Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Vasárnap. 1963. január tt. Megérkezett Berlinbe az MSZMP küldöttsége Berlin (MTI). Szombaton reggel fél hétikor megérkezett Berlinbe a Magyar Szocialista Munkáspártnak a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán részit vevő küldöttsége. A magyar párt­küldöttséget Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára vezeti. A küldöttség tagjai: Sándor Jó­zsef, a KB tagja, a KB osz­tályvezetője és Kárpáti Jó­zsef, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, aki az NDK fővárosában csatlakozott a küldöttséghez. Az MSZMP küldöttségének fogadására megjelent Erich Apel, az NSZEP Politikai Bi­zottságának póttagja, Guenter Mittag az NSZEP Központi Bizottságának titkára, Rich Mielke államvédelmi minisz­ter és Hans Rodenberg pro­fesszor, a Központi Bizottság tagjai, továbbá a KB appará­tusának számos osztályvezető­je. Jelen voltak a magyar nagykövetség vezető munka­társai. Új szovjet nagykövet Moszkva (TASZSZ). Georffij Gyenyiszov 54 éves diplomatát nevezték ki a Szovjetunió magyarországi nagykövetévé. Georgij Gyenyiszov 1929 óta vezető tisztségeket töltött be a Komszomolban és a párt­ban. 1959-ben az SZKF Köz­ponti Bizottságának ősz tál v ve­zetőjévé nevezték ki. Legutóbb Gyenyiszov a Szovjetunió bulgáriai nagykövete volt. Georgij Gvfnvjszov az SZKP Központi Bizottságának tagja. Vlagyimir Usztyinovot fel­mentették a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetének tiszte alól, mivel más beosz­tást kapott. (MTI) Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton ülést tartott. Megtárgyalta és elfo­gadta az anyakönyviekről szóló 1952. évi 19. számú tör­vényerejű rendelet, módosítá­sát. Az Eflnöfci Tanács a mező- gazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló tör­vényerejű randeleteket kiegé­szítette, s egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) Macmillan és a Közös Piac — Belépjek? Ne lépjek ? £ e-*Hat Tárgyalások Delhiben a határkérdésről Delhi (TASZSZ). Második napja folynak az indiai fővárosiban a tárgyalá­sok az indiai—kínai határvi­szály békés rendezésére. A tárgyalásokon az él neon köte­lezett országok colomból érte­kezletének küldötted közül Bandaranaike asszony ceyloni miniszterelnök, Ali Szabri, az Egyesült Arab Köztársaság végrehajtó tanácsának elnöke és Ofori-Atta ghanai igazság­ügy-miniszter vesz részt. In­diát Nehru miniszterelnök, miniszterek és a külügymi­nisztérium felelős munkatár­sai képviselik. Az indiai lapok élénkem kommentálják Bandaranaike asszony és az afrikai—ázsiai országok más képviselőinek delhi látogatását. »Elz a külde­tés elsőrendű jelentőségű az ázsiai és afrikai országok tömbökön kívül maradásának és Szolidaritási politikájának jövője szempontjából" — ír­ja a Blitz című folyóirat. (MTI) Csőmbe Észak-Rhodesiába menekült EL1SABETHVILLE Csőmbe, a katangai szakadá­sok vezetője pénteken eltűnt Elisabethville-ből, és szomba­ton — a Reuter-iroda jelenté­se szerint — Éázaik-Rhodesiá- ban bukkant fel. ENSZ-körök- ben erősen tartanak attól, hogy Csőmbe, miután kikerült ha­táskörükből, végrehajthatja a »fölperzselt föld politikáját«, amivei korábban fenyegetőzött. Elisabethville-ben egyébként bizonyos diplomáciai körökben azt a hírt is terjesztik, hogy Csőmbe bizalmas ajánlatot tett a világszervezetnek: »biztosít­ja** az ENSZ-csapatok aka­dálytalan bevonulását az Eli­FEHER HETEK 188,— Ft-tól 260,— Ft-ig Lepedő, 140x198 cm széles 95,— Ft Paplanlepedő 151,30 Ft-tól 205,— Ft-ig Sima és mintás dunyhahuzatok Sima és mintás nagy párnahuzat ok 58,— Ft-tól 65,— Ft-ig 180,— Ft-tól 213,- Ft-ig 48,— Ft Inlett dunyhatok Inlett nagypárnatok Bőséges választék a szövetkezeti boltokban. OÍ69) sabeth vilié-töl észaíknyugatra fekvő Kolwetibe, ha cserében megtarthatja tartományi elnö­ki hivatalát, kormányának tag­jai, hivatali főnökei, csendör- ségének és hadseregének fegy­veresei pedig teljes amnesztiát kapnak a központi kongói kor­mánytól. Az ENSZ-nek — e híresztelések szerint — egyelő­re az az álláspontja, hogy eb­ben a kérdésben a döntés a központi kongói kormány jo­ga. A katangai ENSZ-csapatok különben Jadotville-ből kiin­dulva pénteken körülbelül 50 kilométernyire megközelítették Kolwezit. Az ENSZ tábori csendőrsége eközben több ka­tangai fehér zsoldost ejtett fog­ságba. Az ENSZ kezén levő élisa- bettwille-i rádió péntek esti híradása szerint a Kdweziben összpontosított katangai fegy­veresek már-már azon vannak, hogy megadják magukat az ENSZ-eröknek. Egyesek eldo­bálják fegyvereiket, polgári ru­hát öltenek és elmenekülnek. A szovjet küldöttség folytatja útját Vietnamba Peking (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége J. AndL ropovnak, az SZKP KB tit­kárának, a Legfelső Tanács külügyi bizottsága tagjának vezetésével szombaton Pe­king bal Hanoiba repült, ahol részt vesz a Vietnami De­mokratikus Köztársaság nem­zetgyűlésének ülésén. (MTI) NEMZETKÖZI SZEMLE A hét n«nnz»tközi ese­ményei közül a legjel­lemzőbb — és némileg jelzi az egész fejlődés irányát is — az az üzenet, amelyet a Szovjet­unió és az Egyesült Államok megbízottja közösen fogalma­zott meg, és közösen juttatott el az ENSZ főtitkárához. Az U Thanthoz intézett levél, amelynek aláírója Kuznyecov és Stevenson, a Karib-tenger térségében kirobbant válság­gal foglalkozik, és megállapít­ja, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányá­nak ámbár nem volt lehetősé­ge, hogy a probléma minden vonatkozását megoldja, de a válság rendezésében elért köl­csönös megegyezés lehetővé te­sti, hogy a kérdést levegyék a Biztonsági Tanács napirendjé­ről. Ami a kubai kérdéssel kap­csolatos problémáknak azt a •részét illeti, amely továbbra is nyitva van, abból kétségkívül az a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok még mindig nem határozta meg azokat a garanciákat, amelyek alkalma­sak Kuba biztonságának sza­vatolására. Fidel Castro U Thanthoz intézett levelében ki is fejezi ez irányú aggályait, és U Thant főtitkár, aki szerdán válaszolt a szovjet és az ame­rikai ENSZ-küldött levelére, nyomatékosan hangsúlyozza: a béke biztositásának fontos fel­tétele, hogy az érdekelt kor­mányok tartózkodjanak min­den olyan cselekedettől, amely valamilyen módon súlyosbítja a helyzetet a karibi térségben. Teljesem világos, hogy az ENSZ-főtitkárnak ez a figyel­meztetése az Egyesült Álla­mok kormányának, pontosab­ban azoknak az amerikai ag­resszív köröknek szól. amelyek nem tettek le a Kuba-ellénes támadásról. A szovjet kormány folytatja fáradozásait, hogy végleg elhárítsa a Kubát fe­nyegető veszélyt. Kuznyecov a Erősödött a brazil parasztok sztrájkmozgalma Rio de Janeiro (TASZSZ). A brazil parasztok sztrájk­mozgalma az utóbbi napokban ismét fokozódott, és az or­szág számos körzetére terjedt ki. Északkeleten, délen és az ország közepén egyaránt pa­raszt-sztrájkok, -gyűlések és -tüntetések folynak. A parasz­tok így kívánják megvédel­mezni földhöz való jogukat és