Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-15 / 267. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Csütörtök, 1968. november K FILMSZÍNHÁZAINK műsorából Vörös Csillag immmmummummmuamm A magyarul beszélő angol film egy álmos walesi kisvárosban játszódik le, ahol az emberek egyhangúan élik életüket. John Lewisnek, a könyvtár dolgozójának is ilyen unalmas volt élete egészen addig, amíg föl nem figyelt rá Liz, a város egyik legtekintélyesebb férfiújának csinos hitvese. Liz férje elfoglalt ember, s az unatkozó szépasszony John szeméből olyasmit olvas ki, ami új szórakozást ígér. Megragad minden alkalmat, hogy elcsábítsa a fiatalembert, s az az így előidézett kényes helyzetekből alig tud megmenekülni. A mindvégig kacagtató film főszereplője May Zetter- ling és Peter Sellers. Csak ketten játszhatják Hauptmann életműve a dolgozó népé Szabad Ifjúság Hátha mégis szerelem A szélesvásznú szovjet film egy diákszerelmet mutat be. Kszenya és Borisz együtt nőnek fel, egy osztályban tanulnak. A gyermekkori pajtásság az évek során szerelemmé fejlődik, de még maguk sincsenek tisztában ébredő érzelmeikkel, és alig mernek egymásnak beszélni róla. A levelek azok, amelyekben bátrabban vallhatnak erről. A véletlen folytán egy ilyen levél a rosszindulatú, gyanakvó német tanárnő kezébe kerül, s nagy ügyet kavar belőle, felbolygatja az Iskolát, az egész lakónegyedet ... Kszenya tragédiáját Zsanna Prohorenko egyszerű eszközökkel, de annál meggyőzőbben vetíti elénk. Ma Ünnepli a Német De- 3 mokratikus Köztársaság la- Ckossága Gerhart Hauptmann ^születésének századik évfor- ídulójá! Olyan nagy írót tisz- 3 telnek benne, akinek; munkás- ?sága a német történelem gaz- )dag korszakát foglalja magáiba, s aid a német nemzeti iro- sdalom és színház fejlődéséhez 5 is jelentősen hozzájárult Már ifjúkorának ellentmon- 5 dó élményeiben mélyreható «szociális tapasztalatokat szerezett. Ez is és az egyszerű em- < berekkel való találkozása veszette már korán — mint kis- Jpolgári szülők gyermekét — 3költői fejlődésének magaslataira. Azokban az években, amidkor a német munkásmozgalom ierejét a szocialistaellenes ki- svételes törvénnyel szembeni Jharcra gyűjtötte, és tette pró- sbára, alkotókészsége, a »Nap- 5 felkelte előtt« című színműben ^mutatkozott meg, és emel kezdett realista mesterművekké ■'A takáesok«-ban és »A bun- ■jdá«-öam. A munkásmozgalomban fellépő opportunizmus nehezítet- 5 te az értelmiség következetes > demokratikus fejlődését. 3 Hauptmann hű maradt drá- ) máiban — a »Henschel fuvaros«, a »Bernd Róza« vagy »A 3 patkányok« c. művében — al- Pkotó elvéhez; az embereket «életszerűen ábrázolni. De nem Jvolt képes Gorkij útjára lép- «ni. Főleg a »Hannele menny- Jbemenetele« és »Az elsüllyedt ^harang« c. színművedbe miszti- 5kus elemek keveredtek. Énének ellenére alkotásainak reá- jlis alapvonásai mindig érvényesültek. A századforduló körül uralkodó társadalom hanyatlásával Jvaló foglalkozás műveinek kö- Jzéppontjába került, jóllehet a Qburzsoá ember elszigeteltségét öa konkurrenciabarcban mint qqqqqOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCK OOOOOOOOOOOOOCOO Magyar filmek külföldön Szeptemberben és októberben hat szocialista ország filmforgalmazó vállalatai vásároltak magyar filmeket. A Hungarofilmnél most összeállított mérleg szerint összesen 19 alkotás »kel majd útra«, s mutatkozik be Prága, Moszkva, Ulan-Bator stb. mozilátogatóinak. A Szovjetunió az »Angyalok földjé«-t, és az »Elveszett paradicsom«^, Csehszlovákia a »Legenda a vonaton«-t, a »Lopott boldogság«-ot, az »Elveszett paradicsom«-ot és az »ESős vasámap«-ot, a Német Demokratikus Köztársaság az »Elsős vasámap«-ot és a »Lopott boldogság«-ot mutatja majd be. A román mozik vásznán megjelenik az »Amíg holnap lesz«, az »Utolsó vacsora«, az »Angyalok földje«, a »Pros- betűs hétköznapok« és-a »Vasvirág«. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban műsorra tűzik a »Megöltek egy leányt« című filmet és a »Húsz évre egymástól«-! A Mongol Nép- köztársaságban a »Vörös Tin- tá«-t, a »Rangon alul«t, a »Két emelet boldogság«-ot, a »Három csillag«-ot és az »Alba re- giát«-t láthatják a filmbarátok. (MTI) Önkéntes rendőröket bántalmazott Október elején két önkéntes rendőr a Schönherz Zoltán utcai cigánytelepen tartott ellenőrzést. Meglátogattak több rendőri felügyelet alatt levő egyént, majd betértek Arnold Ferenc lakásába is. Figyelmeztetni akarták a többszörösen büntetett előéletű Arnoldo! hogy az utóbbi időben sok panasz érkezett rá, változtasson magatartásán. Az azonban szinte meg sem várta, hogy az önkéntes rendőrök befejezzék mondókájukat. Egyiküket pofonvágta, másikukat pedig ököllel kétszer megütötte, majd megrúgta. Ezután elmenekült. Pécsen fogták el. Az ügyészség Arnoldot elő- aúes letartóztatásba helyezte. NE HAGYJUK ELVESZNI! A KÖZELMÚLTBAN küld-l te ki a községekbe a megyei tanács a Néprajzi Intézet pályázati félhívását. Ez adta a gondolatot: milyen fokon áll megyénkben a néprajzkutatás? Kik foglalkoznak véle, és mekkora a néprajzi gyűjtőmunka horizontja a folklór, a népművészet rendkívül gazdag tárházában, Somogybán? Beszélgettünk gyűjtőkkel, a múzeum illetékeseivel, s fölkerestük Várkonyi Imrét, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet nyelvjárás és néprajz tanáré! Az eredmény a költő sorait idézi: ».;. e részben árva még Somogy.« Pedig megyénk népköltészete és népművészete, nyelve, gazdag hagyományai kedvelt kutatási területed voltak a magyar folklorisztika nagyjainak. Ko. dály és Bartók több gyűjtő körútjá, Vikár Béla máig is feldolgozatlan szöveged, a húszas-harmincas években Gön- czy Ferenc kötetei nevet biztosítottak Somogynak a magyar folklorisztikában. Volly István, Molnár István nevével találkoztunk az utóbbi két évtizedben, s rajtuk kívül néhány fiatal kutató és pedagó-j gus jöhet még számításba, aki jelenleg is megyénkben működik. (Együd Árpád, Csikvár József, Eperjessy Ernő, Várkonyi Imre.) Valószínű, hogy rajtuk kívül még akadnak, akik foglalkoznak gyűjtéssé! azonban ösztönösen, tervsze- rűtlenul. A Somogy megyei Népművelési Tanácsadó végzett már fölmérést a népköltészettel és a tárgyi néprajzzal kapcsolatos legfontosabb helyek, források (személyek) felkutatására. Időszerű lenne, ha utánanéznénk, kik kutatnak jelenleg is, és főleg a pedagógusok közül kik vállalkoznának néprajzi gyűjtésre? Várkonyi Imre két éve foglalkozik behatóbban ezzel a tudományággal. Magnetofonnal gyűj! s eddig 15 tekercs anyaga — mintegy 300 népdal, több népmese és ballada — vár feldolgozásra. Főleg Büs- sűben gyűj! Az újabb kutatási módszerek alapján helyes egy községben teljesen kimeríteni a forrásokat. Az ő munkássága során szólalt meg Fekete József, a szennai 76 éves nótafa, s egy délután 75 szebbnél szebb somogyi népdalt énekelt magnószalagra; Szekeres József és KontU Ferenc, a büssűi tsz kanásza és juhásza, Sár István és özv. Jár fás Józsefné szintién Büs- sűbő! SOK SZÖVEGEMLÉK, betyártörténet él az öregek ajkán régi, ma már lebontott csárdák titkairól. Juhász Andrásról, a múlt század második felének egyik nevezetes somogyi betyárjáról egész csokorra való nótát megőriztek Büssűben. Több variációs balladatémában maradt fenn például az az eset, amikor Juhász András bosszút áE az osztopáni bírón, amiért az »feladta« a pandúroknak. Gyermekkorában Kontli Ferenc bojtárja volt a Kossuth- díjas, világhírű faragóművésznek, Kapoly Antalnak, s ma is sok történetet mond el róla. Megérdeklődtük, müven Igyűjtőmunkát végeznek a tanítóképzősök. — A képzőben két néprajzi szakkör működik — mondotta Várkonyi elvtárs. — Heti két órában elméleti felkészülésen vesznek rész! * amikor tehetőség nyílik rá, konkrét gyűjtőmunkát végeznek. Fábián Margit a fuvarozással kapcsolatos anyagról ír pályázatot, Hőgye Etelka Zseliciben daloka! Káka Rozália népmeséket, Várszegi Etelka pedig székely lakodalmi szokásokat gyűjt szülőfalujában, ahol bukovinai telepesek élnek. A harmadévesek kollektív szakköre a szennai temető néprajzával foglalkozik. Egy másik közös munkájuk címe: »Néhány lóbetegség és gyógyítási módja Szennán.« Ezekkel a munkákkal vesznek részt a Néprajzi Múzeum és a Nyelvtudományi Intézet közös pályázatán A gyűjtőmunka tehát folyik. Azonban ez így, ebben a formájában csepp a tengerből. Hogyan lehetne másképpen? Felmerült már egy nyelvjárásgyűjtő és hagyománykutató munkaközösség éietrehívásá- nak gondolata. A legelső feladat összefogni és rendszeressé termi, tudományos alapokra helyezni ezt a munkát, és kiterjeszteni a gyűjtőhálózatot, hiszen bizonyára sokan szívesen vállalkoznának néprajzi. kutatásra. KÜLÖNÖSEN SÜRGETI (Kit a tennivalót az idő múlása. Az egyik gyűjtő megemlítette: — Kint jártam Somogytar- nócán. Az öreg Szentgyörgyi bácsit kerestem. Ügy ismertük, hogy szinte kifogyhatatlan a táncokból, dalokból és pásztorszokásokból. Mégis dolgom végezetlenül tértem visz- sza, mert néhány nappal azelőtt tették sírba az öreget. Cselekedni kellene, az idő halad. Ne hagyjuk elveszni Somogy ősi, nagybecsű kulturális kincseit. Wallinger Endre sorszerű elkülönülést ábrázolta, de megmutatta az egyén törekvését, vágyát a természetes, emberi kapcsolatokhoz. Emez alakok harcának ábrázolásét sok műben összekötötte társadalomkritikáva! A »Geyer Flórián« c. drámájában, a bismarcki porosz út kritikájában a szociális témát nemzeti tárggyal kapcsolta egybe. A polgári társadalom lényegébe való bepillantása és mély békeszere tete ellenére fejlődése nem maradt mentes súlyos tévedésektől. Mint több más polgári író, Gerhart Hauptmann .is fölismerte az első imperialista világháború jellegét, történeti távlatai! De Thomas Mami-nal, Johannes R. Becherrel, Berthold Brecht- tel, Arnold Zweiggel ellentétben csak későn ismerte föl a fasizmus embertelenségé! demagógiáját. Elkerülhetetlenül a magányosságba sodródott. Ezekben a nehéz években is megpróbált hű maradni humanista elveihez, és tiltakozott a humanista emberkép barbár szétrombolása ellen. »A sötétségek« című drámájában, »A nagy álom« című verseposzában és az »Atridák« tetralógiában megformálta (belső tiltakozását a fasiszta uralom ellen, Antikor Johannes R. Becher, az új, demokratikus Németország követe fölkereste 1945-ben az agg író! késznek nyilatkozott közreműködni a társadalmi viszonyok űjjáfcrmálásában. Azonban »A takácsok« írója nem érhette meg a hajdani elnyomottak reményeinek valóra váltását. Gerhart Hauptmann-nal szerzi vissza a német drama- tika — amely Hebbel halála után a provincializmusba süllyedt — nemzetközi értéket is Nagy elődeinek, az orosz kritikai realista T urgenyev- nek, Tolsztojnak és Dosztojevszkijnek, a nagy francia regényírónak, Zolának, a norvég drámaírónak, Ibsennek szociális és esztétikai tapasztalatait követve ért el Hauptmann új és önálló irodalmi, teljesítményeihez. Tovább fejlesztette a naturalizmus társadalomkritikai eleméit, amelyek Németországban a korlátlan hatalmi mámor és a polgári feudális társadalom ellen irányultak. Ennek az irodalmi irányzatnak a korlátain messze túl emelkedett. »A takácsokéban rámutat a proletár tömegek elkerülhetetlen és szükséges fölemelkedésének okára, és azt mint szemléletes képet közvetítette az osz- tályöntudat felébredéséből és a proletariátus megformálásából. Ezzel Hauptmann az irodalmat és a színházat kora döntő tényezőjének szolgálatába állította, és nagyban hozzájárult a szocialista realizmus kifejlődéséhez. A német munkásosztálynak a színházi élet iránt való érdeklődése ebből az időből származik. Ez alkotta meg a szabad népszínháza! A szociális dráma mellett való döntése nyitott új fejlődési lehetőséget ehhez. A Szovjetunióban Lenin rendezte sajtó alá »A takácsok« fordítását, és ajánlotta előadását. Más országban is hozzájárult ez a műve a proletariátus cselekvőkészségének erősítéséhez. Hauptmann eljutott a költői magasságig, mert élethű alakjait mindenekelőtt a munkásosztályból és más elnyomott rétegből vette. Gazdag, minden irodalmi műfajt magába foglaló életművet hagyott hátra. Elsőrangú volt mint elbeszélő, mint versepikus és mint lírikus is. Történelmi öröksége alkotórésze a német szocialista kultúrának is. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói előremutató műveit magukénak tekintik, s egyúttal védelembe veszik a nyugatnémet revansis- ta meghamisításokkal szemben. így nyer méltó helyet Hauptmann a klasszikusok sorában. Mi, magyar dolgozók is adózunk ezen az évfordulón a nagy német írónak, akinek életműve nálunk is otthonra talált. Mátray Tibor gimn. tanár Egy kínai bányászcsalád egyedülálló rekordja.M A Kínai Népköztársaság Sanhszi tartományában, a Jangvu-folyó mellett él egy bányászcsalád, amely egyedülálló rekordot állított fel: a tizenhatodik nemzedék tagja megkezdte a szénfejtést. V A Ming-dinasztia óta (amely a XIV. századtól a XVII. század feléig uralkodott Kínában) a Fu család tagjai szenet bányásznak. Most a bányában egyszerre három nemzedék tagja dolgozik: Fu Vu-taj, a 78 éves nagyapa, Fu Pao-pao, az 58 éves fiú és november eleje óta Fn Ven-cun, a 19 éves unoka — sorrendben a bányászcsalád 16. nemzedékének tagja. • ♦ « Adenauer nem fizet rendesen tagdíjat Igazság szerint Adenauer kancellárt már régen ki kellett volna zárni a nyugatnémet kereszténydemokrata párt soraibó! mert a pártban betöltött elnöki funkciója ellenére hónapok óta nem fizet rendesen tagdíjat. * * * ,Marilyn Monroe máig is élne, ha...u ... áltatótabletták helyett a mi altatógépünket használta volna« — hangzik egy japán elektromos készülékeket gyártó cég reklámja. A »Majima« nevű japán sQyár olyan berendezést hoz forgalomba, amely a párna alá rejtve leginkább metronómhoz hasonló egyenletes ketyegést hallat, és állítólag perceken bélül mindenkit elaltat. Távmérő berendezés a pingvintojásban Amerikában szívroham következtében 53 éves korában meghalt dr. Carl Eklund neves sarkkutató. Nevéhez sok érdekes fölfedezés fűződik, többek között az is, hogy miképpen tudja a pingvin a rendkívül hideg sarki télben kikölteni a tojásait. Dr. Eklund különleges eljárással távmérő műszert helyezett el pingvintojásokban, és megállapította, hogy ha a külvilág hőmérséklete fagypont alatt van, a pingvin testmelege mindenkor 34 Celsius fok hőmérsékleten tartja a kiköltésre váró tojást. Dr. Eklund 1939—1941-ben tagja volt a Byrd-féle déli- sarki expedíciónak. * * * Hol van a legtöbb aalótoliaj? A legtöbb autótolvaj a Német Szövetségi Köztársaságban »dolgozik«. 1960-ban nyolcmillió gépkocsi közül 120 000-et tulajdonítottak e! Az ellopott autóknak mindössze negyedrészét sikerült visszajuttatni tulajdonosuknak. Az autólopásokban a második helyen az USA áll, ahol a 25 millió autó közül körülbelül 8 százalékot tulajdonítottak e! SomogyiNéplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Kossuth tér 1. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. 6. t
