Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-31 / 25. szám

TTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKl ÁRA: 50 FILLÉR Somogyi néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 25. SZÁM. * CSÜTÖRTÖK. 1963. JANUÁR 31. Mai számunk tartalmából: Harmadéves szakmunkástanulók (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai c kkeinkhez (5. o.) Készül a Károlyi Míhály-emiékszoba (6. o.t Politikai könyvek hete A Kossuth Könyvkiadó So­mogy megyei kirendeltsége több községben és üzemben megrendezi a politikai köny­vek hetét. Karódon, a Bala- tomfenyvesá Állami Gazdaság­ban és másutt a helyi párt- szervezet megbízottai fölkere­sik a családokat, beszélgetnek a dolgozókkal, s megismertetik véltük a Kossuth kiadásában megjelent érdekes politikai könyveket, elméleti folyóirato­kat. A Kossuth kiadványainak népszerűségére jellemző, hogy a múlt hónapiban ötvenezer fo­rint értékű forgalmat bonyo­lított le a megyei kirendelt­ség. Jól kezdődött ez az év is, januárban ugyanis a de­cemberi forgalmat is felülmúl­ják. Bővíti termelését a baiatomnáriai cementüzem (Tudósítónktól.) A balatonmáriai földműves- szövetkezet cementüzeme ta­valy több mint ötmillió forint értékű betonárut és mozaikla­pot gyártott. Különösen nagy érdeklődés nyilvánult meg az előregyártott raktál-- és üzlet­elemek iránt. Az idén tovább folytatják a betonelemeik gyár­tásét, s két és fél millió fo­rinttal növekszik a termelési érték. Ennek elősegítésére ce­mentipari gépeket, betonkeve­rőket, vibrátorokat vásárolt a szövetkezet, s a tavasszal egy új üzemépületet emelnek. Itt az ideje, hogy a konzervatívok lelépjenek a színről Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata London (MTI). Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának Központi Bizott­sága a következő nyilatkozatot adta ki: — A konzervatív kormány közös piaci politikájának ösz- szeomlását a. kormány azonna­li lemondásának kell követnie. A kormány 15 hónapon keresz­tül nemtelenül erőltette a tár­gyalásokat, & csakis a népi tö­megnyomás — amelyben a kommunista párt vezető szere­pet vitt — tartotta vissza a nemzeti érdekék teljes kiárusí­tásától. A kormány most abba a megalázó helyzetbe került, hogy arcába vágták: Anglia csakis akkor nyer bebocsátást, ha alárendeli magát a nyugat­német és a francia monopolis­táknak. Macmillan és a Közös Piac támogatóinak politi­kája rossznak, elhibázott- mak bizonyult, s világossá vált, hogy azoknak volt igazuk, akik élesen elle­nezték a Közös Piachoz való csatlakozást. A Közös Piaccal szemben álló növekvő erőknek, amelyek föl­ismerték a konzervatív politi­ka veszélyeit, most meg kell akadályozniuk, hogy Macmil­lan bármilyen formában is megkísérelje tovább folytatni a tárgyalásokat. A Munkás­párt álljon ki végre egyértel­műen a Közős Piac ellen. Itt az ideje, hogy együttes erővel követeljünk olyan po­litikát, amely megfelöl Nagy- Britannia erdőkéinek. Véget kell vetni a hideg­háborúnak, meg kell szün­tetni a kelet—nyugati ke­reskedelem minden korlá­tozását. Ki kell terjeszteni kereske­delmünket a szocialista, a nem­zetközösségi és a fejlődésben elmaradt országokkal. Emelni kell az életszínvonalat, fejlesz­teni és korszerűsíteni az ipart. A konzervatívok a válság kü­szöbére taszították az orszá­got, hitelüket