Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

Mnti*, 1962. december 28» 3 SOMOGYI WÉPLAP A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Yl. kütíttkizgyiléséril Az idén tovább épült műanyagiparunk egyik fontos üzeme, a Berentei Vegyiművek. 3-|-3-as rendszerben működik a Kaposvári Élelmi szeri pari Tanuló Iskola Kaposváron hat éve műkö­dik az élelmiszeripari tanulóik iskolája a cukoripari techni­kum épületében. Két fakultá­sán összesen 110 első, másod- és harmadéves húsipari és sü­tőipari tanuló Ítészül a szak­munkásvizsgára. Nyolc ilyen iskola van az országban. Kö­zülük a kaposváriban vezették be — kísérletiképpen az idei tan­évben először — a 3+3-as ok­tatási formát, a szokványos 4+2 helyett. A tanulók három napot töl­tsenek gyakorlati munkán a Somogy megyei Húsipari Vál­lalat tanműhelyében, illetve a Kaposvári Sütőipari Vállalat • kijelölt három sütödéjében.^ A negyedik napon labor- és gép­tant gyakorlaton vesznek részt az iskolában, majd két­napos elméleti oktatásban ré­szesülnek a magyar irodalom-, történelem-, matematika-, bio­lógia-, a fizika-, kémiaórákon és a szaktárgyakból: anyag- és gyártásdsmeretből, illetve gépismeretből és munkaegész- ségtanból. Az előző években — külö­nösen amikor még általános is­kolai végzettség nélkül is vet­tek föl tanulókat — meglehe­tősen sokan buktak meg. Ma már legalább - közepes rendű általános iskolai végbizonyít­vány szükséges ide is. Elég­séges rendűek csak elvétve juthatnak be ebbe az iskolába. A múlt tanév óta szépen ja­vul a tanulmányi eredmény. Az első- és másodéveseknél át­lagos közepes, közöttük sok jó és jeles érdemjegy várható. Jelentős beruházások a hiialali munkaköriiiíiiüoyek javítására A hároméves terv időszakában kormányzatunk 250 millió forintot biztosiiott az államigazgatási dol­gozók munkakörülményeinek .Iá- vitására. A második ötéves nép- gazdasági terv — a nemzeti jöve­delem növekedésének arányában — már több mint ötmilliárd forin­tot irányzott elő új tanácsi, bíró­sági, ügyészségi épületekre, tudo­mányos és kutatóintézetek létesí­tésére. Ebből az összegből a ta­nácsi szervek csaknem 120 millió forinttal részesednek. (MTI) A moszkvai rádió ünnepi műsora Szabó Ferenc tiszteletére A moszkvai rádió 45 perces mű­sorban ismertette a hatvanéves Szabó Ferenc zeneszerzőnek, a Ma­gyar Népköztársaság kiváló mű­vészének életét és alkotásait. A műsor elején Jurij Sismonyin mű­fordító’ beszélt Szabó Ferenc mű­veinek a modem magyar zene fejlődésében elfoglalt helyéről, majd kiváló moszkvai előadómű­vészek összeállítását mutatta be Szabó Ferenc műveiből, elsősor­ban a Ludas Matyi-szvitből. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) kell azon a szemléleten, mely lebecsüli a kollektíva hozzá­értéséit, a közösségben rejlő erőt. Eredményes a szocialista munka verseny Az SZMT vezető titkára ez­után arról beszélt, hogy a szocialista munkav erseny a megye ipari üzemeiben, mező- gazdaságában is fejlődött. A dolgozók alkotó kezdeménye­zése elsősorban a párt VIII. kongresszusának tiszteletére tett vállalásokban bontakozott ki. Az iparban 12 millió, a j mezőgazdaságban pedig 13 .1 millió forint értékű terven felüli vállalás teljesítésére kötelezték magukat a dolgo­zók. A vasút, a 13. sz. AKÖV, a posta dolgozói az időjárás viszontagságai köze­pette is becsülettel teljesí­tették felajánlásaikat. A vasútnál például negyven szolgálati hely lett élüzem, az erdőgazdaságnál 32 brigád szerezte meg a szocialista cí­met, a kefeüzem dolgozói pe­dig egy hónappal korábban teljesítették éves tervükéit. A textilművekben csökkent az önköltség, a selejt. A szocia­lista brigádmozgalom eredmé­nyeként fokozatosan javul a munka minősége. Mindennek együttesen köszönhető, hogy megyénk ipara túlteljesítette háromnegyedéves tervét. A szakszervezeteknek továbbra is fontos feladatuk, hogy se­gítsék a dolgozók munkaver­senyét, fejlesszék a szocialista brigádmozgalmaí. Szőke elvtárs ezután a me­zőgazdasági üzemek szerepé­iről, illetve a mezőgazdasági termelés növelésének fon­tosságáról, majd a szövetségi politikáról beszélt. A továb­biakban az, életszínvonal ala­kulására tért át kijelentve, hogy emelkedett a dol&opók életszínvonala. A bérbevételek összege 1962 háromnegyed évében 29 mil­lió forint volt, négy százalék­kal több, mint az előző év azonos időszakában. A reál- jövedelem négy százalékkal növekedett megyénkben. 1981- hez képest az idén kb. 12 szá­zalékkal emelkedett a kifize­tett munkabér összege. A fogyasztás mértéke mintegy 7,5 százalékkal nőtt. Az álla­mi kereskedelem forgalma 23,8. a földműves-szövetkezete­ké 24 százalékkal emelkedett. Csaknem minden negyedik ke­reső üzemi étkezdéiben ebédel. 1960 tói több mint ötezer la­kás épült megyénkben, Ka­posváron 811 új lakásba köl­töztek családok. Ennek élle­nére még 8—900 családnak kellene sürgősen lakás. A la­káshiány enyhítése végett szorgalmazni kell az emeletrá­építést. s minél több szövetke­zeti lakást, társasházat, örök­lakást kell építeni. Több tár­sadalom munkára van szük­ség és arra, hogy az építőipara vállalatok csökkentsék az építkezések költségét és idő­tartamát. Szőke elvtárs ezután az új üzemekről szólva elmondta, hogy azok többségében kor­szerű mosdók, öltözők állnak a dolgozók rendelkezésére. A régi üzemekben azonban még sok a hiányosság, igen kevés a szociális beruházás. Zsúfoltak a munkahelyek a kefeüzem­ben, a TRANSZVILL-ban, a Csurgói Faipari Vállalatnál és a téglagyárakban. A munkásvédelemmal kap­csolatban az előadó megállapí­totta, hogy több helyen nem­igen töröttnek a baleset meg­előzésével, illetve okainak ki­vizsgálásával. A munkásvédel­met néhány gazdasági vezető csupán szakszervezeti feladat­nak tekinti. A húsüzemben és a Beruházási Bank építkezé­sénél például nagyfeszültségű áram alatt dolgoztattak az embereket. 1960-tól 1962 első felének végéig 71 vezetőt kel­lett pénzbírsággal sújtani, he­tet pedig a bíróságon följelen­teni, mért nem törődtek elég­gé a dolgozók testi épségének védelmével. A beszámoló ezután a me­gye egészségügyi helyzetével foglalkozott. Az Orvos-Egész­ségügyi Dolgozók Szak-szerve­zetének munkáját jónak érté­kelte, Ezután a lőpvémyesséjs^ől, a dol&oasók érdekvédelméről beszélt Szőke elvtárs. Ismer­tette, hogy a Területi Egyez­tető Bizottsághoz 1961 elejétől ez év október 31-ig 419 dolgo­zó adott be fellebbezést, ezek közül 314-nek adott helyt a TEB. Ez is mutatja, hogy a ve­zetők nem mindig védik ki­elégítően a dolgozók jogait 'Többszöri figyelmeztetés, bün­tetés ellenére sem «Bökken, hanem növekszik a »fekete­túlórák száma, inert a szak­szervezeti bizottságok nem lépnek föl ellene erélyesen. A szakszervezeti bizottságoknak pedig gondoskodniuk kell ar­ról, hogy gazdasági vezetőink megtartsák a törvényeket. Az SZMT vezető titkára ez­után a társadalmi bíróságok szerepéről beszélt, majd a linltnrálig nevelőim! inkával, a dolgozók öntudatának, szó cialista módon való gondolko­dásának fejlesztésével foglal­kozott Idézte Kádár János elvtársnak a VIII. koögresz- szusom ezzel kapcsolatban el­hangzott szavait: »Társadal­munk fejlődésében olyan sza­kaszhoz értünk, amikor a for­radalom teljes győzelmének egyik legfőbb feltétele a szo­cialista kultúra erőteljesebb kibontakozása. A szocalista társadalom fejlődése igen sok­ban függ a tömegek tudatossá­gától, általános és szakmai műveltségének ’ színvonalától, a szakemberek számétól és tu­dásától..« — A szakszervezeteknek igen hathatósan kell segíteniük a szocialista kultúra mind tel­jesebb kibontakozását — mon­dotta Szőke- elvtárs. Ismertet­te, hogy megyénkben csaknem 7000 dolgozó tanul általános, közép- és főiskolán, illetve egyetemen. Tanulmányi ered­ményeik megfelelőek. Hiba azonban, hogy a beiratkozott dolgozóknak évente 20—25 százaléka abbahagyja a tanu­lást. Ennek, az az oka, hogy a beiskolázás sokszor tervsze­rűtlen, s hogy a munkások to­vábbtanulását nem segítik megfelelően. A szakszerveze­teknek gondoskodniuk kell arról, hogy a tovább tanuló munkások megfelelő segítséget kapjanak a tananyag elsajátí­tásához — hangsúlyozta az előadó. — Kérjük fel az üze­mekben dolgozó egyetemi, fő­iskolai végzettséggel rendel­kező szakembereket, mérnökö­ket, közgazdászokat, hogy se­gítsék a tanulásban dolgozó­társaikat. Szőke elvtárs ezután a szak- szervezetek megyei bizottságai­nak munkájával foglalkozott, majd arról beszélt, hogy növel­ni kell a szakszervezetek tár­sadalmi aktivistáinak számát. Nagyobb gondot kell fordítani a kollektív vezetés elvének megvalósítására. A bizalmiak munkájáról szólva megállapí­totta, hogy az utóbbi időben jelentősen fejlődött tevékeny­ségűik. Egyes helyeken azon­ban még mindig csiak bélyeg­árusítással fogj&koznak. Ezen mielőbb változtatni kell. Végül az alapszervezetek munkájáról szólt az SZMT ve­zető titkára, hangoztatva, hogy nagyobb önállóságot kell adni nekik, s fejleszteni kell kezde­ményezőkészségüket. Befejezésül ezeket mondot­ta: — Vállaljanak a szakszer­vezetek még nagyobb részt a gazdasági vezetés munkájából, a közügyek intézéséből, s min - jobban vonják be a dolgozó­kat a termelés irányításiba. Ezután a számvizsgáló bi­zottság beszámolójára került sor, majd hozzászólások kö­vetkeztek. Hozzászólások A vitában elsőnek Pecze La jós, a MEDOSZ küldötte szó­FREILICHMANN: a Pol csapjai (S) — Senki sem léphet a fül­kébe! — hangzott Komyilov parancsa. A jelenlevők a folyosón ma­radtak, csak pillantásukkal kísérték Kamyilovot, Az alhadnagy meggyújtotta a lámpát, és figyelmesen kö­rülnézett a fülkében. Az eső­től nedves selyemfüggönyökefc ide-oda csapkodta a szél. Kor- nyilov egymás után megemel- ■ te a két fekvőhelyet, feltekin­tett a csomagtartókra — üre­sek voltak. Majd gondosan át­vizsgálta a fülkét. A felső fek­helyhez vezető hágcsó alatt egy' üvegdarabkát talált. Nem nyúlt hozzá, a helyén hagyta, i és folytatta a vizsgálódást, de semmi egyebet nem sikerült felfedeznie. Kitépett egy lapot a note­széből, óvatosan felemelte az üvegdaraWkát és becsomagolta, ügyelve, hogy le ne törölje annak ujjlenyomatát, aki nemrég a fülkében tevékeny­kedett — Bezárhatja a fülkét! — rendelkezett Komyilov, és a kocsi elejére sietett, ahonnan az ablakon át már látszottak a közeli állomás fel-feltűnő fé­nyei. Negyedik fejezet Resetov ezredes szélesre tár­ta az ablakot, hogy kiszellőz­tesse a szobát Közben akarat­lanul is megállt, s elgyönyör- ködött az ébredő városban. A kiadós eső után a fáik és az ágyások virágai különösen szé­pen hatottak. Vidáman szikrá­zott, ragyogott a napfény, ott tündökölt a faleveleken, az ágakon függő esőcseppeken. A sok fürge veréb pedig nagy ricsajt csapva, röpdösött ág­ról ágra. A kezdődő nap e korai órá­jában Resetov ezredes a békés munka örömére vágyott. Jól­esett volna arra gondolnia, hogy nincs ez az alattomos, hadüze­net nélküli háború, amelyet néhány külföldi állam kormá­nya folytat országunk ellen, ké­meket, diverzánsokat és gyil­kosokat dobva át, akik az em­berek békés munkájára és éle­tére törnek. De gondolatai »ma­kacsul visszatérték a valóság­hoz. Az elmúlt éjszaka ellenség hatolt be földünkre, és amíg szabadon garázdálkodik, ki tudja, milyen kárt okozhat. Resetov sokesztendős mun­kájának tapasztalataiból okul­va, arra a következtetésre ju­tott, hogy az ellenség már mé­lyen behatolt a nyitott résen, és így nem lehet megtalálni egyhamar. Az ellenség visel­kedéséből —- vagy ahogy a fel­derítők mondták: »mozgásá­ból« — azonban az is világos volt, hogy tapasztalt és vesze­delmes kémmel állnak szem­ben. Gondolatait éles telefon csen­gés zavarta meg. Felvette a kagylót. — Itt Resetov ezredes! Jó reggelt. Vergizov elvtárs!... Hogyan? Mit mond? — kér-, dezte kétszer is, miközben gé­piesen dörzsölgette halántékát. — Rendben van! Azonnal in­dulok ... A tett színhelyén már vár­tak rá. A tóparton Vergizov őr­nagy, a törvényszéki orvos­szakértő és Lmyajev százados, a tudományos-'techni'kai osztály munkatársa álldogált, nyaká­ban az elmaradhatatlan fény­képezőgéppel. Itt feküdt a ponyvával leta­kart holttest is. A halott fiatal nő volt, egyszerű, möselyem ruhát viselt, lábán nem volt ci­pő. Minden jel arra vallott, hogy eltévedt, és a tóba zuhant. Amikor Resetov megtudta, hogy bukkantak rá a holttest­re, az orvosszakértőhöz for­dult: — Mi az ön szakértői véle­ménye doktor? — Egyelőre csalt hozzávető­leges következtetéseket lehet levonni, ezredes elvtárs — fe­lelte a szakértő, szemüvegét igazgatva. ■— Erőszak nyomai nem láthatók a holttesten. A nő a vízbe fúlt. Hogy a saját gondatlanságaiból történt-e vagy valaki közreműködött — még tisztáznunk kell. Csak a boncolás deríthet fényt a tör­téntekre. — Köszönöm. Az orvos újból megigazítot­ta szemüvegét, és elindult az autóhoz, amelyben már elhe­lyezték a holttestet. — Mit tudtak meg erről a nőről, Vaszilij Kuzmics? — fordult az ezredes az őrnagy­hoz. — Az idevalósiak közül sen­ki sem ismeri. Nem volt nála semmilyen igazolvány. A ka­bátka zsebében hatszor kilen­ces méretű fényképet talál­tunk. Hátlapján van valami f«lírás, de nem lehet elolvas­ni. Elmosta a víz. — Láthatnám a fényképet? — A tudományos-technika! osztály szakértőjénél van. — Mit szól az orvosszakérhi veleményéheaj lalt fel. Elmondotta^ hogy a szocialista brigádmozgalorn.- ban nem érték el a várt ered­ményt, mert a brigádok nem kaptak kellő segítséget. Szabó József, a vasút kép­viselője arról beszélt, hogy a vasút életében milyen fontos szerepük van a komplexbrigá- dokmak. A vagonok kihaszná­lásáról szólva, bírálta azokat a vállalatokat, amelyek tervsze- rütlenül adják fel vasúti szál­lítmányaikat. > Dr. Arató László az üzemi balesetekről beszélt. Ezeket — véleménye szerint — elsősor­ban a meg nem felelő munka­körülmények okozzák, s az, hogy az új dolgozókat felüle­tesen oktatják ki a baleset el­hárítására, megelőzésére. Papp Sándorné; a KPVDSZ megyei bizottságának titkára az oktatással foglalkozott — Egyre többen, tanulnak, de nem szabad. figyelmen kívül hagyni, hogy igen sokan le­morzsolódnak — mondotta —, mert nem kapnak meg min­den segítséget a tanuláshoz. — Az utóbbi években meg­növekedett a szakszervezeték tekintélye, mind több igazgató kéri ki a szakszervezeti bi­zottságok javaslatát — han­goztatta Kövesy József, a HVDSZ küldötte. — Hiba még, hogy 1 egyik-másik szib csak a bérügyekkel törődik, a politi­kai nevelést viszont elhanya­golja. Takács Kálmán azokkal a feladatokkal foglalkozott, ame­lyeket a VIII. pártkongresszus tűzött a pedagógusok elé. Osváth Ferenc, a MEDOSZ! küldötte közölte, hogy jövőre valamennyi állami gazdaság­ban műszaki bizottságokat és műszaki klubokat alakítanak a termelés föllendítése céljából. Bencze Sándor, az SZMT el­nöke javasolta, hogy az üze­mek hasznosítsák a nyugdíja­sok tapasztalatait, szaktudá­sát. Czeglédi Lajosné, a textil- művek küldötte .arról szólott, hogy üzemében igen jól be­váltak a munkásvédelmi őrjá­ratok, s hogy szoros kapcsolat van az szb és a gazdasági ve­zetés között. Dr. Boros Dezső a Területi Egyeztető Bizottság és a tár­sadalmi bíróságok szerepével foglalkozott felszólalásában. Albert Imre, a cukorgyás: szb-titikára a termelési ta­nácskozások jelentőségéről be­szélt. Dr. Duha Tivadar a gyógy»* szertárak munkájáról tájékoz­tatta a küldöttközgyűlést. Lukács Józsefné, a textil­müvek szb-tifkára bírálta a Szakszervezetek Megyei Taná­csát, amiért a beszámoló nem foglalkozott a nőhizottságok munkájával. Nagy Gyula, a KPVDSZ teül­dötte megbírált néhány járási ♦ tanácsot, amiért az üzletek- Szerintem gyilkosság tör-!'nyitvatertását önkényesen ha­tént' $ tároztak meg.- Egyetértek önnel, Vaszi-j NaW W* a P®rt' Kj Kuzmics! Több mint való-? bizottság titkára a színű, hogy meggyilkolták.! pártbizottság neveben eíisrne- Fedtetteiül meg kell tudnunk♦ rését fejezte ká a szakszervize- a halott nevét. Intézkedett? tefenék. Hangsúlyoznia, hogy már evvel kapcsolatban? ? pártmunkásoknak ^ _ tekántok — A Juzsmaja állomáson | még a párton kívüli szakszer­Zavjalov százados már meg- ♦ vezeti aktivistákat is. Legyen kezdte a munkát. Potrohov al-f következetes a szakszervezet a hadnagy csoportja parancsot £ jövőben — mondotta. — Majd kapott, hogy Krasznij Ok-1 arról beszélt, hogy a szakszet’- tyabrban folytasson nyomo- f vezetek kezdetben helyeseltek, zást, I támogatták a szocialista bri­—■ Az a fontos, hogy az ide-lgádmozg'almat. ma azonban. Étének balesetnek tartsák az | már ’nem adnák elegendő se- esetet — folytatta Resetov. — J gftséget nekik. Igaz is, ki fedezte fel a holt-! Felszólalt a kiüldöttközgyű- testet? I lésen Ligeti László, a SZOT — A Vorosilov-kolhoz haté-$ elnökségének tagja, a KPVDSZ saal- | főtitkára is. A nevelés kérdé­Nagyon rejtélyes haláleset lséről szólva hangoztatta, hogy mondotta nyomatékosan I elsősorban a szakszervezeti ve­il zetőfcnek kell példát m 11 tat­Vergizov semmit sein kérde-f niúk a tanulásiban, müveltsé- zett az ezredestől. Jól ismerte $gük fejlesztésében. Majd a lú- parancsnokát, és arckifejezé- » zalmiak szerepéről beszélt, séből tudta, hogy csak mély | Hangsúlyozta a rendszeres agt- megfontolás után vonja le kö-itációs munka fontosságát, vetkeztetéseit, s csak akkor? ^ utoisó felszólaló Zelnöfc nyilvánít véleményt, ha min-? , , dent ellenőriztetett, és szilár-|ístwn> a MEDOSZ KüWotte£Ba dán meggyőződött arról, hogy »erdőgazdaságok szocialista ön- feltételezése megfelel a való- 5 gátijainak helyzetéről, az er- s ágnak. I gögazdaságok szakszervezeti Resetov ezredes még né- J bizottságainak feladatairól tá- bány pillanatig szótlanul szív-| jékoztatta a közgyűlést, ca cigarettáját, aztán beült az| ^ felszólalásokra S +ke elv*» •— mondotta Resetov. hogy kövessék. tfoíytatjttk,í> társ válaszolt, majd rnegvá- * fosztották az SZMT vezet» ísaerviöte»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents