Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasa map. 1963. január SL ASSZONYKONGRESSZUS Hogyan lehetne szebbé tenni a városképet? Kuba fővárosában rendezték meg egész Amerika asszonya na t kongresszusát a most érkezett kép az ünnepélyes megnyitóról készült. Vilma Espin, a Kubai Nők Szövet­ségének elnöke mondott megnyitó beszédet. (MTI Külföldi Kér. szolgálat.) Elegendő tűzifát kap Kaposvár Megfeszített munka az erdőkben és a Az utóbbi hetek zord idő­járása miatt a szokásosnál több tüzelőt használunk el. Kell a háztartáshoz, és kell a lakások fűtéséhez. Honnan jön, milyen utat tesz meg a tűzifa, amíg Kaposvár TÜZÉP-tel epeire jut, milye­nek a tűzifaellátás kilátásai a következő hetekre, hónapokra — ezt néztük meg a Dél-so­mogyi Állami Erdőgazdaság­ban. Az igazgató bizakodik Németh Vilmos, a Dél-so­mogyi Állami Erdőgazdaság igazgatója megnyugtató vá­laszt adott: — A jelenlegi kitermelés eredményei alapján mondha­tom, hogy Kaposvár lakossága részére biztosítani tudjuk a tűzifát. Az év első negyedére A Somogy megyei növényvédő Állomás (Toponár) két egyetemi végzettségű agronómust vesz fői a tabi és a csurgói járásba körzeti agronómusnak. Motorveaeté* u állás elnyerésé!»*» soükséges. Jelentkezés Toponáron. a Növényvédő Állomás igazgatójánál. Fölvétel esetén az óti- költséget megtérítjük. (3304) 3000 tonna tűzifa kitermelé­sét terveztük, de valószínű, hogy még ebben a hónapban elérjük ezt a mennyiséget. Naponta jönnek a táviratok, ezekben erdészeteink a szál­lítmányok feladáséról értesíte­nek bennünket. Arról is tájé­koztatnak, hogy hol mennyi fát termeltek ki. Gazdaságunk gépei és fogatai mindenütt fát szállítanak. Jóllehet a vastag hó és a síkos út nehézséget okoz, a kitermelt fát mind feldolgozzuk, és a TÜZÉP- telepekre szállítjuk. Hogy ez a munka milyen erőfeszítést követel, azt lát­tuk a helyszínen. Tizenegy óra alatt egy forduló Tokai Imre az erdőgazdaság egyik gépkocsijával a kis- szenllászlói erdészkerületbe igyekezett csütörtökön. Reggel 6 órakor indult Kaposvárról. A távolság alig több 30 kilo­méternél, mégis este 5 órára ért vissza Kaposvárra az első fordulóval. Tizennégy, kilomé­ternyi földutat másfél óra alatt tett meg a teherautó... — Óvatosan keli vezetni, mert néha váratlan akadályok bukkannak fel. Azért késtem én is, mert Simonfán egy tartálykocsi megcsúszott, és keresztbe állt az úton. Olyan harminc gépjármű várakozott már hosszú sorban, és csak két óra elmúltával mehettünk tovább. Az utak miatt panaszkodott Be ne István, a kisszen tlászlói erdészkerület vezetője is._ Itt mintegy 200 ürméter tűzifa vár elszállításra. A gépkocsi­vezetők együtt indulnak el, hogy szükség esetén segíthes­senek egymásnak. A dombol­dalakon nem jut fel mind­egyik autó a maga erejéből, ilyenkor két Unimoc-gépkocsi vontatja őket. Az erdőgazda­ságnak ez a két nagy telje­sítményű járműve szinte ki­zárólag az elakadt teherautó­kat húzza, csörlőzi. Ezek a gépek tisztítják meg a hótól az utakat, és hordják ki a fát a biztonsági rakodóhoz. A ha­vas, fagyos ölfát csupasz kéz­zel dobálják a gépkocsira a ra­kodók, hiszen a kesztyű ha­mar tönkremenne, de meg így biztonságosabb is a fogás. Minden autót ketten raknak meg, és kísérnek el Kaposvár­ra. Ki tudja, hol akadnak el az úton, és akkor hasznukat veheti a gépkocsivezető. Géppel dolgoznak a favágók A kecskeháti erdőrészen öt­tagú brigád dönti a fákat. ut a ti on Gór József, Nagy József, Krum József, Berkics Mihály és Győr János a téli napok­ban csak két-három köbméter teljesítményt ér el, de ennél többet most nem is lehet vár­ni tőlük. A Druzsba-fűrészt felváltva kezelik, de még a döntés előtt a fa* körül el kell lapátolniuk a 40 centiméteres havat. Térdig süppednek a hóban a favágók. Amíg tart a hideg, védőitalt kapnak. Ke­resetük 20 százalékát hópótlék címén bérükön felül megkap­ják minden fizetéskor. Bár gépfűrésszel, tehát kevesebb fizikai munkával döntik ki a fákat, ám a hideg ellen ez mit sem használ. A forró fe­ketekávé meg a jó meleg munkaruha viszont annál in­kább. A kidöntött fákat lóval hu­zat ják az erdő szélére, ott már könnyebben boldogulnak velük a vontatók meg a gép­kocsik. F oly amatosan szállítják a fát a TÜifcÉP-nek Kaposvár tűzifaellátásával kapcsolatban a TUZÉP Ady Endre utcai irodájában ér­deklődtünk. Elmondták, hogy egyetlen napig sem volt hiány, a szükségleteket ki tudták elégíteni. Pénteken például a 64 kaposvári vásár­ló összesen mintegy 320 má­zsa tűzifát kapott. Csak az a baj, hogy keményfa helyett puhafát adhattak. Egyetlen nap alatt húsz te­hergépkocsi-rakomány érke­zett Kaposvárra a Dél-somo­gyi Állami Erdőgazdaság er­deiből: Kardosfáról és Szent- balázsról. Az erdőgazdaság vezetői ígérik, hogy az első negyedévre a kaposvári TÜZÉP-tel epeknek járó tüze­lőt — a jelenlegi nehéz útvi­szonyok mellett is — leszál­lítják. * * * Hogy a tűzifaellátás.kielégí­tő, az a szorgalmas munka, a kölcsönös segítés és megértés eredménye. Az AKÖV is se­gít a szállításban. A TÜZÉP- telepek dolgozói munkaidőn túl is lemérik és átveszik a szállítmányokat, sőt szomba­ton is egész nap fogadják a fával megrakott gépkocsikat. A zord idővel dacolva, becsü­lettel helytállnak az erdei munkások. így, közös erővel valósulhatott meg, hogy a tű­zifa »állja a versenyt« a hi­deggel. 1 Hemesz Ferenc HA EGY IDEGEN NYÁ- időszakban az egész Dél-Du- RON VÉGIGSÉTÁL a kapós- j nántúl errefelé megy a Bala­vari utcákon, gyönyörködve nézegeti a pompázó virágágya­kat, a Szabadság park hatal­mas fáit, és elégedetten bólint, ha meglátja az' impozáns La- tinfca-házat, a csillogó kiraka­tokat. Mert szép ez a mi kis városunk, és annak is hamar a szivéhez nőhet, aki idegenből került ide. A legtöbb kaposvári ember "tjében azonban számtalanszor megfordul a gondolat: hogyan lehetne még szebbé tenni a várost, mi az. ami hangulato­sabbá. barátságosabbá változ­tatná az utcákat, az épülete­ket. Sok, nagyon sok városszépí- tési ötlet hangzott már el. Egy részük megvalósult, másik ré­szük viszont eltűnt a feledés homályában. Pedig egyikük- másikuk megvalósítása nem is kerülne horribilis összegekbe, csak egy kis jó ízlés, akarat és társadalmi összefogás kel­lene hozzá. Társadalmi össze­fogás, mert valljuk meg, alig- alig élünk ezzel a lehetőséggel. Semmi szükség az olyan lát­ványosnak mondott társadalmi munkaakcióra, mint a Latin- ka tér rendezése volt. Mert mi­féle társadalmi munka az. amikor a diákok testnevelési óra helyett lapátolnak; milyen társadalmi munka az, amikor a tanácsi dolgozók hivatalos idő alatt rendezik a teret stb? Ha lehet valahol tanulni, ak­kor a fővárosban folyó lágy­mányosi építkezés társadalmi segítése igenis követendő pél­da kell hogy legyen. Az a baj, hogy mi nem gazdálkodunk jól a társadalmi munkával, nincs aki kézben tartsa, irányítsa az akciókat. Pedig számtalan le­hetőség akadna rá. KAPOSVÁR EGYIK LEG­FORGALMASABB ÜTJÄVÄ LETT a Petőfi és a Füredi utca. Mondhatni, hogy a nyári tonra. Vajon sokba keiülne egy utcaszépítési. virágült*lé i akció kezdeményezése a lakók között? Mindjárt lenne dolga a körzeti népfrontbizottságnok is. Milyen szép, szemet gyö­nyörködtető látvány a sok-sok virág! Mennyivel más képet kapnának az átutazók a város­ról! És vajon nem lehetne a legszebb virágágyat készítőnek, mondjuk, egy rádiót adni ju­talmul? Vagy itt van egy másik prob­léma. Városunk nyári kulturá­lis élete szegényes. Ha azon­ban volna egy szép szabadtéri színpad, ahol hangversenyeket, balettesteket, vasárnapomként gyermekelőadásokat rendezné­nek. merőben megváltozna a helyzet. Nemegyszer javasol­ták már a Dorottya-ház udva­rát erre a célra. Mintegy há­romezer személyes szabadtéri színpadot lehetne ott építeni társadalmi összefogással. Az udvar természetes lejtése adva van, az akusztika megfelelő. Az ötletek azonban mégis csak ötletek maradtak, mert a szűk- látókörüség erősebbnek bizo­nyult az okos terveknél. Tegyük szebbé, vonzóbbá városunkat! Hogyan? Miért ne lehetne fölhívni a főútvonalak lakóit, hogy ablakaikba tegye­nek virágokat? Csak szólni kel­lene az embereknek, és bizo­nyosan nem tiltakoznának. Vi­rágos Kaposvár vagyunk, le­gyünk hát még virágosabbak. PERSZE HOZZÁTARTO­ZIK AZ UTCAKÉPHEZ még sok más tényező is. Az üzletek kirakata, a portálok állapota javít vagy ront az összhatáson. A Május 1. utca fénycsővilágí- tása nappali fényességet áraszt, a sokszínű neonfeliratok még vonzóbbá teszik a képet. A ta­vaszra fölszerelik az Állami Biztosító négy méter magas neonreklámját a Szakszerveze­tül töltik tétlenül a kényszerpihenőt a fonyódi halászok Igyon folyékony gyümölcsöt! (112) A megye egész területén parképítést, parkgondozást és tavaszi virágú telest vállal a SOMOGY MEGYEI TEMETKEZÉSI ÉS KERTÉSZETI VÁLLALAT. (15830) ___________ ^ ^2525B5E5B5B5H525B525B5B52SE5E5H5E55i52525F2555H52525252525E5B525HS25BS25B'BSil5Z5H5H.tiB525B5ES2S25ZS2525H5'BS25BSB5B5B5BS: iESHSE5E£rHSHSH5ESHSH5H5S5E5HSHSHSZ5E5S52SH5E525£SESZS'ijc5 , MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP FEBRUÁR 28-IG A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI KÖNYVESBOLTBAN ÉS A FALUSI K Ö N Y V BIZ O M Á N Y O S O K N Á L 3)( Utoljára december 3-án fu­tottak ki a fomyódi halászha­jók. Horváth István meg Ta­kács Károly hajógépvezetők megpróbáltak megküzdeni a balatoni jéggel, aztán vissza­kormányozták hajóikat a téli öbölbe. Azóta is ott áll a két halészhajó. Körülöttük a szol­gálatos halászati dolgozók nap­ról napra felvágják a jeget, hogy a vastag jégipáncél ne te- gyet kárt az értékes hajókban. Amíg Horváth István és Ta­kács Károly a téli kikötőben óvja hajóját a jégtől, addig pár kilométerrel odébb Kiss Gyula halászmester vezetésé­vel népes csapat birkózik a he­lyenként 30 cm vastag jégpán­céllal Január 25-ig kereken 80 vagon jeget termeltek ki a Ba­latonból a fonyódi halászok. Vitális Endre, a fonyódi ha­lásztelep vezetője szerint ele­gendő jegük lesz a nyárra. — De hol vagyunk még a nyártól! — mondják szinte kó­rusban a halászok. Kesereg­nek, mert a korán beköszön­tött tél miatt nem tudták tel­jesíteni éves tervüket. Más­kor rendszerint január végén szokták megkezdeni a jégvá­gást, most meg már december elejétől tart a kényszerpihenő. Igaz, valójában még egy per­cet sem pihentek a halászat dolgozói, mert föl kellett töl­teniük az üres jégvermet. Most pedig, hogy ez a munka is be­fejeződött, elkezdik a hálója­vítást. Néhány an szabadságra mennek, mások kijavítják a csónakokat, a száll ítókosara- kat. — Nem igaz az. hogy kifo­gyott a hal a Balatonból — hangoztatják a fonyódi halá­szok. Lám, az ősszel is meg­történt, hogy másfél vagonnyit fogtak egy napon. De hát az időjárás közbeszólt. Megrövi­dült a halászati időszak, ezért nem teljesíthették a tervet. — No meg nem volt szeren­csénk sem — hajtogatja Kiss Gyula bácsi. Kétségtelen, ehhez a mester“ séghez szerencsére is szükség van. Halászszerencsére, amely tavaly mostoha volt a fonyó- diakhoz, de talán majd az idén... K. S. tek Megyei Tanácsa épületének tetejére. A tervezőirodában el­készülteié a Magyar Hirdető vih ódzó lürdetőoszlopainak ter­vei. Kaposváron ilyen még nem volt. s hiányzott is. Miért nem lehetne egy sor más üzlet fölé villodzó neonreklámot el­helyezni? Igaz, nem olcsó mu­latság, de megérné. (S zárójel­ben fölvetnénk még' valamit. A jelenlegi neonfeliratok elég gyakran elromlanák. Kaposvá­ron nincs javítórészleg, Dom­bóváron foglalkoznak csak ve­le. Ha valamelyik ktsz-ünk megszervezné a javítócsopor­tot, nem maradnának munka nélkül az emberek. Ügy tud­juk, a Vasipari Ktsz-ben vala­mikor szó volt erről, de abba­maradt. Nem lehetne újból föl­ele venitteni?) ÉS BESZÉLJÜNK A KI­RAKATOKRÓL IS. Legtöbb­jük nem üti meg a kívánt mér­téket. A divatcikkek bemuta­tási módjában gyakran talál­kozunk idejétmúlt, sablonos megoldásokkal. A kirakatok túlzsúfoltak, és általános ta­pasztalat, hogy nem alkalmaz­zák a modern reklámozási mó­dokat. A divatcikkek jellege megköveteli a levegős elrende­zést. A bazárrá alacsonyított kaposvári kirakatok azonban egyáltalán nem érik el a kí­vánt hatást. Ha egy-két eset­ben alkalmaznak is új formát, mindenütt azonos módon old­ják meg. Itt vannak például az ultraibolya-lámpás csemegbolt és édességbolt kirakatai. Na­gyon szép, ügyes megoldás. De három helyen egy utcában sok. Nem kioktatni akarjuk ki­rakatrendezőinket, csupán any- nyit szeretnénk, ha egy kicsit előbbre lépnének a tervezés­ben. Szóltunk már arról, hogy a Magyar Hirdető négy új vilá­gító hirdetőoszlopot állít fel a városban. Tudunk arról is, hogy a tavasszal egy sor hir­detőtáblát is kitesznek, és ez­zel a minimálisra akarják csök­kenteni a falra ragasztott, a városképet rontó plakátok szá­mát. Ez helyes törekvés. Meg­említenénk azonban elismert külföldi reklámszakemberek véleményét: a város legforgal­masabb pontjain kitett nagy­méretű óriásplakát sok ezer kisméretű plakát reklámérté­kének felel meg. Hogy csak egyetlen példát említsünk: a Vörös Csillag Filmszínház egész íves, színes, úgynevezett írisznyomással készült plakát­ja sokkal hatásosabb, mint az aprók egész tömkelegé. SOKKAL NAGYOBB GON­DOSSÁG, sokkal nagyobb fi­gyelem — ezt szeretnénk hang­súlyozni. Az itt fölvetett ötle­tek legtöbbje minimális befek­tetéssel megvalósítható. Ha mindenki szívügyének tekinti majd Kaposvár szebbé tételét, akkor nem vész kárba egy pa­rányi erőfeszítés sem. Polesz György Télen is élvezheti kedvenc nyári gyümölcsét! Izét, zamatét megtalálja a gyiimölcslevekben! Alma-, birs-, őszibarack-, sárga­barack-, meggylé között választhat. t; c c c c c r

Next

/
Thumbnails
Contents