Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-07 / 261. szám

% __— J V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA. QQ F|LLÉR XIX. ÉVFOLYAM 261. SZÁM. * SZERDA. 1962. NOVEMBER 7. ÉLJEN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 45. ÉVFORDULÓJA! MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA DÍSZÜNNEPSÉG A CSIKY GERGELY SZÍNHÁZBAN a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából A dicsőséges Nagy Októberi Szocialista For­radalom 45. évfordulója alkalmából tegnap es­te díszünnepséget rendezett Kaposváron, a Csiky Gergely Színházban a Magyar Szociális- ta Munkáspárt megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ünnepségre eljöttek a város üzemeinek, intézményeinek kiváló dolgozói, a pártszerve­zetek képviselői. A diszelnökségben fogláltak helyet Németh Ferenc, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára, dr. László István, a megyei tanács vb-elnöke, Böhm József és dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizott­ság titkárai; Illés Dezső, Kisdeák József, Róna Imre, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, dr. Ta­kács István és Valter Imre, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjai; Bartics József, a Somogy megyei Faipari Vállalat dolgozója; Bencze László, a munkásmozgalom régi harco­sa; Benyei. Irén, a Kaposvári Megyei Kór­ház dolgozója; Dezső József, a munkásmozga­lom régi harcosa; Dombóvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője; Écsy László, a Kaposvári Cukorgyár főmérnöke; Faludi Fe- rencné, a Kaposvári Textilművek dolgozója; Ghihor Aurél, a MÁV Kaposvári Fütöházának dolgozója; Kádár József, a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat dolgozója; Kiss Jó-* zsefné, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság me­gyei titkára; Kocsis László, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője; Löczi Isttmnné, a Ka­posvári Ruhaüzem dolgozója; Mikecz János, a Kaposvári Városi Tanács vb-elnöke; Mol­nár István, a TRANSZVILL dölogzója * dr, Mozsgai Géza, a Kaposvári Járásbíróság elnö­ke; Németh Lajos, a Somogy megyei Építő­ipari Vállalat dolgozója; Oravecz Ferenc, a Munkásőrség megyei parancsnoka; Scheffer András, a Kaposvári Víz- és Csatornaművek dolgozója; Spanics József, a Kaposvári Víz­kutató és Fúró Vállalat dolgozója; Szabó Jó­zsef vezérőrnagy; Szentesi György, a T3. sz. Autóközlekedési Vállalat párttitkára; Tóth Im- réné, a Kaposvári Kefeanyagkikészítö Válla­lat dolgozója és Völgyi Lajos,, a munkásmoz­galom régi harcosa. A díszünnepséget Kisdeák József, az MSZMP Kaposvári Városi Bizottságának első titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Böhm József elvtársnák, a megyei pártbizottság titkárának, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Böhm József elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség, kedves elv társnők és élvtár­sak! A világ első győztes proie- táriorradaimának, a földkerek­ség első munkáshata Imának 45. évfordulóját ünnepeljük. A győzelmes oroszországi prole­tárforradalom azt adta hírül a világnak, hogy megkezdődött az emberiség igazi története. Megkezdődött a néptömegiék fölmérhetetlein alkotóerődnek kibontakozása az ember nevé­ben, az ember javára. Megkez­dődött a tudomány, a művé­szet, a [kultúra soha nem ta­pasztalt virágzása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom fölmérhetetlen je­lentősége, hogy a nemzetközi munkásmoz­galomnak gyakorlati ta­pasztalatokat nyújtott, megmutatta a kapitaliz­mus legyőzésének, az el­nyomottak felszabadításá­nak útját. Az októberi forradalom tapasz­talata azt bizonyítja, hogy a forradalom győzelméhez szük­ség van olyan marxista-leni­nista pártra, amely a forrada­lom föltételeinek tanulmányo­zásával és megértésével kidol­gozza a forradalom politikád irányvonalát, meggyőzi a tö­megeket a forradalom céljáról, lelkesíti, vezeti őket. A század- forduló után Lenin szervezte meg azt a kommunista pártot, amely képes volt a néptömegek millióit a történelemben elő­ször győztes harcra vezetni. Lenin fölismerte a kedvező nemzetközi helyzetet, az orosz- országi osztályviszonyok való­di állását, kidolgozta a párt po­litikáját, megfogalmazta a nép legégetőbb követeléseit. Ez ve­zette győzelemre Oroszország­ban a forradalmat. A néptöme­gek a párt köré tömörültek, mert a párt jelszavai, cseleke­detei kifejezték kívánságait, vágyait. A forradalom idején bebizonyosodott, hogy a kom­munista pártok legfontosabb sajátossága a nép szolgálata. A kommunista párt a győ­zelem első óráiban bebi- aanyította, hogy az igazság pártja, hogy nála a szavak és a tettek fedik egymást. A szovjetkongresszus a győ­zelem napján elfogadta a bé­kéről szóló dekrétumot kifejez­ve ezzel, hogy a munkáshata- lom azonos a békepolitikával. Elfogadták a földről szóló dek­rétumot is, ezzel a szovjetha­talom fennállásának első órái­ban teljesítette a parasztság évszázados követeléseit. Ez a fontos intézkedés a szovjetha­talom mellé állította a paraszt­ságot, megszilárdította a mun­kás-paraszt szövetséget. Ez az októberi forradalom egyik leg­fontosabb tanulsága. Az orosz munkásosztály 1917 novemberében nehéz öröksé­get, elmaradt gazdaságot örö­költ. Az imperialisták minder^ eszközzel el akarták pusztítat ni a szovjethatalmat, interven­ciót, blokádot szerveztek elle-j ne, fegyverrel, rágalommal, kd-1 éheztetéssel akarták tórdrej kényszeríteni, de a szovjet nép hősiessége mindent visszavert,, és a -történelemben először föl­építette a szocializmust. A Szovjetunió fejlődésében voltak zökkenők is. Lenin esz­méd nem érvényesülhettek min­dig töretlenül. Sztálin megsér­tette a lenini elveket, és az ál­tala kialakított személyi kul­tusz nagy veszteségeket okozott a pártnak, növelte a szovjet nép nehézségeit. De a személyi kultusz és kö­vetkezményei sem változ­tathatták meg a szocialis­ta rendszer lényegét. Az SZKP Hruscsov elvtárs ve­zette Központi Bizottságának óriási érdeme, hogy a XX. kongresszuson bátran szakított Sztálin hibáival, és megszaba­dította a pártot a személyi kul­tusztól. Megteremtették annak föltételeit, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg a sze­mélyi kultusz és következmé­nyei. A párt XXII. kongresszusá­nak nagy történelmi érdeme, hogy kidolgozta a munkásosz­tály végcéljának, a kommunis­ta társadalom fölépítésének programját. A párt programja merész, lelkesítő távlatokat nyitott a szovjet nép előtt. Az SZKP húszéves programja elő­írja az ipari termelés hatszo­ros növelését. Ez azt jelenti, hogy a szovjet ipar messze túl fogja szárnyalni a legfejlettebb tökésáilam ipari termelés«, es egymaga többet fog termelni, mint a világ többi része. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak Oroszor­szág számára jelentett döntő fordulatot, hadüzenetet jelen­tett a kapitalizmusnak; az októberi forradalom győzelmé­vel elkezdődött a szocializmus­ba való világméretű átmenet korszaka. A szovjethatalom fennál­lása és fejlődése eleven tiltakozás a kapitalizmus ellen, és harcra mozgósítja mindenütt az elnyomotta­kat. Az októberi forradalom dön­tő befolyást gyakorolt Magyar- ország fejlődésére is. Október eszméi meghódították a ma­gyar munkásosztályt is. A ma­gyar nép évszázados problé­mádra az októberi forradalom adott választ, ezért győzhetett rövid idő alatt 1919-ben a Ta­nácsköztársaság. 1945-ben, mi­után a szovjet hadsereg felsza­badította az országot, a magyar munkásosztály élni tudott a le­hetőségekkel, és győzelemre vitte Október eszméit. VIII. kongresszusa előtt pártunk ar­ról adhat számot, hogy az ok­tóberi forradalom eszméi, Le­nin tanításai következetesen érvényesülnek hazánkban. Ma­gyarországon is igazolódott, hogy a társadalmi, gazdasági viszonyok forradalmi átalakí­tása, a nép élet- és kulturális színvonalának emelése csak akkor érhető el, ha a munkás- osztály kivívja a politikai ha­talmat. A munkóshatalom tet­te lehetővé, hogy hazánk rö­vid idő alatt fejlett nehézipar­ral rendelkező ipari agráror­szággá vált. A Magyar Népköztársaság fejlődése nem volt töretlen. A Rákosi-klikk megsértette a leg­főbb lenini elveket, a párt és a nép fölé helyezte magát, szektás álradikalizmusával el­torzította a párt politikáját, aláásta a párt és a néptöme­gek közötti bizalmat, mérhe­tetlen károkat okozott a szo­cializmus ügyének. Pártunk le­számolt a személyi kultusszal, leszámolt a revizionizmussal, s ezzel megteremtette annak föltételeit, hogy az ellenforra­dalom leverése ütem néhány év alatt nagy sikereket érhessünk el a szocializmus építésében. Pártunk 1957 óta minden, az országot és népet érintő kér­désben dolgozó népünkhöz for­dult, és bizalmat kért a párt politikájának végrehajtásához. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a párt bízik a népben, né­pünk bízik a pártban. Ez a kölcsönös bizalom a leg­főbb erő, amelyre pártunk mindenkor támaszkodhat. Pártunk szót értett a dolgozó néppel, s népünk alkotóén, cselekvőén követte és követi pártunk útmutatásait. Megyénkben is leraktuk a szocializmus alapjait, a mező- gazdaság szocialista átszervezé­sét dolgozó parasztságunk túl­nyomó többségének egyetérté­sével hajtottuk végre. Terme­lőszövetkezeteink többségében a tagok becsületesen, nagy szorgalommal dolgoznak, s en­nek eredményeként a közös gazdaságokban már nyugodt és biztos megélhetést találnak. Kenyérgabonából 5 százalékkal termeltünk többet, mint 1959- ben, ez és az áruértékesítés eredményei bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás fölé­nyét. Példásain helytáll me­gyénk munkásosztálya is. Szá­mottevő eredményeket értünk ed a kulturális nevelőmunká- bam. Nagy utat tettünk meg, mél­tán vagyunk büszkék eddigi eredményeinkre, azonban még igen sok a tennivalónk. To­vább kell fejlesztenünk a szo­cialista termelési viszonyokat, magasabb színvonalra kell emelni a termelőerőket, előre kell lépni a szocialista tudat formálásában. Arra van szük­ség, hogy ki-ki a maga munka- területén jobban dolgozzék. Ipa­runk vezetőinek és a munká­soknak sokat kell tenniük a munka termelékenységének fo­kozásáért, a műszaki színvonal emeléséért, a minőség javítá­séért. Termelőszövetkezetein Je­nek, állami gazdaságainknak még több árut kell adniuk a népgazdaságnak. Mezőgazdasá­gunknak minél előbb ki kell elégítenie a népgazdaság igé­nyeit, biztosítani kell az ország élelmiszer- és nyersanyagellá­tását, a növekvő exportigénye­ket. Kedves eivtarsnök, kedves elvtársak! Az épftőmunkéhoz békére van szükségünk. A békés építő­munkát akarta a napokban megzavarni az Amerikai Egye­sült Államok vezető köreinek Kubával kapcsolatos kalandor, háborús politikája. Az ameri­kaiak nagyon nehezen akarják tudomásul venni és megérteni azt a történelmi _ tényt, hogy határaik közeléljen egy szocializmust építő ország lé­tezik. Ez idegesíti őket, s nyílt agresszióval fenyegetik Kubát. Köztudomású, hogy Kennedy október végére blokádot ren­delt el Kuba körül, és a vilá­got a háború szakadékénak szélére vitte. A Szovjetunió kezdettől fogva a békés tárgya­lások híve volt. A Hruscsov és Kennedy közötti levélváltások, a Russell angol filozófushoz küldött választávirat is a Szovjetunió békealkja rátáról ta­núskodnak. A kubai probléma megoldásában a Szovjetunió kezdeményezett, az ö javasla­tai alapján szűntek meg azok a veszélyek, amelyek háború kirobbantását célozták. A Ku­bával kapcsolatos válság idején a szocialista tábor országainak népei egységükről, elszántsá­gukról tettek tanúbizonyságot. Ennek köszönhető, hogy Kuba szocializmust építő ország mo­rcul, hogy az Egyesült Államok elnöke is kénytelen garantálni Kuba függetlenségét, nemzeti szuverenitását. A Kubai Köztársaság * Kennedy által támadónak vélt fegyverek kivonása után sem marad egyedül» támogatják a szocialista tábor országai, a gyarmati iga alól felszabadult népek s a kapitalista országokban élő néptömegek. Az egyszerű emberek az egész világon tudják, hogy a békét most is a Szovjetuniónak kö­szönhetik. Népünk nyugodtan, igazába vetett hittel szemlélte az eseményeket, mindvégig megőrizte higgadtságát, nyu­godtságát. Népünk meggyőző«#“ hetett arról is, hogy szükség- szerű volt és szükségszerű a jö­vőben is néphadseregünk kor­szerű fegyverekkel való ellátá­sa, erősítése, mert az imperia­lista hatalmak nem szűnnek meg különböző ürügyekkel a háború kirobbantásán dolgoz­ni. A megyei pártbizottság tit­kára beszédét így fejezte be: — Hazánk a megdönthetet­len szocialista táborhoz tarto­zik. Népünk a párt vezetésé­vel a leghaladóbb társadalmat, a szocialista rendszert, a dol­gozók hazáját építi. Nagyszerű j övőnkbe vetett hittel helytái- lunk, és továbbra is ott le­szünk, ahol liazánk erősíté­séért, a Jjékéért harcolni és küzdeni kell. Méltók maradunk a Nagy Október eszméihez. Éljen a Nagy Októberi Sao- cialista forradalom 45. évfor­dulója! Éljen a magyar és a szovjet nép örök, megbonthatatlan ba­rátsága! Éljen a béke! * * * Ezután szünet következett, majd a Csiky Gergely Színház művészei adtak műsort a dís»- űnnepség részvevőinek.

Next

/
Thumbnails
Contents