Somogyi Néplap, 1962. december (19. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-20 / 297. szám
Csütörtök, 1962. december 20. 5 SOMOÓYI NÉPLAP A szerencse kegyeltjei 1941 SZEPTEMBERE ÖTA totóznak nálunk a tetőzök. A háborús évek borzalmai után, aki csak tehette, játszott. Érdekes visszapillantani, ml minden történt a 15 év alatt. Az persze képtelenség, hogy részletesen felsoroljuk az eseményeket, de néhány mozzanatot érdemes csokorba kötni. Ki volt az első nyerő? Kiugró címekben foglalkozott az akkori sajtó az első 11 talála- tossal (12-es nem volt), Szabó László Endrével, aki 1947 első játékhetében 10 000 forintot nyert Ez akkor óriási szenzáció volt. Kik nyerték a legtöbbet? A tizenöt év legnagyobb összegét, 644 000 forintot Radspiller Béla pesterzsébeti lakos nyerte. Utólag már kiírhatjuk nevét, bár szerinte, sajnos, akkor is szerepelt a sajtóban, és talán ez is oka volt annak, hogy a mesés vagyon hónapok alatt szétfolyt Ha még egyszer nyerne, biztosan másként tenne. Sinka Miklós hajókovács tervszerűbben bánt a pénzzel. Félmilliós nyereségéből családi házat épített, berendezkedett, okosan gazdálkodott. Vigyázott, hogy a »-könnyen jött pénz« könnyen ne menjen. AKADT OLYAN SPORT- RAJONGÖ IS, aki tudta, hogy csapata biztosan kikap, és inkább üresen hagyta a kockát, nem tippelt Így esett el 80 000 forinttól, mert csak 11 találata volt De úgy látszik, a sors kegyes volt hozzá, mert egy év múlva százezer forintot nyert Sokak szerint megérdemelte, mert a sport- hűség is dicséretes dolog, és csapata — hogy meghálálja ragaszkodását — biztosan nyert. Ezzel ás hozzásegítette a telitalálathoz a lelkes rajongóját Bármilyen furcsán hangzik Is, a totó még az »unokákról is- gondoskodik. Jó példa erre két kis történet. 1957-ben a 27. játékhéten L. J. 66 éves, foglalkozására nézve nyugdíjas MÁV főmozdonyvezető és nagypapa ért el 12 találatot A nyeremény 325 00Ó forint volt Ezt a vagyonit azonban nenn önmagára költötte, hanem nagyszámú családját segítette, és kedves kis unokáinak alapozta meg gondtalan jövőjét. Érdekesség még, hogy a következő játékhét teiftalálatosa ismét nagyszülő volt, csak most történetesen nagymama. Mózes Királyné Tatabányáról 365 000 forintot kapott 12 találatáért. Azt hiszem, könnyű kitalálni, mire használta fel ezt a mesés összeget. Mint az előző heti nyertes nagypapa, ő is főleg unokáira gondolt. Érdekes megfigyelni, hogy több esetben »beleszóiá- sok-«-nak köszönhető a nagy nyeremény. Sokáig emlékezetes marad B. K. budapesti lakosnak 1957 egyik kellemes őszi délutánja. Az Üllői úton sétált, és jobb dolga nem lévén vásárolt 3 darab négyhasábos totószelvényt. A labdarúgáshoz nem nagyon értett, ezért gondolta, egyformán tölti ki mind a három szelvényt. Próba szerencse! De a többi vérmes totózó lebeszélte. Így csak egy darab szelvény négy hasábját sikerült egyformán kitölteni, és rövidesen igen értékessé vált az a kis darab papír. Ugyanis ezen 4 darab 12-es találat volt. De ha nem hallgat a lebeszélésre, és mind a három szelvényt egyformán tölti ki, akkor 12 darab 12 'tálálatos szelvénye lett volna. A Cirkusz Sörözőből három fiatalember jött ki enyhén spicces állapotban. A legfia- talabbnak nem sikerült a randevúja. és a sörben keresett vigasztalást. — Mennyi pénz van nálatok? — kérdezte társaitól. Zsebükbe nyúltak, és mindössze 3,30-ait találtak. Ez bizony kevés sörre — szomorodtak el. S ekkor támadt az ötletük: »egye fene-<, veszünk egy totót És vettek. Ügy gondolom, nem is bánták meg, hiszen 3,30-ért 600 000 forintot nyertek. Mindhárman családi házat építettek belőle. DE FOLYTATHATNÁNK a felsorolást Sok-sok boldog nyertese volt a totónak 15 év alatt R. I. Kidolgozták a nagyüzemi szőlőfeldolgozás technológiáját A Szőlészeti Kutató Intézet munkatársai és az ország legkiválóbb szőlészeiből, borászaiból alakított szakbizottság elkészítette a nagyüzemi szőlőfeldolgozás új technológiáját. Meghatározták, hogy szürettől kezdve az újbor első fejtéséig milyen eszközökkel, gépekkel, milyen módon kell dolgozni a nagyüzemi pincészetekben. A most kidolgozott új technológia alapot ad a gépészeti kutatóknak a szükséges fölszerelések, gépi berendezések megtervezéséhez. Egyes pincészetek felújításánál, az új pincék, feldolgozóüzemek építésénél már 1963-ban az új nagyüzemi technológia elveit alkalmazzák. A nagyüzemi technológia alkalmazásával — a régi módszerekhez képest — öt—tíz százalékkal növekszik az egységnyi szőlőmennyiségből nyert must aránya. ugyanakkor észrevehetően megjavul az így erjesztett borok minősége is. (MTI) Értesítjük a t. utazóközönséget az 5230. sz. kaposvári helyi járat menetrendjében a menetrend készítése közben történt változásról: 1. A Kaposvár vá.—kaposszesntjakabi autóbuszvonalon Kaposszentjakabról 23 00 órakor új járatot helyeztünk forgalomba, egyidejűleg a Kaposszentjakabról x 11.20 órakor induló járatot 10 perccel később közlekedtetjük. 1/a A kaposszentjakab—rokkanttelepi vonalon kerek órakor a Kofckanttelepről, minden óra 30 perckor pedig Kaposszentjakabról indulnak a járatok. 4. A Kaposvár vá.—Gorkij u.—Vöröshadsereg u.-i vonalon munkanapokon új járatpárt helyeztünk forgalomba. A vá.-tól indul x 7.20, a Vöröshadsereg u.-tól indul x 7.32. 6. A Kaposvár MÁVAUT-áll.—Sertéstenyésztő Vállalat autóbuszvonal forgalmát beszüntetjük. MÁVAUT személyforgalom. (78781) A RIPPL-RÓNAI MÚZEUM ÁSATÁSAI 1962-BEN három tényező befolyásolta a települések keletkezését: a fa, illetve erdő (vadállomány), a víz-, illetve folyóhálózat (halállomány és közlekedés), valamint a védelem lehetősége. Ezekhez jáirul még a földművelés megismerése után a megművelhető terület. Ha az 1784-es, II. József kori és az 1802-es, Nagy József-féle térképeket gondosan megvizsgáljuk, számos támpontot, adatot kaphatunk a sok száz évvel ezelőtti Kaposvár földrajzi viszonyainak megrajzolásához. A Zarany-ér mellett, Kaposfüred irányában és a mai Ebédvesztőpuszta környékén nagyobb kiterjedésű, ösz- szefüggő erdő húzódhatott. Feltehető, hoey a mai Ivgn- fa-, Róma- Kanos-, Kerekhegyek is brérhata+lah erdős területek voltak. A Kapos hatalmas mocsár-árterülete jellemezte a mai város területének nagy részét. A kiemelkedő dombokon, melyeket az áradások nem borítottak el, alkalom nyílt földművelésre, állattenyésztésre. A vázoltak alapján nyilvánvaló, hogy Kaposvárnak manapság Ölaki-dűlő néven ismeretes része volt a legalkalmasabb a legkorábbi emberi letelepülésre. É—ÉK—D— DNy-i irányban az egykori mocsaras árterületből kiemelkedő dombvonulatot égjük oldaláról a ma is meglevő patak, másik oldalról maga a dombvonulat védte. Halászathoz, vadászathoz nagyszerű alkalmat nyújtott. Közvetve védelmül szolgált az összefüggő erdőség, a közeli, fákkal borított dombok és nem utolsósorban a mocsaras árterület. Ahol ma a Fázmány Péter. Virág, Irinyi János, Árpád, Adria és Kárpát utcák vannak. mór a szakszerű feltárás előtti időkből is ismerünk adatokat, leleteket. A Hippi- Rónai Múzeum adattárában erről a területről az 1926-os és 1928-as évbc^ van Szórványos etnlékanyagról feljegyzésünk. 1932-ben a múzeum akkori igazgatója, Gönczi Ferenc tűzhelynyomokat és kunyhó- maradványokból származó házaiapozásokat, faldarabokat, edénytöredékéket talált. Az évek során egyre jobban terjeszkedő város lefoglalta és beépítette ezt a területet. Énnek kapcsán kerülhetett sor az első rendszeres ásatásra 1954-ben. Pusztai Rezső muzeológus—régész, a Mosonmagyaróvári Hanság Múzeum igazgatója a mai Irinyi János utcában 62 négyzetméter területet ásott ki. Az ásatás egy 7,5x5,5 m-es toiás- dad alakú ház (gödörlakás) maradványait hozta felszínre. A gödörház ÉK-i oldala DK-i irányban lépcsőzetesen mélyült, és újabb gödörbe torkollott. Ebben a második gödörben még egy vermet is elhelyeztek az egykori lakók. Benne tartógerendák elkorhadt, szétégett nyomait találta meg a kutató ásó. Az egykori házfal maradványai, valamint a tűzhely omladéka is megmaradt. A gondos kutatómunka számos edénytöredéket, kőiből és csontból készített eszközt hozott napvilágra. 1962 szeptemberében a Magyar Nemzeti Múzeummal, dr. Korok József főigazgatóhelyettessel Közösen végeztünk ásatást az 1954-ből előkerült szórványos leletek, valamint az új házak alapozásánál előkerülő leletek tudományosan is igazolható elhelyezkedéséről, koráról. í már a csi- i szolt kőkor - 1 tói lakott terület volt, de ______________j jelentős lakóhellyé csak a korai rézkorban vált. A régészeti irodalom olyan (kiválóságai, mint Vosinszky Mór, Rudolf Wirchov, Tompa Az ÓlakiA korai történeti időkben Kaposvár legrégibb települése Ferenc, Passek, Aberg és legutóbb a nemrégiben elhunyt pécsi múzeumiigazgató, dr. Dom- bay János foglalkoztak ennek a korszaknak emlékanyagával. Az első és legjelentősebb lelőhelye alapján lengyelt kultúrának nevezzük ezt az emlékanyagot. Domfoay János e korszak életét az i. e. 2600—2100 közé helyezi. Megyénk területéről a Rippl- Rónai Múzeum adattára az Ölaki-dűlőn kívül még Szántód—Kőröshegy, Balatonend- réd, Somodor, Kaposhomok, Szenna, Öreglak és Somogy- vár községekből ismer a len- gyéli kultúrába sorolható em- lékanyagof. A lengyéli kultúra (i. e. 2600—2100.) korai rézkori. A rézkor társadalma a korábbi, neolitikus (csiszolt kőkori) társadalmi szerkezethez viszonyítva forradalmi változást jelent. Amíg a neolitikumra a matriarchátus (a családi szervezet az anyaági leszár- mozáson alapult) volt jellemző, a rézkorban már az apa jogú családi szervezet, a patriarchátus lesz uralkodó. A nő szerepének háttérbe szorulását a termelésben beállott változás indokolja: az állattenyésztés a neolitikumra jellemző egyszerűbb földművelést egyre inkább háttérbe szorítja. Döntő jelentőségű az első fémek, a réz és az arany használatának megjelenése, illetve fokozatos elterjedése. A lengyeli kultúrában a réz szinte felbecsülhetetlen érték, ékszer formájában volt csak ismeretes. A karai rézkori népek és így a lengyeli kultúra népe is Elő-Ázsián, Kisázsián és a Balkánon keresztül jutott el hazánk területére. E korszak településeinek általános képe a nemzetségi szervezet. Egy nemzetség lakik egy településien, és ezen belül családfők szerint oszlik meg a nemzetség- A családok a családfő vezetésével különálló házakban laknak^___________ | kétosztásiú ' (tűzhe’yes A hazak j rész és háló ■ rész) vesszőre ! ______________! tapasztott fal ú, a Kaposvár—Ölaki-dűlő esetében gödörrendszerből álló, kissé földbe mélyített épületek. Alakjuk lekerekített sarkú szögletes, gömibölyded vagy négyszögletes. Az Óláki- dűlőnél előkerült ház négy- szögletes. A házak tetőszerkezetét földbe ásott gerendák tartották. Ezt bizonyítja az előkerült négy erőteljesebb és számos vékonyabb tartócölöp nyoma. A cölöplyukak rézsűt haladnak, tehát a tartócölöpök ferdén helyezkedtek el. A tartócölöpök minden valószínűség szerint ágas végűek lehettek, amivel a négyzetes tetőszerkezeteb rögzíteni tudták. A tartócöflöpöket vesszővel fonták körül, és pelyvával kevert sárral kívül-belül megtapasztották. Ezt bizonyítják az előkerült falmaradványok. A házakat 30—40 cm mélyen az egykori földfelszín alá mélyítették, ez az egykori lakókat bizonyos mértékig megóvta a hidegtől, viszont sok megbetegedés — különféle csontbajok — csíráját is magában hordta. A házak padlózatát híg anyaggal tapasztották le. A lépcsőzetesen mé'yülő gödör oidalrészein földre hintett szalma és állati bőrök szolgáltak fekvőhelyül. A kétosztású ház tűzhelyes részén állt a földből kissé kiemelkedő, sárból és törött edénydarabok összetapasztásá- ból készített, szabad tüzelőterű, szabad kéményű tűzhely. Éppen a szabad tüzelőtér és szabad kémény magyarázza, hogy korai rézkori településeink nagy része tűzvésznek esett áldozatul. A házak sor- bein vagy körkörösen helyezkedtek él. Erre nézve a további kutatások adnak majd választ. A település — az eddigi gyakorlat szerint — 5—7 házból állhatott, és így a lakosok száma 40—60 volt. meglehetősen egyszerű és szürke lehetett. A férfiak látták el az élelem megszerzését, az állatok legeltetését (az előkerült leietek szarvasmarha, sertés, juh és kecske tenyésztését bizonyítják), valamint a földművelés nehéz munkáját. Az asszonyok az ételkészítéssel és kisebb eszközök, szerszámok előállításával szorgoskodtak. Némely kutatók véleménye szerint nők készítették az edényeket is. Edényeiket kézzel formálták, és nyílt tűzön égették. Nem ismerték még a korongolást. Az edények formája a lapos tálaktól a gömb alakú darabokon keresztül a mai gyümölcsöstálhoz hasonló, úgynevezett talpcsöves tálaikig nagyón változatos. Bemélyí- tett Vonalakkal, meander (föl-le futó négyszögekkel) és bemélyített zegzug vonalakkal díszített és nemritkán okkerszínnél festett edények is ismeretesék. Tekintettel a réz nagyon értékes voltára, eszközeiket kőből és csontból készítették. A késeket, bőmyú- zókat, szőrvakarókat a Tokaj- hegységből kereskedelmi kapcsolatok révén ide került ob- szidiánból, kovából pattint- gattáik. A kalapácsokat, baltákat, vésőket, gyalukat kal- citfból, kovából először kinagyolták pattintással, ütő vetéssel, maja dörzsölőkövek és csontok segítségével simára csiszolták, és az íjhoz hasonló szerkezettel fúrták át. Ritka és nagy érték vélt a nemeskövekből készített eszköz. Nemzetségfő. esetleg családfő gazdagságát, előkelőségét jelenti. Az Ólaki-dűlőben 1961-ben találtunk egy rózsaszínű, márványból készült, nagvobb méretű buzogány töredéket. npaoymm'fEK Apróhirdetések ara: hétköznap szavanként 1,- Ft. vasár- és Onn ;pnap Z.- Ft. Az első szó két szónak számít. Legkisebb hkuetés ni - Ft. Hirdetéseket felvesz a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. sz. Telefon 15-16. A hirdető felek postán Is feladhatják és telefonon Is bemondhatják hirdetéseiket. Drohn ka biztos hatású tyúkszem irtó tapaszt 3,60-ért küldi Horváth drogéria, Szombathely. (1301) Rántani való csirke korlátlan mennyiségben olcsón kapható ka- posújlaki tsz-nél (állomás és autóbuszmegálló 1 perc).________(78797) Wartburg, kétszínű, rádióval eladó. Jakab, irányi Dániel u. 15. (78794) Magnetofon kifogástalan állapotban sürgősen eladó. Cím: Waller, Kaposvár, Vöröshadsereg útja 49. (78787) 48 basszusos tangóharmonika 1500 Ft-ért eladó. Kaposvár, Honvéd u. 3. (78789) Karácsonyi ajándéknak alkalmas új sarok könyvespolc eladó. Kaposvár, Bem ú. 33. (78792) Több éves gépírói gyakorlattal rendelkező gépírónő kaposvári munkahellyel állást változtatna. Cím a kiadóban. (1305) 15. sz. Autóközlekedési Vállalat veszprémi telephellyel fölvesz rakodókat. Jelentkezni: Veszprém, Pápai út 28. (61844) A nagyobb kőeszközökét hasított fába növényi indával lekötve készítették, vagy a nyél számára készült lyukba tett nyéllel használták. A kisebb eszközöket (vésőket, kapákat) agancsfoglalatba tették, és úgy dolgoztak vele. Á földet kőkapával művelték. Szárnyasok, kisebb háziállatok hosszú és lyukas csontjait használták csonteszközké- szitésre. Árakat, lyukasztókat, tűket, simátokat készitettek úgy, hogy először a csontból kinagyolták kőeszköz segítségével az elkészítendő szerszámot, majd dörzsölő- és csiszolókövekkel egyenletes simára eldolgozták. Ismerték a textilnövényeket. Egészen biztos, hogy tudatosan is termelték, mert az előkerült leletanyagban gyakori az úgynevezett szövőszéknehezék. Más, magyarországi lelőhelyekről pedig ismerünk olyan edónymaradványt, amely megőrizte az egykori fonás- mintát. Ugyanis kiégétés előtt gyékényből vagy vászonból fonott szárítókészségen az edényt szikkadni tették a napra. Ruházkodásra még állati bőröket is Használtak. Balkáni hasonló korú ásatásokból kerültek elő épen maradt bőr- ruhadarábkák. Fejlett halászatokat a nagyszámú gömbölyű és ovális hálónehezék igazolja. Nágy területekkel folytattak kereskedelmét. Az előkerült obszidián és kova, valamint a márványbuzogány is keres- kötelmi úton került hozzájuk. keveset tudunk. A neo« liti'kummál szemben, anü- kar még a női istenség volt a legfőbb, a korai rézkorban megjelennek a férfi termékenységét szimbolizáló emberi és állati szobrocskák erősen hangsúlyozott nemi jelleggel. Talán bizo- myosfájta állatimádást is feltételezhetünk cppcn az előkerült állatszobrok alapján. (Zoolatt-ia.) Halottaikat krupe- rított testhelyzetbeh, mindért* napi eszközeikkel és edényekbe tett ételekkel együtt temették el. AZ Ólaki-dűlőndl előkerült település temetőjét még liém ismerjük. Nem ismerjük a település teljes nagyságát sóm. A további építkezésók, földmunkák lehetővé teszik, hogy a jövőben még többet, eddig ismeretlen, jelentős adatot ismerjünk meg Kaposvár legrégibb lakóinak életéből. Mindamnyiumk közügye, hogy az esetleg elkallódó, a tudománynak azonban felbecsülhetetlen értékét jelentő leleteket az arra egyedül illetékes helyre, a múzeumba vigyük. Draveczky Balázs Vallási életükről Azonnali belépésre keresünk főiskolai végzettséggel, illetve képesítéssel rendelkező virág-, dlsznö- vénytermelésben és parképítésben gyakorlattal rendelkező kertészt megyei fökertészi állás betöltésére. A pályázatot Somogy m-gyei Kertészeti Vállalat, Kaposvár Május 1. u. S3, címre kérjük 78767) Szakszerű húsfüstölést sorté vágást vállalok. Forrázóteknő* rendfát kölcsönzők. Kaposvár. Május 1- u. 60. (78788) Elvennék 40—55 éves nőt, 1 hét elvált is. 2 szobás házamban e ye- dül lakom (800 n-öl gyümölc-ös* 200 n-öl szőlő). Leveleket -Gyep- mekszeretö- jeligére 78799. számra a Magyar Hirdetőbe. (787991
