Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-18 / 295. szám

Kedd, 1962. december 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP DARÁNYI KRÓNIKA, 1962 MAJDNEM A FALU SZÉ­LÉN, egy nagy tisztáson ha­talmas lcu koricahal om emel­kedik ki a fehérein virító kör­nyezetből. A darányiakat is megtréfálta a télbe boruló november, s hóban törték a sárga csöveket. — A szövetke­zeté már együtt van — tájé­koztatott Janics János elvtárs. a községi párttifckár —, de arra törekszünk, hogy a ház­táji jószágnak is biztosítsunk télirevalót a tagok végzett munkája arányában. Egyéb­ként ez lesz az első esztendő szövetkezetünk történetében, amikor tartalékolni is tudunk nem is kevés pénzt. A terve­zett harminchat forintos mun­kaegységenkénti osztalékot is megtoldjuk valamennyivel. Amint a párttitkár szavaiból kiveszem, nyoma sincs náluk az önelégültségnek, sőt Janics elvtárs a gondokra, a felada­tokra tereli a szót. Megtudom, hogy a darányi alapszervezet tagjai korántsem nyújtják azt a segítséget, amelyet a párt- vezetőség elvárna tőlük. Né- hányan még a taggyűlésekről is el-elmaradoznak minden alapos indok vagy előzetes be­jelentés nélkül, s ami a leg- kiáltóbb: kevés azoknak a párttagoknak a száma, akik napról napra a termelőszövet­kezetben dolgoznak. Ezen vál­toztatni kellene. Ezt Janics elvtársék is tudják, ám eddig nem sokat tettek érte, leg­alábbis ezt mutatja az a tény, hogy legutoljára a múlt év­ben vettek föl a tsz-tagok kö­zül párttagot — Az biztos — szögezi le a párttitkár —, hogy ezen a helyzeten változ­tatnunk kell. Bíráljuk is tag­gyűléseken a nemtörődömöket, megmondjuk nekik kerek-pe­rec, hogy ez nem kommunis­tához méltó cselekedet. A KUKORICARAKODÁS­NÁL foglalatoskodó tsz-tagok — különben valamennyien az idősebb nemzedékhez tartoz­nak — arról panaszkodtak, hogy a szövetkezetben még mindig kevés a fiatal, s így a munkák oroszlánrésze rá­juk, öregekre szakad. Szó se róla, az öregek derekasan áll­ják a sarat, de vizsgáljuk meg: mi az oka annak, hogy Bá­rányban oly kevés a fiatal? A fő okot a múltban, az egyke- kimért krumplit saját laká- ..........................sukra vitték. Hiába magyaráz­ták nekik, hogy ez akár lo­pásnak is minősíthető, nem hallgattak a jó szóra. Meg­sértődtek. A vezetőség az el­nök javaslatára kártérítésre kötelezte őket. C SAKHOGY MÉG MÁS IS hozzátartozik Keserű elvtárs ben vagy »egyse«-ben kell ke­resni. Sok-sok olyan család élt a faluban, ahol csak egy gyerek vagy egy se nevelő­dött, hogy a birtok szét ne darabolod jóm. Noha már tör­tént némi változás, a régi szemlélet azért még nem ve­szett ki teljesen a közgondol­kodásból^ Csak jrédát^en- jellemrajzához. Nevezetesen, _ . hogy túl hirtelen, néha durva, nek a ténynek az igazolására. Az utóbbi években gyönyörű, minden igényt kielégítő nap­közis óvoda épült a községben, de még ma sem tudják kel­lően kihasználni, mert kevés a gyéreik. Pedig még bölcsődés korúakat is fölvettek, csak­hogy minél nagyobb legyen a létszám. Elégedettséggel, bizakodással gyakran találkozik az idegien Bárányban. »-Nem hittük vol­na, hoigy ilyen sokra visszük.« »Ennyi kukorica és gabona nem válogat a jelzőkben, a sértő szavakban, nem nézi, hagy nála idősebb ember-e, akit ledorongol. Szóval gyakor­ta összetéveszti a szigorúságot a gorombasággal, néha-néha megfeledkezik az emberek iránti -figyelmességről, akkor is keményen szól, amikor egy­két enyhén feddő szó is el­érné a célt. Mindez sokat le­von Keserű József értékéből, erényeiből. Van például egy hatvanéves ember, aki dol­gozni akarna, s az elnök a te­henészetbe küldi, jóllehet tud­még sohasem termett a md ha-, -a ró]a hogy kisgyerak kora tárunkban« — mondották az' öreg kukoricások, s egyikük még tréfásan meg is jegyezte, felesége szavait: »Ügy látszik, az Isten is a kommunistákat támogatja.« MINDENKI ELISMERI Bá­rányban, hogy az eredményes gazdálkodásban, a fölfelé íve­lésben igen nagy része van Keserű Józsefnek, a tsz elnö­kének, aki a múlt év elején vette kézibe az irányítási. Hogy milyen embernek ismer­tem meg? Kemény, határo­zott vezetőnek. Olyannak, aki mindenkor a közösség érdekeit tartja a legelőbbrevalónak. Jó gazdaember, olyan, aki minden fillért százzá tenne. Mindennel törődik, nem is­mer fáradságot, ő maga sem restellj megfogni a szerszá­mot, s kimegy hajnaliban is a jószágetetőkhöz, hogy saját I szemével is meggyőződjön a munka helyességéről. Megme­ri mondani az igazat minden­kinek, nem fél megtagadni a jogtalan követelést vagy el­utasítani az ok nélküli sérel­meket. Büntet is, ha a kö­zösség érdeke úgy kívánja. Nemrégiben például Csapó Jó­zsef, Gáli Sándor, Beczkes Ist­ván kocsisok a rossz idő miatt húzódoztak a befogástól (a tsz-tagok burgonyaprémiumát kellett volna hazaszállíta­niuk). A kocsisok a másnak óta a kovácsmesterséget űzi. Nincs nagyon sok munka a kovácsműhelyben, az igaz, de ezt meg lehetne szépen is magyarázni Horváth Gergely­nek, s esetleg akkor arra is vállalkozna, hogy ha a szük­ség úgy kívánja, egyéb mun­kában is segítsen a szövetke­zetnek. Mennyivel más eljá­rás lenne ez így! »KOMMUNISTA BECSÜ­LETTEL MONDOM, sajnálom ezt az embert, mert kitűnő vezető, akar is, tud is, csak egy kicsit még nevelnünk kell« — vonja le a következ­tetést a párttitkár. Keserű Jó­zseftől függ, ettfogadja-e a fel­kínált segítséget. Varga József jogrend, hanem li sí Ifin Miért húzódik a Barcsi Gyógyszertár ügye ? Lapunk október 17-i számá­ban már írtunk erről a dolog­ról. A Gyógyszertár Vállalat vezetőivel jártunk Barcson, hogy megvizsgáljuk a 19. sz. patika ügyét. Azt tapasztaltuk, hogy Metz László gyógyszer­tárvezető — Knoll Róbertnét kivéve — bizalmatlan minden­kivel szemben, sőt takarítónő­iét valósággal üldözi. Akkor Vida Béla igazgató közölte Metz Lászlóval, hogy nem ma­radhat ott tovább, mert ilyen légkör akadályozza az egész­séges munkát, a betegek ellá­tását. A harmadik hónapba lép­tünk a barcsi vizsgálat óta, s a Gyógyszertár Vállalat veze­tői — elsősorban Vida Béla igazgató — több intézkedést hozott a bajok orvoslására. Ezek azonban nemhogy meg­oldották volna, hanem még jobban elmérgesítették a most már tengerikígyóvá nőtt barcsi ügyet. Knoll Róbertné technikát és Takács Gyuláné takarítónőt »népgazdasági érdekből« áthe­lyezték a barcsi 18. sz. gyógy­szertárba. Ugyanerre való hi­vatkozással helyükre egy ot­tani technika és a takarítónő ke­rült. Metz László viszont ma­radt. Nem találtak rá jogala­pot, hogy a telefont lehallgató- készülékkel ellátó, csaknem minden beszélgetést magneto­fonszalagra rögzítő, összeférhe­tetlen, kivételező, pofozkodó gyógyszerészt máshová tegyék. Azóta a vállalati egyeztető bi­zottság — ahova az áthélyezet­tek panasszal fordultak — va- lamennyiüket visszahelyezte eredeti munkahelyükre. — Adjatok tanácsot, hogy mit tegyek — kiáltott fel Vida Béla igazgató, amikor a na­pokban a megyed tanács egész­ségügyi osztályára hívatták, és dr. Berend Ernő főorvos na­gyon határozottan megmondot­ta neki, hogy ez az ügy az ő — Vida Béla — tehetetlensége, bátortalansága miatt húzódik. — Ha elmozdítom, vagy va­lamit ráfogok, az Egészség­ügyi Minisztériumhoz fordul, különb«! is Metz kijelentette, hogy nem megy el Barcsról — panaszkodott a Gyógyszertár Vállalat igazgatója. Itt a baj! Nem kitalálni, »rá­fogni« kell, hanem a tények tudatában igazságosan és vég­re megfelelően határozni. Mert igaza volt dr. Berend Er­nőnek, amikor kijelentette, hogy ez a tehetetlenség lejá­ratja valamennyi gyógyszerész tekintélyét De ez a tehetetlen­ség, halogatás sok mást is el­árul. Megvalósult tervek, új elképzelések Mit kaptak a csurgói járás falvai az idén? — Négy és fél millió forint község fejlesztésre 1963-ban Lassan az év végére érünk. Mindenütt számot adnak az eredményekről, a megvalósult tervekről. Termelőszövetkeze­teinkben folynak az előkészü­letek a sárszámadásokra, köz­ségi, járási tanácsaink pedig statisztikát készítenek a köz­ségfejlesztési tervek teljesíté­séről. A csurgód'járásban többé-ke- Vésbé jól sáfárkodtak a közös­ség pénzével. Majdnem 3 mil­lió forintot költöttek a falvak csinosítására, új létesítmények építésére. S ami igen jelentős dolog: míg tavaly alig 300 000 forint értékű társadalmi mun­kát végeztek a falvak lakói, most ez 621 000 forintra ugrott. Például a kis lélekszámú So- mogybükkösdön 135 000 forint volt a társadalmi munka érté­ke, Iharosban pedig — noha nem tervezték — 33 000 fo­rintnyi munkát végzett a la­kosság. Kiemelkedő egyéni tel­jesítmények is akadtak. Hencs Béla íharosi kőműves a so- mogycsicsói művelődési otthon felújításakor 2000 forint érté­kű társadalmi munkát végzett. Igaz — s talán ezzel nem va­gyunk ünneprontók — olyan eset is előfordult, hogy Szen­tén, Somogyudvarhelyen vagy Iákén már évek óta nem se­gít a lakosság a községfeilesz- tési tervek Tnewziósítását'an. Elegendőnek tárták a feílesz- tésii fizetését. Mire költöttek a községfej­lesztés; alap oénzét a tárás­ban? fsak néhány példát em­lítünk. Berzcncén orvoslakást alakí­tottak át, és villamosították Lankócot; Csurgón a rendelő- intézet építésének befejezésére költöttek 266 000 forintot. Gyé­kényesen melléképületeket emelteik az általános iskolához, felújították a művelődési ott­hont, Iharosban anyagot vásá­roltak az új óvoda építéséhez. Zákányban bővítették a vil­lanyhálózatot. Berzence, So- mogyudvarhely és Órtilos emellett nagyobb összeget tar­talékolt a következő évek be­ruházásaira. Érdemes egy pillantást vetni a jövő évi tervekre is. Például hat helyen tervez­nek járdaépítést, Fazekasden- j eset villamosítják, Iharosban j óvodát, Iharosbeiényben pedig í törpe vízmüvet építenek. Ber- zencén 240 000 forintot fordí­tanak pedagóguslakás építésé­re. Jelentős összegeket költenek a sportmozgalom fejlesztésére, a könyvtárak bővítésére és a bölcsődei hálózat fejlesztésére. Somogyudvarhelyen például állami támogatással 20 ágyas bölcsődét építenek. A csurgói járás 1963-ban összesen négy és fél millió fo- rintot fordít községfejlesztés- ! re. ! A Csurgói Faipari Vállalat életéből A Gyógyszertár Vállalatnál tapasztalni egyéb súlyos hibá­kat is. Ezek közül a legíkáro- sabb az, hogy Vida Béla nem mer következetesen föllépni a hibát elkövető gyógyszerészek­kel szemben. Megengedte pél­dául azt is, hogy Faluhelyi Já- nosné gyógyszerész-gazdálko­dási előadó legyen, s hogy az a galenusi laboratóriumot ve­zető férjét éllenőrázze, meg­szabja annak prémiumfeltéte­leit. A rendeletek értelmében az új gyógyszerek ismertetésé­vel másodállásban olyan gyógy­szerészt kellene megbízni, aki két műszakban dolgozik. Erre is Faluhelyinét találták a leg­alkalmasabbnak, holott mun­kaideje, beosztása miatt e fel­adat ellátáséra nem alkalmas. Faluhelyinét a Gyógyszertár Vállalatnál megbízott igazga­tónak nevezik, és keresztneve után »álikózis«-vesaélyröl be­szélnek. A lelled gyógyszertár vezető­je és félesége többször otthagy­ta munkahelyét. Engedély nél­kül Budapestre utaztak, a kö­telező továbbképzés helyett gépkocsivezetőd tanfolyamra mentek, mégsem vonta őket fe­lelősségre a vállalat igazgató­ja. Vida Béla kevés időt fordít a vállalat dolgainak intézésé­re. Évek óta Budapestről jár le Kaposvárra. Legtöbbször már pénteken délután eluta­zik, s csak hétfőn délben jön vissza. Heti négy nap egy vál­lalat vezetésére nem elegendő! Mi az oka, hogy Vida Béla igazgató a hibát elkövető gyógyszerészekkel szemben nem mer határozottan, követ­kezetesen eljárni? Az, hogy eh­hez nincs meg az erkölcsi alapja! Nem az a baj, hogy némelyek »Béluci«-nak szólít­ják — bár ez sem növeli tekin­télyét —, s az sem, hogy ő is, meg őneki is mindenki »édes öregem« a vállalatnál. Sokkal nagyobb baj az, hogy a gyógy­szertárvezetőktől megengedhe­tetlen, azok munkájával ellen­tétes feladatok megoldását kí­vánja. December 8-án megjelent »Ellenőrzés« című karcolatunk­ban »Vadkerti« néven Vida Bélát bíráltuk. A vállalat szak- szervezeti bizottságának elnö­kével, párttitkárával, az akkor megbízott főgyógyszerésszel ta­núi voltunk, amikor a barcsi patikából a vízvári gyógysze­résznek telefonált, s voltakép­pen utasította, hogy gyűjtsön be részére 250 darab tojást, s közölte véle, hogy a feketét majd nála fogyasztja él. A somogyiádi gyógyszerészt pe­dig arra szólította fel telefo­non, hogy vágasson le és tisz- títtasson meg részére egy pár tyúkot. Este pedig kiutazott ér­te a vállalat gépkocsijával. De­cember 7-én szolgálati autója Marcaliba ment kocsonyahú­sért, Somogysámsonfoól pedig 300 darab tojást hozott néki. Ügy gondoljuk, elegendő pél­dával bizonyítottuk, hogy a Gyógyszertár Vállalat igazga­tójának miért nincs erkölcsi alapja határozottan föllépni a hibát elkövető gyógyszerészek­kel szemben, s hogy miért nincs teifcmtélye. Jó lenne, ha a megyei tanács egészségügyi osztálya vagy ha kell, az Egészségügyi Minisztérium ha­ladéktalanul megszüntetné ért a tarthatatlan állapotot. Állít­sanak a Gyógyszertár Vállalat élére olyan igazgatót, akinek lesz erkölcsi alapja dicsérni, bírálni, fegyelmi eljárást indí­tani, felelősségre vonni bárkát is, ha a helyzet úgy kívánja. Szálát László OlitiWii) iiOiaöi&OU ivi íJOUioiruiu »Wúij! ^ szalagfűrészre szerelt berendezés megakadályozza, hogy a fűrész elszakadásakor baleset keletkezzék. — KRESZ-TANFOLYAMO- KAT RENDEZ a Magyar Au­tóklub Kaposvári Helyi Cso­portja a magán-gépjármüveze- tők számára. Decemberben és Januárban Kaposváron, Siófo­kon és Nagyatádon a legkivá­lóbb közlekedési szakemberek I ismertetik majd a Január I-énj életbe lépő új KRBSZ-L 1 Több évi eredményes munkájáért »A könnyűipar kiváló dolgo­zója« jelvénnyel tüntették ki Hevesi Jenőt, a vállalat kereskedel­mi osztályának dolgozóját, Csökkent a balesetek száma a tabi járás tsz-eiben, de még mindig nem elég hatékony a baleset-megelőző munka útra való hivatkozással megta­gadta a tsz-tagok egy csoport­jának billenőplatós, rögzített ülőhellyel ellátatlan vontatón való szállítását. A járási tanács azonnal intézkedett, és a tör­vénytelenül elküldött embert visszavették. A végrehajtó bizottság végül határozatot hozott a baleset­elhárítás hatékonyabbá tételé­ről. (Tudósítónktól.) Legutóbbi ülésén a Tabi Já­rási Tanács Végrehajtó Bizott­sága megállapította, hogy no­ha az előző évekhez viszonyít va csökkent a tsz-ekben a bal­esetek száma, még mindig nem kielégítő a helyzet. Október vé­géig 85 baleset történt. A baleseteket egyrészt gon­datlanság, másrészt pedig it­tasság okozta. Augusztusban a karádi termelőszövetkezet vontatóján gabonát szállítot­tak. A kévék tetején emberek ültek. Egyiküket egy faág leso­dorta. A szerencsétlenül járt ember belehalt sérüléseibe. De­cember 8-án Kajcsa Mihály, a bábonymegyeri termelőszövet­kezet vontatóvezetője ittasan ült a gépre és felborult. Ittasság miatt csupán a ne­gyedik negyedévben 14 gépjár­művezetői jogosítványt vont be a rendőrség a tabi járásban. Szó esett a vb-ülésen a tabi Egyetértés Termelőszövetke­zet elnökének önkényes eljárá­sáról is. Azonnali hatállyal el­bocsátotta egyik vontatóvezető­jét, ment az a veszélyes, síkos Közül etek, intéz menyek, figyelem! Az újévi virsiiigényeket folyó hó 27-én 12 óráig juttassák el 328-as közületi húsboltunkhoz, Ady Endre utca 19. Telefon 14-34. Somogy megyei Éleim inx er-k inker ea- kedclmi Vállalat. (787ft8)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents