Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-13 / 291. szám
Csütörtök. 1962. december 13. 9 SOMOGYI NÉPLAP „Itt a fiiio-s, Uoí a evicts ?" Szakképzett szerelők lesznek Tartalékolás vagy rejtegetés? Pult alatti játék a vajjal Ismerjük a címben idézett csúnya nazárdjátékot a múltból. Azok. akik játszót.ák, miközben kifosztottak valakit, vagyont szerez .ek az »Itt a piros, hol a piros?« játékkal, azt állították, hbgy szórakoznak. Nos, ehjjez lehet hasonlítani azt, amit ma némelyek a vajjal csinálnak. Nem mintha vagyont keresnének vele, hanem mert azt, hogy van-e vaj vagy nincs, legalább olyan nehéz eltalálni, mint azt, hogy hová duglák el azt a bizonyos pirosat. Csupán az a különbség, hogy ezt a játékot egyikmásik boltvezető űzi, s nem szórakozásnak, hanem »tartalékolásinak nevezi. 310-es csemegebolt: „Margarint parancsoljon.. <— Vajat kérek. — Margarinnal szolgálhatok, parancsoljon. — Köszönöm, inkább semmit. A raktárban több mint húsz kiló vaj van a hűtőszekrényben. — Miért dugják el? —- Nem dugdossuk, hanem tartalékoljuk — oktat ki Alföldi László üzletvezető. — A vállalat vezetői figyelmeztettek. gazdálkodjunk úgy a kerettel, hogy kijöjjünk belőle. Mi lenne, ha karácsonykor nem tudnánk vajat adni a vevőknek? Fővárosi csemegebolt: Csak reggel... ■— Tessék mondani, vaj kapható? Az eladó ismer, rém néz, S ezt mondja: — Majd reggel tessék bejönni. Csak akkor adhatok vajat. A raktárban harminc kiló vaj van a hűtőszekrényben. — Miért csinálják ezt? — A kaposváriak érdekében <— közli Fodor József üzletve- aető. — ?! — A hetipiacra bejövő falusiak felvásárolnának mindent. — De hiszen ma nincs is piac! — Akartunk mi ma is vajat adni ... Csak... az eladó nem tudta. Fél öt után majd árusítunk. 305-ös fűszcrbolt: „Még egy darab van...** — Kaphatok vajat? — Nincs, kérem. Illetve egy pillanatra tessék várai... Még egy darab van. Parancsoljon ... ' A hűtőszekrényben még ötven darabot találunk. — Nem tudom, miért mondta az eladó, hogy csak egy darab van még — fakadt ki az üzletvezető. — Erre senki nem utasította! De tetszik tudni, muszáj tar'alékolni, nehogy úgy járjak, mint tavaly, s ne legyen karácsonyra vaj. 376-os fflszerbolt: „Később. kérem, később.. — Ugye, van váj? — Nincs. Később, kérem, később majd lesz, hiszen ma kapunk a Tejipari Vállalattól Ennek ellenére találtunk ötven darabot a hűtőszekrényben. — Mi a véleménye az árurejtegetésről? — Kérem, én csak tartalékoltam. —• Kitől kapott utasítást, hogy eldugja a vajat? — Senkitől — közli Máté Sándor üzletvezető. — De a vállalat vezetői figyelmeztettek. hogy okosan gazdálkodjak a készlettel, hogy elég legyen. 352-es fűszcrbolt: „Ne minket molesztálj unak** — Kérek tíz deka vajat — fordulok az üzletvezetőhöz. — Ne írünket molesztáljanak, hanem a Tejipari Vállalatot! — vág közbe. — ?! — Kérem, én tudom, hogy ön járja az üzleteket, de nálunk nem talál vajat. Valóban nem volt vaj ebben a boltban. Tihanyi István boltvezető elmondta, hogy hiába kért a Tejipari Vállalattól péntekre húsz kilót, csak tizet szállítottak. Miért a Tejipari Vállalat osztja be a vajat? Miért nem engedik, hogy a kiutalt meny- nyiséggel a boltvezetők észszerűen gazdálkodjanak? * * * Áru rejtegetés az, amit néhány boltvezető csinál. Helyes lenne, ha