Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

1917 ik ☆ DICSŐSÉGES OKTÓBER & & 1962 c/i Tjkii ^Palotaűffrúmá'ől a kúzm&^z Tizenhat és fél ezer nap telt él azóta az emlékezetes pillanat óta, auraikor a Szmolnij fehér oszlopcsarnokában Vlagyimir Iljics heran kihirdette, hogy megalakult a szovjet. állam. E napok mindegyikét nagyszerű tettek töltötték meg. A töke uralmát 1917 októbe­rében megdöntve Oroszország munkásai és parasztjai a leni­ni párt vezetésével elindultak a szocialista építés útján. A hő­sök, a felfedezők útja volt ez! A forradalom viszonylag elma­radott, méghozzá a háborútól elnyomorodott országiban győ­zött. Az emberiség történetében a szovjet nép építette föl első­nek a szocializmust. Hosszú esztendőkön át a Szovjetunió volt a világ egyedüli olyan or­szága, ahol a dolgozók gyako­rolták a hatalmat. Ez a körül­mény különleges nehézségeket támasztott, amelyeket soha egyetlen nép sem élt át, és nem is fog átélni. Az ország határain innen és túl a temérdek ellenség elke­seredetten szembeszállt az új társadalom építésével. Az im­perialisták kétszer viseltek nagy háborút a szovjet állam ellen. Csupán a Nagy Honvédő Háború éveiben 1710 város és munkástelepülés, több mint 70 000 község, 1135 szénbánya pusztult el, 98 000 kolhoz ment tönkre, körülbelül 25 millió ember maradt hajlék nélkül. TELJES GŐZZEL ELŐRE A történelem Oroszország előtt úgy vetette föl a kérdést, amint Lenin 1917 szeptemberé­ben megállapította, hogy vagy elpusztulni, vagy teljes gőzzel előretörni, utolérni és gazdasá­gilag is túlszárnyalni az élen­járó országokat. Leninnek ez a következtetése mindennél job­ban jellemezte Oroszország ak­kori helyzetet. Erre az időre az imperialista háború tönkre­tette az ország népgazdaságát, pedig Oroszország egyébként is az utolsó helyek egyikén kul­logott a vezető tőkés hatalmak sorában. Oroszország korszerű termelési eszközökkel negyed- annyira volt ellátva, mint Ang­lia, ötödannyira, mint Német­ország, tizedannyire, mint Amerika. -Feltételezni, hogy húsz-egynéhány év alatt be tudjuk hozni az évszázados kultúrával rendelkező államo­kat, ez olyan követelés, urak, amellyel nem lehet előállni« — mondotta 1913 májusában a IV. Állami Dumában Kokov- cov, a cári Oroszország minisz­terelnöke. Még el sem telt a húsz esz­tendő. amelyről Kokovcö'*-be­szélt, s a Szovjetunió gazdasági téren máris a világ vezető ha­talmainak sorába került. A munkatermelékenység az ipar­ban körülbelül 1,9-szeresére, a termelési eszközök termelése 99-szeresére, a gépgyártó és fémfeldolgozó ipar termelése több mint háromszázszorosára emelkedett. Az októberi forra­dalom eredményeként az or­szág sok nemzete és népe ug­rásszerűen jutott el a pat­riarchális elmaradottságból a korszerű iparhoz és kultúrához. Jelenleg a szovjet ipar nyolc nap alatt körülbelül annyi terméket gyárt, mint amennyit az 1913-as eszten­dőben állított elő. A Szov­Jetunlóban egy hónap alatt annyi acélt olvasztanak, olajat és ércet bányásznak, mint Oroszországban egy év alatt. A forradalom előtti időkben /csaknem három esztendőre lett volna szük­ség annyi villamos energia és vegyi termék előállításá­hoz, amelyet most a Szov­jetunióban egy hét alatt ter­melnek. A gépgyártásban nak rendszerint három puszta deszka áll rendelkezésükre bár­miféle matrac vagy alátét nél­kül. Vannak olyan lakások, ahol az emberek tucatszámra hevernek szorosan egymás mellett a priccseken vagy a priccsek alatt.« A szovjethatalom éveiben 5,6-szeresére emelkedett a la­kásalap a városokban és a műnké stelepü 1 és ekem. Csupán a legutóbbi öt esztendőben kb. 50 millió ember, csak­nemaz egész szovjet lakos­ság egynegyede kapott la­kást új házakban. Az utóbbi években a Szovjet­unióban ezer lakosra számít­va csaknem kétszer annyi la­kást építenék, mint az Egyesült Államokban és Franciaország­ban, és több mint kétszer any- nyit, mint Angliában és Olasz­országban. Az SZKP program­ja feladatul tűzte, hogy min­den családnak különálló kom­fortos lakást kell biztosítani. KIVIRÁGZÓIT A KULTÚRA Amikor Oroszország dolgozói kezükbe vettek a hatalmat, jócskán akadtak »jósok«, akik megjövendölték, hogy Orosz­országban elpusztul a civilizá­ció. »Hazánk tönkremegy, el­pusztul a vallás, az erkölcs, a tudomány, a művészet és az emberi szellem minden más értéke — írta a Russzkdje Vje- domosztyi című lap, — A kultúránk puszta létéért érzett rettegés úrrá lesz rajtunk a maga borzalmas mivoltában.« Ma lehetetlen gúnyos mosoly nélkül elolvasni az efféle kije­lentéseket. A Szovjetunióban már régien leküzdötték az írás- tudatlanságot. Napjainkban minden tízezer lakosra 120 diák jut. viszont az Egye­sült Államokban csak 111, Franciországban 44, Angliá­ban pedig 29. A Szovjetunió és a fémmegmunkálásban pedig a jelenlegi egy hónap több mint 23 forradalom előtti esztendővel ér föl. Szédítő ütemben folyik a kommunista építőmunka. Az SZKP programja előirányozza, hogy 1970-re az ipari termelés terjedelmét kb. kétszeresére, 1980-ra pedig legalább hatszo­rosára kell növelni. A Szovjet­unió 1970-ig az egy lakosra számított termelésben túlszár­nyalja az Egyesült Államokat. LEHET-E CSIKÓSBÓL KORMÁNYZÓ? »Tegyük föl egy percre, hogy a bolsevikok győznek. Ki fog akkor bennünket igazgat­ni? ... Talán a lakatosok gon­doskodnak a színházakról, a vízvezeték-szerelők a diplomá­ciáról, az asztalosok a postáról és a távírdáról? Talán csikó­sokból lesznek a kormányzók? Sor kerül erre? Nem! Lehetsé­ges ez? Erre az örült kérdésre a bolsevikoknak majd megad­ja a választ a történelem« — irta a reakciós Novoje Vremja eimű lap mindössze két hónap­pal az októberi fegyveres fölke­lés előtt. S a történelem feleletet adott erre a kérdésre. Jelenleg a Szovjetunió Legfelső Taná­csának 1443 küldötte közül 44,8 százalék közvetlenül a terme­lésben dolgozó munkás és kol­hozparaszt, a többiek ugyan­csak kiemelt munkások, kol- hozpárasztok és értelmiségiek, akik különböző állami és tár­sadalmi szervezetekben dol­goznak. A forradalom előtt a nemzetiségi határszélek lakos­ságától megvonták a választó­jogot. Most a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttei kö­zött 56 nemzet képviselőit ta­láljuk. A hétéves terv ellenőr­ző számairól kiadott téziseket tömeggyűléseken vitatták meg, s ezeken több, mint négy és fél millió ember nyújtott be ki­egészítő javaslatot. A dolgozók milliói tevékenykednek mint az elvtársi bíróságok, a népi rendfenntartó osztagok és más társadalmi szervek tagjai, MINDENT AZ EMBERÉRT! A szovjethatalom éveiben az ország nemzeti jövedelme 25- szörösére emelkedett. Mérhe­tetlenül megnőtt a fogyasztás. 1961-ben az állami és a szö­vetkezeti kereskedelemben a lakosságnak eladott hús- mennyiség több mint öt­szörösével felülmúlta a há­ború előtti 1940-es szintet, a tej és tejtermékek eladá­sa csaknem 6,5-szeresérc, a cukoré 4,6-szeresére emel- kedett. Élelmiszerekből ta­valy kb. háromszor annyit adtak el, mint 1940-ben. Napjainkban szinte már el­képzelni is nehéz a dolgozó tö-' megek forradalom előtti anya­gi helyzetét. A forradalom előtt Moszkvában 325 000-en laktak a legelemibb feltételektől.meg­fosztja kamralakásokban, vagy egyszerűen ágyrajárók voltak. A Moszkvai Útikalauzban ezt .olvashatjuk: »Az ágyrajárók- Lmn hwísának megteremtéséhez, évente három és félszer annyi mérnököt képez ki. mint az Egyesült Államok. Az országban minden ne­gyedik ember tanul. S mi lett a sorsa annak a jóslatnak, hogy a munkásosz­tály hatalomra kerülése után az országban »elpusztul a tudo­mány«? Éppen ellenkezőleg történt: a szocializmus viszo­nyai között óriási teret kapott a tudomány fejlődése. A szov­jet tudósok becsülettel telje­sítik hazájuk iránti kötelessé­güket. Köztudomású, hogy mi- Jyen eredményeiket értek el a szovjet tudósok a fizika, a ké­mia, a matematika, a kiberne­tika, a biológia fejlesztésében, a növénynemesitésben, a hasz­nos ásványi lelőhelyek feltárá­sában, az automatika és a táv­vezérlés, a rádiótechnika, az elektrotechnika, a kohászat és a gépgyártás fejlesztésében és más tudományos területeken. A Szovjetunióban vezérelték pályájára Földünk első mester­séges holdját. A szovjet űrra­kéták gyűrték le először a Föld vonzóerejét, és hatoltak a bolygók közi térbe. A Szov­jetunió küldte fel elsőnek zász­laját és címerét a Holdra, s fényképezte le a Hold túlsó ol­dalát. A kozmoszban végzett diadalmas repülések is a Szov­jetunió állampolgárainak — Jurij Gagarinnak, German Tyi- tovnak, Andrijan Nyikolajev- nak és Pavel Popovicsnak — nevéhez fűződnek, s a Szovjet­unió küldött elsőnek űrállo­mást a Mars irányába. A szovjet tudósokat egyetlen törekvés hatja át: az eddiginél még jobban hozzájárulni a kommunizmus anyagi, techni­becsülettel teljesíteni a part- program ama követelését, hogy a szovjet tudomány az ismere­tek valamennyi ágában vezető helyet foglaljon el a világban. A szovjet társadalom törté­nete rendkívül tanulságos. Nemcsak a büszkeség érzetet kelti föl aziránt, ami az or­szágban eddig történt, hanem az elkövetkező győzelmekben, a kommunizmus diadalának elkerülhetetlenségébe vetett megingathatatlan hittel is el tölti az embereket. Minden, ami az elmúlt 45 évben tör­tént, a szovjet nép legyőzhe. tétlen erejéről, a pártvezetés bölcseAégéről, a lenini esz­mék nagy életerejéről beszél. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megnyitotta az emberiség útját a kommuniz­mus felé. Ma a hatalmas szo­cialista tábor országaiban több mint egymilliárd ember halad ezen az úton. Az SZKP XXII. kongresszusa egy évvel ezelőtt fogadta el a kommu­nizmus fölépítésének prog­ramját A szovjet nép a marxizmus—lenini zmus zász­laja alatt, a kommunista párt vezetésével föl fogja építeni a kommunista társadalmat. A szovjet emberek mai nemze­déke a kommunizmusban fog élni. A nagy hadjárat, ame­lyet Oroszország népe 45 év­vel ezelőtt megkezdett, ered­ményesen folytatódik. Üj szárnyvonalat Helyeztek tízembe a moszkvai metrón. Az új . í szárnyvonalon az Október tértől a Novlje Cseremuski új vá­rosrészig mindössze 11 percig tart az utazás. A képen; A 1 »Szakszervezet« metrómegálló peronja. (MTI KUlföldi Képszolgálat) / V» <»A «j % iÄ ' ‘ '7 ■■Á gffg Üj mikrobusz prototípusát készítette el a moszkvai Uhacsev Autógyár. A ZIL—11» típusú »Junoszty« lg személyes mikro­busz S hengeres, 150 lóerős motorja óránként IZO km sebes­séggel röpíti az utasokat. A képen: A »Junosasty« mikrobusz. (MTI Külföldi Képszolgálat) A hétéves terv első három évében mintegy 19 milliárd rubel értékű többletterméket állítottak elő a Szovjetunióban. Nyersvasból 1,6 millió tonnával, acél­ból 9,2 millió tonnával, acélcsőből 670 000 tonnával, kőolajból 10,5 millió tonnával, mezőgazdasági gépből több mint 35Ő millió rubel értékkel, előregyártott vasbetonból 10 millió köb­méterrel, szövetből 1,2 milliárd méterrel, bőrlábbeliből 67 millió párral, bútorból több mint 350 millió rubel értékkel termeltek többet. Csodaüveg A moszkvai szakemberek olyan »csodaüveget-« állí­tottak elő, amely husszorta szilárdabb, mint a közönsé­ges üveg. A közönséges üveg simá­nak és tisztának tetsző felü­letét valójában 20—10 mik­ron mélységig hatolható apró repedések és karcolá­sok borítják. Ezen úgy le­het segíteni, ha az üveget különleges savoldatba márt­ják. Ha erre az új üveglapra 3 méter magasból nehéz fémgolyót ejtünk, a golyó felpattan, mint a labda, és semmiféle kárt nem tesz az llElD üvegben. A vlzcseppek az üvegről gyorsan legördül­nek, s a legkisebb nyomot sem hagyják. Európa legnagyobb szállodája A Moszkva folyó partján, a Kreml közelében fogják fölépíteni E a ré­pa legnagyobb szállodáját. A ter­veket már jóváhagyta a Szovjet­unió állami építésügyi bizottsága. A szállodában csaknem hatezer személyt lohet elhelyezni. kész egy 2400 férőhelyes vendéglője, 3000 né­ző befogadására alkalmas hang­versenyterme és kéttermes, egyen­ként 560 néző befogadására alkal­mas filmszínháza. A szálló főépületét 19 emeletes­re, a melléképületeket 11 emele­tesre építik. Egyszerű, nyugodt vo­nalai összhangban lesznek a Kreml építészeti megoldásaival. A szálló építkezésén széles kö­rűen alkalmazni fogják a modem építőanyagokat, köztük az össze­szerelhető szerkezeteket, a mű­anyagokat és az alumíniumot. TAS NÁDI VARGA ÉVA: ÉVFORDULÓRA Az Aurora éles fénye még bevilágítja ma is életünk. Nézzél körül: egy új kort él szíved, s a régi múlt a messzi füstbe tűnt. Emlékezzél: forrongott ott a nép, vér folyt az utcán, hangjuk szerteszállt, s katona, matróz, sok-sok proletár vállalta érted a hideg halált. Emlékezz rá — s 4e légy a nyugalom. Emlékezz rá — s te légy a szeretet, — őrizd a fegyvert, régi jó barát, békében-harcban ott legyen veled... Ne feledd el, hogy ember vagy, szabad, s a szóig aj ár om darabokra hullt. Bátran beszélsz. Repít a gondolat, miközben zászlónk semmit sem fakult. A ma embere józanul kíván, hisz teljesednek rendre tervei, araszok helyett mérföldig hatol, s a magot is egy jobb kornak veti. És dolgozz bárhol. Légy mérnök, paraszt — tiéd a föld, az erdő, rét, folyó —, s fiadtól most már sokszor hallod azt: „A csillagokba lesz repülni jó!” uuMmmmuiii millimmm»:

Next

/
Thumbnails
Contents