Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-07 / 286. szám

Péntek, 1962. december 7. 3 SOMOGYI NÉPLAP 1945 januárjában történt... 'Xogyan kfvdiU a S&matjyoinmugye. el s o száma ? A munkásmozgalom kaposvári vezetői, kommunis- ták és szcc á demok aták ültek vagy álltak a Somogy megyei Nyomda szűk irodájában. A kommunisták közül György Antal, Győrfjy Gyula, Mike Imre és Mol­nár János, a szociáU’em kraták résziről Győr János, Pál György, Boór István és Vati István volt olt. Az amúgy is zsv.tolt szobában — hár m -zék fért el benne — még ot szorongtak a nyomdászok is, hisz őket is érdeklő problé­máról volt szó: lapot ke lene Kaposvárom megjelentetni. A kérést Molnár János elv árs így fogalmazta meg: — Tudjuk, hogy alig van papír, nincs mindig áram, a tü'dő is kevés — fordult a szedő' hoz, a fépme'te hez és berakólínyekhoz —, rrégs arra kérjük magukat, készít­sék ezentúl minden nap becsületesen a somogyiak szabad újságját, a Somoeyvármegyét. A papír előteremtése okozta a legnagyobb gondot. Alig pár ezer ív papír volt a raktárban. Utánpótlásra gon­dolni rém lehetett. Akad néhány tekercs rotációs p pír, azt kellene valahogy hasznosítani — morfondíroztak az idősebb nyomdászok. S kitaláltak valami egészen primitív, kúthen-emze ű s~erke etet. Erre hajtották fel a rotációs hengerről a papírt, és tizenöt húsz í énként elvagdosták, így sikerült két-három hétre való papírra szert tenni. S aztán Mike Imre szerkesztő meghozta az el"ő kéz­iratokat. Horváth Gézának adta át, akinek ujjai gyorsan jártak a szedőglp billentyűzetén, s csak úgy emlőitek a sorok Szita Lajos tö"delő asztalára. Szita elvtárs ezután összeállította, szafcnye’ven hetördelte a lapot. Alig két óra telt el a kézirat leadásától, s már húzhattam is le az első ke'elevonatot. ILY indrnnyian — szerkesztők, nyomdászok — körül- álltuk az első levonatot. Izgatottan olvastuk. A lapfej alá az volt nyomva, hogy az újság a Magyar Nemzeti Függ'tlemégi Front lapja. Az első oldalán nagy hetükkel közölte a lap, hogy az elsötétítés kezdete este 5 óra, vég<^ 6 óra 40 perc. A harctéri jelentésben ismertette, hogy Bu-' dapest közelében a Vörös Hadsereg tovább folytatta a harcot. Elfoglalta Angyalföldet, a rákosi vasútállomást, a Pálffy és Andrássy laktanyákat meg a Ganz-Danubia Gép­gyárat. A »Legújabb«-rovetban jelentette, hogy Budapest négyötöd ré zé a Vörös Hadsereg kezén van. Közölte, hogy Dombóvár és Kaposvár között megindul a vasúti közleke­dés. A hívők megtudhatták a laptól, hogy Kaposvár négy templomában mikor tartják az istentiszte’eteket. Még sokáig nézegettük volna az első kefelevonatot, de nem volt rá idő, sie’ni kellett, hogy a lap kora délután az utcára kerüljön. Mojzer István génmester alighogy kimond­ta, hogy lehet nyomni az újságot, beütött a lapmunkások egyik legnagyobb ellensége, az áramszünet Vártunk tíz­húsz percig, de csak nem lett áram. Közben kíváncsisko­dók jöttek be az utcáról a nyomdába, amikor megtudták, hogy ott újság késni! Idegesen kérdezgettük a villanyte­lepet: mikor lesz áram. Nem tudták ők sem. Benézett a nyomdába 7aharov elvtárs is, a szovjet katonaság várospa­rancsnoka. ö is látni szerette volna az újságot. Mivel meg mindig rém volt villany, a munkások egymástáltva kéz­zel hajtották a nyomógép másfél méter átmérőjű kereket, így percenként három négy lap készült. Az első példányo­kat hamar elkapkodták azok. akik a nyomdában várakoz­tak a lapra. S kiálltak a kapu elé olvasni. Ezt észrevették a járókelők, s hamarosan ötven-hatvan ember tódult az udvarra a lapot követelve. Három érán át hajtották kéz­zel a nagy kereket a nyomdászok, mire mindenkinek ju­tott az üisáefoó! t1 áradtok, csaphattak, csupa olajosak voltak, mire 1 végeztek. Izzadságtól fénylett a homlokuk. Szov­jet katona-nyomdászok — akik a mellettünk levő helyi­ségben dolgoztak — szalonnával és kenyérrel kínálták őket. Szívesen fogadták a vendéglátást. Most má" nyugod­tan to’at-zhattak. A lap e’készült. Famai László a neonácik ugyanis úgy vélik, hogy az Osztrák Köztársaság túlságosan demokratikus, s Habsburg Ottó révén lehetőség nyílna egy »keményebb re­zsim« létrehozására. Habsburg Ottónak, aki kül­sőre jócskán kopaszodó, öt­ven év körüli bankhivatalnok benyomását kelti, már régen azt a szerepet szánják, hogy a »kemény kéz« képviselője le­gyen. Elsőnek az Amerikai Egyesült Államokban terveztek ilyesmit Ottóval még a máso­dik világháború alatt. Az volt az elképzelésük, hogy a Szov­jetunió ellen a második világ­háború után létrehozzák Euró­pában az antikommunista ka­tolikus országok erős övezetét, s ebben várt nagy szerep Ot­tóra mint Ausztria császárára és Magyarország királyára. Spelmann New York-i bíboros, amikor 1943-ban Rómában föl­kereste a pápát, előadta XII. Piusnak ezt a tervet, s az a pá­pa tetszésével találkozott. Amikor később Churchill ke­reste föl a pápát, Anglia akko­ri miniszterelnöke ugyancsak jónak tartotta a tervet. Mivel azonban a második világhábo­rú után a helyzet másképpen alakult, mint a nyugati hatal­mak tervezték, nem állhatták nyíltan Ottó trónkövetelése mellé. A Habsburg család fe­jének olyan szövetségeseket kellett keresnie, akik — a nyugati hatalmak jóindulatú elnézése és tétlensége mellett — hajlandók őt támogatni. A „királyfi“ francia egyenruhában így jött létre Habsburg Ottó illegális látogatása 1945 nya­rán Ausztriában. A francia hadsereg egyenruhájába öltö­zött »királyfi« Voralberg és Ti­rol tartományokat kereste föl, amelyek akkor francia meg­szállás alatt álltak. A hadi­helyzet úgy alakult, hogy ezen a vidéken rekedt a legtöbb volt náci, köztük sok tízezer magyarországi nyilas és hor­thysta katonatiszt. Jelenleg is Ausztriának ez a vidéke a központja az osztrák neonácik szervezkedésének éppúgy, mint a különböző ausztriai magyar emigránsmozgalmaknak. Habs­burg Ottónak már 1945-ben si­került szövetséget kötnie ezek­kel a születőben levő szerveze­tekkel, majd később két fivére, Károly Lajos és Rudolf »fő­hercegek« — ugyancsak fran­cia egyenruhában — szintén el­látogattak erre a vidékre. Habsburg Ottó maga a Német­ország amerikai, angol és fran­cia övezetében levő menekiilt- táborokait iárta, s ott toborzó munkát veszett a fasiszta ma­gvar katonatisztek körében. Esztendőkig tartottak az elő­készületek, de amíg nem jött ’étre az osztrák állemszerző- AA<i OHÓ 7T'ié’cf kfcéT^+et sem frpb a A 7 \ rrv^rrVio­+i&~,o,V.ryp 3-7rvn'Kc»Ti vpntt látott munkához. Mindenek­„Talán ezt ajánlanám... // Ajándéknézésen a kaposvári boltokban Tízezer szövetkezeti gazda pihen az ország legszebb üdiílőheiyein A termelőszövetkezeti dol­gozók számára létesített kü­lönleges biztosítási rendszer országszerte igen népszerű. Jelenleg már 350 000 tagja van a biztosítási és önsegé­lyező csoportnak. A megyei intéző bizottságok a biztosítá­si szolgáltatáson kívül a be­folyt díjak nagy részét min­den évben üdültetésre, or­szágjáró társasutazásokra for­dítják. A mostani téli idény­ben például 10 000 falusi dol­gozó veszi igénybe ezt a lehe­tőséget. Hévíz, Párád, Har- kányfürdő, Miskolc-Tapolca üdülőinek nagy részét a pi­henőidejüket töltő szövetkeze­ti gazdák foglalták e! Sok üdülőt a fővárosi Szabadság­hegyre utalnak be. Az Állami Biztosító emellett igen sok, több napos országjáró kirán­dulást i" szervez díjtalanul az önsegélyező csoport tagjainak. (MTI) / (Tudósítónktól.) Pár nap választ el bennün­ket a karácsonyi csúcsforga­lomtól. Ebben az időszakban vizsgázik állami és szövetke­zeti kereskedelmünk. Van-e elég ajándéknak való? — ez a vizsgakérdés. A feleletet megkaptuk azon a körsétán­kon, melyet a kaposvári üzle­tekben tettünk. — Mit ajánlanak a vevők­nek? — ezt kérdeztük minden boltvezetőtől. A feleletek így hangzottak: — Nagyon sok új könyv között válogathatnak a vevők — mondta Kiss László, a Jó­zsef Attila Könyvesbolt veze­tője. Igen szép kivitelben, több száz képpel illusztrálva meg­jelent Magyarország történe­tének képeskönyve. Most kap­tuk meg Az emberi test má­sodik kiadását ' és Miroslav Zikmund, Jiri Hanzelka For­dított félhold c. útleírását. Ti- zerikétféle Jókai-, nyolcféle Verne- és Pöttyös-sorozat bő­víti készletünket. Fiatalasszo­nyoknak kedves ajándék Vil­ma néni legújabb szakács- könyve. — Játékkombinát, kis mo­sógép, szerszámkészlet, magyar közlekedési játék, * keringő baba — ezek a legkedveltebb aján­déktárgyaink — mondja Fe­jes István, a játékbolt vezető­je. A játékkombinátban több­féle társasjátékot talál a gyer­mek. (Dominó, sakk, kettős malom, dáma, lottó és Ne mér­gelődj, emberke.) Felnőtteknek a kínai töltőtollat ajánlom, 4—10 éves fiúknak pedig az NDK-ból érkezett, elemmel működő, láncmeghajtású, igen ötletes földgyalut. Az üveg- és porcelánbolt ve­zetője a Gorka-kerámiát és a herendi porcelán figurá­kat ajánlja. 5—6 féle eosin dísz­tárgy, igen szép cseh boros-, vizes- és likőröskészlet ragyog a polcokon. Az NDK-ból pré­selt üvegtálca érkezett. Nem drága, de szép ajándék. Az illatszerboltban is nagy a választék. Német díszdoboz, cseh manikűrkészlet, magyar női és férfineszesszer, fran­cia körömlakk, púder és rúzs, kínai Öngyújtó — hogy csak a jelentősebbeket említsük. — Alijuk a vevők rohamát — feleli Szabó Vilmos, a di- vatáruboltban. — Hogy mit ajánlok a vevőknek? A száz- húszféle nyakkendőből min­denki megtalálja az ízlésének to emelteiéiőbbet; a harminc­Iféle férfipulóver és a hazai áruk mellett sokfajta külföltji áru is gazdagítja a választé­kot. Itt van pl. az NDK-ból ér­kezett kitűnő minőségű, szép bőrönd és a vietnami jé- geralsó. A hanglemezbolt vezetője karácsonyi és újévi képes hanglemezt mutat. (Strauss: Terei ere pol­ka, Händel: Largo a »Xerxes« c. operából.) Pataki Istvánná, az óra- és. ékszerbolt vezetője nagy m n- kában van. Nagy a forgalom itt is.­— A sok értékes ajándék- tárgy közül elsősorban a kínai vázákat, bonbo- niereket és díszdobozokat ajánlom — mondja. — A ma­gyar gyártmányú ezüst le Ica, a lengyel púderkompakt és az ezüsttalpas kristályváza is cél­szerű ajándék.» Tizenötféle svájci karóra és sok szovjet női és férfióra gazdagítja a választékot. Kovács Ferenc, a nagyáru­ház boltvezető-helyettese a francia bársonyra hívja fel a figyelmet. A szür­ke, drapp, fekete, türkizkék, piros, búzakék és ciklámen­színű bársony igen jól mutat majd a karácsonyfa alatt. Kedves meglepetés a karácso­nyi díszdobozba csomagolt nylonharisnya. * • * Bő választékú, nagy árukész­letet találtunk minden üzlet­ben. Válogathatnak a vásárlók kedvükre. Az istvándi községi szeszfőzdében naponta 60 liter pá­linkát készítenek. A főzde 150 százalékra teljesítette a tervét eddig. Képünkön: Kosa Istvánné, a szeszfőzde vezetője kiméri a pálinkát Gele Jánosnénak. előtt fölkereste XII. Piust, s az biztosította őt a Vatikán to­vábbi támogatásáróL Aztán ta- pogatódzm kezdett Ausztriá­ban, azonban azt tapasztalta, hogy a közvélemény nagy ré­sze hallani sem akar róla, s az osztrák kormánynak is szá­molnia kellett a tömegek aka­ratává! Annyit sikerült elér­nie, hogy az osztrák kormány a még 1919-ben kisajátított csa­ládi vagyon egy részéért kár­térítést adott neki, de a haza­térési kísérletek sorra csődöt mondtak. Legutolsó pedig Ot­tó már arra is hajlandó volt, hogy nyilatkozatban mondion le »trónigiényéről«, és mint egyszerű egyetemi tanár tér­jen vissza abba az országba, amelynek négy esztendős korá­ban, 1916-ban a trónörököse volt... Akik szívesen látnák Ottót Ausztriában Az egyre jobban mozgolódó osztrák neofasiszták azonban szívesen látnák Ausztriában Habsburg Ottót. A »trónörö­kös« — még ha »egyszerű ál­lampolgárként« kell is haza­térnie — olyan új tényezőt je­lentene az osztrák politikai életben, amely mzvon is meg­felel a neonácik céHainak. An­nál is inkább, mert Ottó köz­ismert a nyueptoiém'-t revan- risto körökhöz fűződő kancsó-, Intelről s az osztrák neoná- rtk cfyv+T>ém<et yvTr'ríllAcfáik­Imi« rnrn^oin^Ví;x]r)tt, a »Német Birodalom« egységét szeretnék helyreállítani. Köz­ismert viszont, hegy a »nagy­német gondolat« ez elszánt hívei szerint Magyarország je­lentős része is »német föld«, amelyre igényt tartanak. Ottó viszont igényt tart egész Magyarországra. Ha szó esett is róla, hogy hazatérése érdekében lemondjon osztrák trónigényérő! arról nem, hogy vajon továbbra is fenntartja-e a magyar trónra vonatkozó »igényét«. Nyilatkozataiból, te­vékenységéből azt a következ­tetést kell levonnunk, hogy Ot­tó Magyarország »apostoli ki­rályának« tekinti magát, akit csak a »mostoha sors« akadá­lyoz abban, hogy trónját el is foglalja. Ezt szívesen látná a fasiszta magvar emigráció csaknem minden árnyalata. Ők is azon fáradoznak, hogy »mostoha sorjukon« változtassanak, győztesen, régi kiváltságaikat visszaszerezve tériének haza. Ezak a fasiszták az ördöggel is szövetkeznének, hoey okitokat aTér^k — TTM^rt ^rvnpr) O+ifó o-l- len Tegyen TTfil^n­N=»n fc. pmi-nt nvw*nttnk, Ot­tó már 1945-ben *^/>vefkP7ett Valiik, S 37, O Tpjjfnkl-) fnmoö-q­tói a nvueati baM^^k körei­ben érmen a**nk. akik a ma- evar emlőén*? «ve^eTetek te- IránvTfIák. ti(*rvo.Vuevf csőrnek a nö^klmercsinI Vsso+óbr 1á- tfYcro+ÄI Vl/i tí TV/Tó-c* e^^k. bfl a n^r?b7'^r*‘^iC5 »071^1 n.r\ rá A1r-r\ <4 k~*­i<5-H’t*5-nvr\«!1e>!k I*5, rém ke­vésbé irreálisak... Pintér István ti G család minden tagjának űahÓGSottWia KÖNYVET A SZÖVETKEZETI BOLTBÓL! dfánlatiLtik : Illés Béla: Ég a Tisza Kodolfmyi János: Juliánus barát Berkes:—Kardos: Kopjások Gárdonyi Géza: Ábel és Eszter Jókai Mór: Szegény gazdagok Mikszáth Kálmán: Különös házasság Petőfi Sándor: összes költeményei Ady Endre: összes versei Ráth-Végh István: Emberi butaság Kaffka Margit: Regényei I-II. kötve kötve kötve kötve kötve kötve kötve kötve kötve kötve 46,— Ft 41,— Ft 33,— Ft 35,— Ft 28,— Ft 28,— Ft 24,— Ft 78,— Ft 51,— Ft 69,— Ft (3179) t

Next

/
Thumbnails
Contents