Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

Kedd, 1962. december 11. 5 SOMOGYI NÉPLAP A vastag deszkák közül elöcsillant a patak vize. A rés keskeny volt, a ló patá­ja nem szorulhatott bele, a ko­csikerék azonban nagyot döc- cent, valahányszor átgurult rajta. Ezen a hídon át hordták a szénát, a patak választotta el a szántóföldet a réttől. Ökrök, lovak és néhanapján a ven Kustos Flórián szamarai is az ütött-kopott hídon kocogtak át mindig jókedvűen, hiszen a ré­ten szakadásig falhatták a za­matos szénát. Alig százlépés­nyire az átkelőhelytől kristá­lyos vizű forrás fakadt, kita­posott gyalogút vezetett oda. A parasztok sosem vittek maguk­kal vizet, hanem ha kaszáim vagy petrencézni mentek, min­dig a forrásból töltötték meg korsójukat. Ki tudja, mióta csi­nálták így, annyi ózonban bi­zonyos, hogy az emberék a hi­dat is meg a forrást is meg­szokták, s az egyik érintésével sohasem kerülték el a másikat. Néhány évvel ezelőtt egy mérnök érkezett a faluba, s azonnal a rétnek vette útját. Karókat vitt magával és két ráérő gyereket. Nem telt bele egy hét, már széltében-hosszá- ban beszélték, hogy a mérnök nem másért, mint a réten kí­gyózó patak új medrének ki­jelölése végett jött a megye­székhelyről. — No hiszen, lesz is abból valami, hogy odább viszik az árkot — dörmögte bajuszába Kustos Flórián, a falu egy szál egyéni gazdája, aki inkább csa­csifogatával fuvarozott, sem­mint gazdálkodott. — De még ha az árkot viszik is, a hidat nem bírják, annyi szent! A viz még csak elfolyik, de a hid ott áU jól, ahol Van. A falu rövidesen napirendre tért az ügy fölött. Árokmetszők álltak munkába a réten, s a ki­jelölt szakaszon hamarosan két nyílegyenes agyagtöltés sár­gállott ki a fűből. A kocsik to­vábbra is a régi hídon át köz­lekedtek. Kustos Flórián büsz­kén hajtatta csacsi fogatát, s valahányszor megpillantotta a patakot és rajta a hidat, bol­dogan felsóhajtott. — Na, ugye, megmondtam! t1 giiszer úgy adódott, hogy késő délután indult sar­jáért a rétre. A szamarak már jól is­merték a járást, s amikor vé- gigporoszkáltak a hídon, egyi­kük éktelen lázasba kezdett. A vén fuvaros szive vágyott dob­bant. — Te is örülsz, ugye? Lám, még mindig a régi hídon A HÍD járunk. Ni csak! — kurjantott vidáman, és megállította az állatokat. Az ülésdeszkáról hosszan nézte a csillogó vizet, az apró fodrocskákat és a csa­pongó szitakötőket. A nap erő­sen közeledett már a nyugati dombok felé, és Kustos Flórián lovábbot vezényelt a nagy fülű állatoknak. Távolabb az új pa­tak töltése látszott, s messzi­ről észrevetette magát a sár­gásbarna, nyers akácfából ös­szeácsolt új híd is. Magas kor­láttal karcsún ívelt át a vatak fölött. De Kustos bácsi éppen hogy csak oda pillantott, már el is kapta tekintetét a friss építményről. Az alkonv ködös szürkesége terveszkedett szét a réten, mi­re a kocsin a harmadik sor szarvalása is be volt felezve, és a csacsik indulhattak haza­felé. Az öreg kénvelmesen el­helyezkedett a széna tételén, és ostorával az ágaskodó fülekre •pattintott. Amikor a kocsi a régi hídhoz ért, a szamarak megálltak. — Tovább, azt a nemjólát! Mi a fene lelt benneteket, hé?! Gyi- te! — Szaporán suhogott az ostor, de a két nagufülű csak nem. indult neki a hídnak. Kvstos Flórián leereszkedett a nyomórild végén a szőrit óköte­leken, és előresietett a hidra, hogy megnézze: mitől álltak meg a buta állatok. Amint a hídhoz ért, csaknem felkiáltott megdöbbenésében: a patak medrében nem volt víz. — Biztosan átirányították a vizet a másik árokba, de a híd. még itt van — dvnnyoata az örea kiengesztelödve. És ma­gabiztosan dobbantott egstet a deszkákon. Nem vette észre, hogy éppen egy keskeny rés fö­lött átl, s amint a csizma sar­ka a deszkához csapódott, halk reccsenés kíséretében belecsú­szott a lába a deszkák közé. Feljajdvlt az öreg, mert ke­gyetlen fájdalmat érzett, a deszkák erősen szorították. Próbálkozott, hogy kikecme­regjen, azonban sehogy sem sikerült: Segítséget se várha­tott, hiszen már mindenki ha­zament a mezőről. A csacsik pedig csöndesen, néma rész­véttel szemlélték gazdájuk te­hetetlen vergődését. Kustos Flórián kétségbeesve pillantott szét, de egy árva lel­ket sem látott sehol. Lábáról leesett*a csizma nagyot toty- tyanva az iszapban. Tekintse meg a rádió, televízió, villamossági áruk kiAllítAsAt a kaposvári szakszervezeti székház földszinti termében dec. 11—14-ig. Televízió műszaki ismertetése, kezelési tanácsadás. Megnyitás. Jeeexnber 11-én 15 órakor. Nyitva 10—19 óráig. — A keserves mindenit a világnak! — dohogta magate- hetetlenül. — Hogy nem jön erre egyetlen emberfia sem. Csak ne volnék ilyen vén, már rég a lábamon állnék... — De hiába volt minden erőlködése, a rés nem tágult, lába tovább­ra is a deszkák között szoron­gott, és az este egyre közele­dett ... IT gyszer csak hangokra ■*"* lett figyelmes a patak partján elterülő rekettyés fe­löl. A régi töltés mentén hú­zódó bozótosból férfibeszéd hallatszott. Ketten jöttek, s amint közeledtek, a fuvaros tisztán kivehette szavaikat: — Nézd csak, a vén Kustos szeretne még egyszer átmenni a r 'gi hídon. De mi a csudá­nak állt meg? Ugyan, nagyot néz majd, ha fölszed'b"'k a hi­dat — mondta az egyik. — Tán még meg is siratja — így a másik. Elakadt szavuk a csodálko­zástól, amikor közelebb érve megpillantották az öreget. — No, mit bámulnak, húz­zanak ki innen, mert már nem érzem a lábamat. — Tán a deszkákat akarta kipróbálni, hogy .elbirják-e még a rakományt? — kérdez­te a fiatalabbik nevetős arcú férfi.-* Ügy van az, fiam, ahogyan mondja. Megpróbáltam, aztán így jártam. A két ember gyorsan fölfe- szitette a deszkát, hogy a vén szamaras kihúzhassa lábát a kelepcéből. Kustos Flórián re­megő inakkal egyenesedett föl, aztán leereszkedett a parton a csizmájáért. A sáros lábbelit fúcsomóval dörzsölgette, majd a forráshoz bicegett, hogy le­mossa. Közben a két ember bontotta a hidat... A csacsik bárgyú közömbös­séggel nézték, hogyan tűnik el a palló meg az időmarta kar­fa a hídról. Gazdájuk is ott állt egy ideig, s a patak üres medrét meg a parton felhal­mozódó gerendákat, deszkákat nézte. Arra gondolt, hogy miért is ragaszkodott ő annyira eh­hez a hídhoz. Talán azért, mert hatvan évvel ezelőtt az apja is ezen át hordta a szénát. Az ö szemében a híd elválasztha­tatlan tartozéka volt a rétnek csakúgy, mint a girbegörbe pa­tak. Most a patakot egyenes­re szabták, és partjait új híd­dal kötötték össze. — fgy van ez rendjén. Hi­szen kivénült már ez a tákol­mány, lám, én is hogy meg­jártam rajta. Az új szebb is meg erősebb is — dörmögte maga elé. Háromezer kémény — Hű, mi lenne, ha ez a po­ros, füstös, szüle építmény ősz- szedőtne, amikor én bent va­gyok? Ez a sötétség elviselhe­tetlen, félelmetes. Bárcsak már kint volnék! De meg kell mutatnom, hogy nem vagyok gyáva! Igen, már mindössze egy-két méter lehet... majd felnyomom magam könyökkel, és lefelé már csak térddel, far­ral, sarokkal kapaszkodom. Ügy, ahogyan a mester mutat­ta ... Kaposszerdahelyi emlékét, élete első >*mászó«-kéményét a negyven évvel ezelőtti képet idézi Mike János, idén nyugdí­jazott kéményseprő. Egymás után elevenednek meg a tör­ténetek a háztartási «cilinder«- kéményekről, a -mászható« pékkéményekről. — Hány kéménynek volt a gazdája? — Kétezer-nyelcszáz—há­romezernek. Annyi tartozott a körzetembe. Havonta mind­egyikre egyszer került sor. — Nem bánta meg. hogy ilyen nehéz szakmát válasz­tott? — Dehogyis, kérem! Tudja, milyen érdekes, változatos fog­lalkozás az enyém? Meg szén is. Ismerek én minden ké­ményt, tudom előre, hegy me­lyik milyen. Finom és érzé­keny mindegyik. Nem lehet velük durván bánni. Igaz, ne­héz a sok járás, lépcsőzés, de megéri. Aki szívügyének tekin­ti, annak nagyon szép ez a mesterség. — Melyik fajta kéményt sze­reti a legkevésbé? — Mindegyiknek megvan a maga jó és rossz oldala. De azért talán a -mászó—kémé­nyeket és a kazánokat. — Az utóbbit például miért nem szereti? — A gyári kazánokat mindig közösen, öten-hatan csináljuk. Azért nem szeretjük, mert sok­szor hetven-nyolcvan fokos meleg kazánban kell dolgoz­nunk. A kazánok, füstcsatornái szűkek, hosszúságuk sokszor a negyven métert is eléri. Ilyen­kor -nincs mese«, hogy forró, hiszen üzembe kell helyezni, mert különben leáll a terme­lés. — Milyen kéményeket sze­ret? — Az emeletes házakét, ahol csak végig kell menni a ház­tetőn, s -golyózunk«. — S milyen érzés most, negyven év után elszakadni tőlük? — Bizony nem könnyű bele­törődni. Még ma is sokszor kérnek az emberek, hogy se­segítsek nekik sürgősen. Ilyen­kor barátilag elmegyek. A múltkor egy kétgyermekes csa­ládapa szaladt hozzám kétség­beesve. Hát csak nem hagy­hattam, hogy a kicsinyek fáz­zanak? Aztán meg olyan jó tudni, hogy engem mindenki ismer és szeret. Az egyik is­kolában, amikor ott jártam, a tanító néni azt mondta az egvik rosszalkodó gyereknek: -Majd elvisz a kéményseprő.« Erre a kisfiú azt válaszolta, hogv -Mike báo'i jó ember, ő nem bánt minket«. — Miért kérte a nyugdíjazá­sát? — Az orvos azt mondta, hogy gvenge a szívem. Az utóbbi időben sokszor szédültem, s két baleset is ért. Hát ezért. — Mivel tölti napjait, mit szeretne csinálni ezután? — Többet vagyok a család­dal, segítek az asszonynak, ol­vasgatok, persze pihenek is. Kecel-he^yen van egy kis sző­lőnk. gyümölcsösünk, ott is mindig akad tennivaló. Mike János mögött 59 év áll. hosszú évtizedek lelkiis­meretes munkája. Még szokat­lan neki a pihenés, és hiányoz­nak a kémények. De az embe­rek, az ismerősök, a barátok, a gyerekek ma is szeretettel kö­szöntik: -Jó egészséget, Mike bácsi!« Benkő Judit n I; Új.. M eg fogta a szamarak kan- társziját, és az új hid felé for­dította őket. Nem mászott fel a széna tetejére, a kocsi mel­lett baktatott. Türelmetlenül rángatta a gyeplőt, ostorával szaporán biztatta az állatokat Sietett, hogy mielőbb elhagy­ja bajba jutásának színhelyét, ét elérje az új hidat Titkon annak örült, hogy az egyre sű­rűsödő sötétben senki más nem veszi észre, hogy nem a régi hid felől kanyarodott rá az országúira... Hemes* Ferenc Zárt tenyészetekbe tömörítik a termelőszövetkezetek sertésállományát A Földművelésügyi Minisz­térium utasítást adott ki, amely kimondja, hogy a ter­melőszövetkezetek 1963. ja­nuár 1-től kezdve csak a Te­nyészállatforgalmi Gazdasági iroda közvetítésével vásárol­hatnak sertést, s csak azok a szövetkezetek kaphatnak hi­telt a vásárlásra, amelyeknek állománya feltétlenül kiegészí­tésre szorul, vagy ahol teljes állománycserével új törzset kell kialakítani. Ehhez azon­ban minden esetben a megyei főállattenyésztő és a főállator­vos engedélye szükséges. Az utasítás célja az, hogy megszüntessék a termelőszö­vetkezetek egyéni vásárlási ak­cióit s így a fertőző betegségek behurcolását. továbbá hogy a közös gazdaságok mindenütt alakítsák ki a zárt sertéstenyé­szeteket: maguk gondoskodja­nak sertésállományuk utánpót­lásáról. A Földművelésügyi Minisz­térium Állattenyésztési Főosz­tályán tájékoztatásul közölték, hogy az állami sertéstenyésztő vállalatok és az állami gazda­ságok tapasztalatai szerint a zárt tenyészetek kialakítása ré­vén legalább 15—20 százalék­kal kevesebb kocát kell tarta­niuk a szövetkezeteknek az ál­lomány pótlására, azonkívül 8—10 százalékkal csökken a malacok, süldők elhullási ará­nya is. Hozzávetőleges számí­tások szerint egy-egy nagyobb sertéstenyésztő termelőszövet­kezet évente 180 000—200 000 forinttal növelheti jövedelmét a zárt tenyészetek kialakításá­val, illetve a tartási és nevelési költségek, a malac- és süldőel­hullások csökkentésével. (MTI) „Bársony“-vasút A Szovjetunió déli részén megkezdődött az ország első -bársony«-vasútvonalának épí­tése. Az új vasútvonalon a szo­kásos 12,5 méteres sínek he­lyett gigantikus, 800 méter hosszú hegesztett síneket fek­tetnek le. Az újítás célja nyil­vánvaló: lényegesen csökken­teni kilométerenként az illesz- tékek számát. A -bársony«-pálya tervezőit nemcsak az utasok kényelme vezette, hanem a vasúti tech­nika óvása is. Előzetes számí­tások szerint az ilyen pályá­kon a vi Hanymozdom yok és a j kocsik élettartama egyötödével ] megnövekszik. {] Somogy megyoi Ipar cikk-ki a kora olmi Vállaló (78726) AP&OWftDETE'fEtf APÁS-VETEL Tavaszi bükköny vetőmag eladó mázsás tételben. Petőfi Tsz, Po- tony. (3194) 250-es Jawa, 3000 km-t futott, al­katrészekkel, pótgumival sürgősen eladó. Nagy József, Csurgó, tele­fon 89. ___ *(4440) 3 db hízott sertés eladó. Kapos­vár, Déryné u. 4., Túli. (1291) 160 kg-os mangalica hízott ser­tés eladó. Kaposvár, Pázmány Pé­ter U. 51. (1293) Fiatal frissberjas tehén borjújá­val eladó. Kaposvár, Gorkij u. 80. ______________________________(1283) Szekrény, rekamié, székek el­adók. Kaposvár, Április 4. köz 2., TI. lépcsőház, Anker Alfonz. (1289) Trabant Combi, keveset futott, eladó. Érdeklődni: Csurgó, gyógy­szertár. (78719) 50 mázsa keserű csillagfürt el­adó. Csokonai Termelőszövetkezet, KisasszoncL (78714) Kifogástalan állapotban levő Wartburg családi okokból eladó. Kaposvár, Zrínyi el 27. (78716) Osztopánban kis családi ház be­költözhetően eladó. Érdeklődni: Szekeres János, Kaposvár, Ady Endre u. 18. (78718) Üj 80 basszusos tangóharmonika eladó. Kaposvár, Nyár u. 34., szom­bat délután 5 órától. (78723) Trabant Limousine eladó kitűnő állapotban. Pécs, Mátyás király u. 4. Mártoníalvi Péter. (80460) Villamosipari technikust keres fölvételre az Áramszolgáltató Vál- lalat kaposvári igazgatósága. EJ (78707) A Vései Egyesült Földművesszö- vetkezet igazgatósága a nemesdédi 2. sz. vegyesboltjába 1983. január 1-i belépésre boltvezetőt keres^ Je­lentkezés a földművesszövetkezet ig. elnökénél. Vése, Vöröshadse­reg u. 38/a. Fölvétel esetén úti­költséget téritünk. (3193) lSÄlGBJBIi' Kaposvár, Rózsa u. 47. számú ház elől 6-án este eltűnt egy ak­tatáska. Kérem a becsületes meg­találót, hogy jutalom ellenében ad­ja le a fenti elmen. (78729) Hozott anyagból, saját anyagból (kézi sodrásúból is) mindennemű divatos kötést, kötött holmi átsza­bását, javítását vállalom. Kocsis­áé, Kaposvár, Tanácsház u. 10., udvarban. (78688) FILM A Budapesti Filmstú­dióban befejezéshez közeledik az »Oldás és kötés« című új magyar film forgatása. A tör­ténet — Lengyel József irta — érteim ségiek- ről, orvosokról szól, s erkölcsi, etikai kérdé­seket boncolgat. A rí­met, amelyet J js Miklós rendez, a i-v** évi újdonságok k" számítják ma*d. A- »Oldás és kötés« a Budapesti Filmstúdió ötödik filmje az idén. Dubrovnik szűk ut­cáin, középkori épüle­tek tövében, sötét si­kátorokban, a kikötő­ben és a fejedelmi pa­lotában forgatják » * Tizián-akeió« tír* ’; goszláv bűnügy* met. Rendezője Novakovics, a * tókörwet Vlas-* donovies ,írtn. A1; * galmas történet *»■ nagy értékű Ti’ia kép elrablásáról szó’. Az Afrikában végbe­menő mély változások­ról szól Gualtfero Ja- oopetti »Afrika el­megy« című alkotása. A fiatal olasz rendező a gyarmatosítás alko­nyát, a népek öntudat­ra ébredését dolgozta fel alkotásában. »A macska szemüve­ge« címmel készít fil­met VoUeeh Jasnv csehszlovák rendező, ^elhasználja a balett és a némafilm eszkö- -rnif >«. hü«'” ae^ka emberi gyengéket. A ; a -i világot a szerelmet piros, a féltékenységet sárga, a hazugságot és a képmutatást lila színnel jelzi. Romi Schneider Lenconban filmezik Romy Schneider, a a népszerű német filmszinésznő első Íz­ben szerepel angol fil­men. »A győztesek« cí­mű film egyik főszeré­nél kapta meg. A fil­met Carl Foreman, a »Hid a Kwai-folyó fe­lett« szerzője rendezi. Először mutatkozik be mint filmrendező. Először forgat Euró­pában Frank Capra, a kitűnő amerikai ren­dező. A harminc éve filmező művész »Vá­ratlan örökség« című 1936-ban készült alko­tását a közelmúltban vetítették Kaposváron a Filmbarátok Köré­nek előadásán. Frank Capra a nemzetközi cirkusz varázslatos vi­lágát akarja feldolgoz­ni. A főszerepet John Wayne alakítja. Grace hercegnő filmje Monacóról Grace hercegnő film­szerepet vállalt, s ez­úttal — hollywoodi föl­lépési terveivel ellen­tétben — nem váltotta ki alattvalói ellenkezé­sét. »Egy nap Mona­cóban« címmel filmet készítenek a 665 éves hercegségről. A fil­men a monacói herceg­nő személyesen ismer­teti »birodalmát«. Az anyagi gondokkal küz­dő hercegség e film­mel a turistaforgalmat szeretné növelni. Szergej Obrazcov és Grek népszerű tudo­mányos filmet írt »A csodálatos mellettünk van« címmel. Az érde­kes alkotás az embert körülvevő tárgyakról, jelenségekről, gyerme­kekről, madarakról, vi­rágokról szól. Megta­nítja a nézőt a min­dennapi élet szépségé­nek megfigyelésére. * * * Romániában for­gat Henri Colpí, az »Ilyen hosszú tá­voliét« rendezője. Panait Istrati -Co­dine-' című regé­nyének filmváltoza­tát készíti. A ro­mán származású francia író műve egy tizennégy éves kisfiú és egy hatal­mas erejű férfi ba­rátságáról szól.

Next

/
Thumbnails
Contents