Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-18 / 270. szám

-ji VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÁRA: 60 FILLÉR MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 270. SZÁM ★ VASÁRNAP, 1962. NOVEMBER 18 Mai számunk tartalmábSk A sávolyi Fsz-elnök (3. o.) Garancia (4. O.f Látogatás Nazim Hikmetnél (3. o.) Örzse néni meg s baromfitáp (8. o.) A VII. pártkongresszus óta kétszeresére nőtt a traktoráilomány v megyénkben Huszonhét tsz-t teljesen gépesítettek — Az idén 288 új traktort vásároltak a szövetkezetek — Negyvennyolc jól fölszerelt gépműhely a közös gazdaságokban Amint a kongresszusi irány­elvek megállapítják, a szocia­lista útra tért mezőgazdaság anyagi—termelési alapjainak megerősítéséhez államunk je­lentős segítséget adott a szö­vetkezeti parasztságnak. A párthatározatok szellemében foganatosított intézkedések ha­tására a tnaiktorpark megyénk­ben is gyors ütemben bővült a VII. kongresszus óta. Egypár évvel ezelőtt — 1960. január 1-én — összesen 1205 traktor állt szövetkezeteink rendelke­zésére, jelenleg pedig 2441 erőgépük van a gépállomások­nak és a közös gazdaságoknak. Ebben az időszakiban 27 ter­melőszövetkezetet teljesen gé­pesítettek. Kombájnt és csép­lőgépet is kaptak ezek a közös gazdaságok. A megyé szövetke­zeteiben az idei nyáron már csaknem 120 saját aratógép is segítette a gabonabetakarítást. Mint az adatokból kitűnik, a legnagyobb arányban a trak­torpark növekedett. Csupán ebben az évben 288 új traktort vásároltak szövetkezeteink. Így ma 1040 gépiik ram. Az idei be­ruházási irányelveknek megfe­lelően a megyei keretből egy- egy szállítógépet minden igénylőnek juttattak. Ennek eredményéként jelenleg már három kicsiny tsz kivételével valamennyi közös gazdaságnak van legalább egy traktora. Jel­lemző tapasztalat, hogy a gé­pek beszerzése végett az állami hitel kiegészítésére a tsz-ek, tsz-tagok szívesen adják saját pénzüket is. Nagyszakácsiban például a tavasszal 34 gazda kereken 280 000 forintot köl­csönzött erre a célra. Volt, aki 60 000 forintot adott. Az össze­gyűjtött pénzből meg az álla­mi hitelből négy traktort, két pótkocsit, egy gyűrűshengert, három ekét és két garnitúra fo­gast vásároltak. A gépállomás segítségét csak az ősszel vette igénybe a nagy- szakácsi Béke. Saját trakto­raik — és traktorosaik — jó munkáját látva a szakácsiak úgy nyilatkoznak, hogy ismét kölcsönadnák pénzüket, ha kaphatnának még néhány traktort. Az inkei Rákóczi az idén annyi gépet vett, hogy most már az összes szállítást le tud­ja bonyolítani. A talajmunkák­ra viszont még nincs teljesen fölkészülve. Legközelebbi cél­kitűzése a szövetkezetnek az, hogy kellő számú munkagépet szerezzen be. Hasonló tervek­kel számos szövetkezet foglal­kozik. Éppen ezéirt az AGROKER fölmérte, hogy mi­lyen munkagépeket keresnek, és az összesítés alapján állí­totta össze a jövő évi előze­tes megrendeléseket. A gépek folyamatos javítá­sára, karbantartására, a gép­állomásokkal szerződést kötött a szövetkezetek többsége. Emellett már 48 községben — így például Andccson, Adan­dón, Balatonszabadiban, Gyé­kényesen, Ráksiban, Szulokon — van olyan jól fölszerelt szö­vetkezeti gépműhely, amely­ben a folyójavítást is házilago­san elvégezhetik. Említésre méltó az is, hogy Látrány és Somogytúr közös gépműhely létesítését tei-vezi. A szövetkezetbe tömörült gazdák megszokták, megszeret­ték a gépet. Tudják — hiszen tapasztalták —, hogy a trakto­rok segítségének is köszönhető a terméshozamok emelkedése, s a gépek számos nehéz munká­tól megkímélik őket. Ezért van az, hogy mind több és több gé­pet várnak az ipartól. A me­gyei pártértekezleten Puskás József, a pusztakovácsi Dimit­rov Tsz elnöke is hangot adott ennek a kívánságnak. Más szö­vetkezetekben szintén hason­lóan vélekednek. Patosfán vár­ják az új lánctalpas traktort; a nagybajomi Zöldmező teher­gépkocsit szeretne venni, hogy a szántás-vetésben alkalmaz­ható gépeit mentesíthesse a szállítások alól. A tavalyinál háromszorta több kukorica termett Somogyaszalóban Nincs szükségük abrakkölcsönre — A betakarítással egyidejűleg kimérik a prémiumot A somogyaszalód Béke Tsz régi vezetői úgy vélték, hogy közvetlen anyagi ösztönzés nélkül is megfeszíti minden erejét a tagság. A betakarí­táskor, a zárszámadáskor az­tán rendre bebizonyosodott; kevés a termés, nincs miből eleget osztani. A múlt évet például 1 180 000 forintos mér­leghiánnyal zártak. — Nem mehet így tovább, többet kell termelnünk — határozta el az idei tervet tárgyaló közgyű­lés. Az új vezetőség javaslatá­ra a tagság megszavazta a premizálás bevezetését. S eb­ben az esztendőben minden eddiginél jobban dolgoztak az aszalóiak. Munkájuk meglát­szik például a kukorica ter­méseredményén is. — Tavaly — emlékszik visz- sza Pál Sándor, a szövetkezet elnöke — mindössze tizenhét vagon csöves kukorica ter­mett. Év közben kerültem ide s pentosan nem sikerült kiderítenem, hogy mekkora volt a vetésterület. A nyilván­tartásokban kétszázhatvan hold szerepelt. Annyi azonban bizonyos, hogy a kukorica nem kapta meg a rendes munkát. Nem jutott volna, mégis ki kellett osztani há­rom vngennyit a télen a ta­gok’-"']*, mert a mérleghiány miatt gyenge volt a részese­dés. A kiosztott kukorica he­lyett a 2^ államtól kértünk etet ni valót. Most nincs szükségünk ab­rakkölcsönre. Takarmányunk bőven elés lesz a iövő évi új termésig. Csupán kukoricából a 200 holdon háromszor any- nyjt termeltek, mint a tava­lyi nagyobb vetésterületen. Munkaegységre. 8 vagonnal, prémiumként pedig 10 vagon­nyit oszthatnak. A közgyűlési határozat szerint az összter­més 20 százaléka a kukoricát megmunkáló tagokat illeti meg. Ezt a mennyiséget most, a betakarítás idején kiosztják, miután lemérték egy-egy par­cella termését Egy hét múlva államkölcsön sorsolás Az év utolsó államkölcsön sorsolását már november 25- én és 26-án megrendezik. A kihúzott békekölcsön kötvé­nyek tulajdonosai már de­cember 6-tól felvehetik nyere­ményüket. így év végére 431 000 kötvény tulajdonosa összesen 103 100 000 forint bir­tokába jut. A november 25- én, vasárnap délelőtti máso­dik békekölcsön sorsolásán 134 000 kötvényt húznak ki összesen 27 000 000 forint nye­reménnyel, illetve törlesztés­sel November 26-án 172 000 harmadik békekölcsön köt­vényre 47 200 000 forintot, a 125 000 negyedik békekölcsön kötvényre pedig 28 900 000 fo­rintot sorsolnak ki. A háirom százezer forintos főnyereményen kívül 35 öt­venezer forintos, 35 huszonöt- ezer forintos nagy nyeremény is gazdára taláL (MTI) Hivatalos közlemény a magyar—szovjet timjöld- és alumínium-egyezményről Moszkva (MTI). A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége Apró An­talnak, a Minisztertanács el­nökhelyettesének vezetésével és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetségének kor­mányküldöttsége Vlagyimir Novikovnak, a minisztertanács eLnökihelyettesének vezetésével ez év október 23-tól novem­ber 15-ig tárgyalásokat foly­tatott. A tárgyalások alapján 1962. november 15-én a ma­gyar és a szovjet kormány egyezményt kötött a timföld- és alumíniumtermelési együtt­működésről. Az egyezmény rendelkezései alapján Magyarország tim­földet szállít a Szovjetunióba alumíniummá történő feldol­gozás céljából. Míg a Szovjet­unió a magyar timföldből gyártott alumíniumot tömib alakban teljes egészéiben visz- szaszáülítja Magyarország ré­széire. Az egyezmény részlete­sen meghatározza a feleknek a timföld- és alumíniumgyár­tás területén történő együtt­működésükkel kapcsolatban 1980-ig bezárólag fennálló kölcsönös kötelezettségeit. Az említett időszak végén a ma­gyar támföldszáiliitások — fo­kozatosan emelkedve — évi 330 000 tonnát, a szovjet alu- míniumtömb-szállítások pedig évi 165 000 tonnát érnek eL Az egyezmény a kölcsönös előnyök alapján rendezi a magyar és a szovjet szállítá­sok elszámolását. A két ország kormánya az egyezmény megkötésekor a KGST-országok kommunista és munkáspártjai képviselői­nek 1962. júniusában Moszk-. vában a szocialista nemzetkö­zi munkamegosztás kibővíté­séről hozott határozataiból in­dult ki. Ennek megfelelően Magyarországon jelentős in­tézkedések történnek a bau- xitkutatás, a bauxitbányászat és timföldgyártás fejlesztésére, a Magyarországon termelt és a Szovjetunióba szállított tim­földet pedig a Szovjetunió alu­míniumgyáraiban dolgozzák fel. Mint ismeretes, Magyaror­szág viszonylag jelentős bau- xitvagyonnal rendelkezik, energiaforrásai viszont nem kielégítőek. Az alumínium- gyártás energiaigényes, s ez a tény számottevően fékezi a magyar alumíniumipar fejlő­dését A megkötött egyezmény ré­vén lehetővé válik Magyaror­szág alumíniumiparának gyor­sított fejlesztése. E célból Ma­gyarországon új prés- és hen­gerművek, valamint kábel­gyártó és egyéb alumínium- feldolgozó üzemek létesülnek. Az egyezményben foglalt köl­csönös szállítások bő választé­kú alumínium félkész és kész­áruk gyártását teszik lehetővé: Ennek révén Magyarországon világszínvonalon megvalósít­ható az alumíniumalkalmazás technikájának fejlesztése. A két kormány úgy véli, hogy a megkötött egyezmény hozzájárul a gazdasági együtt­működés további bővítéséhez és elmélyítéséhez, még inkább megszilárdítja a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió népeinek megbonthatatlan ba­rátságát. Újabb külföldi testvérpártok küldöttei érkeztek az MSZMP kongresszusára helyettes vezetőjte Szombaton is több külföldi testvérpártól érkezett küldött­ség az MSZMP VIII. kong­resszusára. Mexikó Kommunista Párt­jának képviselőit — Jósé Greogiro Gonzalezt, a politi­kai bizottság tagját és "Ben­jámin Samano Endozaint, a párt megyei titkárát a Feri­hegyi repülőtéren dir. Sík Endre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja fogadta. Nicaragua Kommunista Pártjának képviseletében Ro­berto Martiznez, a párt köz­ponti bizottságának és tit­kárságának tagja, valamint Gorge Morales, a párt köz­ponti bizottságának tagja ér­kezett Budapestre. A vendé­geket Szecsődi László, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osz­tályának üdvözlte. A Dominikai Köztársaság Kommunista Pártjának kül­döttét Bencze Károly, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője fogadta. A Svéd Kommunista Pár­tot Harry Hagberg, a politi­kai bizottság és a titkárság tagja képviseli a kongresszu­son. Fogadására Szerényt Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának Vígja ,jelent meg a repülőtéren. Costarica Kommunista Pártjának küldötteként Ar- naldo Ferreto Segara, a köz­ponti bizottság titkárságának tagja vesz részt a kongresszu­son, akit Brutyó János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja üdvözölt. (MTI) Sok a túlóra az élelmiszeriparban — Hasznos kezdeményezések az építkezéseknél Tegnap tartotta megyei küldöttértekezletét az ÉDOSZ és az Építők szakszervezete ÉDOS Korszerűsítik a fonyódi Sirály S állót. A szállodát 33 szobásra bovitik, az étterem lesz. Az építkezés bárom én fél millió lórimba kerül, 5M személyes Tegnap délelőtt az Művelődési Házában a megye élelmiszeripari dolgozóinak, az SZMT-szókházban pedig a me­gye építő-, fa- és építőanyag- ipari dolgozóinak szakszerveze­ti küldöttei gyűltek egybe, iogy miegvitassóík a legutóbbi értekezlet óta eltelt időszak szakszervezeti munkáját. Az élelmiszeripari küldöttek előtt Csanádi József, az ÉDOSZ rrjegyed titkára tartott beszá- mblót. Mint előadásából ki­tűnt, a vállalatok ez évi mun­káját jelentősen segítette a szocialista munkaverseny. Kibontakozott az újítómoz­galom is. Kivált sok javaslat született a szakszervezet ren­dezte újítási hónapban. A cu­korgyárban például a benyúj­tott 81 javaslatból 57-et elfo­gadtak, és 45 600 forintot fizet­tek M újítási díj címén. Nem volt ilyen eredményes a munkásvédelem. A múlt év első tíz hónapjában 190, ez év azonos időszakában pedig 224 baleset történt az élelmiszer- ipari üzemekben. Ennek oka, hogy többfelé elhanyagolják a munkásvédelmet, s föltehetően a túlórák számának növekedé­se is hozzájárult a baleseti sta­tisztika romlásához. A Hús­ipari Vállalatnál például ta­valy az első félévben 2800, az idén pedig 4800 túlóra volt, csu­pán októberben pedig 3700 óra túlmunkát végeztek a dolgo­zók. Emelkedett a túlórák szá­ma a Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál, a Hűtőipari Váilalat­. ’1. viszont csökkent a cukor- g iban és a Tejipari Vállalat­nál. Az építők szakszervezetének választmánya előtt Varga György, a szakszervezet me­gyei titkára számolt be a vég­zett munkáról. Elmondta, hogy néhány helyen hasznos műsza­ki kezdeményezések születtek a2 idén. A Közúti Üzemi Vál­lalat kísérleti útszakaszt épí­tett, s ennek költségei a ha­gyományos útépítés költséged­nek csak a felét tették ki. A Téglagyári Egyesülésnél új égetési eljárás tervein dolgoz­nak. Több elgondolás gyorsí­totta meg a termelést a So­mogy megyei Építőipari Vál­lalatnál. Föllendült' a munkaverseny. Nagyobb gondot fordítottak szervezésére, konkrét célokat tűztek maguk elé a dolgozók. A szakszervezet megyei bizott­sága javasolta, hogy a jövőben ne a naptári évet, hanem az egyes beruházások elkészültét vegyék alapul a vállalásoknál így nem lesz kampányszerű a verseny. Tovább növekedett a szocia­lista címért küzdő brigádok száma. Jelenleg az építőipar­ban 48 brigád 1400 dolgozója küzd a szocialista címért. 21 brigád SO'' dolgozója pedig már elnyerte a kitüntetést. A beszámolókat vita követ­te. majd megválasztották az ÉDOSZ és az építők szakszer­vezete országos kongressztwé- nafc küldötteit.

Next

/
Thumbnails
Contents