Somogyi Néplap, 1963. február (20. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-20 / 42. szám

SomogyiHéplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGÁÉBA MEGYEI TANACS LAPJA FEJLŐDŐ SOMOGY A kulturált utazásért Jegyzet egy termelési tanácskozásról TERMÉSÁTLAGOK ALAKULÁSA A mezőgazdaság szocialista átszervezésével megteremtődött a terméshozamok növelésének lehetősége. Van már, ami bi­zonyítja ezt az állításunkat. A búza átlagtermése például az egyéni gazdálkodás idején so­hasem érte ei a holdanként! It mázsát. 1961-ben már több mint tíz, 1962-ben pedig harminc kiló híján 12 mázsa búza termett holdanként a megyében. De még ennél sem állhatunk meg. Terveink célul tűzik, hogy 1965- ro 13»5 mázsára emeljük a bú­za terméshozamát. Ez több mim másfélszeresen múlja majd fe­lül az egyéni korban elért át­lagtermést. Hasonló fejlődést látunk az őszi árpa és más növények hozamának növeke­désében is. *«sa »9M *96S A hoeamok növelésébe® a gépesítésen kívül nagy szere­pe van a talajjavításnak és a műtrágyázásnak. 1962-ben 9000 holdon, hétszer akkora terüle­ten végeztek talajjavítást, mint négy évvel korábban. Óriási mértekben nőtt a mű­trágya-felhasználás, bár még sokkal többre volna szükség, hogy utolérjük a fejlett mező- gazdaságú országokat. A nagy­üzem adta meg a lehetőséget, hogy az 1958. évi 1440 vagon­nal szemben tavaly már 4600 vagon műtrágyát kaphattak megyénk szövetkezeti gazdasá­gai. Az Autóközlekedési Vállalat személyforgalmi részlegének termelési tanácskozása több mint három óra hosszat tar­tott, olyan sokan szólaltak fel. A gépkocsivezetők és a kocsi­kísérők egy része innen ment szolgálatba lemondva a pihe­nésről. Miért volt e hosszú megbeszélés? Azért, mert az AKÖV dolgozói fölismerték, hogy — noha a múlt évben a gépkocsipark 7,8 százalékkal, az utasok száma pedig 16 szá­zalékkal nőtt, s helytállva a legkeményebb télben is a ter­ven felül több mint 900 000 fo­rinttal járultak hozzá a vállalat eredményéhez — korántsem ülhetnek ölbe tett kézzel ba- béraikon. Sok még a javítani­való, sok a tennivaló. Ahhoz, pedig, hogy feladataikat jól végezhessék, mindenekelőtt az szükséges, hogy megbeszéljék a problémákat. Énre biztatták óikéit a vállalait vezetői is. A dolgozók felhívták a fi­gyelmet a műszaki hibákra. Körültekintőbb munkára kér­ték a felületes szerelőket Nem titkolták, hogy néha anyag­hiány miatt le kell állni a járműveiknek, máskor meg azért kényszerülnek erre, mert nincs kéznél néhány fil­léres alkatrész. Megbírálták a városi tanácsot is, mert nem gondoskodott amról, hogy kel­lő időben megtisztítsák az ut­cákat a hótól. A vállalat ve­zetői elmondották véleményü­ket azokról a gépkocsivezetők­ről és kalauzokról, akik fe­gyelmezetlen kedtek, vagy né­ha nemtörődöm módon dol­goztak. Mi más, ha nem lelki­ismeretlenség, hogy a gépko­csivezető ok nélkül letér a menetiend szerinti útvonal­ról, vagy visszafordul autóbu­szával, mert elfogyott az üzemanyaga? Azért várakoz­tat 40—50 embert, mert sonba­áll kenyérért. De az a gépko­csivezető se érdeméi dicsére­tet. aki elnézi *— noha tudna segíteni —, hogy kocsiját egye­dül az igen mostoha körülmé­nyek között dolgozó szerelők,: javítsák meg. Se az a kalauz, aki jól érzi magát a piszkos 1 bocsiban és aki az iránytáblá­kat a kocsiban és nem a busz oldalán tartja. Aki durva, ud­variatlan .; . Kevesebb elmarasztaló szó hangzott d az utasokról, pe­dig sok mindenért nem lett volna nehéz rájuk hárítani a felelősséget. A gépkocsiveze­tők és a kalauzok inkább ön­maguk szemében keresték a szálkát. És ez az egyik jele an­nak, 'hogy meg akarják te­remteni az értekezleten oly sokat emlegetett kulturált köz­lekedés feltételeit. Akkor vé­geznek igazán jó munkát, ha úgy teszik kulturálttá a köz­lekedést, hogy a vállalat ne fizessen rá. Ezt segíti elő a filléres csavarnak, a menet- rendszerűségnek a biztosítása éppúgy, mint a kocsik tisztán tartása. Hogy a vállalat jól dolgozik-e, az nemcsak a be­vételi tenr teljesítésén, hanem azon is lemérhető, hogy meny­nyire vannak megelégedve az; utasok. A termelési tanácskozás elő­segítette a jobb munka felté­teleinek megteremtését. Ezért érdemes volt az indulás pilla­natáig hozzászólni, vitatkozni. A bátor szőikimondás eredmé­nye minden bizonnyal nem­csak abban nyilvánul majd meg, hogy' a tavalyinál több lesz a megelégedett utas, ha­nem abban is, hogy a múlt évi munka után járó mintegy 14 napi nyereségrészesedésnél és jutalomnál is több lesz jö­vőre a borítékban. Szegedi Nándor Szellemi export Hazánk nemcsak gépeket, motorvonatokat vagy gyógy­szert szállít külföldre — gyógyszerein^ például hatvan országba jutnak el —, hanem terveket, alkotó gondolatokat is exportálunk. A szellemi ex­portban értelmiségünk ki­emelkedő szerepet játszik. Az alkotás hatalmas távlatai nyíl­tak meg hídépítőink, tervező­mérnökeink, tudósaink, geo­lógusaink előtt a világban. A magyar geológusok mesz- sze földön is kutatnak. Baráti segítséget nyújtanak a többi közt Guineának és Mongóliá­Nagy Lajos: HOGYAN ÉLHETÜNK SZÁZ ÉVIG ? (Részlet) Dr. Savage londoni orvos űr foglalkozik legújabban ezzel a problémával. Szerinte nincs szükség holmi operációra, s majommirigy átültetésére, ha­nem egyszerűen ésszerű, egész­séges életmódra. Nem kell más, mint sokat sportolni, egészsé­gesen táplálkozni s nem túl erősen dolgozni... A dolog egyszerű, mint az egyszeregy, s világos, mint a vakablak. Csudálatos, hogy az emberek túlnyomó nagy része vem követi a jó tanácsot. Megkérdeztem egy hajlékta­lan padonalvót: — Hát maga nem akar száz évig élni? , r— Isten mentst — felelte. Vagy úgy! Akkor értem, hogy ilyen ésszerűtlenül él. Hogy nem akar puha ágyban aludni, hanem itt a pádon gyötri a testét... Megkérdeztem egy vasgyári munkást is: — Hát maga nem olvasta, hogy dr. Savage szerint nem ajánlatos a túl erős munka? És szokott-e naponta evezni vagy teniszezni? A munkás azt hitte, hogy bosszantani akarom, s bizony olyan gorombasággal felelt, hogy odébb álltam. Be is lát­tam, hogy az »embereket« hiá. be faggatom, mm leszek ako. sabb. Elmentem magához dr. Savage orvos úrhoz megtudni, hogy hát hogyan is érti ő ezt a dolgot. A tudós nyugodtan kijelentette, hogy szó szerint úgy, ahogy már közölte, s ta­nácsáért vállalta a felelősséget. — De hát hogyan követhetik az emberek ezt a tanácsot? Hi­szen nem áll módjukban! Dr. Savage gúnyosan végig­nézett, s azután felelet nélkül elbocsátott. De kikísért a la. boratórium szolgája, ö adta a felvilágosítást: — Kedves uram, ön alapvető tévedésben van. Tanulja meg, hogy amikor mi, tudósok azt mondjuk, hogy az »-ember« így tegyen, vagy úgy tegyen, (síi­kor ember alatt mindig a gaz­dagot értjük. Elmentem ezek után egy gaz­dag emberhez, J. D. Rocke fel. lerhez, az amerikai petróleum- királyhoz. Éppen reggelizett, hideg halat, kakaót, szőlőt. Az­után golfozni kezdett. Megkér­deztem: — Akar ön száz évig élni? — Mi az, hogy akarok-e? Százötvenig akarok. — És tudja, hogy mi szűk. séges ehhez? Hogy ésszerűen kell élnie, sportolnia, egészsé­gesen táplálkoznia s nem túl ötösen dolgoznia, — Naná, nem tudom. Éppen azt csinálom! 1962 Dr. Savage londoni orvos úr még mindig ezzel a problémá­val foglalkozik. Vajon köve­ti-e már mindenki jó tanácsait? Megkérdeztem egy kőmű­vest, akinek éppen házhoz (építkezéshez) szállították az üzemi ebédet. Nem válaszolt azonnal. Még akkor sem, mi­kor már a szilvás gombócot is lenyelte, és letette a villát. — Türelem — mondta —, ez csak az előétel volt. Elővette iszákját. Töméntelen hurka és kolbász került ki belőle. —» Odahaza leöltük a disznót — magyarázta. Mire végzett a hazaival, az ebédidőnek is vé­ge lett. Loholva kísértem visz- sza az emelkedő házfalhoz. Ott jelentette ki: — Igen, én száz évig akarok élni. — Hát nem tudja, hogy ha hosszú életet akar, tilos ennyi kalóriát fogyasztania? (A vál­lát vonogatta.) Hát nem hal­lotta, hogy a harmincas évek­ben 13 kiló zsír jutott egy em­berre és ma 30; 93 tojás he­lyett pedig 160-at, 33 kiló hús helyett csaknem 50 kilót fo­gyasztunk? — Nekem kevés a 30 kiló sú*_ és az 50 kiló bús». = De uram, így nem . fog száz évig élni! — Majd én megmutatom, hogy fogok — mondta és ott­hagyott. Aztán kimentem a vasgyár­ba. Kiválasztottam magamnak egy gépnél dolgozó öreg szakit, és hozzá fordultam: — Hát maga nem olvasta, hogy doktor Savage szerint nem ajánlatos a túl erős mun­ka, és szokott-e naponta evez­ni vagy teniszezni? — Hogy az ördögbei... ■— De azután erőt vett magán, és szinte túl szelíden folytat­ta: — Ez nem túl erős munka. A gép megy magától, csak oda kell figyelni. r- És az evezés, a tenisz? — Evesmi szoktam, amikor beviszem a ladikot a Duna kö­zepére. Mert horgászom. — Nyáron. De télen? —■ Akkor színházbérletem van. — S mit akar tenni ezért, hogy száz évig élhessen? — Amit most. Dolgozni. Nyugdíjas vagyok, de bejárok kisegíteni. Az én gyógymódom az üzemi levegő. Üzemi levegő, nahát! Elmen, tem dr. Savagéhoz, és elmond­tam neki, hogy vannak, akik nem használják a receptjét, és mégis száz évig akarnak élni. S ö így szólt: m* in ka van mibáiít nak. Itt vjzet, Kínában olajat keresnek. Bagdadiban magyar tudósak adják elő a nagy olajföldtant az egyetemen. Az afrikai Khartumban magyar orvosok is gyógyítanak. Mér­nökeink is hozzájárultak Moszkva és Varsó városrende­zési terveinek kialakításához: Exportálunk teljes erőműter- véket. Magyar mérnökök mun­kája a moszkvai Kreml új kongresszusi palotájának hang­közvetítő berendezése, az In­donéziád Djakarta sportsta­dionjának hangerősítő szolgá­lata és világító hálózata, a heluani Nflus-híd tervezése. Messze világrészekbe jutnak ed mérnökeink pauzpapírra rajzolt teremtő gondolatai. A néhány éve elhunyt Já­vorka Sándor egyetemi tanár, Kossuth-díjas akadémikus bo­tanikai atlaszát tankönyvként használják több ország egye­temén. Egy másik magyar tu­dós, dr. Sík Endre történész, volt külügyminiszter írta meg Fekete-Afrika első imperialis- taellenes történelmét, Fekete- Afrifca népeinek a kialakulá­sát. Ez a Budapesten francia nyelven megjelent mű tan­könyv lett a felszabadult af­rikai országok több középisko­lájában és egyetemén. Az Akadémiai Kiadó jelentős számban ad ki tudományos műveket idegen nyelveken is. at^anas Válságban a francia filmgyártás A francia filmvállalkozók elhatározták, hogy nem gyár­tanak újabb filmekért, mert a filmgyártás túlságosan kocká­zatos üzletté vált. Az adók csökkentésén kívül azt kíván­ják, hogy a színészek honorá­riumának félét a film sikeré­től tegyék függővé. A színészek visszautasítot­ták a vállalkozók követelését. Azt követelik, hogy a kor­mány a kulturális nevelés esz­közét lássa a filmben, csök­kentse az adóterheket, és szüntesse meg a cenzúra formáját. Jl A magyar nők alacsonyabbak és moieiiebbek, mint a nyuyal-európaiak A Ruhaipari Tervező Vállalat Iparfejlesztési Osztályán a MODEX Külkereskedelmi Vál­lalat megbízására befejeződött a nyugat-európai nők és gyere­kek — kicsinyek és seröülö- korúak — mérettáblázatának kidolgozása. A MODEX a ma­gyar konfekcióipar termékei­nek jelentős részét exportálja, s a növekvő nyugat-európai ki­vitel, a vásárlók jobb, gyor­sabb kielégítése tetté szüksé­gessé, hogy konfekciógyáraink a nyugat-európai országok la­kosainak mérettáblázatával is rendelkezzenek. Nyugat- és Eszak-Európa or­szágaiban ugyanis a felnőttek, elsősorban a nők testalkata el­tér a mienktől, ott a nők ma­gasabbak és karcsúbbak, inig a magyarok általában teltebbek, és nem olyan nyúlánkak. Ha­zánkban például a nők test­magasságának felső határa 174 centiméter, míg több országban 178 centiméteres nőknek is kell ruhát varrni. Külföldön vi­szonylag sok az olyan fiatal, egészen sovány nő, akinek mellbősége 80, csípője pedig 88 centiméter. Ez hálunk nem jel­lemző. A napokban hált meg Üj- Fundlandban Wilson Kartei tengerészkapitány. 102 éves korában. A vén »tengeri medvének« 584 élő utóda, van. 13 gyermeke, 65 uno­kája, 201 dédunolzája és 305 ükunokája. Wüson Kattel hosszú járatú tengerészkapi­tány veit, de távollétei alatt szalcadatlanul levelezett fe­leségével. Amint látjuk, nemcsak levelezett... A torontód televízió rek­lámmű somban a bemondó a nézők szeme - láttára nagy erőfeszítést mímelve fosz­lányokká hasogatott egy vadonatúj matracot, hogy a nézőket meggyőzze a mat­rac anyagának kiválóságá­ról. A műsor befejeztével hazament. Volt mit látnia! Két kisfia éppen papát ját­szott, és javában hasogatta a matracokat. Égy járókelő megállította az utcán Bob Hope-t, az is­mert amerikai komikust, s megkérdezte tőle: — Szíveskedjék, kérem, megmondani, hogyan jutha­tok leggyorsabban a rend­őrségre. Bob Hope részletes fölvi- lágosítással szolgált: — Itt a sarkon menjen át az utca túlsó oldalára, pon­tosan nekimegy egy ékszer­bőit bejáratának. Menjen be a boltba, markolja föl a legértékesebb éhszereket « pultról, és kezdjen el sza­ladni. öt perc sem telik be­le, máris a rendőrségen lesz. • • • FernandeU, a világhírű francia filmszínészt nemré­giben kitüntetésre terjesztet­ték föl. A becsületrendet kellett volna megkapnia, az illetékes hatóság azonban el­vetette a javaslatot. — Képzeljék el — hábo­rodott föl az illetékes tisztvi­selő —, végeredményben is ez a Femandel nem más, mint egy bohóc! A válasz így hangzott: — És mit gondol ön, uram, ő lenne az első bo­hóc, aki megkapja a becsü­letrendet? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzíink meg, és népi adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemebeöi Kaposvár* Latinka S, «. L

Next

/
Thumbnails
Contents