Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-11 / 289. szám

Kedd, 1962. december 11.

5

SOMOGYI NÉPLAP

A vastag deszkák közül elöcsillant a patak vize. A rés keskeny volt, a ló patája nem szorulhatott bele, a kocsikerék azonban nagyot döc- cent, valahányszor átgurult rajta. Ezen a hídon át hordták a szénát, a patak választotta el a szántóföldet a réttől. Ökrök, lovak és néhanapján a ven Kustos Flórián szamarai is az ütött-kopott hídon kocogtak át mindig jókedvűen, hiszen a réten szakadásig falhatták a zamatos szénát. Alig százlépésnyire az átkelőhelytől kristályos vizű forrás fakadt, kitaposott gyalogút vezetett oda. A parasztok sosem vittek magukkal vizet, hanem ha kaszáim vagy petrencézni mentek, mindig a forrásból töltötték meg korsójukat. Ki tudja, mióta csinálták így, annyi ózonban bizonyos, hogy az emberék a hidat is meg a forrást is megszokták, s az egyik érintésével sohasem kerülték el a másikat.

Néhány évvel ezelőtt egy mérnök érkezett a faluba, s azonnal a rétnek vette útját. Karókat vitt magával és két ráérő gyereket. Nem telt bele egy hét, már széltében-hosszá- ban beszélték, hogy a mérnök nem másért, mint a réten kígyózó patak új medrének kijelölése végett jött a megyeszékhelyről.

— No hiszen, lesz is abból valami, hogy odább viszik az árkot — dörmögte bajuszába Kustos Flórián, a falu egy szál egyéni gazdája, aki inkább csacsifogatával fuvarozott, semmint gazdálkodott. — De még ha az árkot viszik is, a hidat nem bírják, annyi szent! A viz még csak elfolyik, de a hid ott áU jól, ahol Van.

A falu rövidesen napirendre tért az ügy fölött. Árokmetszők álltak munkába a réten, s a kijelölt szakaszon hamarosan két nyílegyenes agyagtöltés sárgállott ki a fűből. A kocsik továbbra is a régi hídon át közlekedtek. Kustos Flórián büszkén hajtatta csacsi fogatát, s valahányszor megpillantotta a patakot és rajta a hidat, boldogan felsóhajtott. — Na, ugye, megmondtam!

t1 giiszer úgy adódott, hogy késő délután indult sarjáért a rétre.

A szamarak már jól ismerték a járást, s amikor vé- gigporoszkáltak a hídon, egyikük éktelen lázasba kezdett. A vén fuvaros szive vágyott dobbant. — Te is örülsz, ugye? Lám, még mindig a régi hídon

A HÍD

járunk. Ni csak! — kurjantott vidáman, és megállította az állatokat. Az ülésdeszkáról hosszan nézte a csillogó vizet, az apró fodrocskákat és a csapongó szitakötőket. A nap erősen közeledett már a nyugati dombok felé, és Kustos Flórián lovábbot vezényelt a nagy fülű állatoknak. Távolabb az új patak töltése látszott, s messziről észrevetette magát a sárgásbarna, nyers akácfából összeácsolt új híd is. Magas korláttal karcsún ívelt át a vatak fölött. De Kustos bácsi éppen hogy csak oda pillantott, már el is kapta tekintetét a friss építményről.

Az alkonv ködös szürkesége terveszkedett szét a réten, mire a kocsin a harmadik sor szarvalása is be volt felezve, és a csacsik indulhattak hazafelé. Az öreg kénvelmesen elhelyezkedett a széna tételén, és ostorával az ágaskodó fülekre •pattintott. Amikor a kocsi a régi hídhoz ért, a szamarak megálltak.

— Tovább, azt a nemjólát!

Mi a fene lelt benneteket, hé?! Gyi- te! — Szaporán suhogott az ostor, de a két nagufülű csak nem. indult neki a hídnak. Kvstos Flórián leereszkedett a nyomórild végén a szőrit óköteleken, és előresietett a hidra, hogy megnézze: mitől álltak meg a buta állatok. Amint a hídhoz ért, csaknem felkiáltott megdöbbenésében: a patak

medrében nem volt víz.

— Biztosan átirányították a vizet a másik árokba, de a híd. még itt van — dvnnyoata az örea kiengesztelödve. És magabiztosan dobbantott egstet a deszkákon. Nem vette észre, hogy éppen egy keskeny rés fölött átl, s amint a csizma sarka a deszkához csapódott, halk reccsenés kíséretében belecsúszott a lába a deszkák közé. Feljajdvlt az öreg, mert kegyetlen fájdalmat érzett, a deszkák erősen szorították. Próbálkozott, hogy kikecmeregjen, azonban sehogy sem sikerült: Segítséget se várhatott, hiszen már mindenki hazament a mezőről. A csacsik pedig csöndesen, néma részvéttel szemlélték gazdájuk tehetetlen vergődését.

Kustos Flórián kétségbeesve pillantott szét, de egy árva lelket sem látott sehol. Lábáról leesett*a csizma nagyot toty- tyanva az iszapban.

Tekintse meg

a rádió, televízió, villamossági áruk

kiAllítAsAt

a kaposvári szakszervezeti székház földszinti termében dec. 11—14-ig.

Televízió műszaki ismertetése, kezelési tanácsadás.

Megnyitás. Jeeexnber 11-én 15 órakor. Nyitva 10—19 óráig.

— A keserves mindenit a

világnak! — dohogta magate- hetetlenül. — Hogy nem jön erre egyetlen emberfia sem. Csak ne volnék ilyen vén, már rég a lábamon állnék... — De hiába volt minden erőlködése, a rés nem tágult, lába továbbra is a deszkák között szorongott, és az este egyre közeledett ...

IT gyszer csak hangokra

■*"* lett figyelmes a patak partján elterülő rekettyés felöl. A régi töltés mentén húzódó bozótosból férfibeszéd hallatszott. Ketten jöttek, s amint közeledtek, a fuvaros tisztán kivehette szavaikat:

— Nézd csak, a vén Kustos szeretne még egyszer átmenni a r 'gi hídon. De mi a csudának állt meg? Ugyan, nagyot néz majd, ha fölszed'b"'k a hidat — mondta az egyik.

— Tán még meg is siratja — így a másik.

Elakadt szavuk a csodálkozástól, amikor közelebb érve megpillantották az öreget.

— No, mit bámulnak, húzzanak ki innen, mert már nem érzem a lábamat.

— Tán a deszkákat akarta kipróbálni, hogy .elbirják-e még a rakományt? — kérdezte a fiatalabbik nevetős arcú férfi.-* Ügy van az, fiam, ahogyan mondja. Megpróbáltam, aztán így jártam.

A két ember gyorsan fölfe- szitette a deszkát, hogy a vén szamaras kihúzhassa lábát a kelepcéből. Kustos Flórián remegő inakkal egyenesedett föl, aztán leereszkedett a parton a csizmájáért. A sáros lábbelit fúcsomóval dörzsölgette, majd a forráshoz bicegett, hogy lemossa. Közben a két ember bontotta a hidat...

A csacsik bárgyú közömbösséggel nézték, hogyan tűnik el a palló meg az időmarta karfa a hídról. Gazdájuk is ott állt egy ideig, s a patak üres medrét meg a parton felhalmozódó gerendákat, deszkákat nézte. Arra gondolt, hogy miért is ragaszkodott ő annyira ehhez a hídhoz. Talán azért, mert hatvan évvel ezelőtt az apja is ezen át hordta a szénát. Az ö szemében a híd elválaszthatatlan tartozéka volt a rétnek csakúgy, mint a girbegörbe patak. Most a patakot egyenesre szabták, és partjait új híddal kötötték össze.

— fgy van ez rendjén. Hiszen kivénült már ez a tákolmány, lám, én is hogy megjártam rajta. Az új szebb is meg erősebb is — dörmögte maga elé.

Háromezer kémény

— Hű, mi lenne, ha ez a poros, füstös, szüle építmény ősz- szedőtne, amikor én bent vagyok? Ez a sötétség elviselhetetlen, félelmetes. Bárcsak már kint volnék! De meg kell mutatnom, hogy nem vagyok gyáva! Igen, már mindössze egy-két méter lehet... majd felnyomom magam könyökkel, és lefelé már csak térddel, farral, sarokkal kapaszkodom. Ügy, ahogyan a mester mutatta ...

Kaposszerdahelyi emlékét, élete első >*mászó«-kéményét a negyven évvel ezelőtti képet idézi Mike János, idén nyugdíjazott kéményseprő. Egymás után elevenednek meg a történetek a háztartási «cilinder«- kéményekről, a -mászható« pékkéményekről.

— Hány kéménynek volt a gazdája?

— Kétezer-nyelcszáz—háromezernek. Annyi tartozott a körzetembe. Havonta mindegyikre egyszer került sor.

— Nem bánta meg. hogy ilyen nehéz szakmát választott?

— Dehogyis, kérem! Tudja, milyen érdekes, változatos foglalkozás az enyém? Meg szén is. Ismerek én minden kéményt, tudom előre, hegy melyik milyen. Finom és érzékeny mindegyik. Nem lehet velük durván bánni. Igaz, nehéz a sok járás, lépcsőzés, de megéri. Aki szívügyének tekinti, annak nagyon szép ez a mesterség.

— Melyik fajta kéményt szereti a legkevésbé?

— Mindegyiknek megvan a maga jó és rossz oldala. De azért talán a -mászó—kéményeket és a kazánokat.

— Az utóbbit például miért nem szereti?

— A gyári kazánokat mindig közösen, öten-hatan csináljuk. Azért nem szeretjük, mert sokszor hetven-nyolcvan fokos meleg kazánban kell dolgoznunk. A kazánok, füstcsatornái szűkek, hosszúságuk sokszor a negyven métert is eléri. Ilyenkor -nincs mese«, hogy forró, hiszen üzembe kell helyezni, mert különben leáll a termelés.

— Milyen kéményeket szeret?

— Az emeletes házakét, ahol csak végig kell menni a háztetőn, s -golyózunk«.

— S milyen érzés most, negyven év után elszakadni tőlük?

— Bizony nem könnyű beletörődni. Még ma is sokszor kérnek az emberek, hogy sesegítsek nekik sürgősen. Ilyenkor barátilag elmegyek. A múltkor egy kétgyermekes családapa szaladt hozzám kétségbeesve. Hát csak nem hagyhattam, hogy a kicsinyek fázzanak? Aztán meg olyan jó tudni, hogy engem mindenki ismer és szeret. Az egyik iskolában, amikor ott jártam, a tanító néni azt mondta az egvik rosszalkodó gyereknek: -Majd elvisz a kéményseprő.« Erre a kisfiú azt válaszolta, hogv -Mike báo'i jó ember, ő nem bánt minket«.

— Miért kérte a nyugdíjazását?

— Az orvos azt mondta, hogy gvenge a szívem. Az utóbbi időben sokszor szédültem, s két baleset is ért. Hát ezért.

— Mivel tölti napjait, mit szeretne csinálni ezután?

— Többet vagyok a családdal, segítek az asszonynak, olvasgatok, persze pihenek is. Kecel-he^yen van egy kis szőlőnk. gyümölcsösünk, ott is mindig akad tennivaló.

Mike János mögött 59 év áll. hosszú évtizedek lelkiismeretes munkája. Még szokatlan neki a pihenés, és hiányoznak a kémények. De az emberek, az ismerősök, a barátok, a gyerekek ma is szeretettel köszöntik: -Jó egészséget, Mike bácsi!«

Benkő Judit

n I;

Új..

M

eg fogta a szamarak kan- társziját, és az új hid felé fordította őket. Nem mászott fel a széna tetejére, a kocsi mellett baktatott. Türelmetlenül rángatta a gyeplőt, ostorával szaporán biztatta az állatokat Sietett, hogy mielőbb elhagyja bajba jutásának színhelyét, ét elérje az új hidat Titkon annak örült, hogy az egyre sűrűsödő sötétben senki más nem veszi észre, hogy nem a régi hid felől kanyarodott rá az országúira...

Hemes* Ferenc

Zárt tenyészetekbe tömörítik a termelőszövetkezetek sertésállományát

A Földművelésügyi Minisztérium utasítást adott ki, amely kimondja, hogy a termelőszövetkezetek 1963. január 1-től kezdve csak a Tenyészállatforgalmi Gazdasági iroda közvetítésével vásárolhatnak sertést, s csak azok a szövetkezetek kaphatnak hitelt a vásárlásra, amelyeknek állománya feltétlenül kiegészítésre szorul, vagy ahol teljes állománycserével új törzset kell kialakítani. Ehhez azonban minden esetben a megyei főállattenyésztő és a főállatorvos engedélye szükséges.

Az utasítás célja az, hogy megszüntessék a termelőszövetkezetek egyéni vásárlási akcióit s így a fertőző betegségek behurcolását. továbbá hogy a közös gazdaságok mindenütt alakítsák ki a zárt sertéstenyészeteket: maguk gondoskodjanak sertésállományuk utánpótlásáról.

A Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési Főosztályán tájékoztatásul közölték, hogy az állami sertéstenyésztő vállalatok és az állami gazdaságok tapasztalatai szerint a zárt tenyészetek kialakítása révén legalább 15—20 százalékkal kevesebb kocát kell tartaniuk a szövetkezeteknek az állomány pótlására, azonkívül 8—10 százalékkal csökken a malacok, süldők elhullási aránya is. Hozzávetőleges számítások szerint egy-egy nagyobb sertéstenyésztő termelőszövetkezet évente 180 000—200 000 forinttal növelheti jövedelmét a zárt tenyészetek kialakításával, illetve a tartási és nevelési költségek, a malac- és süldőelhullások csökkentésével. (MTI)

„Bársony“-vasút

A Szovjetunió déli részén megkezdődött az ország első -bársony«-vasútvonalának építése.

Az új vasútvonalon a szokásos 12,5 méteres sínek helyett gigantikus, 800 méter hosszú hegesztett síneket fektetnek le. Az újítás célja nyilvánvaló: lényegesen csökkenteni kilométerenként az illesz- tékek számát.

A -bársony«-pálya tervezőit nemcsak az utasok kényelme vezette, hanem a vasúti technika óvása is. Előzetes számítások szerint az ilyen pályákon a vi Hanymozdom yok és a j kocsik élettartama egyötödével ] megnövekszik.

{]

Somogy megyoi Ipar cikk-ki a kora

olmi Vállaló

(78726)

AP&OWftDETE'fEtf

APÁS-VETEL

Tavaszi bükköny vetőmag eladó mázsás tételben. Petőfi Tsz, Po- tony. (3194)

250-es Jawa, 3000 km-t futott, alkatrészekkel, pótgumival sürgősen eladó. Nagy József, Csurgó, telefon 89.

___ *(4440)

3 db hízott sertés eladó. Kaposvár, Déryné u. 4., Túli. (1291)

160 kg-os mangalica hízott sertés eladó. Kaposvár, Pázmány Péter U. 51. (1293)

Fiatal frissberjas tehén borjújával eladó. Kaposvár, Gorkij u. 80. ______________________________(1283)

Szekrény, rekamié, székek eladók. Kaposvár, Április 4. köz 2., TI. lépcsőház, Anker Alfonz.

(1289)

Trabant Combi, keveset futott, eladó. Érdeklődni: Csurgó, gyógyszertár. (78719)

50 mázsa keserű csillagfürt eladó. Csokonai Termelőszövetkezet, KisasszoncL (78714)

Kifogástalan állapotban levő Wartburg családi okokból eladó. Kaposvár, Zrínyi el 27. (78716)

Osztopánban kis családi ház beköltözhetően eladó. Érdeklődni: Szekeres János, Kaposvár, Ady Endre u. 18. (78718)

Üj 80 basszusos tangóharmonika eladó. Kaposvár, Nyár u. 34., szombat délután 5 órától. (78723)

Trabant Limousine eladó kitűnő állapotban. Pécs, Mátyás király u. 4. Mártoníalvi Péter. (80460)

Villamosipari technikust keres fölvételre az Áramszolgáltató Vál- lalat kaposvári igazgatósága. EJ (78707)

A Vései Egyesült Földművesszö- vetkezet igazgatósága a nemesdédi 2. sz. vegyesboltjába 1983. január 1-i belépésre boltvezetőt keres^ Jelentkezés a földművesszövetkezet ig. elnökénél. Vése, Vöröshadsereg u. 38/a. Fölvétel esetén útiköltséget téritünk. (3193)

lSÄlGBJBIi'

Kaposvár, Rózsa u. 47. számú ház elől 6-án este eltűnt egy aktatáska. Kérem a becsületes megtalálót, hogy jutalom ellenében adja le a fenti elmen. (78729)

Hozott anyagból, saját anyagból (kézi sodrásúból is) mindennemű divatos kötést, kötött holmi átszabását, javítását vállalom. Kocsisáé, Kaposvár, Tanácsház u. 10., udvarban. (78688)

FILM

A Budapesti Filmstúdióban befejezéshez

közeledik az »Oldás és kötés« című új magyar film forgatása. A történet — Lengyel József irta — érteim ségiek- ről, orvosokról szól, s erkölcsi, etikai kérdéseket boncolgat. A rímet, amelyet J js Miklós rendez, a i-v** évi újdonságok k" számítják ma*d. A- »Oldás és kötés« a Budapesti Filmstúdió ötödik filmje az idén.

Dubrovnik szűk utcáin, középkori épületek tövében, sötét sikátorokban, a kikötőben és a fejedelmi palotában forgatják » * Tizián-akeió« tír* ’; goszláv bűnügy* met. Rendezője Novakovics, a * tókörwet Vlas-* donovies ,írtn. A1; *

galmas történet *»■ nagy értékű Ti’ia kép elrablásáról szó’.

Az Afrikában végbemenő mély változásokról szól Gualtfero Ja- oopetti »Afrika elmegy« című alkotása. A fiatal olasz rendező a gyarmatosítás alkonyát, a népek öntudatra ébredését dolgozta fel alkotásában.

»A macska szemüvege« címmel készít filmet VoUeeh Jasnv csehszlovák rendező, ^elhasználja a balett és a némafilm eszkö- -rnif >«. hü«'” ae^ka

emberi gyengéket. A

; a -i

világot a szerelmet piros, a féltékenységet sárga, a hazugságot és a képmutatást lila színnel jelzi.

Romi Schneider Lenconban filmezik

Romy Schneider, a a népszerű német filmszinésznő első Ízben szerepel angol filmen. »A győztesek« című film egyik főszerénél kapta meg. A filmet Carl Foreman, a »Hid a Kwai-folyó felett« szerzője rendezi. Először mutatkozik be mint filmrendező.

Először forgat Európában Frank Capra, a kitűnő amerikai rendező. A harminc éve filmező művész »Váratlan örökség« című 1936-ban készült alkotását a közelmúltban vetítették Kaposváron a Filmbarátok Körének előadásán. Frank Capra a nemzetközi cirkusz varázslatos világát akarja feldolgozni. A főszerepet John Wayne alakítja.

Grace hercegnő filmje Monacóról

Grace hercegnő filmszerepet vállalt, s ezúttal — hollywoodi föllépési terveivel ellentétben — nem váltotta ki alattvalói ellenkezését. »Egy nap Monacóban« címmel filmet készítenek a 665 éves hercegségről. A filmen a monacói hercegnő személyesen ismerteti »birodalmát«. Az anyagi gondokkal küzdő hercegség e filmmel a turistaforgalmat szeretné növelni.

Szergej Obrazcov és Grek népszerű tudományos filmet írt »A csodálatos mellettünk van« címmel. Az érdekes alkotás az embert körülvevő tárgyakról, jelenségekről, gyermekekről, madarakról, virágokról szól. Megtanítja a nézőt a mindennapi élet szépségének megfigyelésére.

* * *

Romániában forgat Henri Colpí, az »Ilyen hosszú távoliét« rendezője. Panait Istrati -Codine-' című regényének filmváltozatát készíti. A román származású francia író műve egy tizennégy éves kisfiú és egy hatalmas erejű férfi barátságáról szól.