Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-05 / 3. szám
Szombat. 1963. január 5. 3 SOMOGYI NfiFMP Vajon mennyi a munkaegység? A bolhói Határőr Tsz két tagja, Horváth Ferenc és Migáes József a tsz-irodán a munkaegységtáblázat előtt számolgatja, hogy szorgalmas munkájuk után menynyi részesedést várhatnak. A vegyszeres gyomirtásra és a növényvédelemre közös brigádokat szerveznek a tsz-ek. a nagyatádi járásban A nagyatádi járás termelőszövetkezeteiben az idén 2100 hold kukoricán végeznek vegyszeres gyomirtást. Vegyszer- igénylésüket még a múlt év végén bekérte a jánési mezőgazdasági osztály, s a munkaerőhelyzetet és a munkaigényes növényeik várható vetés- területét figyelembe véve osztotta él a Hun-gazint a tsz-ek között. Ahol kevésbé van mód a kukorica kapálására, oda nagyobb mennyiségű gyomirtó szert adtaik. Somogyszobon például a teljes kukoricaterü- letet, Segesden és Taranyban pedig a kukorica 70 százalékát vegyszerrel gyomtalanít- ják. . Nagyobb mennyiségű Humgazint kapott a nagyatádi Rákóczi és Aranykalász Tsz ■is. tóttá meg. Pobedájámak kormányánál ült, és ifeérte, üljön melléje. Maja barátságosan üdvözölte, de meghívását nem fogadta el. S a mosolya is lehervadt, amikor látta, hogy válasza miatt mennyire elkomo- irodott a férfi szép arca. De mégsem tehetett másít, amikor gondolatát és szívét egy másik férfi foglalta él; talán nem ilyen figyelmes, és nem ilyen szép, mint Szemjon Ja-kovle- vics, mégis az áll szívéhez közel. önkéntelenül az jutott eszébe: »Bizony igaz az, hogy nem azért kedves nekünk valaki, mert szép, hanem azért szép, mert szeretjük.« Miután, elbúcsúzott Szem jón Jakovlevicstól, Maja elvegyült a tömegben, és róla is, autójáról is nyomban megfeledkezett. Ismét azok a kínzó gondolatok gyötörték, amelyek nem hagyták el, amióta rádöbbent, hogy szerelmes Sztyepankovszkijba. Váratlanul zúdult rá a szerelem, mint valami hógörgeteg, magával ragadta, hogy még lélegzeni is alig tudott; élete céltalanná vélt Sztyepankovszkij nélkül, a szeme, a mosolya nélkül. Különös: szerelmének ijesztő hatalmát csak akkor ismerte föl, amikor megjelent ő, a Másik. Pedig mindössze két- szer-háromszor találkoztak a Kora 11 nv házban, és mégis az a Másik, úgy látszott, teljesen hatalmába kerítette Valen- •tyint. s valószínűleg örökre. Sztyepankovszkij is. aki mindig tartózkodó és nyugodt ember volt, valahogy egészen más lett. Megváltozott. Az utóbbi időben választékosén öltözködött, figyelmesen viselkedett a nők iránt, amit azelőtt, nem lehetett elmondani róla. Mariin Nvikciaievna érezte, hogy még egv nillanat. és itt ez emberek előtt sírva fakad; Nemrégiben a járás tsz- einek mezőgazdászai körzeti gyomirtó brigádok szervezéséről tanácskoztak. A cél az, hogy két-három szomszédos termelőszövetkezet a birtokában levő Rapidtoxokat egy, a részvevő tsz-ek tagjaiból, álló brigád kezelésébe adja. A brigád munkáját jól képzett permetező szakember irányítja. Ilyen brigádot alakított közösen a görgeteg!, a kuntelepi és a rinyaszentkirályi tsz, valamint a liánom nagyatádi termelőszövetkezet is. A permetezőgépék összevonásával lehetővé válik nagy területek gyors és szakszerű permetezése. A brigádok nem csupán gyomot irtanak majd, hanem a burgonya-, a dohány- és a gabonakártevcVk ettem védekezést is ellátják. Kínzó bánata és fájdalma ellenére mégis a világ minden kincséért sem adta volna szívének. kínját. Boldogtalan, de megismerte a szerelmet, s ha legnagyobb bánatára nem is érzi édes ízét, csak fájdalmát, szerelme igaz, ami nem mindenkinek adatott meg.:. Ilyen gondolatok foglalkoztatták. ahogy szülővárosának zajos utcáin lépkedett. Gondolatai ba elmerülve észre sem vette, hogy eljutott lakásáig: csak most ötlött eszébe ígérete, hogy fölmegy Matvejevék- hez. Innen azonban nagyon messze laktak, és hét órára, ahogyan megbeszélték, már csak taxival érne oda. De vesztére a taxiállomás épp üres volt, ezért úgy határozott, hogy nem egy el Matve* jevékhez. Otthon meggyújtotta a gázt, feltette a teafőzőt, könyvet vett elő, és lefeküdt a paro- lagra. De olvasni sem volt kedve. A víz felforrt, ő azonban nem vette észre. Erős kopogtatás rázta fel gondolataiból. Felugrott a pamlagról, gyorsan" elzárta a gázt, gépiesen megigazította a haját, és kinyitotta az ajtót. Fagy és hó illata tört be a szobába. — Majka! Te semmirekellő! — kiáltotta Olga, és megölelte barátnőjét. — Tudtam előre! Nyugodtan fekszik a pamlagon, mi meg Vologyá- val már majd beleőrültünk a várakozásba. De hiszen elkésünk a színházból! Két percet adok, hogy átöltözz; rajta, szaporán! Vlagyimir Petrovics az ajtóban állt, és mosolyogva figyelte a két nőt. — Jó estét, Maja! — mondotta kedvesen, és melegen k'-'zet szorított vele. Simára borotvált bal arcán sebhely húzódott végig. Ez a Községi nőtanácselnökök tanfolyama A Somogy megyei Nőtanács háromnapos tanfolyamokat rendez a községi nőtamácseU Bökök részére a megye münden járásában. Ma fejeződik be a kaposvári járás nőta- nácselnöfcednek tanfolyama. A részvevők az MSZMP VIN. kongresszusáról, a nőmozga- ]oto feladatairól, járásunk valamint a szülői munkaközösségek és a nőtanácsok kapcsolatáról hallanak tájékoztatást. A tanfolyamokon megye- szente mintegy 260 községi nőtanácselnök vesz részt. Minden erdőgazdaságban fizetnek nyereségrészesedést Az erdőgazdaságokban a fcm/tosalbb termelési feladatokhoz igazodva nem december, hanem október végén fejeződik be a gazdasági év. A jó munka eredményeként most először mind a harmincegy erdőgazdaságban fizetnek nyereségrészesedést. A részesedés aránya 3—10 napi kereset Az elmúlt gazdasági év eredményeiért az erdészek között 16 millió forint nyereségrészesedést osztanak szét. (MTI) Exportáló iparággá vált a nyomdaipar A nyomdaipar felzárkózott az exportra termelő gyártási ágak közé. Tavaly például több mint 3000 tonna nyomtatványt adtak át a nyomdák a külkereskedelemnek, s ennek tekintélyes része könyv. A közvetlen exportra kerülő nyomdatermékek értéke 1962- ban 135 millió devizaforint volt Az export kétharmad része a baráti országokba, egy- harmad része tőkésországokba irányul. A nyomtatványokon kívül nagy mennyiségben készülnek külföldi cégiek számára nyomdafestékek is. (MTI) — A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG KONGRESZ- SZUSÄRA való készülődés jegyé- ben megkezdődtek a barcsi járás MHS-alapszervezeteiben a küldött- választó taggyűlések. A rinyaújla- ki taggyűlésen a legkiválóbb tagok jutalmakat kaptak a tsz-től, az alapszervezet, pedig egy hold föld közös művelését vállalta. forradás szigorú kifejezést adott neki, de kissé dülledt, jóságos szeme gyöngéden, bizalommal tekintett az emberitekre. —• Istenem! Milyen piszmogó vagy te, Majka! Biztosan elkésünk! — támadt rá barátnőjére Olga, de Maja kérdő tekintetére hirtelen férje felé fordult, és kék szeme megcsillant. — Fordulj meg, Vologya! Oly nehéz ezt megértened? — kiáltott ttá tettetett szigorral, és a falnak fordította. Maja nagyon szerette volna megkérdezni, hogy velük lesz-e a színháziban Sztyepan- kövssárij. Az utolsó néhány esztendőiben, de még mielőtt Maja ismerte volna Matveje- véket, a család és Sztyepan- kovszärij elválaszthatatlanok voltak, és estéiket rendszerint együtt töltötték. A lány ugyanabban a kórházban dolgozott Olgával, megbarátkozott vele és később a férjével is. Olga édesanyjában, a finom lelkű, megértő Vera Andrejevnában is szerető báróira talált. Mája a háború alatt minden hozzátartozóját elvesztette, így különösen nagyra becsülte ezt az őszinte barátságot. Matvejevéknél találkozott Valentyin Alekszandrovics Sztyepainkovszkijjal is. Nemrég még szinte elképzelhetetlen volt, hogy Sztyepankovszkij nélkül menjenek színházba vagy moziba, hogy nélküle tartsák meg hagyományos ünnepi összejöveteleiket. És ma? Velük lesz-e? De a páholyban idegenek ültek mellettük. Csak a második felvonás után, a szünetben pillantotta meg messziről Sztyepankovsz- kijt Ligyijavai karonfogva. A lány fekete díszítésű acélkék ruhát viselt, ami pompásan illett nyakának és karjának fcVédjük a közös vagyont! A tsz ellenőrző bizottságok szerepének fontosságáról Ma már túljutottunk azon az akadályon,. amit a tsz-efcben még két-három évvel ezelőtt rendszerint így fejeztek ki: »Kérem, nálunk az ellenőrző bizottság csak papíron működik.« Eleinte sok ilyen tsz ellenőrző bizottságot tartottak nyilván. Később, a termelőszövetkezetek erősödésével, a termelőszövetkezeti demokrácia mind erőteljesebb kiteljedésével párhuzamosan e bizottságok összetétele is megváltozott. A hanyagok, a közömbösek, a közösség ügyed iránt érzéketlen emberek helyett másokat választottak ebbe a fontos szervezetbe, s ma már esetleg csak elvétve akad olyan tsz ellenőrző ’bizottság, amely »papíron működik«. Más kérdés az, hogyan működnek a tsz ellenőrző bizottságok. Itt még akad megoldandó probléma. A tettvágytól sarkallt, mozgékony, de még kevés ismerettel, tapasztalattal rendelkező tsz ellenőrző bizottságok sok esetben nem tudják, hogyan fogjanak hozzá ellenőrző munkájukhoz, hogyan óvják a közös vagyont, hogyan tegyenek eleget a tsz közgyűlésétől kapott megbízatásuknak. Ezért az alábbiakban néhány olyan elvi kérdésről szólunk, amelyek a gyakorlati tevékenység során leginkább eltorzulnak. Említsük először , a tsz ellenőrző bizottságok jogi helyzeted. Elvileg ugyan tisztázza ezt aZ alapszabály és az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet. Az alapszabály és az említett rendelet szelleméből következik, hogy az ellenőrző bizottság a tsz-tagok társadalmi szerve, s ellenőrző tevékenységéért csak a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Igen ám, de ugyanakkor az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai egyéb munkát is végeznek a tez-ben, és ebben a minőségben kötelesek végrehajtani a munkacsapat-vezető, a brigádvezető, az elnök vagy más vezető utasításait. Nyilván ebből a jogi kettősségből erednek azok a torz jelenségek, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy az elnök gyakran utasítást ad az ellenőrző bizottságnak mondván, hogy most ezt majd azt az üzemágiat ellenőrizzétek, és utána »munkátok eredményéről tegyetek nekem jelentést.« Ilyen utasítást az elnök vagy más vezető nem adhat. Természetesen más kérdés az, ha utasítási kötelem nélkül felhívják az ellenőrző bizottság ügyeimét valamilyen visszásságra. Munkakörükben, termelőmunkájuk során tehát a tsz ellenőrző bizottságok elnökei és tagjai ugyanúgy kötelesek végrehajtani az elnök vagy más vezető utasításait, mint a tsz bármely más tagja. Abban a pillanatban azonban, mikor ellenőrző munkához fognak, nem adhat utasítást nekik senki. Akkor már ellenőrzői minőségben dolgoznak, s ezért a munkájukért csak a tsz közgyűlésének tartoznak felelősséggel. Tehát ha szükségesnek látják, ellenőrizhetik az elnök, a főmezőgazdász, a főkönyvelő vagy más vezető munkáját is. Ezt a jogi kettősséget nem nehéz megérteniük és főleg nem szabad szem elől téveszteniük a tsz ellenőrző bizottságoknak. Egy másik fontos kérdés az ellenőrző munka iránya. Itt is némi zűrzavar tapasztalható. A gyakorlatlan ellenőrző bizottságok • könnyen abba a hibába esnek, hogy minden gazdasági esemény lefolyásánál ott akarnak lenni, minden pénztári vagy raktári bevétel nyilvántartásba-vételét látni akarják stb. Ez nem célravezető munkamódszer. Ehhez sem ideje, sem ereje nincs a tsz ellenőrző bizottságának. Az ellenőrző munka fő iránya a megelőzés legyen. A közös vagyon védelme nem alakul ki csak úgy magától, azt szervezni kell. Olyan nyilvántartási rendszer szükséges minden közös gazdaságban, hogy lehetetlenné váljék a visszaélés, a közös vagyon herdálása, továbbá az egyéni felelősség bármikor megállapítható legyen bármilyen vonatkozásban. Az ellenőrző bizottság tálát elsősorban azt vizsgálja, hogy az említett követelménynek megfelel-e a tsz nyilvántartási rendszere. De talán szemléltessük ezt egy gyakorlati példa tükrében. A tsz nevét, ahol ez- megtörtént, nem említjük, hiszen nyilván azóta kijavították a hibát. Itt a tsz ellenőrző bizottságának tagjai dicsekedtek, hogy a bizonylati fegyelem milyen jó náluk, és valóban minden gazdasági eseményről tudtak bizonylatot felmutatni a tsz vezetői, ám ezeknek a bizonylatoknak egyike-másdka nem bizonyított semmit. A termésbe- mérésről szóló bizonylatok egyikén például fel volt tüntetve a keltezés. a raktáros neve és az, hogy a bemért tótel mennyisége 19 mázsa és néhány kiló. Ha a raktáros véletlenül rossz szándékú ember, könnyen kísértésbe esik, és visszaélést követhetett volna el, hiszen erre a tsz bizonylati rendszere kitűnő lehetőséget nyújtott. Hiszen itt a raktáros saját maga ellenőrizte saját munkáját! Egészen más lett volna a helyzet, ha a rakodási munkát végző tsz-tagok közül is egy- kettő — aki látta a mérleget — szintén ráírta volna név# a bizonylatra, és ezzel tanúsította volna, hogy a bemért és a raktárkönyvbe bejegyzett súly azonos. Gyakran előfordul, hogy bár a nyilvántart .ás ok rendben vannak, lopások sem fordulnak élő, de rossz a gazdálkodás, gyengék a termés- eredmények, az állattenyésztési hozamok, baj van a munkafegyelemmel stb. A tsz ellenőrző bizottságának kötelessége ilyen esetekben is vizsgálatot tartani, sőt sokkal inkább erre kell fordítania a nagyobb erőt, mert itt sokkal tetemesebb veszteségek élhetik a közös vagyont, sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülhetnék a tsz tagjai, mint egy néhány forintos kárt jelentő szabálytalanság esetén. Ha a tsz ellenőrző bizottsága a rossz eredmények okait akarja kutatni, tudnia kell áttekinteni a közös gazdaságot. Hogyan teheti ezt, hiszen már hérségéhez. Büszke fejét különlegesen fésült, hosszú, hullámos haj koronázta. Miközben Sztyepankovszkijt hallgatta, időnként hosszan a férfi szemébe nézett. Sztyepam- kovszldj pedig olyannyira belemélyedt a beszélgetésbe, hogy ser isit sem vett észre maga körül. Ahogy Maja meglátta őket, minden kedve elment a szánháztól. Alig várta az előadás végét, és szinte tehetetlenül tűrte, hogy Matvejevék élvigyék magukkal; rendszerint náluk éjszakázott, ha sokáig maradt a városban. Vera Andnejevna — . Olga édesanyja — azonnal észrevette Maja nyomott hangulatát. Semmit sem kérdezett, gon- dosikodóan megvetette a vendég ágyát, majd eloltotta a villanyt. Amikor megigazította rajta a takarót, érezte, hogy Maja válla megvomaglik, törékeny testét zokogás rázza. — Nyugodj meg, gyermekem! — vigasztalta az idős asszony, és gyöngéden simogatta vállára omló haját; megértette, hogy Maja szerelmes. Hajnaltájt,- mikor már kékesen derengett az ablak négyszöge, Maja végre elaludt; szipogott álmában, mint a gyermek. Vera Andrejevna óvatosan kiszabadította kezét a lány feje alól, és lábujj-hegyen távozott. Tizedik fejezet Valentyin Alekszandrovics Sztyepankovszkijt és Vlagyimir Petrovics Matvejevet sok-sok esztendős közös munka és régi barátság fűzte egymáshoz. Csaknem egyszerre kerültek a gyárba, két évvel a háború előtt. Sztyepankovszkij fiatal kora ellenére már akkor a műszaki tudományok kandidátusa volt, Matvejev viszont jelentős tapasztalatokkal rendelkezett a pártmunka és az üzemgazclm ság területén. Egy esztendővel, a háború kitörése előtt Valentyin Alekszandrovics megvédte doktori disszertációját, de nem akart elmenni a gyárból. Az volt a véleménye, hogy a gyári műhelyekben is lehet tudományos munkával foglalkozni. Sztyepankovszkijt a tervező- iroda főnökévé, Matvejevet pedig a gyár igazgatójává nevezték ki. Érdekeik azonossága és kölcsönös személyi vonzódásuk nagyon közei hozta őket egymáshoz. Amikor a háború idején kiürítették a várost, Sztyepan- kovszkij felesége és kisleánya elpusztult. Valentyin Alekszandrovics felesége és leánya halála után magéba zárkózott gyászával. Nehéz volt föKsmenni benne azt az életörömmel tedd, mindig kifogástalanul öltözködő, erélyes férfit, amilyen azelőtt volt. Az évek folyamán gyásza némiképp enyhült, többet törődött magával, de csakis Mat- vejevékkel tartott kapcsolatot. Matvejevék nagyon szerették volna, ha barátjuk újból családot alapít. De Valentyin Alekszandrovics nem nősült meg. A háború nagyon is mély sebeket ütött rajta. Idő kellett hozzá, hogy behegedjenek. Sztyepankovszkij őszinte barátságot érzett Maja iránt, de soha eszébe sem jutott, hogy a lány szerelmes lehet belé, és feleségül vegye. Az átéltek után lelkileg nagyon öregnek érezte magát a fiatal, életvidám Majához. (Folytatjuk.) említettük, hogy eléggé korlátozott az Ideje és ereje, itt szükséges egy kis üzemtani isiméről is. Ha az ellenőrző bä» zottság a gazdálkodásban nyolc-tíz főbb összefüggést megvizsgál, arról mérlegszerű képet leap. Például ha meg- J vizsgálja a munkaerőmérleget. fa talrarmánymórleget stb., akikor rendszerint «kiugrik« a I hiba, és az ellenőrző bizottság jelenítheti a közgyűlésnek, hogy mit tapasztalt, mit java.fsoi a hiba vagy hibák kijavíf fására. Az ilyen előterjesztés ♦ alapos megvitatása után a kßzI gyűlés kötelezheti a vezetőket fa gazdálkodás megjavításéra ♦ úgy, hogy nemcsak általában I beszélnek hibákról, hanem ♦tárgyszerűen szab feladatokat ja közgyűlés a vezetők számára. • Hogy minél jobban fműködjenek az ellenőrző | bizottságok, abban a tsz köz5 gyűlésének, a tsz minden egyes l tagjának nagy szerepe van, illletve kell hogy legyen. Ne ♦ múljon ed közgyűlés anélkül, jhegy az ellenőrző bizottság et♦ nöke be ne számolna az ellen♦őrző tevékenységről. KülönöJsen most, a zárszámadási köz|gyűléseken fontos ez, amikor Ja tsz egész évi munkája kerül ♦ megvitatásra. Az idevonatkozó frendelet is nagy fontosságot tujlajdonít ennek, amikor ki2 mondj a: »...Az ellenőrző bi- ♦ izottság jelentése nélkül a mér- %leg megállapítása, a tiszta jö- ivedelem felhasználása, illetőleg %a zárszámadás elfogadása fejlői a közgyűlés nem ’mtároz- Ihat« t Teszkó Sándor
