Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-17 / 13. szám
Csütörtök, 1963. január IT 3 SOMOGYI NÉPLAP Hruscsov beszéde a IS SZÉP Vi• kongresszusán (Folytatás a 2. oldalról.) mat. Ellenkezőleg, Lenin és a bolsevikek mindent elkövettek, hogy elhárítsák a háborút, de mivel éhhez nem volt elég erejük, kitűzték a feladatot: az imperialista háborút polgárháborúvá kell változtatni. Mi felelősséggel foglal kozank a háború és béke kérdéseivel Ez egyáltalán nem az, amit azok az újdonsült teoretikusok akarnak, akik kísérletet tesznek egy »elmélet kialakítására, mely szerint az út a szocializmus győzelméhez az államok közötti háborún, romláson, embermilliók vérén és halálán keresztül vezet. Ha a kommunistáik ilyen »elmélethez« igazodnának, ezzel nem vonzanak, hanem taszítanák maguktól a nép- tömegeket. Különösen taszító az ilyen »elmélet« a mi atomra- kéta-századunkihan. A marxisták és leninisták mindig nagy figyelmet fordítottak a háború és a béke kérdésedre, és ezeket a kérdéseket mindig konkrét történelmi szempontból vizsgálták. Nem lehet dönteni a háború és a béke kérdésében a reális helyzet számbavétele nélkül. Legyein bátorságunk józanul szembenézni a valódi tényekkel, és tudományos pontossággal mérlegelni, mihgz vezetne egy modern háború, ha azt nem sikerülne elhárítani. Külföldi tudósok és katonai szakértők számítása szerint az Egyesült. Államok jelenleg körülbelül negyvenezer atombombával és robbanótöltettel rendelkezik. Mint tudjuk, a Szov- jetiuniónak is van bőven ezekből a javaikból. Mi történne, ha ezek az atomfeewerek az emberek fejére zúdulnának? A tudósok kiszámították, hogy csupán az első csapás következtében 700—800 mrtlió ember pusztulna el. EStűnne a föld színéről és romba dőlne nemcsak a két vezető atemhatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió, hanem Franctenr,- szag, Anglia, Németország. Olaszország, Kína, Jaoán és a világ sok más országának ősz- szes nagyvárosa. Egy atom- és hidrogénháború következményei több nemzedék egész éleiére hatással lennének, betegségeket, háláit idézve elő, az emberiség elkorcsosulásához vezetnének. Nem azért beszélek minderről, hogy bárkit is rémisztgessek, mindössze felsorolom a tudományos tényeket. E tényekkel feltétlenül számolni kél. Kétség eién, ha az imperializmus megszállottái termonuk- reélis világháborút robbanta- r'— <h a» a háborúkat szülő kapitalista rendszer elkeni1 hitetlen pusztulásához vezetne. S vajon a szocialista országok, a vílágszoeializmusért folyó harc ügye nyeme-e a termonukleáris világkatasztrófán? Csak azok az emberek gondolkodhatnak így, akik tudatosan szemet hunynak a tényekre. Ami a marxistákat és leninistákat illeti, nem gondolhatnak kommunista civilizáció megteremtésére a világkultúra központjainak romjain, a termonukleáris csapadéktól elpusztított és megfertőzött földön. Nem is S2ólva arról, hogy igen sok nép számára teljesen megszűnne a szocializmus problémája, mivel ezek a népek fizikailag eltűnnének földünk színéről. A Szovjetunió, amely nukleáris rakétafegyverrel rendelkezik, jól ismeri e fegyver lehetőségeit. Mi ezt a fegyvert hazánk és a többi szocialista ország védelme érdekében teremtettük meg. Ezért mi felelősséggel foglalkozunk a háború és béke kérdéseivel. Háborút nem akarunk, de nem félünk tőle. Ha ránk erőszakolják, képesek vagyunk a leghatározottabban visszavágni az agresszoroknak. Amint mond iák, balga az, aki a háborúról fecseg, s nem tudja, miről fecseg. Az albán vezetők sokat fecsegnek a rakéta-nukleáris háborúról, ám ez senkit sem aggaszt. Mindenki tudja, hogv csak fecseenek, nem kell őket komolyan venni, semmiféle reális lehetőséggel nem rendelkeznek. Amint látják, nálunk ezekben a kérdésekben különböző a helyzet és különböző a felelősség. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének Lenin által meghirdetett elvét ; tartottuk és tartjuk egyedül helyesnek. Ennek az elvnek a jelentőségét a nemzetközi kapcsolatok egész gyakorlata igazolta és igazolja. Egyesek eltorzítják a mi marxista-leninista álláspontunkat, és úgy tüntetik fel, mintha a békés egymás mellett élés _ politikáját meghirdetve felszólítanánk a forradalmi erőket, a tőkés országok kommunista pártjait, hogy mondjanak le az osztó!vharcról. a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának megteremtfe'éőrt folyó küzdelemről a nének nemzeti felszabadító harcáról Ez botor koholmány. A szocializmus háború útján kivívandó győzelmét hirdető »eímélet« hívei a szocializmus evőzelíréhez vezető békés út kihasználásának lehetőségét is tagadták. Azt állítják, hogy ez letérés a marxizmusról. A sztálini kultusz e rajongóinak felvilágosítására ki kell jelentenünk hogy a második világháború után az angol kommunistákkal beszélgetve éppen Sztálin fejtette ki a szocializmus győzelme érdekében a békés, parlamenti út kihasználásának eszméjét. Az albán vezetők azt állítják, hogy az SZKP egyedül a békés út mellett lép fel és kizárja a fegyveres harc útját. Szabad legyen megkérdeznem az albán vezetőktől: meg tudnának-e nevezni egyetlen kommunista pártot is, amely úgy vélné, hogy hazájában forradalmi helyzet alakult ki és az ország kommunistái félkelést kívántak szervezni, az SZKP pedig fellépett a fegyveres harc módszerének alkalmazása ellen? Talán az albánok tudnak mondani ilyen példát? Bizony hogy nem, mert ilyen példa nincs! Elvtársak! — folytatta beszédét a szovjet kormányfő — a békéért és a szocializmusért az egész világon folytatott harcunk sikereinek fontos feltétele a kommunista világmozgalom egységének erősítése. Minden kommunistának világosan látnia kell, mennyire fontos, hogy a forradalmi erők nemzetközi méretekben egyesüljenek. s összefogjon mozgalmunk mindegyik osztaga. Egységünk alapja a közös ideológia — a marxizmus—le- ninizmus. egységünk alanyát a proletár internacionalizmus elvei kénezifc. A fő dolog, ami egybeforraszt bennünket, az. hogy a világnrcle* árié tus osz- tályérdekei. minden dol gozó érdekei közösek. A fő dolog — a munkásosztály nemzetközi feladatainak helyes, marxista —leninista felfogása. A fődolog, hogy mélyen higgyünk négy ügyünk igazában. A fő dolog hogy kikerülhetetlen a szocializmus világméretű győzelme. Az a kötelességünk, hogy egybeforrasszuk az összes forradalmi erőt, megedzzük és eszr ’g felvértezzük a kommun.. -a mozgalmat. A Szovjetunió Kommunista Pártja rendíthetetlenül tartja magát a kommunista világmozgalom összehangolt, közös irányvonalához. A marxista—leninista pártok képviselőinek lií57. és I960, évi tanácskozásain kidolgozott platformon áll és továbbra is ezen a platformon marad. Természetesen nincs kizárva, hogy különböző országok kommunistái eltérően értelmeznek egyes, esetleg igen fontos kérdéseket. Az emberiség egyharmada számára a népek életében érvényesülő gyakorlattá vált a marxista— leninista tanítás. Több mint egymilliérd ember új életet épít, s kimagasló eredményeket ér é a szocializmus építéséiben. Nézeteltérések előadódhatnak, és elő is adódnak az életben. De nem szabad elfeledni, hogy a kommunista és munkáspártok között felmerülő nézeteltérések csupán ideiglenesek, ezzel szemben a szocialista országok népei között már most örök időkre szóló kapcsolatok teremtődnek meg. Ezért, ha nézeteltérések keletkeznek, nem szabad szabadjára engedni a szenvedélyeket. Ilyenkor türelemre van szükség; ahogy mondani szokták; a dolog gyökeréig kell hatolni, meg kell látni a leglényegesebbet. Márpedig a testvérpártok számára. főleg a szocialista országok pártjai számára a leglényegesebb az a közös ügy, amelyért harcolnak — a szocializmus és a kommunizmus felépítése. Ha támadnak is nézeteltéréseink különféle ideológiai kérdésekben. sőt talán elég fontos kérdésekben, e kérdések helyes értelmezésére kell törekednünk. Emellett nem szabad végletekbe esnünk és szubjektivizmust tanúsítanunk valamely ország általános helvzetének felmérésében. Nem szabad például egyik vagy másik szocialista ország politikai jellegét csupán azon téves nézetek alapján meghatározni, amelyeket egv időben az ottani vezetők vallottak. A fő mutatók ne a szubiektív. hanem az ohj«ktív tényezők legyenek. S itt elsősorban arról van szó, kinek a tulaidomában vannak a termelési eszközök, k;nek a kezében van a hatalom. milyen ú+cm megy végbe az állam fejlődése. Ha valamely kérdésekben nézeteltéréseink támadtak, ha vitába szálltunk egymással és nyomban ezután kijelentenénk, hogy az a szocialista ország, amelynek Vezetői valpmibon nem értenek egvet velünk nem szocialista ország, ez merő szubjektivizmus lenne. Nézeteltéréseink vannak például Jugoszláviával néhány ideológiai jellegű kérdésben, ám csupán ezen az alapon nem lehet azt állítani, hopy ez az ország nem szocia’isfa. Ezt már csak azért sem lehet megtenni, mert az objektív mutatók szerint az ottani rendszer szocialista. Jugoszláviában a termelési eszközök és az ország népeinek hősi harcával kivívott hatalom a dolgozók kezében v"n. nincsenek nagybirtokosok, bankárok, fcarútai.ie+ák Jugoszlávia nénei harcolnak a szocializmus és a kommunizmus fclénításéárt TVTUvcn alapon »közösíthetnénk ki« higo- szláviát a szocializmusból milyen alánon zárhatnánk ki a szociálisba államok sorából? Nekünk komolv nézetoltéré- Senn!k vannak az albán munkarvpjH; SZuVn^’ktív f»1lrór>'5'c>'|ó<!f^+o! iolopnfn.ít]r Iri Vinrrv IV* Ápí ej nOTT) szocialista ország’ Ez helyteFREILICHM&NN: a Pol csapjai (21) Amikor néhány hónappal ezelőtt Rgjetov tanulmányozni kezdte a nyomozás anyagát, külön figyelmet szentelt annak a revolvergolyónak, amelyet a tóból kiemelt utazótáskában találtak. A szakértői vizsgálat szerint új rendszerű, különleges rendeltetésű, hamg- tompítós, könnyű revolverhez való. Ilyen revolvert a különleges megbízatású női különítmények használtak külföldön. Ez a tény bizonyos fokig az ügynök személyére is utalt. Férfi nem használ könnyű női revolvert. Az idegen és teljesen veszélytelen nő meggyilkolása vníarumt holmiiáriRk elrablása szintén arra enged következtetni, hogy az ügynök nő. Az a körülmény hogy a vonaton férfinak öltözve jelent meg Kosztricskin előtt. nem vezette féke Resetovöt. Tudta, hogy a külföldi felderítés néha a legváratlanabb módon" maszkírozza embereit. Jelen esetben is nyilvánvalóan az volt a terv, hogy ha a kém bevetése nem sikerül, és szöknie kell, férfiből nővé »változva« tüntesse el nyomait. A nyomozás adatai megerősítették ezt a feltevést A kém, hogy nyomát veszítsék, megnyerte az ismeretlen nő rokonszenvét, és miután elmondatta véle leglényegesebb adatait, megölte. Az áldozat eredeti és nem hamisított igazolványait használta fel a rciudőTségi bejelentéskor, és önéletrajzába is megközelítően pontos tényeket írt be. A Sza- markandból kapott felvilágosítások is nagyjából egveztek az önéletrajzi adatokkal. Mindamellett voltak bizonyos eltérések a kérdőív adatai között, s ez gyanút keltett. Ezért aztán Szeverinova egyetlen pillanatra sem szabadult az Állambiztonsági szervek munkatársainak megfigyelésétől.. Miután ismeretessé vált szoros kapcsolata Sztyepankovszkij- jal, Resetov ártandó őrséggel biztosította a mérnök életét. Sztyepankovszkij erről azonban természetesen mit sem tudott. Mint elvakult szerelmes, úgysem hitt volna el semmi rosszat Ligyi járói. És ha «3 hiszi is, egy meggondolatlan lépése bizonyosan óvatosságra inti Ligyiját. Resetov egyetlen intézkedése az volt, hogy, a gyáron keresztül a legszigorúbb titoktartásra hívta fel a mérnököt a tervezőiroda munkájával kapcsolatos minden kérdésben. Közben Sztyepankovszkij és Ligyi ja Szeverinova kapcsolata napról napra erősödött. Egyre gyakrabban látták őket együtt, s az ismerősök már közeli házasságukról beszéltek. Az ezredes őszintén sainálta Sztyepamkovszikijt, hogy ilyen nemes és tiszte érzést, térdé1 olvan nő iránt aki h’dc'rvérrpl készíti élő számára a halálos csapást... Az ezredes újbői átlapozta a nyomozás anyagát, és gpndo- mérlegeűt minden részletet. A kém bonyolult útját elemezve, már az ellenség soron levő lépéseire következtetett. Éles tele fancsen gés zavarta meg gondolatait. — Itt Resetov beszél — mondotta kissé rekedt hangján. — Komyilov, jelentkezem! A negyvenes kilométerkőnél a »Turista« leszállt a vonatról. Szobát vett ki az állomás melletti szállodában. Utasítást kérek. — Folytassa a megfigyelést! — Igenis! — hallatszott a válasz. Resetov visszahelyezte a telefonikagylót, és alaposan átgondolta a helyzetet. Szeverinova jó ideig sem- — ;vél sem árulta el ma «át. Munkahelyén rendesen viselkedett: gyanús ismeretséget-»«kivel sem folytatott. Sem Sztyepamkovszikij húgának, Nagyezsda Alekszandrovánaik intő figyelmeztetése, amelyről Krilov tett említést az ezredesnek, de még a találkozás a »Tunistá«-val sem adott lehetőséget. hopv betekintsenek az ellenség kártyáiba. Az ilyen erős ellenfélnek túl kell járni az eszén, tetten kell érni, és cáfolhatatlan bizonyítékok birtokában sarokba kell szorítani. Csakis ily módon lehet rákényszeríteni. kommunista világmozgalomtőt való elszakadásukban. Mégis, ma is készek vagyunk megismételni azokat a szavakat, amelyek az SZKP XXXI, kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójában elhangzottak: ha az albán vezetőknek fontosak saját népük árdékeá és a szocializmus albániai építésének ügye, ha ők barátságot akarnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával fel az összes testvérpártokkal, akkor el kell vetniük hibás "nézeteiket és vissza kell térniük a szocialista közösség testvéri családja egységének és szorosi együttműködésének útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útjára. A világkommunizmus sorainak egysége a marxizmus—le- ninizmus alapján — ez mindennél szentebb pártunk számára, és nem sajnáljuk az erőt ennek az egységnek az erősítéséért. A gyakorlat megmutatta, , hogy időnként Olyan nézetek keletkeznek, amelyek eltérően magyarázzák egy ország belső fejlődésének kérdéseit. E tekintetben az utóbbi ével? folyamán többé-kevésbé helyes magatartás alakult ká n-'b nk egymás iránt, türelmesek voltunk és tartózkodtunk atfól, hogy kioktassunk másokat és méginkább, hogy beavatkozzunk egymás országainak ügyeibe. Külpolitikai kérdésekben, a munkás- és kommu. nista világmozgalomra vonatkozó kérdésekben szintén jelentkezik az néha, hogy különbözőképpen közelítik meg ési eltérő módon értelmezik az eseményeket. Ilyenkor természetesen lehetségesek különböző állás-on- tok, előfordulnak viták, amelyek arra irányulnak, hogy helyes, összeegyeztetett irány, vonal alakuljon ki. E tekintetben különösen szükség van a türelemre és önuralomra. Pártunk Központi Bizottsága ha'Tno'-nak tartaná, ha meg- szüntefnónk a komm’’nista pártok között jelenleg föl vő vitát, egymás pártjainak bfrálá- sát és bizonyos időt adnánk arra, hogy — mint mond ni szokták — a szenvedélyek elüljenek. A világ kommunista és munkáspártjai jól tudják, milyen óriási a felelősségük, hogy a nemzetközi szocializmus sorsáért nem kímélik erejüket, hogy mindent elseperjenek az útból, ami akadályozza soraink marxista-—leninista egységének és felzárkózásának szilárdítását. Kedves elvtársak! jól esik megemlíteni, hogy pártjaink — a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Német Szocialista Egységpárt — között minden »elvi kérdésben teliesen egysé, , _ . tges nézet uralkodik, hogy beszeljen. Es Szeveruno-, _ _ va sok mindent el tudna ’ megelégedéssel jelentmondani... ;hetjük ki azt is, hogy a SzovA kémnő a hosszú, gondos ietunió és a Német Demokrati- álcázás után végre most nyífokus Köztársaság vezetői, és iepest tett. Úgy latszik, e le-* ,, . , ’ „ pcs megérte a kockázatot. Ha .személyesen a szovjet vezetők csak a találkozást vizsgálja a - és Walter Ulbricht, Otto Gro- »Turistá«-val, már ez is aztstewohl elvtársak, valamint az jelenti, ho«» nagy tét forog ;NDK más vezetői között bará_ kockán. Kétség-elem, hogy.., , , __, . . . . , . , , , ,, ; ti, valóban testven viszony alamindez kapcsolatban van? ’ .................... S ztyepankovszkij kísérleti' re-t™It ki. Közöttünk mindig tel- pü-íőgépének elkészültéveL jjes volt a kölcsönös megértés De mire készül Szevenno-• az országaink közötti viszonyva? Az ezredest az is nagyoní,_- ,____.... , . .. , . a ggasztotta hogy Szev^inova Elmerülő kertesekbe«, Matvej evekhez költözött. 2 va lammt a nemzetközi helyzet Resetov tudta, hogy ez a | kérdéseiben, szilveszteri mulatság után tör-í Az SZKP és az NSZEP kö- tént. De mivel magyarázható?:^ baréa viszony döntö sae. Ezt a kérdést is sürgősen Usz-j tázni kell. jeepet töltött be a Szovjet”ni6 A z ezredes áz ablakhoz lé- ' és az NDK népei közötti megveri a borús, «ötét eget hal-1 bonthatatlan barátság létrejöt- vány csík szelte ketté. Világ»- I (./'ben sodott. Fölvette köpenyét, hogy : _ ' legalább még egy órára haza- j Elsőrendű kötelességünknek menjen pihenni, de ékkor meg- »tartjuk mindent elkövetni szólalt a telefon. A kaouügve- »azért, hogy még jobban letes jelentette, hogy egy Pa- f szilárdítsuk barátságunkat - nyuskina nevű polgártárs-nő »pártjaiink) népeink barátságát, szeretne fölmenni hozzá, s bár :minden g^afeta ország nélen, szubjektív eljárás lenne. Bár az albán vezetőség egész sor igen fontos kérdésben meg nem értést tanúsít, s mi harcolunk e meg nem értés ellen, mégis úgy véljük, hogy albán ia szocialista ország, hogy népe igazi hősiességet tanúsított a szocializmus győzelméért vívott harcban — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: Sztálin nemcsak az országon belül, hanem a népi demokratikus országokkal való viszonyban is súlyos hibákat követett el a nemzeti kérdésben. Pártunk, akárcsak a többi marxista—leninista párt, keményen megbírálta» Sztálin személyének kultuszát, helyrehozta az általa elkövetett hibákat. Ennek eredményeként a szocialista közösségen belül a politikai légkör megtisztult. A szocialista országok értekeit érintő kérdések kölcsönös eszmecsere alapján, a demokrácia és a proletárimtemacicnalizmus szellemében oldódnak meg. Szocialista országok közti kapcsolatok — gazdasági, politikai és kultúrái is kapcsolatok — megerősödtek és az égvénjogúság, a kölcsönös elő- ] nyök, a kölcsönös segítségnyúj- ‘ tás elvei alapján fejlődnek. Mi szilárdan követjük és követni fogjuk a kommunista világmozgalom összehangolt általános irányvonalát. A békéért és a szocializmusért vívott harc elvi kérdéseiben sohasem tettünk és nem fogunk tenni engedményeket. Harcoltunk és a jövőben is harcolni fogunk a marxizmus—leniniz- miustól való minden elhajlás, mind a jobboldali, mind a baloldali opportunizmus, mind a revizionizmus, mind pedig a dogmatizmus és a szektásság ellen. De a mi egész tevékenységünk arra irányul, hogy a marxizmus—leninizmus alapján még jobban megerősítsük a kommunista mozgalom egységét, hogy fokozódjék befolyása az egész világon. Ezt a harcot mi igazi lenini álláspontról vívjuk, az a gondoskodás vezet bennünket, hogy kibővüljön az imperializmus ellen küzdők frontja. Mindenki előtt ismeretes, mennyi türelmet, és önuralmat tanúsított pártunk az Albán Munkapárt vezetőivel való kapcsolatában. Tekintet nélkül arra, hogy az albán vezetők a nézeteltérések megjelenésének legkezdetétől fogva nyíltan ellenséges álláspontra helyezkedtek az SZKP-val szemuen, mi több ízben kezdeményezők voltunk, tárgyalásokat javasoltunk a vitás kérdések rendezésére, az albán vezetők azonban valamennyi javaslatunkat visszautasították. Egyre távolabb és távolabb jutottak a marxizmus—leninizmustól, a proletár internacionalizmus elveitől való elpártolás útján, a megmagvarázták neki, hogy * ilyen időben a parancsnok nem fogad, makacsul ragaszkodik j kéréséhez. (Folytatjuk^ pétiek barátságát! — mondotta végül Hruscsov, m~jd felölvas- jta az SZKP Központi P: ~ottsá- J gátiak üdvözletét a NSZEP : kongresszusához.