kikényszeríteni követeléseik teljesítését. Parana államban az ameri­kai—kanadai—brazil társaság mezőgazdasáfi dolgozói zelrnes sztrájkot vívtak, es a vállalat kénytelen volt ré­szükre több hónapra vissza­menőleg kifizetni a munka­bért, Pernambuco állam cukorül­tetvényein a parasztmozga­lom szintén nagy méreteket öltött, és a parasztok ellen katonai rendőrséget vetettek be. Ribeirao helységben fegy­veres összecsapásra került sor a parasztok és a rendőrség között; öten meghaltak, hár­man súlyosan megsebesültek. A parasztok küzdelme fel­lángolt Rio de Janeiro ál­lamban is. Niteroi városában go Vy ószórókkal fölfegyverzett rendőri egységeket vonultat­tak fel a parasztok ellen. (MTI) A MECHANIKAI MÜVEK által gyártott elektromos forrÓYÍz-tárolók (bojlerek) garanciális szervizét és kisebb javítását a bejelentéstől számított ajcle napon belül elvégzi A SOMOGY MEGYEI FINOMMECHANIKAI ÉS GÉP­JAVÍTÓ VÁLLALAT, Kaposvár, Május l. u. 30. Telefon 13—84. (78963) napokban fölkereste a lenét Házban Kennedy elnököt, s ta­nácskozást folytatott vele a ku­bai kérdésről, pontosabban azokról az eredményekről, amelyeket ebben a kérdésben az eddigi tanácskozásokon si­került elérni. A világsajtó azonban nem­csak azért szentel különösebb figyelmet a Kuznyecov—Ste- vensov levélnek, mert fölisme­ri annak jelentőségét, hogy a két csúcsnagyhatalom közös lépéséről van szó. hanem azér t is, mert a levél leszögezi, hogy »a háború kirobbanásával fe­nyegető válság elhárítására tett intézkedések elvezetnek a fennálló más ellentétek rende­zéséhez és a további háborús veszélyt rejtő feszültség álta­lános enyhítéséhez«. A világ közvéleménye ebben a megál­lapításban annak a remény­nek a felcsillanását látja, hogy tárgyalások útján a vitás prob­lémák, bármilyen bonyolultnak látszanak is, sikeresen meg­oldhatók. Persze a szovjet— amerikai közös levélnek ez a megállapítása nemcsak remé­nyeket keltett, hanem aggodal­makat is. A nyugati tábornak azokban a köreiben, amelyek az agresszív, hidegháborús po­litika fenntartásában érdekel­ték, a problémák ésszerű, kompromisszumos megoldásá­nak lehetősége komoly nyugta­lanságot kelt Ez világosan megítélhető nemcsak egyes ve­zető nyugati lapok kommen­tárjaiból, hanem politikai nyi­latkozatokból és főleg abból a megélénkült diplomáciai te­vékenységből, amely a nyuga­ti kormányokat e napokban foglalkoztatja. Az Egyesült Állomok nyugat-európai szövetségesei — elsősorban Franciaország és Nyugai-Németország — attól, tartanak, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között valamilyen megegyezés jön létre az ő fejük fölött, s ily módon olyan helyzet elé kerül­nek, amelyben összes hideghá­borús terveiket föl kell adni. De Gaulle-t elsősorban az úgy­nevezett atomklubban elfog­lalt bizonytalan helyzete ag­gasztja, mert tisztában van az­zal, hogy a szovjet—amerikai együttműködésnek, ha valóban a béke érdekeit kívánja szol­gálni, mielőbb el kell jutnia oda, hogy megfékezik a fegy­verkezési versenyt, s ennek el­ső lépése a nukleáris fegyver- kísérletek megszüntetése len­ne. Nyilván ez a magyarázata annak, hogy De Gaulle külügy­minisztere legutóbb igen éles hangon jelentette ki: Francia­w.szug semmi körülmények kö­zött sem hajlandó lemondani a nukleáris fegyvert*, fértetek folytatásáról. Adenauer aggo­dalmai viszont a nyugat-berli­ni kérdés körül csopo:. múlnak. A kancellár attól tart. hogy a . nyugat-berlini helyzet rende­zése végül is elKerülhe.etien- né válik, mégpedig azon a kompromisszumos alapon, amelynek hatékonysága a kari­bi térségben kirobbant válság során is bebizonyosodott. Mint legutóbb Hruscsov kijelentette, a Szovjetunió és az Egyesült Államok álláspontja között tu­lajdonképpen nincs is nagy tá­volság'. Valójában az egyetlen megoldatlan kérdés a Nyugal- Berünben állomásozó külföldi csapatok problémája. A Szov­jetuniónak az az álláspontja, hogy a leghelyesebb lenne, ha a Ná TO-csapatokát ENSZ-ala- kulatok váltanák fel Nyugat- Berlinben. E megoldás realitá­sát nyugati oldalról is nehéz kétségbe vonni. Éles ellentétek tá­madtak a nyugati szövet. íge- sek között gazdasági vonalon is, konkrétan Angliának a Kö­zös Piachoz való csatlakozása kérdésében. Ebből a szempont­ból elhatározó jelentőségű lesz a közeli napokban sorra korü­lő brüsszeli értekezlet, amely­nek döntenie kell Anglia csat­lakozásáról. Macmillan — mint az angol lapok írják — döntő rohamra készül. Macmillan úgynevezett döntő rohamával függnek össze azok a lázas ta­nácskozások, amelyeket rész­ben Londonban, részben Brüsz- szelben és Párizsban folytattak e napokban. Ezek közé tarto­zott Schröder nyugatnémet kül. ügyminiszter látogatása Lon­donban. valamint Heath angol lord pecsétét-, vagyis az angol kormány európai ügyekkel fog­lalkozó miniszterének tanács­kozásai különböző nyugat-eu­rópai fővárosokban. Angliában általában az a vélemény, hogy ha a most következő brüsszeK értekezlet nem oldja meg Ang­lia csatlakozásának problémá­ját, kormányválságra kerülhet sor Angliában, Az Economist című tekintélyes angol hetilap legutolsó számát már a kor­mányválság problémájának szenteli. Ez mint tünet rendkí­vül jellemző. Tény az, hogy Angliában egyre inkább nö­vekszik azoknak a száma, akik reálisan számolnak a csatlako­zás kudarcával, és azokat a módozatokat keresik, amelyek lehetővé tennék Anglia számá­ra a gazdasági együttműködési a nyugat-európai Közös Piac országaival — csatlakozás nél­kül. Paá! Ferenc FREILICHMANN: a Polip csapjai (18) De minek is tették volna! Az asszony elsőszüllött leánya végleg eltűnt; Belgorodovról pedig minek kellett volna tud­nia Olgának. S lehetséges, hogy Olga azért nem melege­dett össze egykettőre Ligyijá- val, mert a gondolathoz sem szoktatták hozzá, hogy nővére van. Bármiképp állt is a dolog, Olga és anyja kapcsolatára az elidegenedés halvány árnyéka vetődött, és ez fájdalmat oko­zott Vera Andrej evnának. Ezt az érzést azonban eloszlatta az a boldog tudat, hogy mind­két leánya mellette van. A viharos megrázkódtatások után most kiegyensúlyozott, nyugodt napok következtek. Az, hogy gyermeke végre el­jutott a szülői házba, a sze­rető családi körbe, új erőt adott V«m Andrejevnának, megfiatalította, és szebbé tet­te életét. Ügy érezte, hogy csak most ismerte meg az igazi boldogságot. A falon át Ligyija minden moccanására ügyelt, éjjel többször is föl­kelt ágyából, és átosont leá­nya szobájába, hogy újból és ismét megnézhesse. Reggel azután maga is ne­vetett éjszakai nyugtalansá­gán, de másnap éjjel megint alig tudta türtőztetni magát, hogy át ne menjen Ligyijához. Határtalan szeretete betöl­tötte egész lelkét. Érzékeny anyai szíve ugyanakkor meg­érezte, hogy Ligyija nem elég őszinte hozzá, bár elárasztja őt viharos szeretetével. A lelki szenvedés hosszú évei alatt Vera Amdrejevna számtalanszor szorongva gon­dolt rá, milyen is lenne a ta­lálkozásuk, ha valaha föllelná leányát. A fájdalmas veszte*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents