Somogyi Néplap, 1963. január (20. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-04 / 2. szám

EGY „HOSSZ SZOKAS“-ROL

99

AZ UJJSZOPÁST úgy ismeri a közfelfogás, mint a kisgyermekek valamiféle rossz szokását. »De csúnya vagy» — szólnak a kis óvodásra, s az ilyenkor rendszerint szégyenkezve abbahagyja »tettét«, de mihelyt elfordulnak, újrakezdi. Mit lehet tenni ilyenkor? Hány éves kortól nevezhetjük rendellenesnek ezeket a gyermeki megnyilvánulásokat, és egyáltalán rendellenes-e, ha ujját szopja a gyermek? — kérdezhetik olykor a szülők, és bizony nem mindig találják meg a helyes feleletet.

Ezek a tünetek egy bizonyos korhatárig — és ezt a szülők is tudják — természetesnek foghatók fel. Az újszülöttnek spontán kialakuló szokása ez, egyrészt, mert az éhségével járó kellemetlen állapotot megszünteti, másrészt az ajkakkal végzett .szopómozgás is bizonyos fokú kielégülést nyújt számára. Egy szempontból állapotjelzés is az ujjak szájba vevése: a gyermek akkor menekül e primitiv örömforras- hoz, ha valami nincs rendben körülötte. Ha máT megtalálta egyszer a kezét — a sok kellemetlen rázúduló új inger között bizonytalanul érezve magát —, már reflexszérüen fogja szájába dugni, ha bármilyen baja van, mert ez a külvilággal való kapcsolatot jelenti számára, növeli bizonyságérzetét: már nem lesz annyira »egyedül«.

A CSECSEMŐ — bármennyire furcsán hangzik is — magányos teremtés. A körülötte elük nem többek számára — kivéve a mamát — egyszerű tárgyaknál. Viszont magányába, tétlenségébe nem hajlandó belenyugodni, s később már tárgyakat is a szájához emel. Ilyenkor a száj mint a tapintás érzékszerve szerepel a csecsemőnél. általa szerez ismereteket a külvilágról. S minél szélesebb lesz ez a külvilágból szerzett ismeretkör — melyhez idővel alkalmazkodni is képes —, annál kevesebbszer veszi igénybe egyetlen örömforrásként a kezét. '

Tgy marad el lassan-lassan a kéz és az ajkak eddigi, még természetesnek nevezhető kapcsolata — körülbelül az első év végére. Ha az egy éven felüli gyermek nappal és rendszeresen szopja ujjait, ott már valami nincs rendjén (az elal- vás előtti ujjszopás normális körülmények között is elhú- 7Ódb»f a harmadik-negyedik év végéig!) Az ilyen gyermek nem érzi jól magát környezetében, szüleihez, családjához való érzelmi kapcsolata rossz vagy nem kielégítő, és ezért menekül e primitív örömforráshoz.

TEENDŐNK tehát semmi esetre se az ujjszopásról való lészöktatás legyen, hanem az ujjszopás okainak földerítése és megszüntetése. Ha a gyermek jól érzj magát környezetében, érdeklődése a külvilág felé fog irányulni, s önmagától talál az ujjszopás helyett más örömet adó tevékenységet.

Férfiingek vasalása

Ötösikrek Argentínában

Jacinto, Olmando argentínai asszony ötös ikreket hozott a világra. Az ikrek közül négy fiú, egy lány. Valamennyien egészségesek. Az ötös ikreket kórházba szállították, hogy megfelelő gondozásba részesít h essék őket.

A férfiingek tökéletes, szép vasalása legalább olyan művészét, mint valamilyen komplikáltabb étel kifogástalan elkészítése és tálalása. Először az ing vállrészét vasaljuk ki úgy, hogy a hát felé eső varrásnál az inget behajtjuk, a bélelt vállrészt kisimítjuk, és a vasaló hegyével az ing eleje felé tartva simára vasaljuk a vállat, Ezután kisimítjuk a gallért úgy, hogy az ing eleje felénk álljon közelebb. Majd a vasaló hegyével — a gallér egyik szélétől kiindulva a gallért pontosan a közepéig vasaljuk. (Bal kezünkkel a gallér másik szélét egy kissé húzzuk.) Utána a gallér másik szélétől indulva vasalunk a gallér közepéig. Vigyázzunk, gyűrődések. ráncok ne legyenek!

A gallér után az ujjakat vasaljuk. Előbb a kézelőket, hasonlóan mint a gallért, tehát a szélről elindulva a kézelő feléig vasalva. Majd az ujjat úgy hajtjuk össze, hogy a kézelő gombja és gomblyuka fedje egymást; kisimítjuk az ujjat, és előbb a belső, majd a külső oldalát vasaljuk le.

A végigombolt férfiingek vasalása a továbbiakban köny- nyen megy'. Vasaljuk le előbb a gomblyuk- és a gomboláspántot, majd az ing jobb elején kiindulva körben az ing hátát és bal elejét. A vasalást úgy végezzük, hogy az ing aljától indulunk a vasalóval, és a vádiak felé tartunk.

Az összevarrt ingnek előbb a hátát, majd az elejét vasaljuk ki. Ebben az esetben valamivel lassabban megy a munka.

Végül az inget szépen össze kell hajtanunk. A gallérnál és minden második gombnál ösz- szegomboljuk, majd az elejére fektetve szépen kisimítjuk. Mivel az ing háta egy kissé bővebb, ezt a bőséget összehajtás előtt a háton lesimítjuk. Utána a gallér szélétől számítva kb. 6—7 cm-nyire hátrahajtjuk az ing elejét, az ujjat könnyedén kihúzzuk, majd a karöltőhöz téve tenyerünket az ujjat visz- szahajtjuk úgy, hogy az ing hosszában feküdjön. Az ing alsó részét a kézelőig hatjuk vissza, majd az inget középen

kettéhajtjuk, a gallér hátsó széle az ing alján fekszik. Egykét vasa lónyommal formát adunk az összehajtott ingnék, az elején, a váltaknál és a széleknél rá vasalunk.

A frissen vasalt ingeket ne rakjuk egymásra, mert a még meleg ruha könnyen gyúródik, és gondos munkánk kárba vész.

KONYHA

BURGONYÁS PALACSINTA

Fél liter tejből, 1 tojásból, 20 deka lisztből, 3 darab főtt, áttört burgonyából,, kevés sóval palacsintatésztát készítünk. Jól kikeverjük, hogy sima legyen. Utána palacsintát sütünk belőle. Tűzálló, jól kikent tálban egymásra rakjuk. Mindegyik palacsintát reszelt sajttal meghintjük, és tejföllel meglocsoljuk. Tejfölt öntünk a tetejére, és szép pirosra sütjük.

RAKOTT SAJTOS BURGONYA

Fél kg burgonyát héjában megfőzünk, meghámozunk, és karikára vágunk. 3 egész főtt tojást, 2 deci tejfölt, 5 deka olvasztott vajat és 5 deka reszelt sajtot jól összedolgozunk. A» karikára vágott burgonyát jól kivajazott, tűzálló tálba lerakjuk, megsózzuk, és minden lerakott sort meglocsolunfc a keverékkel úgy, hogy a tetejére is jusson. Szép pirosra sütjük, melegen tálaljuk.

SONKÁS KIFLI

15 deka lisztet kevés sóval, 15 deka tehéntúróval, 10 deka vajjal összegyúrunk. Kési ok - nyi vastagságra nyújtjuk, és 5—7 cm-es kockáikra vágjuk. Most elkészítjük a tölteléket: 10 deka őrölt sonkát 3 evőkanál tejszínnel és 1 evőkanál szitált morzsával összekeverünk. Ebből a töltelékből a kockák közepére helyezünk, és kifliket formálunk belőlük. Tolással megkenjük, és köménymaggal meghintjük. Pirosra sütjük.

HASZNOS TANÁCSOK

Gyűmölcsfoltot, borfoltot 24 órára áztassunk forralatían tejbe, s csak ezután érje víz.

* * *

Az indigópapírt fölfrissíthetjük, ha festékes oldalával fölfelé meleg helyre tesszük.' A maradék festék egyenletesen szétolvad rajta.

...

Könyvetekét úgy portalanit- juk, hogy kettőt-kettőt gyengén összeveregetünk. Még jobb a porszívó kis keféjével történő portalanítás.

* * *

Rozsdafoltot késről, kisebb vastárgyról falramu és petróleum keverékének bedörgölésé- vel, ebben történő áztatással, majd melegvizes lemosással távolíthatunk el.

* * *

A zongorabillentyűket, elefántcsonttárgyakat benzinnel kell lemosni és utána ledörgöl- nd.

* * *

Az üvegpoharak mészlerakó- dását komyhasódörgöléssel távolítsuk eL

• • «

A savanyúság ecetjét ne önt-} síik ki: étel ízesítéséhez, cék-f Iához felhasználhatjuk.

... |

Az ablakkeretet kenjük bej főtt lenolajjal, ez megvédi a* fát az esőtől, naptól.

Ha babunk nem főtt meg idejében, kevés szódabikarbónával hamar megpuhul.

... I

Cigarettahamut tegyünk időnként szobanövényünk

földjére. Kitűnő trágya.

...

A cipőtalp nyikorgását megszüntethetjük, ha melegített lenolajjal bekenjük, megszárítjuk.

...

A műanyagok nem bírják

sem a forrót, sem a hideget. Polisztirol tányérkát (olyan, mint a csiszolt kristály) ne használjunk hamutartónak, mert összeolvad.

Nylonabroszt, térítőt ne hajtogassunk, mert a hajtogatás helyén előbb-utóbb megtörik. Az abroszt a langyos vizes lemosás után rúdra tekerjük.

cAUkalml

Fekete szövetruha, harang szabású szoknyáján forint nagyságú bársonypettyekkel, hosszftott derékvonalú bársony övvel.

Fekete bársonyruha, derekán féloldalas púba redózés- seL Fekete dtisessz szegélyezéssel.

Fekete arasybrokát rab., fekete, cakkoe szélű dfl- díszltéssel (hímzéssel rádolgozva).

Fékedé,

szövetruha, bársonyszalag díszítéssel, ellentétes végződésnél egy-egy szép tűvel.

»

*

^/tleje egy kis nyuszi fűi

*

í>

HÁZI QYÓQYSZERTÁR

A könnyebb betegségek, otthoni balesetek gyógyításához a jól fölszerelt lakás elengedhetetlen kelléke a házi gyógyszer- tár. Természetesen ez korántsem jeleniá azt, hogy a recept nélkül vásárolt, vagy korábban receptre fölirt és megmaradt gyógyszerek használata fölös- jegessé teszi az orvos szakavatott, gyógyító tevékenységét

Mit tartalmazzon a házi gyógyszertár?

Hőmérőt, irrigátort, esetleg termofort.

Elsősegélynyújtáshoz: gézt,

steril sebkötöző csomagot, vattát tiszta sebbenzint vagy* alkoholt, jódtiniktúrát, sebtapaszt és egy doboz Ultraseptyl port.

Gyomorégés ellen: szódabikarbónát.

Hasmenés ellen: széntablettát

Székrekedés ellen: keserűvizet vagy más hashajtó gyógyszert

Feldörzsölt kipáfiott bőrre: Alsói krémet babaken öcsöt

vagy börvazelirrt.

Fejfájás ellen, lázcsillapítónak: aszpirint, istopirimt vagy kalmopdrint.

Fogfájás ellen: demalgont Toroköblítésre, (borogatásra:

kamillateát

Nátha ellen: hársfateát A gyógyszereket száraz, hűF öv-árost gyermekotttion keres

női munkaerőt gyerekek mellé varrastndássa).

»Badacsony« jeligére ajánlatokat a Kaposvári Hirdetőbe 78883-aS sráwira.

(78883)

rös helyen tartsuk, lehetőleg

jól zárható helyen, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá. Ha van egy kis falra akasztható szekrényünk, helyezzük el a fürdőszobáiban vagy a konyhában, és ebben rendezzük be a házi gyógyszertárt Esetleg külön zárható fiókban, ha ilyen mates, megfelel akármilyen jól zárható fa- vagy fémdoboz. A^ gyógyszeres dobozokra — haj nem volna rajtuk — írjuk ráj a gyógyszer nevét. Egy doboz-1 ban csak egyféle gyógyszert } tartsunk, mert fölcserélésük} kellemetlen, esetleg veszélyes* lehet.

A hőmérőt ne rázzuk le köz-}

yetlenül használat után, ha-} nem egy-két óra múlva. A leg-1 célszerűbb visszatenni a tokba, ‘ és' mindig használat előtt lerázni.

Megmaradt gyógyszereket ne tároljunk fölöslegesen. A kanalas orvosságok, antibiotiku-} mok hosszabb-rövidebb idő}

ftiúltán megromianak.. i

flni volt, hol nem, volt egyszer egy nyuszi család. Házuk egy nagy mező közepén állott.

Volt is gondja nyuszi mamának. Négy kis tapsifülesének nagy fáradsággal és sok veszedelem között tudta csak megszerezni az ennivalót. Féltette i* fiait, eleget figyelmeztette őket:

— Lapuljatok a fűben, meg ne moccanjatok, hosszú fületekkel se áruljátok el magatokat. Szürkésbamák vagytok, ki látna meg benneteket?!

A kis nyuszik nem is mozdultak a mezei házikóból. Csak a legkisebbik volt elégedetlen, mert bizony sovány koszton élt. Gondolkodóba esett, hogy világgá kellene menni. Eszébe jutott, amit a szomszédék tapsifüle- sétől hallott, hogy a közeli városban elő emberek milyen finom káposztát és sárgarépát termelnek kertjükben. Az 6 szemében ezek voltak az elképzelhető legjobb falatok.

— Ó, be jó is lehet ilyen sárgarépát rágcsálni, azután meg városban nincsen se róka se farkas. Miért is lakunk itt a mezőn, és miért éppen ebben a lyukban? — mondogatta magában.

A finom falatok egyre vonzották, és a könnyelmű kis nyuszi elfelejtette nyúl anyé intését. Elhatározta, hogy útnak indul, és addig meg sem áll, amíg ahhoz a kerthez nem ér, ahol a finom káposzta és a sárgarépa terem.

4 mikor item vették ész- re, óvatosan kidugta orrát, kikukucskált a mezei házikóból Aztán elindult, csak ment, mendegélt, majd elkezdett futni, hogy mielőbb a káposztáskertbe érjen. Már jó ideje futott., messze elkerült a házuktól, de a város még mindig nem látszott. Nyuszi gyomra meg már nagyon üres volt.

Éppen az erdő sziléhez ért Bizony nem volt elég figyelmes, egyszerre csak valami a fülénél fogva megragadta, és a magasba emelte. Nagy fájdalmat érzett, mozdulni sem bírt.

Egy róka fogta meg a nyuszit.

— Jó falat lesz végre — gondolta, amint vitte, és rohant vele be Az erdő sűrűjébe, hogy mielőbb a föld alatti barlangjába érjen éhes fiaihoz, akik már várták a lakomát.

Egyszer esők mi történt?

Az erdő távolabbi részén éppen vadászok jártak, puskaropogás, nagy durranás hallatszott. A róka ijedtében a földre lapult, megfeledkezett a lakomáról. Nyuszit hirtelen kiejtette a szájából. rJ1 apsif ülésnek több se 1 kellett. Futott, ahogy csak bírt, egyre arra gondolt, csak mielőbb hazakerülne. Nyúl anyát soha többé el nem hagyná. Közben még mindig reszketett félelmében.

Amint futott, egyszer csak a mezó közepén talált egy lyukat, bebújt gyorsan. Hosz- szu ideig még a szemét sem nyitotta ki. Elhatározta, hogy itt meghúzza magát

Amikor aztán egy letestt magéhoz tért, körülnézett, hogy ugyan hóvá is került. Valósággal elkábult az örömtől, amikor saját kis házikójukra ismert, amelyet olyan könnyelműen elhagyóét.

Hát még mikor n/yúl argó és testvérei is hazajöttek, akik már összevissza keresték á kis tapsifülest, akkor bukfencezett ám nagyokat örömében, hiszen nyuszi mama még elébe is rakott egy szép sárgarépát. Hej, boldog is volt, és megígérte, hogy soha többé nem hagyja el őket.

Azóta mindig hallgat nyúl (ínyé szavára. Ném is indult többé vándorútra. Még ma is ott élnek talán a nagy mező

közepén.

Antal Karoly