Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-14 / 292. szám

SOMOGYI NÉPLAP 6 / Péntek, 1962. december M. EMBERT FORMÁLÓ ÉVEK A tanulás­ról: 1900-tól 1945-ig egyet­len paraszt- gyerek végzett középiskolát. A felszabadulás után, 1955-ig még nehéz dol­guk volt a falu pedagógusai­nak. A szülők a régi leckét vallották: »-Minek a paraszt­nak a tudomány?-« Ez alatt a tíz év alatt három gyerek ke­rült felsőbb iskolába. A következő nyolc évről így vall Paizs Imre iskola- igazgató: »Az apró gyerekek tudománya lassan nyitogatta az értelem kapuit. A mai sta­tisztika szinte hihetetlen. Ta­nulóink közül hetvenen vé­geztek középiskolát. Öten egye­temen folytatják tanulmányai­kat. Divat lett a zenetanulás. A dolgozók iskolájában tizen­öten végeztek eddig. Jelenleg harmincán ülnek esténként az iskola padjaiban. A 476 tanu­lóval 19 pedagógus foglalko­zik. Az óvodában 90 csöppsé­get tanítanak.-« 275 új ház épült az utóbbi másfél évtized alatt, többségükben 1957 után. A boltok forgalma 1957 óta több mint kétmillió forinttal emelkedett. Az italboltok 1957-ben 1 millió 930 000, 1961-ben 3 231 000 forintot for­galmaztak. A vóndorlásróil: jelenleg csaknem nyolcszázan dolgoz­nak az ország különböző ré­szein. Az anyakönyvekből: a felszabadulás előtt évente át­lag 115 újszülöttet, 138 há­zasságot és 75 halálesetet je­gyeztek be. Az utóbbi tizen­hat év átlaga: évi 78 születés, 35 házasság és 38 haláleset. Ma már vannak öregek is. Régebben nem voltak... A cseléd- embereket va­laha még a falusiak és a ____________ vándorlók is e lmaradottnak tartatták. Ott éltek ők a Fő utca végén le­vő majorban. Mégis ezek az emberek voltak az úttörők, és ezzel minden szónál ékeseb­ben bizonyítottak. Közülük ti­zenkét család 1949-ben szö­vetkezetét alakított. Ma 126 tagja, van a Búzakaiász Tsz- nek. A közös munkában 180- an vesznek, részt. Jönnek a családtagok is, mert érdemes. Az elnök —Simon László — erős termetű, piros arcú fia­talember. Mindössze 29 éves. Az irodában egymással szem­ben ülünk. Hallgatom a vála­szokat. — Mi megtaláltuk egymás kezét. Nálunk szorgalmasak az emberek. És úgy vigyáz­nak a közős vagyonra, mint a sajátjukra. Két év óta havi 20 forin­tot fizetnek munkaegység- előlegre. Az állatgondozók ha­vonta átlag 1600, a fogatcsok 8—900, a gyalogmunkások 800, a bedolgozó asszonyok pe­dig 4—600 forint előleget kap­nak: A munkaegység értéke ebben az évben is meghalad­ja a 42 forintot. — Mi már arról beszélge­tünk, hogy áttérünk a teljes havi fizetésre. Megtehetjük, van rá fedezetünk... A szövetkezeti tagság átlag életkora 35 év. — Huszonkét olyan fiata­lunk van, aki nemrég állt ki az iskolából. És egyre több azoknak a száma, akik hazajönnek, mert itthon is megtalálják számítá­sukat. Három éve múlt, hogy a volt vándor­lók és kö­zépparasztok a szövetkezeti gazdálkodást választották. Az akkori veze­tőség és az elnök viselkedése sokat, nagyon sokat ártott. Az elnök úgy kezelte a szövetke­zet pénztárát, mintha az övé lett volna minden. »Állt a hí­don, és odalökött 40 forintot. Még az intéző sem csinálta ezt vélünk.