Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-15 / 293. szám
Szombat, 1962. december 15. 3 SOMOGYI NÉPLAP Megkezdődött a disznóölés! szezon. Precz Imre somogybabodi tsz-tag most csak egy 130 kg-os sertést vágott, a nagyobbik hízót januárra tartogatja. Egészségügyi értekezlet tsz-emököimeK Másodállás vagy főfoglalkozás? Az általános iskolai nevelési tervről Ismeretes, hogy 1963 szep temberében általános iskoláinkban új tantervét vezetünk be. Hazánk gazdasági, kulturális és technikai fejlődése, a szocializmus építése megköveteli, hogy ifjúságunk korszerűbb ismereteket szerezzen, gyakorlati készségekre, üzemi alapismerete'kje tegyen szert, mezőgazdasági, ipari, fizikai, kémiai stb. technikai tudását gyarapítsa. Az ismeretek bősége, a magasfokú tudás, a szakmai képzettség azonban mind csak holt kincs, alig kamatozó érték marad, ha nem állítjuk a társadalom szolgálatába. A szocialista társadalomnak olyan új típusú, kollektív szellemű if jakra van szüksége, akik Lehet-e a nevelést megtervezni? A szülőknek már van jó néhány tapasztalatuk arról, hogy az előre megtervezett cselekedetek, a mások kárán való okulás, a bölcs és célravezető szülői szoktatás sok bajtól, ártalomtól óvja meg a gyermeket. Gondoljunk csak a helyes napirend kialakítására, amelyben a gyermeknek van ideje a tanulásra is, a játékra és szórakozásra is. Vagy gondoljunk az egészséges étrendre, a tisztálkodásra, a fogmosásra, a megfontolt közlekedés kialakítására. A célszerű családi nevelés talán a gyermek életét mentette meg, amikor helyes szokásait az iskola törekvéseivel közösen kialakította az ifjúban. A válasz tehát világos: a nevelést a korszerű pedagógiának nemcsak lehet, hanem meg is kell terveznie! , A korszerű nevelés fö célja gyermekeinket fölkészíteni arra, hogy minden helyzetben, az élet, a valóság válságos és nehéz perceiben mindig a legcélravezetőbben tudjanak cselekedni! Ezt a bonyolult, ‘ nehéz és egy-egy tanulóra nézne nyolc Értekezletet tartott a kaposvári járás 74 tsz-einökének részvételével a járási tanács egészségügyi osztálya. Dr. Lakos Pál járási főorvos megnyitó szavai után dr. Berényi Ervin közegészség- ügyi felügyelő beszélt a fertőző betegségekből és megelőzésük módjáról. Hangsúlyozta, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem mind az egyénnek, mind a társadalomnak érdeke és kötelessége. Különösen fontos — mondotta — az ásott kutak rendszeres tisztítása, a légy irtása és azé'el- miszeriparban, a napközi otthonokban dolgozók időszakonkénti szűrővizsgálata. Végül szólott a járványok bölcsőjéről, a trágyatélepekről. MÁSODÁLLÁSRA, ilyen munkát elvállaló emberekre szükség" van. Népgazdaságunknak tetemes kára származna abból, ha főfoglalkozású emberekkel töltenének be minden munkahelyet. Helytelen lenne az is, ha a kiváló szakemberek tudását nem kamatoztatnák másutt is. Be helytelen az is s erre már több értekezleten, tanácskozáson felhívták a figyelmet —, hogy sok a másodállást, mellékfoglalkozást vállalók száma, s ez hovatovább a főhivatás ellátásának rovására megy, Dr. Veres Endrének, a Kaposvári Városi Tanács jogügyi előadójának például havi 2500 forintért — fizetése 2140 forint — több mint másfél éven át, 1962 augusztusáig négy másodállása és egy mellékfoglalkozása volt. Va on valamennyi munkáját kifogástalanul el tudta végezni? Aligha hihető. A megyei tanácson fölfigyeltek arra, hogy a Kaposvári Közgazdasági Technikum néhány tanára, elsősorban Pintér József igazgató és helyettese, Simon József túl sok órát vállal, s így aránytalanul nagy jövedelemre tesz szert. Az iskolai munkából származó havi átlagos keresetük 5500—7000 forint között váltakozott az 1960—61-es tanévben. De Pintér József nemcsak az iskolából kapott és kap pénzt. Mint igazsó’ügyi szakértőnek tavaly 32 000 forintot, az idén eddig 17 000 forintot fizettek ki. Mint az iskola igazgatóidnak napi nyolc órát kél feladata ellátására fordítania, irányítani, nevelni, ellenőrizni a tantestület tagjait Ezenkívül töV|b esti. illetve levelező tagodat’! vezetet*, nappal és este is adott órákat, azokra föl k“lAz előadás után a megjelentek megtekintettek néhány kisfilmet a légyről, a tejtermelés és a tejfeldolgozás higiéniájáról. Az értekezlet második felében dr. Buda Bálint kaposfü- redi körzeti főorvos tartott előadást »A víz az egészség szolgálatában-« címmel. Igen fontos — hangsúlyozta — a víz tisztasága. Hiszen a fertőzött víz betegségeket terjeszt. Éppen ezért meg kell akadályoznunk, hogy a féregpeték, a baktériumok vagy vírusok a vízbe jussanak. Mielőbb fertőtlenítéssel és átépítéssel meg kell javítani a kutakat és a kutak vizét — mondotta. szakértői munkáért 1961-ben kapott 32 000 forint ellenében — á 10 forint — 3200 órát kellett ledolgoznia. Felvetődik a kérdés, hogy vajon hogyan és mikor tett eleget az iskola nappali és esti tagozatán vállalt feladatának? Dr. Vermes György, a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés főkönyvelője tavaly 27 000, az idén 18 000 forint szakértői díjat kapott. Dr. Harangozó Józsefneki, a Húsipari Vállalat főkönyvelőjének 38 000, dr. Orbán Zoltánnak, a Kaposvár és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet főkönyvelőjének 20 000, dr. Rőh- rig Bélának, a Tatarozó Vállalat főkönyvelőjének pedig több mint 20 000 forintot fizettek ki két év alatt szakértői díj címén. Némelyikük óraadó tanár is a közgazdasági technikum esti tagozatán, onnan 5—800 forintot kapnak havonta. TAPASZTALNI MAS KIRÍVÓ példákat is. Jorda- nics János kertész a balaton- földvári tanácsnál, havi fizetése 1740 forint. Másodállása van az egyik földvári üdülőnél, ezért 500 forintot kap havonta. Szintén másodállásban irányítja a balatonszárszói parkosítást havi 1500 forintért Ha főfoglalkozása után járó havi fizetése 1740 forint, akkor másodállásban az ugyanarra a beosztásra járó illetménynek csak 50 százalékát kaphatná meg. Vajon a szárszói tanács miért fizet neki mégis havi 1500 forinttot. A TRANSZVILL-nak évek óta műszaki ellenőre Ta áska Lajos budapesti mérnök Tamáska az idén mindössze kétszer volt Kaposváron, noha legalább nyolcnaponként meg kellene jelennie a 800 000 forintból készülő raktár építa terv szerinti munkáról, az előírt anyag felhasználásáról, a számlák helyességéről. A másodállással járó fizetségért Tamáska nem sokat dolgozik, legalábbis Kaposváron nem. Rendeletek tiltják, hogy másodállású mérnökök állami vállalatoknak tervrajzot készítsenek. Ezt a tervezőiroda vezetője közölte is a KPM Közúti Igazgatóságával, amikor Széles Péter mérnököt műszaki munkára kikérték. Mégis tervrajzot készíttettek vele, s a háromhavi munkáért 6000 forintot fizettek neki. Nagy Tibor és Nagy Béla mérnököknek ugyanezért a munkáért összesen 8000 forintot adtak, pedig a KPM Közúti Igazgatóságának van saját tervcsoportja is. Helytelen, hogy a másodállásunktól sza bálytalon munkák elvégzését kívánják meg. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi másodállás, mellékfoglalkozás vállalását. A túlzástól azonban óvakodni kell! Ügyeljenek erre a fölöt- tes hatóságok. Helytelen úton jár, helytelen útra tévedhet az az ember, aki főfoglalkozása mellett napi 8—12 órás mellékmunkát vállal. Nincs ideje tanulásra, szórakozásra, pihenésre, minden energiáját a pénz hajhászása emészti föl. HELYES LENNE, ha Kaposváron igazságügyi szakértői csoportokat alakítanának főfoglalkozású szakemberekből, nyugdíjasokból, s több embert bíznának meg ilyen feladattal. Kívánatos lenne az is, hogy a másodállást és mellékfoglalkozást vá’lalók munkabérét együtt utalják ki a főfoglalkozás után járó fizetéssel. így fölötteeeik hamar fölfigyelhetnek arra, vo«y némelyek erejükhöz mérten túl sokat vállalnak. Saalai László nemcsak eligazodni képesek a modern, szocialista termelés viszonyai között, hanem magukévá teszik társadalmunk szocialista célkitűzéseit, s egyéni céljaikat, érdekeiket helyesen tudják összehangolni a közösség céljaival és érdekeivel. Az egész társadalom, a szülők, az iskola egybehangolt törekvései tudják csak az ifjakat közösségi szelleművé nevelni. Szükség van tehát a nevelés megtervezésére is, hogy ne véletlenül, esetlegesen, hanem megfontoltan, az utat, a nehézségeket, az elérendő célt előre látva fejlesszük tanulóinkat erkölcsös, munkaszerető, népüket, társadalmi rendjüket megbecsülő emberekké. éven át tartó céltudatos pedagógiai munkát rejti magában az a kis fehér könyv, amely Mindenekelőtt megrajzolja a szocialista társadalom ember- eszményét, amilyenné minden becsületes szülő a gyermekét neveim szeretné. Az ilyen ifjú fizikailag erős, gondolkodása, világnézete a dialektikus materialista világnézet, szereti hazáját, annak társadalmi rendjét, becsüli a munkát, jó közösségi ember, képes fölismerni és értékelni a szépet, a jót a természetben, a társadalomban, a művészetben egyaránt. A nevelési terv részletesen kifejti mindazokat az akarati és jellembeli tulajdonságokat, amelyeket a szocialista neveléstudomány elérendő célként jelöl meg. A nevelőmunka terve az általános iskolai tanulókat korcsoportonként külön-külön jellemzi. Először az I—IV., majd a felső tagozati V—VIII. osztályos korcsoport általános jellemzését írja le. Ezek a fejezetek nemcsak a pedagógusoknak, a szakembereknek, hanem bármelyik szülőnek is rendkívül érdekes és hasznos olvasmányok! A hazai pedagógiai irodalomban először találunk ilyen részletes, tudom4- nyos megfigyelésekkel és kísérletekkel igazolt leírást a különböző korú gyermekek testi és szellemi fejlettségéről, erkölcsi felfogásáról, munkabírásáról, családi és közösségi érzéséről, alkotóképességéről. Hasznos és mérséklő hatású olvasmány lehet ez a fejezet sok olyan szülő számára, aki azt hiszi, hogy jó képességű gyermeke voltaképpen csodagyerek, s rosszul értelmezett szülői büszkeségből valósággal hajszolja a tanulót zenei tanulmányokra, nyelvleckékre, külön tornára stb. Nem csoda, ha aztán a szellemileg túlterhelt gyermek hamarosan belefárad az oktalan szülői hajszába, hanyatlani kezd, s lassan valódi képességei is törést szenvednek. Másrészt igen hasznos esz- méltető tanulmány lehet ez a könyv olyan szülőknek, akik közönyből nem foglalkoznak gyermekükkel, s valójában nem ismerik gyermekük szellemi és gyakorlati képességeit. Hány helytelen pályaválasztást tudnánk így megakadályozni, hány kiváló szakembert tudnánk célszerűen mindjárt a kezdet kezdetén arra a pályára irányítani, ahova képességei szerint el kell jutniuk. Igen érdekesek azok a fejezetek, amelyek az egyes korcsoportokban kialakítandó személyiségjegyeket tartalmazzák. A könyv részletesen felvázolja, hogy pl. a 7—8 éves gyermektől az egészséges napirend, életrend, az egészségügyi szabályok, a testnevelés, sport stb. területén milyen tevékenységet. feladatmegoldást várhatunk. Hasonlóképpen a munkához, a közösséghez, a családhoz, az osztályhoz való viszonyt is korcsoportoknak megfelelően taglalja. Leírja a különböző osztálvú tan- lók személyiségének fedő'’és át, s mindezt a gyermek gondolat- világán, érzésein, tevékenységén keresztül mutatja be. De a legnagyobb érdoVl/viést a pedagógusok és a szülők köott fekszik sok iskolánk nevelőinek asztalán: az általános iskolai nevelési terv. A nevelési terv vitái decemberben zajlanak le országszerte. A vita nem lesz olyan széles körű, mint az általános iskolai tanterv vitája volt, de az érdekelt felek: a társadalom, a szülök, a nevelők mindnyájan hallatni fogják szavukat, elmondják véleményüket és javaslataikat a nevelési tervvel kapcsolatban. A nevelési tervjavaslat nem íróasztali munka eredménye. Két év óta folytak az ország sok iskolájában kísérletek; a pedagógia tudósai és legjobb gyakoírlati szakemberei állapították meg azokat a követelményeket, célokat és tevékenységeket, amelyeket különböző korú és fejlettségű általános iskolai tanulóinktól a nevelés eredményeképpen elvárhatunk. rében bizonyára azok a fejezetek fogják kiváltani, amelyek a gyermek nevelését különböző tevékenységek, cselekedetek útján biztosítják. Ilyen ajánlott tevékenységi formákat minden osztályra külön, részletes csoportosításban sorol fel a könyv. A szakszerűségre és a gondos válogatásra jellemző, hogy pontosan megállapítja, mennyit kell aludnia, sétálnia, pihennie, fizikai murikát végeznie egy-egy gyermeknek; mennyi ideig tarthat napi tanulása, házi feladata. Felsorolja a könyv, melyik korban mit olvasson, milyen mozit, színdarabokat nézzen, mit gyűjtsön, milyen játékai legyenek stb. A nagyobb tanulók számára már sokkal változatosabbak a tevékenységi formák. Ennek megfelelően a nevelési terv is részletesen taglalja a tanulók évszakonkénti tevékenységét, a testnevelés, a fizikai és társadalmi munka a közös vagy egyéni játék formáit, az egyes tantárgyak tanulmányi anyagával kapcsolatban végezhető teendőket. Célszerű, ha a tanuló a természetben, a mező- gazdaságban, a földrajzi, állattani, növénytani, kémiai ismeretekben jártasságra tesz szert, Nagyon felületes válasz lenne, ha valaki könnyedén azt mondaná: természetesen a pedagógusoknak! Mert igaz, hogy egyelőre főként a nevelők között forog a terv, s aránylag kevés szülő tanulmányozza, elsősorban a nevelők vitáznak a tervről, de azt mindenki tudja, hogy a nevelés napjainkban már nem egyszerűen iskolai feladat. Az iskolai oktatásnevelés kilépett eddigi, hagyományosan zárt köréből, ki az életbe, az üzemekbe, a termelőszövetkezetekbe. A szocialista társadalomban mindnyájan felelősek vagyunk a leendő ember tulajdonságainak fejlesztéséért; felelős a társadalom, az iskola, a nevelő és nem kis mértékben a szülői ház. A nevelési terv nagyszerű feladatait, a jellemképző és a kommunista erkölcsre nevelő útmutatásait egyedül az iskola, a nevelőtestület nem is tudja megoldani. Miben jelentkezik mégis a hivatásos nevelők, a szakemberek munkájának elsődlegessége, átfogó, útmutató szerepe? Abban, hogy a nevelőtestületeknek, az osztályfőnököknek kell a szülői házzal együttműködve az osztály, valamint az egyes tanulók viszonylatában a neve’ési terv elgondolásait megtervezni, érvényre juttatni és alkalmazni. Nagyon nehéz, de igen szép feladat ez! Feltétlenül biztosítanunk kell minden tanuló alapos külső és belső megismerését családlátogatások útján, a szülők, a nagyszülők, a volt nevelők teljes és önzetlen együttműködése alapján. A tamaga választja meg cselekedeteinek formáját, gyűjteményeket készít, kirándulásokon, versenyeken, táborozásokon, szellemi vetélkedéseken vesz részt, s ott a közösség munkájából részt kérve a társadalom hasznos tagjává tudatosan képezi ki magát. Egy részlet a nevelési tervből: Segítsen szüleinek a bevásárlásban, a takarításban, az állatok etetésében, az ólak tisztám tartásában, a kerti munkálatokban (öntözés, gyomirtás stb.). Tudjon bánni a villany- és gáztűzhellyel, tudja, hogyan kell begyújtani a kályhába, készítsen el egyszerű ételeket (tojásfőzés, rántotta, tejeskávé), önállóan legyen képes tízóraiját elkészíteni. Védje a parkokat, a fákat, a növényeket, a virágokat. Gyűjtsön a népgazdaság számára fontos anyagokat, hulladékanyagot, növényi magvakat. Tudjon feladni postán pénzt, csomagot, táviratot, tudja használni a telelőnk önyvet, a vasúti menetrendet stb. Már ebből a felsorolásból is látható, hogy a nevelési terv nem hosszadalmas elméleti fejtegetéseket ad olvasóinak, hanem gyakorlati tapasztalatokat nyújt, hasznos és a midennapi életben, a gyermek tanulmányi idejében, pihenésében, házi és iskolai munkájában azonnal felhasználható és pedagógiai szempontból tudományosan átvizsgált, igazolt tevékenységeket, feladatokat, megoldásra váró cselekedeteket ír le. Ezek a tevékenységek azonban nem öncélúak, hanem úgy vannak összevá'ogatva, hofry végrehajtásuk során a tanulók szellemi és testi képességet fejlődnek, akaratuk erősödik. elhatározó képességük, rs'ü ok vő készségük tervszerűen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy a nevelési terv. annak vitáia és vévteges elfogadása után az egvik legolvasottabb könyv lesz nemcsak a pedagógusok* hanem a szülők és más érdeklődők köréhen is. Jobb, egyszerűbb és felhasználhatóbb formában nem adott még pedagógiai munka annyi hasznos tanácsot a szülőknek, pedagógusoknak, mint a magyar nevelési terv. nulók tulajdonságainak ilyen értelmű átfogó és őszinte feltárása a helyes nevelés alapja lesz. Nincs értelme jellemvonásaikat szépíteni, hiszen közös megfigyelések útján, közös célok vezetik az együttműködő feleket. Azt hiszem, hogy a különböző nevelési tényezők között a kellő összhangot és a szükséges őszinteséget éppen a nevelési terv célkitűzéseinek megismerése és elfogadása fogja biztosítani. Az iskola és a szülői ház mellett a harmadik legfontosabb tényező az ifjúsági szervezet lesz. A kisdobos raj és úttörőcsapat szerepe a nevelési terv céljait tekintve végtelenül megnő! Elsősorban azért, mert a tevékenységek egy részének végrehajtását, a közösségi szándékú és rendeltetésű feladatokat az ifjúsági szervezet keretein kívül nem is lehetne megoldani. Másrészt csak az úttörőcsapatban nyílnak ki azok a társas lehetőségek, amelyek az egyéni képességeket a közösség céljaira kamatoztatják, s így adnak igazi önbecsülést és büszkeséget a közösségért áldozatot hozó ifjúnak. A viták során véglegesen kialakuló nevelési tervet 1963 szeptemberében az új tantervvel együtt vezetik be általános iskoláinkban. Ez a két alapvető dokumentum fogja gyermekeink új szelle~iű ok'atását, nevelését biztosítani s együttes hálásuk révén a’akul majd ki hazánk moder«. szocialista szellemű, tevékeny és művelt ifjúsága. Tart János. a Somogy megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának iskolai csoportvezetője lrtt készülnie. Az igazságügyi kezesénél, hogy meggyőződjön Mit tartalmaz a nevelési tervjavaslat? Kiknek kell a nevelési tervben foglalt feladatokat végrehajtani?
