Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

SOMOGYI NÉPLAP 8 Vasárnap, 1962. december & KALVHA A niklai „dohányosok" Az este hűvös volt, és én kabát­ban ültem Szege­diéknél, mert fáz­tam. — Most már nem kell sokáig várnunk, amíg megjavítják a kályhát — jegyez­te meg csöndesen Szegediné, s meg­kínált egy fél deci rummal. Ez egy kicsit fölmelegí­tett. Amikor lát­ták, hogy még mindig didergek, vigasztalni kezd­tek: — Olvastuk, hogy tíz-tizenöt év múlva a Nap ener­giájával fogunk fűteni. Nem kell kályha, központi vagy etázsfűtés. Az ember bekap­csolja a napot, és remek meleg lesz. — És ha nem fog sütni? — kér­deztem, miközben a sálat összébb húztam ä nyaka­imon. — Az alezánsz. A Napot konzer­váljak. Ebben a pilla­natban füstfelhő jött be a fal egy kis lésén a la­kásba. — A szomszéd­ban fűtenek — hangzott a magya­rázat —, de füstöl a kályhájuk. A házigazda örömteli hangon folytatta: — Ez se fog húsz év múlva előfordulni. Olvas­tam, hogy a jövő­ben nem lesz füst, mert az égési fo­lyamat során a füstből a kályhán belül újra szén vagy fa lesz. Per­sze csak ott lehet szó ilyesmiről, ahol még nem vettek naobekap- esoló készüléket. Robbanás hallat­szott. A fal megre­pedt, két tégla ki­esett., és a fejemre zuhant. Nevettek: — Csali a kály­ha robbant fel a szomszédban. Ilyesmitől sem kell majd 1975-ben félni. A rádió be­mondta, hogy a hetvenes évek kö­zepén megszűnik a tégla, a malter, csak nylon- és plaszüikfal lesz. Nagyokat nyög­tem. A fejem vér­zett. — Nyugodjon meg — vigasztalt most az asszony —, egy híres tu­dós éppen tegnap tartott előadást, hogy két-három évtized múlva minden gyógy­szertárban árul­nak koponyacson­tot. A betört fej helyébe egysze­rűen, házilag be­helyettesíthetjük a jnűkopoeyát. Most erre vá­rok ... Palásti László Üj feladatok előtt az iskolai könyvtárak Az iskolareform alapján fontos szerephez jutnak az is­kolai könyvtárak. Feladatúit, hogy már az általános iskola VIL osztályáig olvasóvá ne­veljék a tanulókat. Ennek a feladatnak jelentősége, nagy­sága azonban túlnő a könyvtá­rak jelenlegi körülményeim. Többségükben ugyanás elha­nyagoltak, állományi# gyen­ge, a könyvek nagy része sza­kadozott, hiányos. Kevés a jó ifjúsági irodalom, kevés a me­sekönyv. Nem megfelelő a könyvek elhelyezése. Az állo­mányt évek hosszú során köz­pontilag és nem a szükséglet szerint gyarapították. A könyv­tárosok — aíkiknek iskolai fel­adatuk ez a munka — szak­mai képzettsége nem áll arány­ban a jövő feladataival. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és a megyei tanács művelődésügyi osztálya már korábban elhatározta, hogy mielőbb rendezi az iskolai könyvtárak problémáit Intéz­kedtek, hogy a járási tanácsok költségvetéséből az iskolai könyvtárak fejlesztésére szánt összeget az iskolák igazgatói kapják kézhez, és a szükséglet­nek megfelelően rendelkezze­nek vele. Alkalmas könyvszekrénye­ket kell beszerezni, és január 10-ig rendezni, 3tetve leltároz­ná kell az iskolai könyvtára­kat. A nevelői könyvtárat szak­irányú kézikönyvtárrá alakít­ják át, s az ifjúsági használat­ra alkalmas szépirodalmat át­csoportosítják az iskolai ifjú­sági könyvtárakba. Az elavult köteteket a hivatalos selejt- jegyzék megjelenéséig kivon­ják a forgalomból. Az Iskolai könyvtárosok szakmai képzését szolgálta a megyei művelődésügyi osztály december 27—29-e között meg­tartott háromnapos tanfolya­ma. Az Országos Pedagó^ai Könyvtár és a Megyei Könyv­tár munkatársai voltak az elő­adóik. A hallgatók alapvető könyvtárosi tudnivalókról — az ánamányrendezésről, az ol­vasómozgalomról, az ifjúsági és a közkönyvtárak kapcsola­tán# sffe. — hallottak üt. Kár, hogy a kijelölt 65 könyvtáros közül mindössze 35-en vettek feszt a tanfolyamon, A dohányter­melő tsz-ekbesn a tavasszal ül­tették, a nyáron törték, most meg simítják, bálák­ba rakják a do­hányt. Egész év­ben van vele mudtka, hiszen nincs olyan év­szak, hogy ne foglaíkoetatna néhány embert. A szövetkezeti gazdák, különö­sen az asszo­nyok a legszí­vesebben a si­mítást végzik. A niklai asz- szonyok fűtött szobában rakják ^ egymásra a sár­gásbarna levele­ket. A Berzse­nyi Tsz három növénytermesztő brigádja 15 hol­don termelt do­hányt. Az iroda épületében két szobát vett igénybe a Bo­kor-brigád. Vagy 20 asszony — F-rancsics Lajosné munkacsa­patának tagjai — térül-fordul a hosszú asztalok körül, le­húzzák a zsinórról, szépen le- simítják, majd csomókba kö­tik a dohányt. Nikién már ha­gyománya van a dohányter­mesztésnek. Értik is a dol­gukat az asszonyok, kezük ügyesen mozog a levelek kö­zött.-A mi brigádunk termelte a legtöbbet, mégis mi vég­zünk legelőbb — mondja Francsdcsné. Egész nap simí- tamiak, néha még este 9—10 óráig is dolgodnak. Egy-más- féJ munkaegységet teljesítenek naponta. És mindezt vidám te­reiére, gyakran felcsendülő nótaszó mellett... »Cgye, milyen szép leveles?« sem okozott csalódást. A Nagy­atádra eddig elszállított do­hányért olyan árat kaptak, mintha csupa másodosztályú árut adtait volna él. A varha­tó bevétel átlaga 1800 forint körül lesz mázsánként. Ez pe­dig nem rossz eredmény. Ezért a távlati tervek szerint 1965- ben már 50 holdon termelnek dohányt. Eramcsicsné csapatában két lány is simítja a dohányt. Tá-'f íos Rózsa, 'és- Németh Margit. Kezűit, ha a gyakorlottabb asszonyokénál valamivel las-; sabban is, de biztos fogásokkal; rakja külön a leveleket. Szü-i leik helyett dolgoznak. Már; | több mint két mázsával vé­geztek, és ha valaki ennyi j dohányt simított, már elmond- hatja, hogy ismeri ezt a műn-; kát ; — Keli az utánpótlás —j mondja az egyik asszony. —; Mert ki vált föl bennünket, ha kiöregedünk? Tanuljátok meg Gyakorlott mozdulatokkal simítják a dohányt a niklai asszonyok. A Bokor-brigád öt hold jára | kértti átlagot terveztek a ta- csakűgy, mint a másik két j vasszal. De meglesz a kilenc brigádéra ötmázsás holdan- mázsa is. A termés minősége A bálázók útra készítik a dohányt. ti Js, aztán nem keO szégyen-; kezríetek, amikor a helyünkbe; léptek. Az iroda közelében báláz-; záik, készítik útra a dohányt. Itt idősebb férfiak foglalatos­kodnak. Sok függ a szakszerű bálázástól, mert sí útközben kicsúszott csomók már nem kerülhetnek abba az osztály­ba, ahova korábban tervezték. Tehát van mire ügyelni. Hárs- házi János bácsi 73 éves, de ebben a munkában lehet ró számítani. Ö is megkeresi na-; parttá a másfél egységet A bálákat izmos férfikarok I lódítják a járműre, fiatalabb; erő veszi át a további tenni-; valókat Mert a beválton«'! több mázsányi dohányt kell; lerakni, mérlegelni, s ezt sem az asszonyok, sem a bálázó öregek nem bírják. De a be-; váltási árban az ő szorgal­muk, az ő kezük munkája is benne van... Heroes* Ferenc JjTönnytol maszatos arccal, sírásra görbült szájjal osot» be az ajtón. Nedves, kék szeme rácsodálkozik a világos- zöld konyhaszekrényre. Elfe­lejt sírni. Ilyen szépet csak a kirakatban látott. Arra nem gondolt, hogy valakinek otthon is lehet ilyen szekrénye. Ná­luk csúnya barna kredenc tá­maszkodik a falnak, rajta va­lamikor sok piros pöttyös bög­re sorakozott vitézi rendben. Akkor még velük volt apu... Most már kevés a pohár, el­fogytak a piros pöttyök, mert ha anyu hazajön, furcsán tán­torog, akadozik a nyelve, ne­vetgél, s mindent, ami a ke­sébe kerül, falhoz vág. Ilyen­kor Palkó nagyon fél, legjob­ban szeretne meghalni. Most is msért menekült el hazulról. *— Ki vagy te, kisfiú? — hall as ajtó felől egy női hangot. Ijedten fordul meg, szive örült kalapálásba kezd. Egy asszony áll as ajtóban, és szeme kíván­csian kutat a gyerek arcán. Palkó nem tud szólni. Csak nézi az asszony kékeseit fekete lmját, mosolygó szemét. A né­ma vizsgálódást végül az asz- azony töri meg. Fölemelt kéz­zel a fiú felé lép, s Palkó ijed­ten ugrik fékre. Erre az elne­veti magát, és megsimogatja a rakoncátlan szőke fürtöket. A gyerek hálásan bújik a simoga- * kés alá* “ ff* félj, csacsi — nevet az asszony, és faggatni kezdi a hívatlan vendéget. Palkó las­san fölenged. Ebben a kedves szavakon kívül nagy érdeme van a cseresznyebefőttnek, amivel harmadszor lesz teli a tányér. A kisfiú már ítész a ba­rát kozásra. Mindent elmesél aki örült, hogy nem ken gon­doskodnia tovább Palkóról, és boldog volt, hogy jó helye lesz. Hamar elintéződtek a hivata­los formaságok. Az átköltözés ünnepére Tamás megvette a régóta áhított árát, Palkó bol­dogsága nem ismert határt. Tamás jól kereső fiatal mér­PALKÓ nyolcesztendős életéről, anyjá­ról. — Apám elment — mondja, miközben érdeklődéssel figyeli az egyik kiköpött mag ívét. — Azóta senki sem törődik ve­lem. Tudod, Klári néni — for­dul bizalmas hangon as asz- szonyhos —, ha megnövök, többé nem is megyek haza. Ve­szek sok ruhát, játékot és egy— és egy igazi óról. Sokáig beszél a fiú, Klári hallgatja. f gy kezdődött barátsá- guk. Egy hét múlva Ta­mos, Klári férje is megismer- lcedett Palkóval, azonnal jó ba­rátok lettek. A házaspár elha­tározta, hogy örökbe fogadja a pút. Megegyeztek ez anyjával, nők, Klári nagyszerű háziasz- szony, ügyesen gazdálkodik, s minden fizetéskor jut valami szép holmi a fiúnak. Elviszik moziba, színházba, cukrászdá­ba. Palkó .tamar beleszokott az új életbe. Hogy kit szeret job­ban, Klárit vagy Tamást, azt maga sem tudta eldönteni. Ta­más segít a tanulásban, úgy beszél vele, mint férfi a férfi­val, komolyan. Vannak apró férfititkaik, például Klári szü­letésnapi meglepetése. Viszont Klári jelenti életében a szépet, a gyöngédséget. A fiú teljesen beleilleszkedett a családba. Kláriék annyira magukhoz ne­vették, hogy idegen szemlélő föl sem fedezheti, hogy Palkó fogadott gyerek, E1 ítélt két év, s hirtelen, Palkó észre sem vette, hogy hogyan, egy kislánnyal szaporodott a család. A fiú cso­dálkozva nézegette. Klári és Tamás szeretettel forgolódott a kicsi körül, s bár most ke­vesebbet foglalkozhattak Pal­kóval, ugyanolyan szeretetH éreztek iránta, mint eddig. — Engem már nem szeret­nek — szögezte le magában egy alkalommal. — Van most igazi gyerekük. — S elhatároz­ta, hogy a legelső adódó alka­lommal megszökik. Kláriék nem sejtettek sem­mit. Látták ugyan, hogy Palkó nem nagyon érdeklődik a kicsi iránt, sőt kerüli, de nem tulaj­donítottak neki különösebb je­lentőséget. i— Nem csoda, hogy vem akarja dajkálgatni, hiszen egy fiú az más — zárták le a kér­dést. Már öthónapos volt a kis­lány. Kláriék egy este moziba készülődtek. — Palkó, vigyázz a kicsire addig, amíg megjövünk — kér­lelte Klári. — Csaíc néha kell benézni hozzá... — Most megszököm — vil­lant át a gondolat Pallóé agyán, miután azok távoztak. Elhatározta, hogy nem visz él magával semmit, csak azt a ruhát, amelyet msei. Megke­resi anyját... *Ne haragudjatok rám, el­mentem. Nagyon köszönök mindent, nem azért hagylak itt benneteket, mert rossz va­gyok, hanem mert...« — nem tudta tovább folytatni az írást, lecsapta a ceruzát. Nem volt magánál, amikor ez ajtó felé szaladt. Egy ugrással kint ter­mett az udvaron, két lépéssel a kapunál. S akkor ...A baba síró hangja ütötte meg szívét. Fölébredt a kicsi, és síit, sírt víg asztalhatatlanul... Palkónak gyökeret vert a lába. Kezét olyan ne­héznek érezte, hogy nem bírta a kilincshez emelni. Halánté­kán dobolt a vér, szája reme­gett, szemét könnyfátyol futot­ta él. Egy pillanat múlva ki­tört belőle a megváltó zokogás, és rohant vissza a konyhán ke­resztül a szobába egészen » kislány Icocsijáig. Meglátva a pici könnyes arcot, a fölfelé kapaszkodó markoló kezeket, ismeretlen érzés kerítette ha­talmába. Lehajolt, s kiemelte a babát a kocsiból. Aztán las­sú, ügyetlen mozdulatokkal ringatni kezdte. Strahl Minta. A hideg a falvakba hajtolta az Appennin-hegység éhező farkasait A szombatra forduló éjjelen a Skandmáv-félszigettöl az íbér-íélszigeiig húzódó nyugat- európai partokon végig köd is társult az ezeken a vidékeken szokatlan erős hideghez — je­lentik a hírügynökségek. A legújabb jelentések szerint Svédország középső és déli ré­szére újabb Iióéömegek zúdul­tak. A holland hatóságok fi­gyelmeztették a lakosságot, tar­tózkodjék kedvenc sportjától, a korcsolyázástól, mert a ködben friss hóval borított befagyott vizeken több korcsolyázói, bal­eset ért. A holland országuta­kon a köd miatt a járművek is­mételten torlódtak az ország­utakon. Angliában is a köd tet­te még veszélyesebbé a közle­kedést az ország amúgy is el­jegesedett úthálózatán. A ked­vezőtlen időjárás miatt 26 lab­darúgó-mérkőzés maradt el szombaton. Olaszországban — különösen Miláné, Bologna és Verona környékén — erősen havazott. Vastagodott a hétekarő az Ap- pennin-hegységben is. Az újabb hófúvás a falvakba hajtotta a hegység kiéhezett farkasait. Avellino községben az állatai­kat védő parasztok több farkast elejtettek. „Vándorol“ a Szahara André Moyen bojga tudós megállapította, hogy a Szahara homoktomeged viszonylag fvagy sebességgel északnyugati Irány­ba »vándorolnak«, és körülbe­lül ötven év múlva elérik az At­lasz-hegységet. A tudós méré­seket végzett, amelyek azt mu­tatják, hogy a Szahara évente majdnem százezer négyzetkl- XométerreA nő, s elárasztással fenyegeti Marokkó délkeleti részét. Érdekes, hogy ugyan­akkor a Szahara déli csücske Algéria és Mali határa mentén az utóbbi húsz év alatt termő­földdé változott. Tizennégymillió éves őslény megkövesedett maradványaira bukkantak Nairobitól 150 mér- íöldnyire északnyugattá. Dr. I. Leakey angol antropológus szerint ez az őslény, amely már nem majom, de még nem is ember, kb. 14 millió évvel ezelőtt élt, s a »kenyapithecus« tudományos nevet kapta. ... Mire költi Steinbeck a Nobel-díjat? Egy újságíró kérdést Intézett John Steinbeckhez, miután az író Stockholmban átvette a No- bel-dí.tat és a velejáró ötven­ezer dolláros csekket. — Síire szándékozik költeni a Nobel-díj összegét? — Nem okoz problémát a pénz kiadása — válaszolta Steinbeck —, csak az utóbbi két hétben $70 00« dollárt kértek tőlem idegenek levélben. ... A napokban egy amerikai lap közölte egy közismert amerikai világűr-szakértő ki­jelentését, hogy az Egyesült Államokban egy olyan űr­hajót készítenek a holduta­zásra, amely egy óra alatt érkezhet el oda. Keserűen hozzáfűzte azonban, hogy mindennek ellenére, a hold­utazás két órát vesz majd igénybe, mert az amerikai űrhajósok legalább egy órát el fognak veszítem — a szovjet vámvizsgálaton... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRT 11 LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin a, 14. Telelőn 15-10, 15-tN Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér L Telefon 15-1S. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünlc meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő* fizethető a helyi postahivat” lóknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft, Készült a Somogy megye; Nyomda. Ipari Vállalat kaposvári üzemébe*»

Next

/
Thumbnails
Contents