Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-20 / 42. szám
SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉBA MEGYEI TANACS LAPJA FEJLŐDŐ SOMOGY A kulturált utazásért Jegyzet egy termelési tanácskozásról TERMÉSÁTLAGOK ALAKULÁSA A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtődött a terméshozamok növelésének lehetősége. Van már, ami bizonyítja ezt az állításunkat. A búza átlagtermése például az egyéni gazdálkodás idején sohasem érte ei a holdanként! It mázsát. 1961-ben már több mint tíz, 1962-ben pedig harminc kiló híján 12 mázsa búza termett holdanként a megyében. De még ennél sem állhatunk meg. Terveink célul tűzik, hogy 1965- ro 13»5 mázsára emeljük a búza terméshozamát. Ez több mim másfélszeresen múlja majd felül az egyéni korban elért átlagtermést. Hasonló fejlődést látunk az őszi árpa és más növények hozamának növekedésében is. *«sa »9M *96S A hoeamok növelésébe® a gépesítésen kívül nagy szerepe van a talajjavításnak és a műtrágyázásnak. 1962-ben 9000 holdon, hétszer akkora területen végeztek talajjavítást, mint négy évvel korábban. Óriási mértekben nőtt a műtrágya-felhasználás, bár még sokkal többre volna szükség, hogy utolérjük a fejlett mező- gazdaságú országokat. A nagyüzem adta meg a lehetőséget, hogy az 1958. évi 1440 vagonnal szemben tavaly már 4600 vagon műtrágyát kaphattak megyénk szövetkezeti gazdaságai. Az Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi részlegének termelési tanácskozása több mint három óra hosszat tartott, olyan sokan szólaltak fel. A gépkocsivezetők és a kocsikísérők egy része innen ment szolgálatba lemondva a pihenésről. Miért volt e hosszú megbeszélés? Azért, mert az AKÖV dolgozói fölismerték, hogy — noha a múlt évben a gépkocsipark 7,8 százalékkal, az utasok száma pedig 16 százalékkal nőtt, s helytállva a legkeményebb télben is a terven felül több mint 900 000 forinttal járultak hozzá a vállalat eredményéhez — korántsem ülhetnek ölbe tett kézzel ba- béraikon. Sok még a javítanivaló, sok a tennivaló. Ahhoz, pedig, hogy feladataikat jól végezhessék, mindenekelőtt az szükséges, hogy megbeszéljék a problémákat. Énre biztatták óikéit a vállalait vezetői is. A dolgozók felhívták a figyelmet a műszaki hibákra. Körültekintőbb munkára kérték a felületes szerelőket Nem titkolták, hogy néha anyaghiány miatt le kell állni a járműveiknek, máskor meg azért kényszerülnek erre, mert nincs kéznél néhány filléres alkatrész. Megbírálták a városi tanácsot is, mert nem gondoskodott amról, hogy kellő időben megtisztítsák az utcákat a hótól. A vállalat vezetői elmondották véleményüket azokról a gépkocsivezetőkről és kalauzokról, akik fegyelmezetlen kedtek, vagy néha nemtörődöm módon dolgoztak. Mi más, ha nem lelkiismeretlenség, hogy a gépkocsivezető ok nélkül letér a menetiend szerinti útvonalról, vagy visszafordul autóbuszával, mert elfogyott az üzemanyaga? Azért várakoztat 40—50 embert, mert sonbaáll kenyérért. De az a gépkocsivezető se érdeméi dicséretet. aki elnézi *— noha tudna segíteni —, hogy kocsiját egyedül az igen mostoha körülmények között dolgozó szerelők,: javítsák meg. Se az a kalauz, aki jól érzi magát a piszkos 1 bocsiban és aki az iránytáblákat a kocsiban és nem a busz oldalán tartja. Aki durva, udvariatlan .; . Kevesebb elmarasztaló szó hangzott d az utasokról, pedig sok mindenért nem lett volna nehéz rájuk hárítani a felelősséget. A gépkocsivezetők és a kalauzok inkább önmaguk szemében keresték a szálkát. És ez az egyik jele annak, 'hogy meg akarják teremteni az értekezleten oly sokat emlegetett kulturált közlekedés feltételeit. Akkor végeznek igazán jó munkát, ha úgy teszik kulturálttá a közlekedést, hogy a vállalat ne fizessen rá. Ezt segíti elő a filléres csavarnak, a menet- rendszerűségnek a biztosítása éppúgy, mint a kocsik tisztán tartása. Hogy a vállalat jól dolgozik-e, az nemcsak a bevételi tenr teljesítésén, hanem azon is lemérhető, hogy menynyire vannak megelégedve az; utasok. A termelési tanácskozás elősegítette a jobb munka feltételeinek megteremtését. Ezért érdemes volt az indulás pillanatáig hozzászólni, vitatkozni. A bátor szőikimondás eredménye minden bizonnyal nemcsak abban nyilvánul majd meg, hogy' a tavalyinál több lesz a megelégedett utas, hanem abban is, hogy a múlt évi munka után járó mintegy 14 napi nyereségrészesedésnél és jutalomnál is több lesz jövőre a borítékban. Szegedi Nándor Szellemi export Hazánk nemcsak gépeket, motorvonatokat vagy gyógyszert szállít külföldre — gyógyszerein^ például hatvan országba jutnak el —, hanem terveket, alkotó gondolatokat is exportálunk. A szellemi exportban értelmiségünk kiemelkedő szerepet játszik. Az alkotás hatalmas távlatai nyíltak meg hídépítőink, tervezőmérnökeink, tudósaink, geológusaink előtt a világban. A magyar geológusok mesz- sze földön is kutatnak. Baráti segítséget nyújtanak a többi közt Guineának és MongóliáNagy Lajos: HOGYAN ÉLHETÜNK SZÁZ ÉVIG ? (Részlet) Dr. Savage londoni orvos űr foglalkozik legújabban ezzel a problémával. Szerinte nincs szükség holmi operációra, s majommirigy átültetésére, hanem egyszerűen ésszerű, egészséges életmódra. Nem kell más, mint sokat sportolni, egészségesen táplálkozni s nem túl erősen dolgozni... A dolog egyszerű, mint az egyszeregy, s világos, mint a vakablak. Csudálatos, hogy az emberek túlnyomó nagy része vem követi a jó tanácsot. Megkérdeztem egy hajléktalan padonalvót: — Hát maga nem akar száz évig élni? , r— Isten mentst — felelte. Vagy úgy! Akkor értem, hogy ilyen ésszerűtlenül él. Hogy nem akar puha ágyban aludni, hanem itt a pádon gyötri a testét... Megkérdeztem egy vasgyári munkást is: — Hát maga nem olvasta, hogy dr. Savage szerint nem ajánlatos a túl erős munka? És szokott-e naponta evezni vagy teniszezni? A munkás azt hitte, hogy bosszantani akarom, s bizony olyan gorombasággal felelt, hogy odébb álltam. Be is láttam, hogy az »embereket« hiá. be faggatom, mm leszek ako. sabb. Elmentem magához dr. Savage orvos úrhoz megtudni, hogy hát hogyan is érti ő ezt a dolgot. A tudós nyugodtan kijelentette, hogy szó szerint úgy, ahogy már közölte, s tanácsáért vállalta a felelősséget. — De hát hogyan követhetik az emberek ezt a tanácsot? Hiszen nem áll módjukban! Dr. Savage gúnyosan végignézett, s azután felelet nélkül elbocsátott. De kikísért a la. boratórium szolgája, ö adta a felvilágosítást: — Kedves uram, ön alapvető tévedésben van. Tanulja meg, hogy amikor mi, tudósok azt mondjuk, hogy az »-ember« így tegyen, vagy úgy tegyen, (síikor ember alatt mindig a gazdagot értjük. Elmentem ezek után egy gazdag emberhez, J. D. Rocke fel. lerhez, az amerikai petróleum- királyhoz. Éppen reggelizett, hideg halat, kakaót, szőlőt. Azután golfozni kezdett. Megkérdeztem: — Akar ön száz évig élni? — Mi az, hogy akarok-e? Százötvenig akarok. — És tudja, hogy mi szűk. séges ehhez? Hogy ésszerűen kell élnie, sportolnia, egészségesen táplálkoznia s nem túl ötösen dolgoznia, — Naná, nem tudom. Éppen azt csinálom! 1962 Dr. Savage londoni orvos úr még mindig ezzel a problémával foglalkozik. Vajon követi-e már mindenki jó tanácsait? Megkérdeztem egy kőművest, akinek éppen házhoz (építkezéshez) szállították az üzemi ebédet. Nem válaszolt azonnal. Még akkor sem, mikor már a szilvás gombócot is lenyelte, és letette a villát. — Türelem — mondta —, ez csak az előétel volt. Elővette iszákját. Töméntelen hurka és kolbász került ki belőle. —» Odahaza leöltük a disznót — magyarázta. Mire végzett a hazaival, az ebédidőnek is vége lett. Loholva kísértem visz- sza az emelkedő házfalhoz. Ott jelentette ki: — Igen, én száz évig akarok élni. — Hát nem tudja, hogy ha hosszú életet akar, tilos ennyi kalóriát fogyasztania? (A vállát vonogatta.) Hát nem hallotta, hogy a harmincas években 13 kiló zsír jutott egy emberre és ma 30; 93 tojás helyett pedig 160-at, 33 kiló hús helyett csaknem 50 kilót fogyasztunk? — Nekem kevés a 30 kiló sú*_ és az 50 kiló bús». = De uram, így nem . fog száz évig élni! — Majd én megmutatom, hogy fogok — mondta és otthagyott. Aztán kimentem a vasgyárba. Kiválasztottam magamnak egy gépnél dolgozó öreg szakit, és hozzá fordultam: — Hát maga nem olvasta, hogy doktor Savage szerint nem ajánlatos a túl erős munka, és szokott-e naponta evezni vagy teniszezni? — Hogy az ördögbei... ■— De azután erőt vett magán, és szinte túl szelíden folytatta: — Ez nem túl erős munka. A gép megy magától, csak oda kell figyelni. r- És az evezés, a tenisz? — Evesmi szoktam, amikor beviszem a ladikot a Duna közepére. Mert horgászom. — Nyáron. De télen? —■ Akkor színházbérletem van. — S mit akar tenni ezért, hogy száz évig élhessen? — Amit most. Dolgozni. Nyugdíjas vagyok, de bejárok kisegíteni. Az én gyógymódom az üzemi levegő. Üzemi levegő, nahát! Elmen, tem dr. Savagéhoz, és elmondtam neki, hogy vannak, akik nem használják a receptjét, és mégis száz évig akarnak élni. S ö így szólt: m* in ka van mibáiít nak. Itt vjzet, Kínában olajat keresnek. Bagdadiban magyar tudósak adják elő a nagy olajföldtant az egyetemen. Az afrikai Khartumban magyar orvosok is gyógyítanak. Mérnökeink is hozzájárultak Moszkva és Varsó városrendezési terveinek kialakításához: Exportálunk teljes erőműter- véket. Magyar mérnökök munkája a moszkvai Kreml új kongresszusi palotájának hangközvetítő berendezése, az Indonéziád Djakarta sportstadionjának hangerősítő szolgálata és világító hálózata, a heluani Nflus-híd tervezése. Messze világrészekbe jutnak ed mérnökeink pauzpapírra rajzolt teremtő gondolatai. A néhány éve elhunyt Jávorka Sándor egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus botanikai atlaszát tankönyvként használják több ország egyetemén. Egy másik magyar tudós, dr. Sík Endre történész, volt külügyminiszter írta meg Fekete-Afrika első imperialis- taellenes történelmét, Fekete- Afrifca népeinek a kialakulását. Ez a Budapesten francia nyelven megjelent mű tankönyv lett a felszabadult afrikai országok több középiskolájában és egyetemén. Az Akadémiai Kiadó jelentős számban ad ki tudományos műveket idegen nyelveken is. at^anas Válságban a francia filmgyártás A francia filmvállalkozók elhatározták, hogy nem gyártanak újabb filmekért, mert a filmgyártás túlságosan kockázatos üzletté vált. Az adók csökkentésén kívül azt kívánják, hogy a színészek honoráriumának félét a film sikerétől tegyék függővé. A színészek visszautasították a vállalkozók követelését. Azt követelik, hogy a kormány a kulturális nevelés eszközét lássa a filmben, csökkentse az adóterheket, és szüntesse meg a cenzúra formáját. Jl A magyar nők alacsonyabbak és moieiiebbek, mint a nyuyal-európaiak A Ruhaipari Tervező Vállalat Iparfejlesztési Osztályán a MODEX Külkereskedelmi Vállalat megbízására befejeződött a nyugat-európai nők és gyerekek — kicsinyek és seröülö- korúak — mérettáblázatának kidolgozása. A MODEX a magyar konfekcióipar termékeinek jelentős részét exportálja, s a növekvő nyugat-európai kivitel, a vásárlók jobb, gyorsabb kielégítése tetté szükségessé, hogy konfekciógyáraink a nyugat-európai országok lakosainak mérettáblázatával is rendelkezzenek. Nyugat- és Eszak-Európa országaiban ugyanis a felnőttek, elsősorban a nők testalkata eltér a mienktől, ott a nők magasabbak és karcsúbbak, inig a magyarok általában teltebbek, és nem olyan nyúlánkak. Hazánkban például a nők testmagasságának felső határa 174 centiméter, míg több országban 178 centiméteres nőknek is kell ruhát varrni. Külföldön viszonylag sok az olyan fiatal, egészen sovány nő, akinek mellbősége 80, csípője pedig 88 centiméter. Ez hálunk nem jellemző. A napokban hált meg Üj- Fundlandban Wilson Kartei tengerészkapitány. 102 éves korában. A vén »tengeri medvének« 584 élő utóda, van. 13 gyermeke, 65 unokája, 201 dédunolzája és 305 ükunokája. Wüson Kattel hosszú járatú tengerészkapitány veit, de távollétei alatt szalcadatlanul levelezett feleségével. Amint látjuk, nemcsak levelezett... A torontód televízió reklámmű somban a bemondó a nézők szeme - láttára nagy erőfeszítést mímelve foszlányokká hasogatott egy vadonatúj matracot, hogy a nézőket meggyőzze a matrac anyagának kiválóságáról. A műsor befejeztével hazament. Volt mit látnia! Két kisfia éppen papát játszott, és javában hasogatta a matracokat. Égy járókelő megállította az utcán Bob Hope-t, az ismert amerikai komikust, s megkérdezte tőle: — Szíveskedjék, kérem, megmondani, hogyan juthatok leggyorsabban a rendőrségre. Bob Hope részletes fölvi- lágosítással szolgált: — Itt a sarkon menjen át az utca túlsó oldalára, pontosan nekimegy egy ékszerbőit bejáratának. Menjen be a boltba, markolja föl a legértékesebb éhszereket « pultról, és kezdjen el szaladni. öt perc sem telik bele, máris a rendőrségen lesz. • • • FernandeU, a világhírű francia filmszínészt nemrégiben kitüntetésre terjesztették föl. A becsületrendet kellett volna megkapnia, az illetékes hatóság azonban elvetette a javaslatot. — Képzeljék el — háborodott föl az illetékes tisztviselő —, végeredményben is ez a Femandel nem más, mint egy bohóc! A válasz így hangzott: — És mit gondol ön, uram, ő lenne az első bohóc, aki megkapja a becsületrendet? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzíink meg, és népi adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemebeöi Kaposvár* Latinka S, «. L