az Elelmiszer- kisko-eskedelmi Vállalat vezetői gondoskodnának ennek megszüntetéséről. Hogy a vásárlók ne csak a 323_as csemegében, a 309-es, a 357-es, a 387-es fűszerboltban, hanem mindenütt kapjanak vajat, amíg van belőle raktáron. Szalai László CONAKRY: Tárgyalás a magyar és a guineai küldöttség között. Baloldalt középen Kállai Gyula, jobboldalt középen Sekou Touré köztársasági elnök. (MTI Külföldi Képszolgálat) AZ ÁDANDI mezőgazdasági GÉPÉSZKÉPZÜ SZAKISKOLÁN több mint száztíz hallgató ismerkedik a mezőgazdasági gépek szerelésének tudnivalóival. A tantermekben és az iskola műhelyében Somogyon kívül valamennyi dunántúli és néhány alföldi megye is képviselve van. Termelőszövetkezeti, állami gazdasági és gépállomási traktorosok azért jöttek ide szeptemberben hat hónapra, hogy elsajátítsák a mezőgazdasági szerelés ismereteit. Az iskola bentlakásos. Megyénkből huszonhármán tanulnak Ádándon. Bizony többen is lehetnének, ha azt nézzük, hogy Vas, Veszprém és Fejér megyéből is' csaknem ennyien jöttek az iskolára. És még csak azt sem állíthatja senki, hogy bővelkedünk szerelőkben. Megyénk közös gazdaságai közül mindössze tíz küldött traktorost Ádándra. Már csak azért is kevés ez, mivel egyre több tsz-ben van gépjavító műhely. A műhelyben pedig szükség van szerelőre, hiszen hozzáértő ember nélkül a gépi beruházás ráfizetést, fölösleges kiadást jelent a közös gazdaságnak. A kárt, amely a gépek meghibásodásából vagy késedelmes kijavításából ered, csak akkor lehet igazán érzékelni. ha a legnagyobb munkaidőben üzemzavar miatt tétlenül áll a traktor, mert senki sincs, aki szakszerűen rendbe hozhatná. Teke Miklós, a szakiskola igazgatója elmondja, mit tettek azért, hogy minél többen jelentkezzenek az ádándi iskolára. — Valamennyi vidéki újságban hirdetést tettünk közzé, és a járási tanácsokat külön is értesítettük az oktatás megindulásáról. Mi is szeretnénk minél több somogyi embert kiképezni szerelőnek, azonban éppen a mi megyénkben érdeklődnek ilyen kevesen az iskola iránt. Pedig sikeres vizsga után gépszerelő szakmunkás-bizony :tványt adunk a végzett hallgatók kezébe. EZT A KEDVEZŐ LEHETŐSÉGET csupán tíz termelőszövetkezet használta fel arra, hogy küldjön valakit Ádándra, s így gondoskodjon megfelelő felkészültségű gépszerelőről a már kész vagy ezután elkészülő javítóműhelyébe. A nagycsepelyi Kossuth Tsz-ből ketten tanulnak a szakiskolán. Egyik'Vkkel. Francz Rezsővel terveiről beszélgetünk, s arról, hogy hogyan látja termelőszövetkezerdekes falu. Nem is olyan " régen még ezt mondták rá: »Itt a sötétség uralkodik. Buták az emberek. Még azt sem veszik észre, hogy mindenki hasznot húz belőlük.« A mai Berzencére már más jelző illik. Ez a falu tele van rejtély- lyel Ahhoz, hogy valaki megtalálja a titkok kulcsát, ismernie kell e népes község történetét. Valaha erős vár állt itt. A tatárok kivonulása után IV. Béla szorgalmazására építették. Az 1568- ból fennmaradt zsoldlajstram szerint 379 főnyi katonája volt a várnak. Berzence ekkor járási székhely. 31 község 58 házzal tartozik hozzá. 1571-ben az ostrom után füstölgő romhalmaz. A rabszíj és a korbács elől, aki tehette, menekült... Csaknem egy évszázad telt el így. A romok néptelenek. 1656-ban a kanizsai magyarok ostromolták a várat. Akkor Divone Hüsszein győzött. Nyolc évvel utóbb, 1664. január elején Zrínyi Miklós huszonhatezres serege vonult a kanyargó Dráva mellett Berzence megvételére. A törökök előőrsei riadtan viszik a hírt. Egy fertályórával később hatökrös szekér kanyarodik ki a várkapun. Janicsárok vágtatnak a szekér mögött. Biztatják és fenyegetik az ökröket hajtó rongyos jobbágyot. Megnyúlik az állatok teste a vad rohanásban. De szemközt... Kincs a mocsárban Qjeizme^i A MOLT TÖRTÉNETE ott is porzik az út. Magyar vitézek ... Az aga és csapata bemenekül a hatalmas erdőbe. Ott parancsot ad, hogy vakítsák meg a jobbágyot. Utána újra rohannak tovább. Aztán megtorpannak. Előttük a mocsár. Az ökröket már nem lehet megállítani. A drágaságokkal megrakott szekér az ökrökkel együtt eltűnt az iszapban. Még aznap kitűzték a magyar zászlót a vár fokára. 1664. január 24-én Berzence megvétele után ezt írta Zrínyi: »Nincs egyetlen ellenség immár a Duna és Dráva közén, s nem hiszem, hogy hús- vétig jöhetne oda, addig pedig mi jobb alapokra helyezhetjük a magunk dolgát...« A törökök kivonulása után mindösz- ,.ze öt házból áll a falu. Hetek, hónapok múlva jönnek az emoerek. Alig estek túl az első ijedtségen, máris rájuk törnek a király adószedői. Menekülnek megint, mert nincs miből fizetni. »Gyökereken és elejtett állatokon él a nép.« Telnek az évek. A falut újratelepítik. 1813-ban nagyot gondol a falu plébánosa. Leveliét ír a vármegyéhez. »Iskola A polgár legyen tudatlan kell a nép fiának, mert vadon nő fel, mint az erdei állatok, írástudatlan a falu.« A bátor pap felajánlotta erre a célra a plébánia egyik szobáját. Azonban ez a válasz a nemes vármegyétől: »Maradjon kend veszteg. Az ránk tartozik, hogy mikor hajtjuk végre az udvar parancsát. Nekünk az a jó, ha a polgár tudatlan.« Egy évszázaddal utóbb... A hivatalos fölmérések szerint a lakosság 70 százaléka a nevén kívül vajmi keveset tud leírni. A többség még azt is nehezen. A helyzet elszomorító. A tudatlanság súlyos áldozatokat követel. Egyre több a testvér- ségen belüli házasság. És senki nem figyelmeztet. S az utódok... Szívszorító látvány. Satnya, vézna, rendkívül alacsony gyerekemberek. A szülők még ma is zokogva beszélnek erről: »Ha tudtam volna, inkább a Drávának megyek. De nem tudtam, hogy mit teszek.« Ki a hibás? Ki a felelős? Adatok bizonyítanak. 1930- ban ezer, 1931- ben ezerkétszáz ember szegődött el. Es azelőtt és azután is a lakoss;ig nagy része vándorolt. Görösgal, Szigetvár, Szentlörinc, Rácegres és Bőszénfa innét kapott munkaerőt. De jártak még Sopron mellé és az Alföldre és szerte az országba, mindenhová. Mert itt kevés volt a föld. A hatalmas határ nem biztosította a megélhetést Pedig a summástoér is kevés volt Hat hónap után tizenikét pengő és hat mázsa gabona. A közös étkezés az uradalom számlájára ment, olyan is volt A reggeli »Jóreggelt« borsó. Az ebéd krumpli és káposzta felváltva. Munka napkeltétől napnyugtáig. De az itteniek úgy tetteik ezt hosszú évtizedeken át, mint a gép. Az eredmény: szűkös megélhetés. Nem tudott akkor kitömi senki. Az ember azt hinné, ilyen szorgalommal hegyeket lehet mozdítani. Akkor nem lehetett.., A summások ősszel mindig hazatértek. És ilyenkor elmaradt a vidámság. Hiába volt a nagy szorgalom, a távoliét, földet venni nem tudott egyikük sem. És így ment ez csaknem egy évszázadon át. 1938-ban a falu szülötte, Markos LásUó tanító próbált segíteni. Szövetkezetét akartak alakítani. Hitelre, közösen megvenni a Perdóc-majort. Küldöttséget menesztettek a Földművelés- ügyi Miniszteri umha. Kin>WÜ tűk gépjavításainak jelenlegi helyzetét. — Nyolc éve dolgozom traktorral — mondja a 44 éves férfi. — A gépvezetést már nem kell tanulnom, viszont a szereléshez nélkülözhetetlen a nagyobb tudás, a szakértelem. Mert most már nemcsak arra törekszik szövetkezetünk, hogy legyen ember a traktor nyergében, s elvezesse. Ügyelni kell a gép tartós üzembiztonságára. a gondos kezelésre és az ideiében történő, kifogástalan javításra. A gép így hosz- szabb ideig vehet részt a termelésben, tehát nagyobb has-, not hajt a közösségnek, s munkáiéval többszörösen visszafizeti az árát. Nagycsepelyen még nincs műhely, de az öt traktor kisebb iavításait eddig is Francz Rezső végezte. Most még többet szeretne tudni, ezért jött Ádándra. A Kossuth Tsz szükségét érzi a szerelőknek, ezért Szalai Imre is itt tanul. Az ádándi termelőszövetkezet is kihasználta a kedvező lehetőséget: Majer Károlyt küldte ide, hogy tanulja meg a gépszerelést. — Tizenegy traktorunk, jól fölszerelt műhelyünk és két szerelőnk van. Az idén már minden talajmunkát saját gépeinkkel végeztünk, és ahol több traktor dolgozik, ott több a műhelymunka is. Eddig is sokat dolgoztam traktorral, de csak az iskolán ismertem meg igazán az utolsó csavarig. Megtanulom a hegesztést és más, a javításnál nélkülözhetetlen eljárást. Ha levizsgáztam, sokkal biztosabb kézzel nyúlcfc majd az alkatrészekhez, mint ed iig. Sirchmajer József kaposfői tsz-tag azt az Ígéretet kapta, mielőtt Ádándra jött, hogy mire hazamegy, elkészül a javítóműhely, és a fölszerelést is megveszik addigra. Munkájára nagyon számítanak odahaza. — Már érdeklődtek, hogy mikor vizsgázom, mert az egyik traktornak valami baja van, meg kelleje csinálni. Azt hiszem, nem leszek munka nélkül, és nem gyötör ma'd a tétlenség — mondja mosolyogva. Jután még nincs műhely, de azért ők is idejében gondoskodtak szakemberről: Kiss Árpádot küldték iskolára. — EGYRE TÖBB ŰJ GÉPET VÁSÁROLNAK A TSZEK — mondja a fiatalember; — És a gépekhez érteni kell. Nekünk mindössze három traktorunk van, azonban akad tennivaló a különböző munkagépeken is. Ügy érzem, hogy ez után az iskola után nem jövünk zavarba, ha valamilyen szerelési feladattal találjuk szemben magunkat. Íme, négy leendő szakember véleménye a választott szakmáról. Azok a somogyi tsz-ek, amelyek őket meg a többi hét hallgatót Ádándra küldték, gondoltak a gépesítés támasztotta követelményekre. Jó lenne, ha a február 1-én induló oktatási időszakra a mostaninál több tsz-tag jelentkezne. A szakemberek mindenképpen hasznára válnak a közösségnek. Hemesz Ferenc r Kitüntetés Száraz, de sokat sejtető hivatalos papírt kézbesített a postás Keresztes Imre gimnáziumi tanárnak. Izgatottan bontotta fel, sebtében rágyújtott egy cigarettára, és olvasta valahogy így: Felkérem, hogy ekkor és ekkor a kitüntetés átvételére jelenjen meg a KISZ Központi Bizottsága stb. stb. helyiségében Imre fiatal ember még, hirtelen forróság öntötte el a szívét, s tanakodott önmagával. Vajon miért? És mit kaphatnék én? ... Közismert szerénysége először nem is engedte sejteni az indítékot. Tomatanári tevékenységemért? Vagy talán az ifjúsági táborok vezetéséért? Igen... igen ... ez az utóbbi talán. Hisz jó néhány ték őket, és a bank útján ki- ; játszották a falut. A régi nép-J Szokások és emberek rajzkutatók szerint nótás- ajkú, táncos lábú nép a bei-zencei. Emlegetik még az emberek heves természetét. Azt, hogy gyakran ért végett véres verekedéssel az egyszerűt táncmulatság. ».4 késelések j mindennaposak. Ez a nép vad ♦ nagyon. Csak keszfyüs kézzel • lehet vele bánni...« Arról már nincs szó ezekben a föl- : jegyzésekben, hogy az ellenté- ’ tét itt is a herceg és a papok ; szították. Igénytelenségre és gőgre nevelték az embereket. A volt kisparasztok és a volt • nyolcholdasok között még ma is nagyon ritka a házasság. * Az öltözködésre csak a fehérnép adott sokat. A maguk szőtte ringó szoknvákat és a színes fokotokét még ma is sokan viselik. A házasságra, a lőnvválasztásra nagy gondot fordítanak. Még »^r-atban van« az egyik régi szokás. A > legény szülei egy idős asszonyt; küldenek háztűznézőbe a Iá— | nyos házhoz tejhozás ürügyén. ♦ Ott már tudják a jövevény cél-1 ját. Kedvesen fogadják, széket | tesznek elé, és a mestergeren- j dáig rendelkezésére áll a ház. | Az ilyen házasságok a néphitt szerint mindig jól sikerülnek De ma már változott az élet Alig akad néhány mesterge rendás ház. Az utóbbi másfél évtized sok újat hozott. Németh Sándor (Folytatjuk.) éve parancsnokoskodom minden nyáron a KISZ önkéntes ifjúsági táboraiban. De ha ezért kapnék jutalmat vagy kitüntetést? Ugyan, mit kaphatnék? Járkált le s föl a szobában, míg végre mentő ötlete támadt. Odaugrott a telefonhoz, és felhívta a megyei KISZ-bizottságot. ök már tudtak a dől" r 51. De csak ennyit mondtak: — Örülj fiú, és utazz Pestre miniszteri kézfogásra.. . Megérdemled. Imre utazott. Elegánsan felöltözött, mert ilyen helyen mégsem lehet akárhogy megjelenni. Terített asztal várta, szendvicsek sokasága, s ami még vele jár, jófajta italok. Először csak hárman voltak, s ö türelmetlenül leste az ajtót, hogy mikor jön a miniszter. Egy kicsit várni kellett, emlékezetében hát fölelevenedtek a tábori élmények. Látta a fiúkat a vizesárok mélyén, látta a tábortűznél és favágás közben, s viszagondolt arra is, hogy összesen hány kilométer hosszú vízlevezető árkot vághattak a fiúkkal. Aztán megkezdődött az ünnepség. Igaz, hogy a miniszter nem jött el, igaz, hogy őt nem szemelték ki jutalomosztásra. De a kitüntetés, az mégiscsak más, mégis nagyobb, felemelőbb. S most újabb gondok gyötrik. Át kell íratnia a névtáblát, a telefonkönyvet, a személyi igazolványt és talán az anyakönyvi kivonatot is, mert címe, funkciója megváltozott. Keresztes Imre gimnáziumi tornatanár és tá- borparcncsnok — ne nevessenek kérem, mert komoly dolog — a »Vízügy kiváló dolgozója« lett... 3. B. A fák növekedésének meggyorsítása A Lett Tudományos Akadémia Erdőgazdasági és Fakámiai Intézete kísérletekkel bebizonyította, hogy a luc- és jegenyefenyő magva kétszerte gyorsabban csírázik ki, ha előzetesen kobalt- és rézoldatban áztatják, s az ilyen oldattal permetezett facsemeték is j«W vai gyorsabban növelik tömeg ükök