« Nem egy, sok ember állítja ezt. Hiányzott a bizonylati fegyelem, hullott a felvásárolt kocaállomány. Sok embert sértett az is, hogy a közösbe adott állatállományt a vezetőség sógor-koma alapon értékelte. Silány állatokért fizettek így 8—10 000 forinto­kat. És a rengeteg hibát lát­ván még a legszorgalmasabb emberek is kedvtelenül dol­goztak. így történt, hogy gazban állt a kukorica és a krumpli. A takarmányt pedig még az is hordta, akinek állata sem volt Ez év tavaszán Czmerk Istvánt, a Mennyei Gépállomás igazgatóját hazahívta a falu. Legyen ő az elnökük. Vezesse jól a három és fél ezer hol­das gazdaságot A szakmai irányítással Rada Ernő mező­gazdászt bízták meg. Az idén nagyot lépett előre a szövetkezet. A tervezett 25 forintos munkaegység bizto­san meglesz. De ez kevés! Hi­szen ha itt szorgalom van, ak­kor ennek a duplája is na­gyon könnyen elérhető. Elszökött a szorgalom? A szövetke­zet irodájá­ban együtt ta­lálom az el­nököt, a me­zőgazdászt és a főkönyvelőt A különös kérdés után sta­tisztikát tesznek elém. Esze­rint a Jobb Élet Tsz 830 tag­ja közül 270 nyugdíjas. 174 tag három év óta egy kapa­vágást sem tett. 68 tag 20. 113 tag 20—60, 48 tag 60—80, 71 tag pedig 80—120 munka­egységet teljesített az idén. A számokból könnyű meg­állapítani, hogy mindössze 80—100 ember dolgozik szív- vel-lélekkeL Mit csinálnak hát a többiek. Ölbe tett kéz­zel ülnek talán? Nem! Most még a volt középparasztok is vándorolnak. Lesik a »köny- nyefob« pénzszerzési lehetősé­geket, és ha allfalom adódik mennek ma is az Alföldre és szerte az országba bárhova. A »nem dolgozók« egy má­sik része a hatóságok félreve­zetésével »maszekol«. Berzem- cén a helytelen földrendezés, a tisztázatlan birtokviszonyok következtében még ma is 600 hóidon folyik magángazdálko­dás. Akadnak olyan szövetke­zeti tagok, akik lovakat vesz­nék, s ugyanúgy gazdálkod­nak és fuvaroznak, mint az­előtt. Káplár Péter szövetke­zeti tag például seprű gyárat alapított. És a többiek is mind többet dolgoznak, mint azelőtt. Távol a csalódtól, va­lahol más vidékem. A szorgalom tehát ma is megvan, Csak az egységgel van baj. Érdemes meghallgat­ni, hogy mit mondanak erről az emberek. De erről majd a következő riportban. Németh Sándor (Folytatjuk) vícS ^ '*: -• n ipv: tpí y&S ! p > v ~ cnmr >:-vr V, 1, . •*" „ »tí • Wigg íJjtVw ' LEOPOLDVILLE: A köztársaság parlamentjének épülete előtt nagy tüntetést rendezett a város lakossága. Követelték, vessenek véget a reakciós elemek antidemokratikus és alkotmányellenes cselszövéseinek, bocsássák szabadon Gizengát és más bebörtön­zött hazafit. A képen: Tüntetők a parlament épületénél emelt vasrács előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat) Az elmúlt oktatási évben mintegy hatvanötezer no tanult a dolgozók iskoláiban A nőmozgalom feladatainak végrehajtásairól, a nők műve­lődését segítő munka tapasz­talatairól tájékoztatták az MTI munkatársát a Magyar Nők Országos Tanácsának Művelődési Osztályán. Országszerte tapasztalható a nőik fokozott érdeklődése a tanulás iránt. Az 1959—1960- as tanéviben 25 000, az 1960— 61-es oktatási évben pedig már mintegy 65 000 nő tanult a dolgozók általános és kö­zépiskoláiban. Ma máir nem­csak a városokban, hanem fa­lun is népszerűek a modem háztartásvezetésről és lakás- kultúráról tartott előadások, bemutatók, kiállítások. Az idén már falun is meg­szervezték a nők akadémiáját, illetvé a különféle témájú elő­adássorozatokat. Az író—ol­vasó találkozók, a könyvba- rátnapok, az irodalmi vetélke­dők is jelentősen hozzájárul­nak általános műveltségük fejlesztéséhez. (MTI) Miért kell a jó szénhez rosszat i% venni? »... Many oki brikettet kér­tem, de a TÜZÉP megrendelő- irodáján közölték, hogy azt csak más, rossz minőségű szénnel keverve kaphatok. Az öt mázsa, drága pénzen vá­sárolt tüzelőben alig volt bri­kett, tele volt porral... Miért nem hozták külön-külön, hogy lássam, mit kaptam? így el sem tudom tüzelni...« Egy magányos, egyedülálló asszony írta az idézett sorokat szerkesztőségünkhöz küldött panaszos levelében. De már mások Is szóvá tették: Megen­gedhető-e az az árukapcsolás, amit a TÜZÉP telepein napról MIHÁLYI MARGIT: KISMAMA (no Kismama négy óráig horgol és faggat. Aztán nekem aján­dékoz egy csigaházas dobozkát meg egy lila bársonyruhát. Csak alig és itt-ertt estek bele a molyok, és egészen használ­ható volna a méreteimre, ha előbb fölnégyeltetném maga­mat, ami Segesváron is divat volt valaha. Érzékenyen el­búcsúzik a ruhájától, és kije­lenti, hogy most pedig elvisz moziba. Ügy látszik, mégis jó voltam, mosolyodom el ma­gamban, miközben már köny- rryes a szemem, mert Kismama moziba visz, mint diákkorom­ban. És elvisz. Házon kívül még szigorúbb, mindenkihez, hoz­zám is. Szigorúan kér jegyet. Állandó helye van már, és minden filmet megnéz. Csak egyszer adták oda másnak a helyét, mondja, és többet nem fűz hozzá. A többit kitalálom magam. Szerinte mit lehet ven­ni egy lej és huszonöt bániért? Mert ennyi a mozi minden he­lye. Ezért két óra hosszáig le­het örülni, sírni vagy aludni. Alrdni itt tud a legjobban. A A moziban végén udvariasan fel szokták ébreszteni. A jegyszedőnőt ismét kifag­gatja még szigorúbban, mert komolyan aggódik, hátha nem nekem való a film. Neki még mindig gyerek vagyok. Megkezdődik az előadás. Pe­recet szed elő és Qukrot. Kilel a hideg. Óvatosan szemlélem a szomszédok arcát a sötétben. Talán megszokták. Kismama pedig békésen ábrakólja a pe­recet, és cuppogtatja a cukrot, berendezkedik minden élve­zetre. A híradó után nyugta­lanul mocorogni kezd, mert a női és férfi főszereplőkön már a legelső képek után határo­zottan észrevehető, hogy nem­igen akarnak meglenni csóko­lózás nélkül. Meglepően ha­mar rá is szánják magukat. — Ne nézz oda! — mondja Kismama szigorúan, és pere­cet meg cukrot nyom o kezem­be, szórakozzak addig ezekkel. Engedelmesen elfordítom a fejem. — Most nézheted? — adja meg az engedélyt. De mire ki­mondja, újra csók. Ettől kezd­ve forgatom a fejemet, mint a liba, amelyik szemei kapott a tömőben. Kismama a miattam való izgalmakban elfelejtkezik a perecéiről meg a cukorról. Előadás után peckesen megy elöl. A lelkiismeretével vívó­dik, hogy ilyen filmre vitt el engem. Magában bizonyosan bocsánatot kér halott nagy­anyámtól, és este külön imát mond, hogy rendbe tegyen mind a kettőnket a mennybé­liek előtt. Mire hazaérünk, teljesen ko­mor a hangulat. Szeretném felvilágosítani, ha merném, ne búsuljon, talán mégsem tett olyan nagy kárt bennem a film. Jön-megy a lakásban. Rám- rám sandít. Egyre sötétebb az arca. Most már igazán nem tu­dom, mi a baja. Ekkor váratla­nul kitör. — Talán megköszönnéd, hogy elvittelek moziba, mi?! (Folytatjuk# napra tapasztalni? A jó minő­ségű szánnék gyengébb minő­ségűvel együtt való árusítását megengedi egy a Miniszterta­nács által is jóváhagyott bel­kereskedelmi miniszteri rende­let, s kimondja, hogy az együt­tes árusítás arányát a TÜZÉP megyei igazgatója szabályozza a rendelkezésre álló szén mennyiségétől és minőségétől függően. Bányáink gyengébb minősé­gű szenet is adnak a népgaz­daságnak, s ez a jobb, nagyobb hőértékű szénnel keverve ház­tartási tüzelésre is alkalmas. Megyénk több bányából kapja a tüzelőt, s ennek nagy része gyengébb, másodosztályú. Ha valaki például egy mázsa bri­kettet kér, 60 kilót kap belőle, s mellé 40 kiló osztályozatlan komlói diót, várpalotai ligni­tet vagy puszta várni B diót kell vásárolnia. Keverés nélkül kapható a pécsi iszapszén, a koksz és valamennyi másod­osztályú szén. Jogos viszont a vásárlók kétkedése, ugyanis az összeke­verve szállított szénből nem tudják megállapítani, hogy mennyi belőle a jó és mennyi a rossz. Nemrégen megírtuk, hogy a kaposvári TÜZÉP igen nehéz helyzetben van, korsze­rűtlen telepein nem tudja el­különítve tárolni a tüzelőt. Na­gyon nehéz munkát fejtenek ki a 13. sz. AKÖV szállítást végző dolgozói is. — Mégis hogyan győződhet­nének meg a vásárlók, hogy valójában azt a szenet kap­ják-e, amire befizettek? — kérdeztük a TÜZÉP vezetőit. Az ő véleményük Is az volt, hogy ha a szállítók a telepeken összekeverték, és úgy szállítot­ták a vevő lakására a szenet, nincs az a szakember, aki ab­ból a jó vagy rossz minőségűt kiválogathatni^ Szerintük az lenne az egy étién megoldás, ha a vevő elmenne a telepre, t* ellenőrizné a mérést. De ak­kor mi szükség van a megren­delőirodára? Hiszen ott van a telepen a szállítást végző dol­gozó, ő egyben a vevő megbí­zottja, s anyagilag felelős azért, hogy a mérés pontosan történjék. Szerintünk az lenne a meg­oldás, ha minőség szerint el­különítve szállítanák a szenet. Ez ugyan növelné az AKÖV munkáját, mégis meg kell va­lósítani. Más megyékben a tü­zelő szállítására különleges, re­keszekkel ellátott járműveket használnak, hogy a szén össze­keveredését megakadályozzák. Miért ne lehetne ezt Kapos­váron is így csinálni? Azért is szükség volna erre, mert so­kan az összekevert szenet nem tudják kályhájukban, tűzhe­lyükben eltüzelni. A már említett belkereske­delmi miniszteri rendelet le­hetővé teszi, hogy a szenet a TÜZÉP összekeverje, s egysé­ges áron hozza forgalomba. Budapesten és több megyében így is árusítják. Erre azonban Kaposváron a telepek korsze­rűtlensége miatt nincs lehető­ség. Itt a szenet a vásárlók kü­lön, minőség szerint fizetik. Jogosan megkövetelhetik te­hát, hogy a szenet minőség sze­rint elkülönítve szállítsák hoz­zájuk. » • * A rendeletet 1958-ban hoz­ták. Vizsgálják meg az illeté­kesek, hogy ma, 1962-ben szük- sóges-e ez a rendelet, illetve mennyire lesz megfelelő 1963- ban. Javaslatunk: árulják min­denütt a bányák vagy a TÜ­ZÉP által kevert egységes ház­tartási szenet a keveréstől füg­gő áron. De akik nem ilyet, ha­nem első osztályú szenet kí­vánnak vásárolni, azoknak az igényét is elégítsék H! Szalai László Sárkány er eget és A Hong Kong-i hatóságok a Kai Tak nevű nemzetközi re­pülőtér közelében szigorúan megtiltották a sárkányerege- tést. Ennek az ősi kínai szóra­kozásnak máig is igen sok hí­ve van nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek között is, akik különösen az őszi szezon­ban épületek tetejéről, dombol­dalakról eregetik a bambusz­keretbe foglalt papírsárkányo­kat, és valóban csodálatos ma­nővereket tudnak végezni ve­lük. A hatóságok szerint a sár­kány ere és már számos bal­esetet okozott. így például töb­ben életüket vesztették, amikor a magasfeszültségű vezetékbe akadt sárkányt próbálták ki­szabadítani; voltak, akik nagy lelkesedésükben sárkány erege- tés közben épületek tetejéről estek le, és nem utolsósorban repülőgép-szerencsétlenségeket is okoztak a levegőben vitor­lázó papírsárkányok. A kínaiaknál a sárkányeresz- tésnek igen nagy múltja van. Az egyik legrégibb írásos for­rás szerint több mint 2300 év­vel ezelőtt Mo Ti kínai filozó­fus három évig szerkesztett egy fából készült sárkányt, de még a fölengedés napján tönk­rement. Kortársa, Kung Su- fan a hagyományok tanúsága szerint az első ember, aki »légi háborút viselt-«. Kung Su-fan Lu államban élt, mérnök volt, és hatalmas sárkányokat szer­kesztett, amelyek magasba rö­pítették a nyilasokat az ost­romlott város fölé, amelyet fe­lülről támadtak meg. Fennma­radt a hírük más kínaiaknak is, akik a sárkányokat legkü­lönfélébb célokra használták: távolságok mérésére, üzenetek küldésére, sőt még halászatra is. A xnr. században a kínaiak sárkányokra kötött írásos üze­nettel buzdították honfitársai­kat, hogy lázadjanak fel el­nyomóik ellen. Bizalmaskodás a fodrásznál | Szolgáljon figyelmeztetőül az alábbi eset mindazoknak, akik intim titkaiba beavat­ják a fodrászukat, avagy »a búra alatt« hangos társal­gást folytatnak a szomszéd ülésein száradó barátnőjük­kel. Egy kairól női fodrászt zsarolás vádjával letartóz­tattak, mert magnószalagra vette egyik hölgyvemdégé- nek társalgását, amelyben az összehasonlításokat tett férje és szeretője között * * * Színes film az emberi agy belsejéről A párizsi Foch idegsebészeti intézetben az új ventriculoscop nevű műszerrel színes filmet készítettek egy élő ember agyáról. Az új műszer világító­testtel fölszerelt 6,3 milliméter átmérőjű csövecske, amelyet a koponyacsonton fúrt kis lyu­kon át vezetnek be, s az be­hatol a ventriculumba, vagyis az agyalapi üregekbe. Az idegsebészeti intézetben a napokban levetítettek egy fil­met, amely bemutatja, hogy a sebészek a ventriculoscop se­gítségével miként gyógyítottak meg egy háromhónapos ún. vízfejű csecsemőt. Műtét előtt műszeres vizsgálatokkal megál­lapították, hogy a csecsemő agyából hiányzik az a nvílás, amelyen keresztül a folyadék kijáratot talál. A ventriculos­cop fényénél 15 perces műtét­tel ilyen nyílást létesítettek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-11, Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NEE* LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 FU Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében# Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents