlenül szükség a költségesebb szerelési, burkoló-, festő- és mázolómunkákra. Márcsak azért sem lehet többet költeni egy-egy lakásra, mert a ta­nács - házkezelési szerve a rendelkezésre álió lakóház-ja­vítási keretből biztosítja az építkezés költségét. A keret te­hát megszabja a határt. A Házkezelési Igazgatóság a felszabaduló mosókonyhákat, szárító- és egyéb helyiségeket alakította át kisegítő lakások­ká tavaly a fővárosban. Egy­nek-sgyrek a költsége 30—50 000 forint volt. Az idén í ; ugyanilyen módon nyer átme­neti lakásokat az igazgatóság. Az újonnan létesített, állandó jellegű lakás céljára szolgáló mentesítő lakások költsége sem haladhatja meg a 90 000 főriintot. Hasonló összeget hasz­nálnak föl az ország egyéb házkezelési szervei is lakás- építésire. A minisztérium uta­sítására a Somogy megyei Ta­nács építési, közlekedési és vízügyi osztálya tervet készí­tett. Hat kisegítő lakást terve­zett, s ehhez 552 0Ö0 forintot kért. A főosztály 48 000 forint­tal megemelte az összeget. No­ha az újság szerint Csak ba­rakkszerű lakásokat lehet épí­teni a .100 000 forintból, az a véleményünk, hogy ez az ösz- szeg elegendő az. egészséges ki­segítő lakásokhoz, hiszen a többi házkezelési szerv is eny- nyiért épít.« Kirakják a bútorokat a művelődési házból »Bútorraktár vagy művelő­dési ház?« című írásunkban kifogásoltuk, hogy a babó- csai művelődési ház színház- terme mögötti helyiségben bútorokat raktároznak, pe­dig ragyogó klubot lehetne itt berendezni. Káplár Adolf, a Barcsi Járá­si Tanács művelődésügyi fel­ügyelője a következőket vála­szolta a január 6-án megjelent cikkre: »Egyetértünk a cikkel, valóban a helyiséghiány az oka annak, hogy Babócsán nincs szakköri és klubélet. Hi­bát követett el a községi ta­nács. amikor a színházterem mögött; helyiséget átengedte bútorraJktárnak. A községi ta­nács vezetői intézkedtek, hogy ürítsék ki a szóban forgó he­lyiséget. Áprilistól már a mű­velődési célt segíti a terem.« fogyott magyaregresi kisgaz­dák: Császár István és 54 társa az alispánhoz esedeztek pár fillérért, hogy kenyeret vehes­senek. Elutasította valameny- nyiük kérését, mint teljesíthe- tetlent. Stephaich Pál alispánt pedig »a koz érdekében vég­zett önzetlen munkásságáért« a Nemzetvédelmi Kereszttel és a Magyar Vöröskereszt Érdemke­resztjével tüntette ki a kor­mányzat. AGYOT NÉZNE a levi- tézlett alispán úr, ha ma itt járna Somogybán! Igaz, vannak még tüdőbetegek: 5301-et tartanak nyilván, azon­ban rendszeres és ingyenes or­vosi és ha kell, kórházi, sza­natóriumi kezelést kapnak. A gümőkór leküzdésére hozott törvény kötelezővé teszi e be­tegség gyógyítását. Biztosítják a betegek és családjaik megél­hetését, a meggyógyult embe­reknek pedig könnyű munkát adnak. Nem kell senkinek sem orvosi kezelésért, kórházi ápo­lásért könyörögnie szegénységi bizonyítvánnyal a kezében. A megye lakosadnak 95 szá­zaléka biztosított. S ha akár a legkisebb faluban élő termelő­szövetkezeti tag megbetegszik, nem rázós szekér, hanem men­tőautó viszi kórházba. 1962-ben több mint 32 000 beteget bocsá­tottak el gyógyultan a kapos­vári kórházból. A rendelőinté­zetben pedig félmilliónál töb­ben vették igénybe a szakorvo­si segítséget. 1962-ben 52 mil­lió forint táppénzt, illetve gyógyszert kaptak a biztosított betegek megyénkben. Csak a kaposvári kórház és a hozzá tartozó rendelőintézetek fenn­tartására évente 70 millió fo­rintot költ államunk. Attól sem kell félni, hogy a tbc-ből felépültek rossz táplál­kozás következtében ismét megkapják a tüdőbajt. Me­gyénk 371 000 lakosából 191 000 a keresők száma. Az utóbbi öt évben 131 tonnával nőtt a zsír, a rizs, 1000 tonnával a cukor, 3000 tonnával a liszt fogyasztá­sa. 172 parasztcsalád vásárlása alánján állapi tették meg: fe­jenként átlagosan egy év alatt 14.3 kg zsírt, zsírszalonnát, 17,4 kg cukrot, 63,6 liter tejet, 128,9 kg lisztet, 44.6 kg húst, barom­fit, hentesárut fogyasztanak. Azok az emberek, akiknek a múltban igen kevés jutott min­debből. S az utóbbi években 7000 tágas, világos lakás is épült megyénkben. ZEK A SZÁMOK nem kortesd, nem szónok1 fo­gások. Olyan tények, amelyek mindenkinél és mindennél ékesszólóbbaa beszélnek. Szalai László E: Apróhirdetések ára: hétköznap szavanként 1,— Ft, vasár- és ünnepnap 2,— Ft, Az első szó két szónak számít. Legkisebb hirdetés iü ~ Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lap- siadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán is feladhatják és telefonon is be­mondhatják hirdetéseiket. | A D 4 S~V ÉTEL] Üj kiadású Trabant-Limousine sürgősen eladó. Kaposvár, Hunya­di János utca 65., Szabó. (16095) Jó állapotban levő 125-ös D. Cse- : pel első-hátsó teleszkópos motor \w*mm eladó. Perián, Balatonlelle, Szabad­ság út 76. (1466) A szülő ki Petőfi Tsz szakkép­zett elletőt keres. Fizetés meg­egyezés szerint. Fölvétel esetén útiköltséget térítünk. Lakás van. (3366) Házhely, príma állapotban levő 250-es Pannónia motorkerékpár ol­csón eladó. Kaposvár, Hunyadi J. u. 44. (1464) Eladó Balatonkeresztúron 500 n-öl, 18 méteres gazdasági épület egy kőpincével. Kossuth út 26. szám. Érdeklődni: Rákóczi út 2. sz. (1468) Gyakorlattal rendelkező képesí­tett leírókönyvelő állást változtat­na. Leveleket a kiadóba kérek.. (3357) Príma állapotban levő 125-ös ex­port Csepel 3500-ért eladó. Balaton- berény, Ady út 6. (4497) Trabant Limousin, szürke, reví­ziós, sürgősen eladó. Érdeklődni 25-69, 97-es mellék telefonszámon. (16090) Építőipari képesítéssel rendelke­ző műszaki vezetőt azonnali belé­péssel felveszünk. Vegyesipari Ktsz, Babócsa, Somogy megye. (3367) A Pécsi Cementáru-ipari Vállalat dombóvári telepére 2 fő vizsgával rendelkező autódaru-kezelőt alkal- í máz. Étkezés és szállás biztosítva van. Jelentkezés a vállalat dombó- ! vári telepén. (80487) 6000 km-t futott szinkronos Tra- bant-Combi eladó. Kaposvár, Fü­redi utca 16. (16104) Kaposmérőben Kossuth Lajos ut­ca 101. számú ház eladó. Érdeklőd­ni: Jókai utca 6. sz. (16037) Rinyakovácsi Petőfi Tsz kocsi- és patkolókovácsot azonnali belé- j pésre fölvesz. Fizetés megegyezés ! szerint. (»16091) Kétszoba-ös^zkomfo'rtos úi ház fizetési kedvezménnyel eladó Ka­posvár, Kaposrétsor 1T. (16094) Anyagkönyvelőnek képesített könyvplőt (férfit) felveszünk. ÁFOR, Kaposvár, Latinka Sándor utca l._________________________(16108) 15—16 éves fiút hatórás munka­időre segédmunkásnak alkalma­zunk. Vegyianyag Nagyker. V.. Ka­posvár, Ady Endre utca 7. (13101) Rekamiék, fotelok, székek, ágy­betétek készítését részletfizetéssel is vállalom. Vérségi kárpitos, Fo­nyód ___________________________(4484) G épek javításában is gyakorlott esztergályost felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Munkásszál­lást biztosítunk. Tengődi Állami Gazdaság. (3365) Süttessen házikenyeret Pojtner péknél, Kaposvár, Zrínyi u. 30. Sü­tés hétfő kivételével minden hét­köznap 8 órától. (1469) Bútorozott szoba fürdőszobával kiadó, kukoricamorzsoló eladó, an­gol Ehrbár rövid zongora bérbe adó. Csók, Kaposvár, Bartók Béla u. 15. (16106) Háziasszonyok! Megszűnt a szap­panfőzés problémája! Mindenféle hulladékzsírt szappanná főzünk. A kitermelt szappant teljes egé­szében visszaküldjük. Bármilyen hulladékzsírt postán lehet címünk­re küldeni. Cím: Termelőszövet­kezet, Kiskorpád. (16046) Megnősülne középkorú férfi. Csak lakással rendelkező, egyedül­álló br-’gyek fényképes leveleit ké­ri ne' ^vennyolc évesig »Filemon« jeligére Magyar Hirdetőbe 16109.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents