Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-30 / 304. szám

ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA

AR 4: 53 FILLÉR

I

VmAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

XIX. ÉVFOLYAM

304. SZÁM.

■*

yflSAKHAP,

1302. DECEMBER 30

Kisegítő lakásokat!

Az úf KRESZ

14. O.i

ül Területi Egyeztető Bizottság gyakorlatát}!

(5. O.}

A níklai „dohányosok“

<6. o.)

Mai számunk tartafmábof:

Megalapozott terveket!

Megyénk tértnelőszövefckeze- tei elkészítették előzetes termelési tervüket, a járasd me- aőgazdasági osztályokon pedig fielülvizsgáiták, megvitatták őket. A tervek néhány kivételtől eltekintve megfelelnek a népgazdasági elképzeléselt- 5tek, megalapozoUabbak, mint na előző esztendőben voltak. A fontosabb növényeik termésátlagált táblánként tervezték, se nem túl magasan, se nem túl alacsonyan. A hazai búzából például 9,8, az intenzív fajtákból 14,2, átlagban tehát 12,3 mázsát irányoztak elő holdanként. A kenyérgabona vetésterülete az idei évhez képest valamivel csökken, viszont ezen beiül nő a nagy hozamú búzák vetésterülete. A takarmánygabona és a szálas együttes aránya is növekszik: a szövetkezetek szántójuk 49,9 százalékán termelik ezeket a növényeket.

Mit kell tenniük tsz-einknek azért, hogy a termelési terv a jövő évi gazdálkodás szilárd alapja legyen? Köztudott, hogy szövetkezeteink a kedvezőtlen időjárás miatt nem vetették el az előirányzott területen a kenyérgabonát. Fontos, hogy a végleges tervek elkészítése előtt a járási vezetők az érdekelt tsz-ekkel megbeszéljék, hogy a Idesett területeket miként hasznosítják. A népgazdaság érdékeit figyelembe véve jó lenne egy kicsit növelni « burgonya termőterületét (az előzetes tervek szerint mintegy 700 höldnyi a csökkenés). Hasznos lenne, ha as el nem vetett búza helyére étkezési és takar- •mányborsó, dohány, lender, konzervpamdicsom, gyógy- és illóolaj-növény vagy kukorica, napraforgó kerülne. A hozamok növekedésében rendkívül fontos szerepe vám a talajerő pótlásának. Ezért a tervezéskor még az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani erre.

Problémát okozott az előzetes tervék készítésékor a megnövekedett állatállomány takarmányának biztosítása. Nem lehet-elégszer hangsúlyozni a takarékos gazdálkodás szükségességét és azt, hogy most <* zárszámadáskor gondoskodjanak a gazdaságok a jövő évi takartnányalapról. Az állatállomány fejlesztési tervét össze kell hangolni a takarmány- készletekkel, mégpedig úgy, hogy ne állattartásra, hanem tenyésztésre és termelésre rendezkedjenek be. A tervek felülvizsgálatakor kiderült, hogy a hízómarha-alápanyag felvásárlási előirányzata nem egészen megnyugtató; néhány gazdaság tervezett ugyan vásárlásit, de .nem tisztázta pontosan, hogy honnan, kitől szerzi be az alapanyagot. Fontos, hogy a hizlalás ütemezését jól meggondolják, s akkorra írják eiő az állatok elszállítását, amikorra elkészülnek, ellenkező esetben pénzügyi zavarok támadnak.

A szövetkezetek előzetes áru- órtékesítési tervei általában

reálisak. A végleges tervkészítés előtt azonban még egyszer felül kell vizsgáim, nines-e lehetőség arra, hogy emeljék a ( szövetkezetnek előnyt jelentő áruértékesítés mértékéi.

Az állattenyésztési tervek teljesítése szempontjából döntő, hogy az eddigiektől eltérően meghatározzák a házi beruházások befejezésének határidejét. Jó lenne, ha ezeket az építkezéseket a tavasszal végeznék, aikkor, amikor még nem kíván túlságosan sok munkaerőt a mezőgazdaság.

A term megvalósítása az embereken, a szövetkezet tagságán áll. Ahhoz, hogy a terv gazdaságilag jól megalapozott legyen, elengedhetetlenül szükséges a közösség egészének véleménye. Igen fontos tehát, hogy a tervet mindenki ismerje, he csak általában, hanem részleteiben is! S hogy kedvvel láthassanak hozzá a feladatok végrehajtásához, ismerniük kell a jövedelemelosztási, a munkadíjazási, a premizálási formákat is. Ezeket éppúgy, mint a terveket, meg kell vitatni még a 'végleges terv el- Icészülte előtt.

Jelentősége miatt az idén beépítik a tervbe o munkaerő- mérleget is. Bnélkül ugyanis nem lehet megállapítani, hogy a terv reális-e, hogy megvalósításához rendelkezésre áll-e elegendő emberi, gépi és fogaterő. Ezt, sajnos, a szövetkezetek vezetői eddig nem tekintették elég fontosnak, pedig munkaerőmérleg nélkül nincs jó üzemszervezés. A munkaegy- ségszü’kségleí kiszámításával legalább egyenrangú; >.o lényeges az, bogy a szövetkezetek csak azokra a saját gépekre tervezzenek, amelyek az előirányzatok készítésekor a gazdaságban megvannak. Célszerű lenne a gépimunka-igényt a gépállomást vezetőkkel együttesen megállapítani. Az oktalan takarékoskodás 1963 tavaszán, amikor sok elmaradt őszi munkát kell pótolni, csak ráfizetést, zavart okozhat a tsz-nek. Igen fontos, hogy a fogatosdk ne álljanak egy órát se kihasználatlanul! A szövetkezeteknek ma már számottevő saját gépparkjuk van. trj feladat az üzemanyag, az alkatrész, az erőgépek fő- és folyójavítási, karbantartási, a munkagépek javítási költségeinek részletes kiszámítása, megtervezése.

A gondosan elkészített termelési terv a pontos pénzügyi terv alapja. A termelőszövetkezetek szakembereinek tehát nem szabad sajnálniuk az időt és fáradtságot ettől a munkától, hiszen egy egész esztendő gazdálkodását alapozzák meg vele. A végleges tervek ösz- szeállításakor minden körülményt vegyenek figyelembe a vezetők. Csak olyan feladatokat tűzzön maga elé minden gazdaság, amelynek megvalósításához biztosítva vannak a feltételek.

A legújabb mezőgazdasági gép az alTalajlazító

A termőtalaj javításának fcffvtos munkagépe az altalajlazító. Mintapéldányát a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár már korábban elkészítette, és a gép az őszi mezőgazdasági kiállításon aranyérmet nyert.

A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár idei 26 új gyártmánya közül az altalajla- zitó egyike a legjelentősebbeknek. Ebben a negyedévben kezdték el az első kis sorozat gyártását, és aa év végéig

mind az FA 1., mind pedig az FA 3/2 jelűből 50—50 darabot készítenek el. Az égjük egyké- ses, könnyebb traktorhoz való, a má^ifc három vagy két késsel dolgozik, és a D—4—K traktornak lesz a munkagépe. Az al- talajlazítók 50—70 centiméter mélységben fellazítják, de nem forgatják meg a talajt. Alag- csövezésre is használhatók. Jövőre több százat készítenek az egykéses és a több késes alia- lajlazítóbói egyaránt. (MTI)

A napokban érkezett vissza New> Yorkiból az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 17. ülésszakán részt vett magyar detegáció. Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, a küldöttség vezetője beszélgetést folytatott a Magyar Távirati Iroda munkatársával az ülésszak munkájáról és fontosabb eseményeiről.

Milyen hatása volt a kubai válságnak a közgyűlés részvevőire?

— A csendesnek induló közgyűlésen a kubai válság kirobbanása komoly megrázkódtatást jelentett. Az Egyesült Államok kormányának Kuba- ellenes mesterkedései általában ismeretesek voltak ENSZ- körekben, hiszen a Politikai Bizottság és a Biztonsági Tanács is — már korábban is — foglalkozott az agresszív amerikai tervekkel. Mégis a delegációkat — még a nyugatiakat is — meglepetésszerűen érte az amerikai háborús készülődés és a tengeri blokád nyers bejelentése. A kérdéssel egyedül a Biztonsági Tanács foglalkozott, de az első napok alatt magának a közgyűlésnek és a bizottságoknak a munkája is gyakorlatilag megbénult, mert mindenki a Biztonsági Tanácstól érkező híreket figyelte.

Az első nap dermedt várakozása után több mint 40 semleges ország képviselője ült össze tanácskozásra, hogy a válság megoldásában segítsen. Az ő támogatásuk tudatában ajánlotta fel U Thant a közvetítést a két nagyhatalom között. Meggyőződésiem szerint az ENSZ-ben mindenki világosan látta, hogy az amerikai lépések mennyire a katasztrófa szélére sodorták a világot Éppen ezért az idei közgyűlés egyik legfrappún- satofo élménye volt a válság megoldásét jelentő Hruscsov- üzenet megérkezése után látni az üléstermek folyosóit. A világ minden nyelvén lehetett egy mondatot hallani: »a Szovjetunió megmentette a békét«.

Valóban, a Szovjetunió józan lépése a mindenkiben mély nyomot hagyó válság kapcsán bizonyította be. hogy a nemzetközi kérdéseket nem háborús fenyegetések és háborúra vezető lépések, hanem kölcsönös engedmények alapján, tárgyalások útján kell megoldani. S a példa hatott a közgyűlés munkájára is: a közgyűlés második felében több fontos kérdésben külön tárgyalások útján született mindenki számára elfogadható megoldás. Például a világűr- bizottság, a nemzetközi kereskedelmi konferencia összehívása és a békés egymás mellett élés alapelveivel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalása során.

Hogyan értékeli az újonnan felvett országok szerepét a most lezárult ülésszakon?

— Ismeretes, hogy az elmúlt pár esztendő alatt az

Yándorzászló, 20 000—100 000 forint pénzjutalom az ország legjobb közös gazdaságainak

Tájékoztató a termelőszövetkezeti gazdaságok termelési versenyének

rendszeréről

ENSZ tagjainak létszáma jelentős mértékben megnövekedett. Ez a folyamat ebben az évben is folytatódott. Az új tagállamok majdnem kivétel nélkül volt gyarmatbirodal- mak szétbomlása útján nyerték el függetlenségüket, népeik a saját sorsuk tapasztaltai alapján ismerik a gyarmati elnyomás minden formáját. Érthető tellát, hogy az új tagállamok elsőrendű törekvése, hogy mindenekelőtt a még gyarmati sorban sínylődő népeknek adjanak aktív segítséget meggyorsítva a gyarmatosítás végleges felszámolásának utolsó szakaszát. A közgyűlés munkájának számban és időben is zömét jelentő gyarmati kérdések vitája során segítették a széles imperialista-ellenes front kialakulását, a neo~ kolcmialiste törekvések leleplezését és az amerikai delegáció gyarmatosítókat mentő módosító javaslatainak több esetben történt visszautasítását. Komoly részük van abban, hogy a közgyűlés'— első ízben az ENSZ fennállása óta — egyes gyarmattartó hatalmak ellen szankciókat és erélyes lépéseket követelt, így például a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, kikötők és légi közlekedési eszközök megtagadását, áruk boikottját, fegyveiszállítások megszűnte- teáét a Dél-afrikai Urtió és Portugália esetében. Az. új tagállamok is jelentős mérA termelőszövetkezetek több mint tíz esztendeje versenyeznék a kormány vándor- zászlajának évenkénti elnyeréséért, s az országos mozgalom mellett nagy számban vettek részt különböző, hosszabb- rövidebb lejáratú megyei és járási versenyekben is. A termelési versenyek általában népszerűek és eredményesek voltak, jobb gazdálkodásra, magasabb színvonal elérésére ösztönözték a szövetkezeteket. A fejlődés mai szakaszán azonban a verseny eddigi formája már nem felel meg teljesem a követelményeknek. Egy kormányhatározat és végrehajtásáról intézkedő utasítás ezért most

egységes, központi rendszerbe foglalja a termelő- szövetkezetek különféle versenyeit.

Ebből az egységes elvek és módszerek alapján szervezett versenyből kerülnek majd ki az ország, a megyék és a járások legjobb termelőszövetkezeti gazdaságai.

Eddig azonos csoportban értékelték a 2500 szántóegy.végnél nagyobb, illetve az 1200 szántóegységnél kisebb gazdaságokat. Most viszont

négy területi kategória lesz, mégpedig a 4500 fölötti, a 3000—4500. az 1500—3000 és az 1500 szán- tóegységmél kisebb gazda- tíaságok részére,

A termelés speeíalizáclójának megfelelően külön kategóriába kerülnek azok a szövetkezeteik, amelyek jövedelmének nagyobb része zöldség-, gyümölcs-, szőlő- vagy virágter- melésből származik. Az országos versenyben ugyan nem vesznek részt, de megyeszinten értékelésre kerülnek a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek verseny- eredményei is, s megyénként három ilyen szövetkezet részesül majd 8—10 000 forint értékű jutalomban,

; A termelés »emsenjfoen eddig egyes szövetkezetek nem vettek részt, mert éleve reménytelennek tartották győzelmüket. A kormány vándor- zászlajáért folyó versenyben ugyanis eddig csupán 30 szövetkezet érhetett el helyezést, s közülük is mindössze 9 kaphatott pénzjutalmat. Ezentúl a kategóriák- és a helyeit számának fölemelése következtében

az országos versenynek 67 győztese lesz, közülük 23 kap vándorzászlót és 20 000—100 000 forint pénzjutalmat.

A megyei és járási értékelést is figyelembe véve pedig csaknem 550 közös gazdaság, tellát az ország összes termelőszövetkezeteinek mintegy 15 százaléka részesülhet pénzjutalomban vagy oklevélben, s a különböző kategóriák révén egyetlen szövetkezet részére sem »kilátástalan« a küzdelem.

miében a megyei és a járási tanácsolt mezőgazdasági osztályai elősegítik, hogy a termelőszövetkezeteik a jövő év elején közgyűlésen vitassák meg a termelési versenyről szóló kormányhatározatot, tájékoztassák a vezetőket és a tagságot a verseny céljairól, feltételeiről, a győzteseknek járó kitüntetésekről és jutalmakról. Bár a szövetkezetek most döntik majd el, milyen formában csatlakoznak a versenyhez, a Minisztertanács vándor-zászlajáért folytatott versenyben már az idén is részt vett szövetkezetek eredményeit a versenybizottságok új rendszer szerint értékelik. A megyei versenybizottságok március 1-ig terjesztik föl az országos döntőbe javasolt szövetkezetek nevét, s az 1962. évi munkájúk alapján a »kiváló' termelőszövetkezeti gaz- daság«-ok már a tavasszal megkapják a vándorzászlót és a vele járó pénzjutalmat.

tékben hozzájárultak, hogy a gyarmati kérdések tárgyalásán nemcsak a közvetlenül gyarmattartó hatalmak, hanem az őket fegyverrel és gazdasági eszközökkel támogató NATO- országok is a vádlottak padján ültek.

— Az új tagállamok politikai, gazdasági és kulturális éleiének elsőrendű feladata a gyarmatosítás maradványainak és »áldásaidnak felszámolása. Közös érdekük tehát a béke megvédése és az általános és teljes lefegyverzés megvalósítása, hogy a fegyverkezésből felszabaduló gazdasági erőkből ők is részt kaphassanak. Szerepük az általános és teljes lefegyverzésért vívott harcban csajc most kezd kibontakozni és bizonyára éwől-évre pozitívabb lesz. Annyi azonban már most is megállapítható, hogy az új tagállamok részvétele folytán az erőviszonyok az . ENSZ-ben mindjobban az imperialista(Folytatás a 2- oldalon.)

A miniszteri utasítás értel(MTI)

Sebök József és Kelemen László, az Állami Bor pincészet szántód! kelepének dolgozói szétszedik a »testhez szabott« hordót, hogy le - vihessék a pincébe. A 48 hektói’ teres hordót a pincében össze rakják, és kőröshegyi olasz riz linggel töltik meg.

V

m

i

0102020200010902000200010102230002000002000100000006040410100701020102