vesztették, poli­tikájuk romokban , hever. Itt az ideje, hogy lelépjenek a színről. Általános választáso­kat kell tartani, amely a toryk vereségét hozza ma jd. „Az európai egység lekete napja“ Brüsszelben Brüsszel (MTI). Alig csukódott be a belga külügyminisztérium tárgyalód termének ajtaja annak az ér­tekezletnek utolsóként távozó küldötte mögött, amely nem teljesítette Anglia csatlakozási kérését az Európai Gazdasági .ló eredmények — és €i premizálás fogyatékosságai SZENTGÁLOSKÉRI TAPASZTALATOK A SZENTGÁLOSKÉRI ZÖLDMEZŐ TERMELŐSZÖ­VETKEZET zárszámadó köz­gyűlésén Rózsa János el­nökhelyettes a múlt évi gaz­dálkodásról többek között eze­ket mondotta: — A késői kitavaszodás miatt magunk sem hittük, hogy ilyen szép eredményeink születnek. Különösen az asz- szonyok tettek ki magukért a növényápolásban. Bő termést takarítottunk be, szövetkeze­tünk pénzügyi helyzete rende­ződött, senkinek sem tarto­zunk. Nyugodt lelkiismerettel és örömmel mondhatom, hogy rendes kerékvágásba talált szö­vetkezetünk. Jovánezai István főmezógaz- dász és Farkas Lajos főköny­velő a' terméseredményekről, illetve az évi jövedelemről szá­molt be. örvendetes javulásról, a Zöldmező Tsz erősödéséről tanúskodtak az adatok. A szö­vetkezet tiszta vagyona egy év alatt csaknem másfél millió forinttal gyarapodott, a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés és a segédüzem évi hozama pedig körülbelül tíz­millió forint. A tavalyi jó mun­ka eredményeként a munka­egység értéke az 1961. évi 19 forintról 30 forint 47 fillérre ugrott. Az egységenkénti több mint 11 forintos emelkedés elége­dettséget váltott ki a tagokból. özv. Bunevácz Jánosné pél­dául 456 egységet szerzett ta­valy, ez a teljesítmény egy férfinak is becsületére válik. A tsz tejházában látja el a ten­nivalókat, de segít mindenütt, ahol éppen szükség van rá. Ke­resetéből jócskán vett föl elő­leget terményben és pénzben. És mit kezd a többivel, amit most, a zárszámadáskor ka­pott? — Üj rádiót veszek a régi helyett, a többi pénzt meg ar­ra kölltöm, amire a legjobban kell — mondta. Szomeimuer István gyalog- munkás másra szánta a borí­tókban kapott pénzt: — Megveszem a hízónak va­lót, aztán felruházkodom! így ez a jó zárszámadás év közben is meg év végén, disznóöléskor is eszembe jut. A KÖZGYŰLÉSEN a szö­vetkezet vezetőinek beszámoló­ja után kért szót Huszár Ist­vánná. Elsőként szólalt fel a helybeliek közül. Nem az ered­ményekről, hanem másról, de nagyon is ide való dologról be­szélt. — Mi, a lapai üzemrész asz- szonyai nem értünk egyet a ta­valyi premizálással — szólt. — A • másik brigád jól járt, mi meg elestünk a prémiumtól, pedig dolgoztunk annyit, minit ők. Alig fejezte be mondanivaló­ját, tízen-tizanöten is felálltak, és igazat adtak neki: bizony­gatták, hogy igenis helytelen, rossz volt a múlt évben a pre­mizálás módszere a cukorrépá­nál. A másik brigád tagjai per­sze rácáfoltak erre. Szó szót követett, és a parázs vitáinak csak nem akart vége szakadni. Miről is volt szó tulajdonkép­pen? Arról, hogy a lapai asszonyok átlagosan csak 90 máz:v cu­korrépát termeltek egy hold átlagában, a másik brigád pe­dig ugyanakkora területről 210 mázsát takarított be, így ala­kult ki a tsz 150 mázsás átlag­termése. A lapaiak nem tel­jesítették tervüket, tehát nem kaphatnak prémiumot — így határozott a vezetőség a köz­gyűlés korábbi döntése alap­ján. Most fény derült arra, hogy HuseÚEBéBgit ás társainak jóval gyengébb termókepessé- gű rópaföld jutott, mint a má­sik brigádnak. Érthető tehát, hogy egyenlő munkával, azo­nos szorgalommal sem szület­hetett egyforma eredmény. A lapaiakat is megilletné a pré­mium, hiszen becsületesen dol­goztak. Mi következhetett ezután? A főmezőgazdász salamoni íté­lettel igyekezett lezárni a vi­tát: a prémiumban mindkét brigád osztozik, így a lapaiak sem kerülnék hátrányos hely­zetbe. Erre a másik brigád tag­jai — sérelmesnek érezve a nekik ígért premium megosz­tását — a kukoricával hoza­kodtak elő. Ebben meg nekik volt igazuk, mert a legjobb ku­koricaföld a tapsiaknak jutott. Nem akarom szaporítani a szót, a vita vége az lett, hogy a köz­gyűlés eldöntötte: a lapaiak a cukorrépából, a másik brigád pedig a kukoricából nem kap prémiumot. JÖL ZÁRTÁK A MÜLT ÉVET a szemtgáloskériek. De azért akad még javítanivaló a Zöldmező Tsz-ben. A közgyű­lésen fölvetett és megvitatott premizálási probléma erre vall. Már jóval korábban biztosíta­niuk kellett volna, hogy a jó munka elnyerje méltó jutalmát akkor is, ha különbözőek a ta­laj adottságok. Idejében gon­doskodjanak arról, hogy a ta­valyi eset ne ismétlődjék meg. Már most, a téli napokban szót kell váltani a tagokkal az idei családi munkavállalásokról, és mihelyt az idő engedi, sort kell keríteni a brigádterületek kijelölésére. Ha a jó és a rossz termőképességű földből mind- . két brigádnak egyformán jut,' vagy határrészenként, táblán­ként állapítják meg a prémium feltételeit, akkor nem lesz ok ilyen vitára a következő zár­számadáskor. Heruesz Ferenc Közösséghez, megkezdődött Birüssizelbein a sajtóértekezle­tek gyors egymásutánja. Spaak belga külügyminiszter a csatlakozás egyik szorgalma­zója közölte az újságírókkal, hogy a Franciaországgal szem­bekerült »ötök« képviselői az értekezlet ülésének líefejeaésé után tanácskoztak Heath.-szel, Anglia képviselőjével, és meg­állapították: szükségesnek tart­ják, hogy megkeressék a meg­oldást az Európai Közös Piac es Anglia kapcsolatainak prob­lémájára. Ismét tagadta, hogy a csatlakozás kérdéséről az »ötök« Franciaország nélkül folytatnák a tárgyalást. Spaak bírálta »a francia, kormány módszerét«, s azt »megengedhetetlennek és megalázónak« minősí­tette. Kérdésekre válaszolva kije­lentette, hogy »a legközelebbi két hétben új fejleményekre kerül sor«. Luns holland külügyminisz­ter sajtóértekezletén a »nyu­gat-európai egység fekete nap­jaként« könyvelte el a keddi fejleményeket. Piccioni olasz külügyminiszter a sajtó képvi­selői előtt kifejezte reményét, hogy sikerül majd érvényesí­teni a közös érdekeket. Sohaus, Luxemburg külügyminisztere azt a véleményét hangoztatta, hogy a kedden kialakult hely­zet »tnem tartható fenn só­kéig«. A sajtó képviselői meghívást kaptak Heath angol külügy­miniszter-helyettestől is. Heath nyilatkozatot olvasott fel az újságírók előtt. A nyilatkozat szerint An glia 16 hónappal ez­előtt a legteljesebb jóhiszemű­séggel kezdte meg a tárgyalá­sokat, és minden tőle telhetőt megtett, hogy ezek a tárgyalá­sok eredménnyel járjanak. Ehhez mérten az Európai Gaz­dasági Közösség öt tagia. va­lamint a Hallatéin professzor vezetésével működő bizottság nyilvánosságra került vélemé­nye szerint az említett tárgya­lásokon még nyitott kérdések nem minősültek megoldhatat- lanokmak, és ezért a közössé« öt tagja, valamint Anglia foly­tatni óhajtotta a tárgyaláso­kat. Ezek a törekvéseink »po­litikai okokból és egyet­len ember akaratából meghiúsultak« — állapította meg az angol kormány képviselője. SZOBR i Egy kis szob- rászkocWsra szoty- tyant kedve Té’­• }.■ tó apónak. Anyagi* a hó. szerszám** a szél. Amint p képek is bizo­nyitják, mintázó ' kedve nyomán meghökkentő kül­sőt öltöttek Ka­- ri • ...• : . . p osvár szobrai. *■* hogv ne váljanak unalmassá mii- vei. naoonta újra mintázza őket. A szobrok előtt el­siető emberek még néhány le- nésről is vissza­fordulnak, liogv utolsó pillantást vessenek a ha­vas szobrokra. A vasútállomás élőt* álló emlékmű bronz alakjai úgy festenek, mint holmi kőből fara­gott figurák. Még a művészt is oda­képzeli az ember a talapzatra, aniint az utolsó vésőütésekkel be­fejezi művét. Pe­tőfi Sándor vál­lára hópalástot terített Télapó, fejébe Napóleon- csákót nyomott. Sajtóértekezlet Moszkvában a koblenzi per vádlattatnak kegyetlenkedéseim Moszkva (TASZSZ). Ismeretes, hogy hónapok óta folyik a nyugat-németor­szági Koblenzben 12 volt SS háborús bűnös pere. Az is is­meretes, hogy az NSZK kor­mánya megtagadta a tárgya­láson való részvétel jogát azoktól a szovjet jogászoktól és tanúktól, akik Koblenzbe akartak utazni. Ezek a szov­jet jogászok és szemtanúk szerdán Moszkvában sajtóérte­kezletet tartottak, s a per vádlottad leleplező anyagokat és okmányokat ismertették. A bonná hatóságökmak azt az intézkedését, hogy nem ad­tak beutazási vízumot a szov­jet jogászoknak és szemtanúk­nak, a sajtóértekezleten úgy értelmezték, mint »Nyugat- Németország bizonyos körei­nek arra irányuló törekvését, hogy csökkentsék a Kobűenz- ben folyó bírósági eljárás je­lentőségét, hogy ne jusson napvilágra a vádlottak által el­követett valamennyi bűncse­lekmény, és ezzel megkönnyít­sék az SS-toűnözők sorsát«. A vádlottak padján olyan személyek ülnek — állaoítot- ták meg a sajtóértekezleten —, akik Belorussziában a má­sodik világháború alatt részt vettek nők, gyermekek és öre­gek meggyilkolásában, váro­sok és falvak ezreit pusztítot­ták el, tömegesen semmisítet­ték meg a zsidókat. A német fasiszta hódítók kegyetlenkedéseinek kivizsgá­lásával foglalkozó belorusz bi­zottság a sajtóértekezleten kö­zölte, hogy a köztársaság hároméves megszállása alatt mintegy másfél millió békés pol­gárt gyilkoltak meg. A hitleristáknak teljes adatok szerint — csupán Minszkben. és külvárosaiban több mint háromszázezer embert irtottalc ki nem számítva azokat, aki­ket a krematóriumok kemen­céiben égettek el. A bizottság bejelentette, hogy a volt SS-ek ellen Kob­lenzben emelt vádak »tizedré- szét sem teszik ki azoknak a bűncselekményeknek, amelye­ket ezek a személyek valójá­ban elkövettek, s amelyeknek bizonyításiára a bizottság bir­tokában a legkülönfélébb ok­mányok, szemtanúk közlései és egyéb adatok vannak«. Heuser és a többi vád­lott közvetlenül részt vett sok olyan büntető műve­let végrehajtásában, ame­lyeknek mindegyike váro­sokat és falvakat törölt el a föld színéről, a békés polgárok ezreit és es- reit semmisítették meg A bi­(Folytatás a 2. oldalon}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents