Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-28 / 302. szám

AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A

Mai számunk tortáiméból:

m. maim

382. SZÄM

*

PíNTEI,

!962. DECEMBER 28.

Bonni Kolumbusz Ázsióban

Az új KRESZ

l'i. O.}

OTTHONUNK

(5. o.)

Anyai lázadás

(6. o.)

Vállaljanak a szakszervezetek aég aagyséb részt a gazdasági irányi munkaiig!,

a kiziigyek intézéséből

A Szakszervezeték Megyei Tanácsának VI. küldöttközgyűléséről

, Mait muir közöttük, a Szakszervezetei! Megyed Tanácsa december 22-én tartotta meg VI. küMöttközgyűflését a Latinka Sándor Művelődési Házban. Sző fee Pál elvtárs, az SZMT vezető titkára számolt be a végzett; munkánál. A többi között a kővetkezőket mondotta.

•— Két és fä év tett e4 az ötödik küldöttitözgyülés óta. Azóta nagy jelentőségű változások történtek hazánk gazdasági és politikai életében. Egy hónappal ezelőtt tartotta meg nyolcadik kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt, s ez nemcsak népünk, tennem a nemzetközi munkásmozgalom számára is igen fontos esemény volt. A kongresszus megállapította, hogy leraktuk a szocializmus alapjait és áttértünk a szociálisba társadalom teljes fölépítésére. A kcatgresa- seus a szakszervezeti mozgal- lom számára is vil ágosan meghatározta a feladatokat.

Rendkívftl fontos

a termelékenység emelése

Ab SZMT vezető titkára ez- Bián arról beszélt, hogy az V. küldöttkösigyűlés óta számottevően fejlődött megyénfe gazdasága. A hároméves tervet Somogy 12 százalékkal túlteljesítette, s az ötéves terv első évének eredményei is meghaladják az előirányzatot. Az ipari termelés növekedése 72,3 százalékban a termelékenységből, 27,7 százalékban a létszámemelésből származott. Az idei tervék megvalósítása nagy erőfeszítéseket követelt a megye dolgozóitól, a gazdasági, a műszaki és a szakszervezeti vezetőktől — mondotta Szőke divtára. — Áss első félévben vontatott volt a anyagellátás, ezt elsősorban a a Kaposvári Ruhaüzem és a Kaposvári Faipari Vállalat sínylette meg. A Mértékutöni és Vegyesruházati Vállalatnál indokoflatlantil 4 millió forinttal emelték az évi tervet, ez kedvezőtlenül hatott a termelés alakulására és a dolgozók munkanormájára.

A megye ipara 1962 első felében körülbelül másfél milliard forint értékű árut termelt, 12,4 százalékkal többet, mint a műit év azonos időszakában. A minisztériumi iparban 14,5 százalékkal, az állami és a helyi iparban 14,2 százalékkal nőtt a termelés. Több helyen azonban, , mint például a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Finommechanikai Vállalatnál és a Nagyatádi Konzervgyárnál gondot okozott az első félévi terv teljesítése.

Az elért eredmények ellenéne sem mondható kedvezőinek a termelékenység alakulása, ugyanis az év első felében nem tudtuk biztosítani a párt és a kormány megszabta fcét- harmad-egyharmad arányt. — Ezért — hangoztatta Szőke elvtárs —, mint. ahogy a megyei pártértekezlet és a kongresszus is meghatározta, rendkívül fontos a termelékenység emelése. A szakszervezeteknek széles körű mozgalmat kell indítaniuk az Snköltségesök- keraésérf, az anyaggal, a gépekkel, az idővel való takarékosságért. Segíteniük teB

abban is, hogy nagyobb körültekintéssel készítsék el a műszaki fejlesztési terveket A legsürgősebben meg kell valósítani a megyei pártértekezletnek a belső üzemszervezéssel kapcsolatos határozatát. E- végből a nagyobb vállalatoknál üzemszervezési csoportokat kell alakítani.

A gazdasági vezetés közelebb került az életbe»

Az előadó ezután az ipari üzemekben végrehajtott nor- marendezésről, majd az átlag- kereset alakulásáról beszélt. Elmondotta, hogy a munkások bére a minisztériumi iparban 4,9 százalékkal, az állami és a helyi iparban 4,2 százalékkal növekedett Az építőiparban az átlagkereset az idén 2,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1961 első felében.

— Az utóbbi három év tapasztalatai azt mutatják — mondotta Szőke elvtárs —, hogy a gazdasági vezetés közelebb került az élethez, bátrabban feltárja a bajokat, ha- tározattabban támaszkodik a tömegek véleményére, kezdeményezéséire. Egyre nagyobb

részt kapnak a dolgozók a vezetésből azáltal, hogy megvalósítják helyes javaslataikat, meghallgatják véleményüket. Mégsem lehetünk elégedettek a vezetők munkájával —hangoztatta az előadó —, mert egy részükből hiányzik az előrelátás, másoktól, föüöttes hatóságaiktól várják a problémák megoldását, s ezzel át akarják hárítaná saját felelősségűket. A TRANSZVILL- náil például hó végi hajrával kívánják teljesíteni az export- terveket, sok »'fekete« túlórát használnak fel. Ha jól szervezték volna meg a munkát, minderre nem lenne szükség.

Az üzemi demokráciáról szólva a termelési tanácskozások fontosságát hangsúlyozta Szőke elvtárs. Igen eredményes termelési értekezletet tartottak a Kaposvárt Faipari Vállalatnál, a Barcsi Fűrész- Üzemiben és a Kaposvári Textilmű veidben.. A vezetők és a dolgozók azt beszélték meg, hogyan fokozhatnák a termelést. Több üzemiben azonban nem tartanak termelési tanácskozást, sőt a dolgozók megfelelő tájékoztatását is elmulasztják,

Ezután arról szólt az SZMT vezető titkára, hogy a vezetők udvariassága, közvetlensége jó kapcsolatot biztosát köztük és a dolgozók között, ez pedig kedvezően hat a munkára. Ebben példaképül szolgálhat a Lébbodi Állana Gazdaság — mondotta, majd így folytatta: — Vannak azonban olyan vezetők, akik bár jó szakemberek, de rossz modorukkal, helytelen magatartásukkal visszataszító ridegséget árasztanak maguk körül; csalhatatlannak tartják magukat, le- becsülnek másokat, a bírálatot figyelemre sem méltatják. Ezért kelleti; leváltani például az Építőipari Vállalat és a Finoanmeohuni kai Vállalat vezetőjét Hyen. problémák vannak a KRM Közúti Igazgatóságánál és a Vendéglátó Vállalatnál is. De nemcsak gazdasági, hanem több szak- szervezeti vezetőnél is tapasztalni hasonlókat Változtatni

(folytatás a 3. oldalam)

A zord időjárás sem hátráltatja a leltározókat Pedig a szántódpuszted foemrószben, ahol a takanpányborsót mérlegelik az emberei:, ugyancsak fogvacogtató a hideg. Zsákokba öntik a terményt, lemérik, közben minden tételt fölimak, hogy esténként pontos adatokat adhassanak oda a főkönyvelőnek. Mártin Sándor bri- gédvezető és Szabó János raktáros segít a lel tározóknak, sőt még Peitl Istvánná darálós is átszaladt a magtárba dolgavé- géziével, hogy nincs-e rá szükség.

i gyekeznek e leltározással a zamárdiak, hogy mielőbb végezzenek, és mielőbb megtarthassák a záresámadásk

■« *»

Leltároznak a zamárdiak

A zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet tagjai még a havazás előtt minden ter- ményt lehordták a földekről. Siettek a leltározás megkezdésével is: már december 12-én hozzáláttak.

— Részletesen megbeszéltünk minden tudnivalót a leltározó csoportok tagjaival — mondja Kajái József főkönyvelő. — Két csoportban tíz szövetkezeti tag vesz részt ebben a munkában. Egy bizottság méri föl a prizmázott és kazlazott teraiényeket. A magtárakhoz még a leltározás előtt elszállítottuk a mérlegeket Az idén sokkal több eszközt keil nyilvántartásba vennünk, mint tavaly, hiszen azóta több mindennel gyarapítottuk vagyonúnkat. Idei legnagyobb beruházásunk az öntözőberendezés volt. Ez a mintegy 400 000 forintos vasszerkezet most kerül először a tsz leltárába.

Az év végi számbavételkor több mint négymillió forint értékű épületet és gépet látnak el leltárt számmal, s több száz vagonnyi terményt vesznek nyilvántartásiba, méréssel és köbözéssel. Nagy Gyula, az egyik leltározó csoport vei u '

A takarmány bors ót méri az egyik leltározó csoport.

zetője így nyilatkozik:

— Eddig is tudtam, hogy szép termésűink lett az idén, hiszen gyalogmunkás vagyok, és én is zsákoltam. De hogy ilyen sok legyen, azt mégsem hittem volna.

A mérlegelésben

tsz-tagoknak is ez a véleményük. A csoportokban csupa szorgalmas ember van. Megbecsülésüket mutatja, hogy velük méretik föl a tsz több rrril- lió forintos vagyonát. Az álltátokat fajta, korcsoport és ivar szerint jegyzik föl, a hízókat és a növendékeket le is mérik, 973 szarvasmarhát és sertést vesének nyilvántártás- ba.

Hruscsov levele Adenauer kancellárhoz

Moszhm (TASZSZ.),

Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke levetot intézett Adenauer kancellárhoz, válaszul a kancellárnak a Nyugat-Berlini és a Német Demokratikus Köztársaság határán lejátszódott incidensekkel kapcsolatos tevéiére.

— Ön politikájával, a feszültség fokozásának politikájával, azzal, hogy a világot újabb konfliktusokba akarja sodorai, milliók életét sodorja veszélybe — hangzik a levél.

Hruscsov hangsúlyozza, hogy »az NSZK-mak semmiféle joga sincs Nyugat-Beflinhez«.

A szovjet miniszterelnök megállapítja, hogy őt »nagy mértékben aggasztja a Nyu- gat-Berliwben kialakult helyzet éti az. hogy Nyugat-Bérűn és az NDK határán mélységesen sajnálatos incidensek folynak le«. Emlékeztet arra, hogy a Német Szövetségi Köztársaságról miniszterek, pártfiankcicnáriusok, parlamenti tagok és mindenféle más látogatók Nyug&t-Berlin- ben »rosszindulatú, veszélyes uszítással foglalkoznak, amely a bäte, a szomszédos szocialista onszágofc biztonsága elten irányai«.

**- Mint látható, önnrit nesn Nyugat-Berlini. lakosságának az érdekei fontosak, hanem az, hogy ezt a várost a Szovjetunió, a Nemei Demokratikus Köztársaság es a többi szocialista ország eiten irányuló ellenséges tevékenységre használja fel — írja Hruscsov, majd hangsúlyozza:

— A tények arról tanúskodnak, hogy a szövetségi kormány kezdi a németeket fokozatosan hozzászoktatni a testvérgyilkos háború lehetőségének gondolatához.

Hruscsov rámutat arra, hogy a helyzet gyökeres rendezésének és a veszedelmes incidensek végérvényes megszüntetésének egyetlen lehetősége a német békeszerződés aláírása és a nyugat-berlini helyzet rendezése.

A szovjet kormányfő kifejti, hogy ennek érdekében felkeül számolni az idejétmúlt megszállási rendszert, Nyugat- Berlinit szabad várossá kell tenni, hatékony nemzetközi biztosítékokat ksH a városnak adni, meg kell szüntetni azl ebből a városból a szocialista államok elten kiinduló aknamunkát.

Nyugat-BerKribem — állapítja meg Hruscsov — »szükség esetén meghatározott időre tartózkodhatnának csapatok«.

— A szovjet kormány azt indítványceza, hogy a Nyugat- Bertinbesi tartózkodó csapatok ne képviseljenek NATO-or- szágokat, Nyugat-Berlinbem a NATO zászlaját váltsa fel az ENSZ lobogója és a világszervezet vállaljon ei a városban meghatározott nemzetközi kötelezettségeket és feladatokat — árja Hruscsov, majd így folytatja;

— A jelenlegi rendellenes helyzet változatlan fenntartása Nyugat-Berlinben egyértelmű lenne súlyos nemzetközi bonyodalmak szándékos keresésével.

Hruscsov rámutatott arra, hogy ha a kancellár valóban őszintén törődik azzal hogy az egymástól elszakított német családok érintkezhessenek egymással a Német Demokrati- tem Köttánaság énre mártott

ésszerű javaslatokat. i Ezeket azonban a nyugatberlini hatóságok elutasították, s ebben »az ön személyes közreműködése nem utolsó szerepet játszott. Ily módon a történtekért ön is feledés«.

A Kartb-terager térségében lejátszódott események — hangsúlyozza Hruscsov •— mindenáréi világosabban megmutatták, hogy még mindig mennyi veszély fenyegeti a békét és milyen óriási erőfeszítésekre van még szükség ahhoz, hogy el tudjuk hárítani a háborús katasztrófát, meg tudjuk védeni a békét. »Azokban az aggasztó napokban — hangzik a levél — Bonnból, a Német Szövetségi Köztársaság fővárosából azonban egyetlen felhívás sem hangzott él a konfliktus elsimítására«.

— A Német Szövetségi Köztársaság kormánya gyakorlatilag igyekeziett az Egyesült Államokat olyan helyzetbe kényszerítem, amelyből nem lett volna más kiút, csak a hatalmak! fegyveres összecsapása — írja a szovjet kon-- mányfő.

Hruscsov megállapítja, hogy valahányszor a szemben álló felek szempontjainak közeledését laérő jelek mutatkoznak, a Német Szövetségi Köztársaság kormánya mindig nagy lármát csap, nem riad vissza a legkockázatosabb mesterkedésektől sem, »csakhogy meghiúsítsa a megegyezést és neengedje feloldódni a nagyhatalmak közötti ellentéteket«.

— A?, ön Setében Németország már kétszer robbantott, ki világháborút. Ön most ürügyet keres a harmadik világháború kiroböantására? — te» szí fel a kérdést Hruscsov.

A szovjet minisizterelnöf. hangsúlyozza, hogy az egyik legfontosabb halaszthatatlan feladat a német kérdés békés rendezése és ennek alapján a nyugat-berlini helyzet rendezése. A legfontosabb probléma a béke fenntartása és megszilárdítása. »Ennélfogva semmilyen zsarolás, semmilyen fenyegetés nem tartóztathatja fél félúton a békesnereto erőket, amelyek a német kérdés békés rendezéséért küzdenek!« — jelenti ki Hruscsov.

Ezt követően rámutat asm, hogy az egész világon az emberek milliói küzdenek a termonukleáris háború kirobban* tása ollen, majd kijelenti, hogy ezeknek a miHiókftek a vágya fejeződött ki XXTJL János pápának az egyetemér zsinaton elhangzott beszédében iá

<— Én kommuntáta és stöte

Sa vagyok, s természetesen nem oszthatom a római pápa világnézetét, de támogatom és helyeslem békeftd hívását Ön azonban buzgó katolikus és elismeri maga fölött a katolikus egyház leüti irányítását. Úgy gondolom, önnek különösen hallgatnia kellene az egjfc, ház fejének felhívására =■» írja Hruscsov.

A levél befejezéséül a sas»* jót kormányfő kifejezi azt a reményét, hogy Adenauer » béke javát és a népek biztosságát szolgáló cselekedetekké ; foglalkozik majd, mert ha kS* robban a háború, amire az ön jelenlegi politikája irányul akkor a Német Szövetné# Köztársaság már a háború eb só óráiban úgy elhamvad; mint ahogy eilobfoan a gye»* ty®, lángjai ÍMT©