Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-25 / 276. szám

SOMOGYI NEPtAH I Vasárnap, 1962. november ti. Követésre méltó, jelentős kezdeményezés: Ság' varom November 16-án Feri János elnökhelyettes vezetésével a ságváriak egy kis csoportja ki­vonult a rétre — oda, ahol a Jaba-patak elhagyja a falu ha­tárát. A kicsiny munkac-satpat — Bodó Ferenc, Kalányos Ádám, Kiss Gyula, Kovács Ist­ván, Sándor Ferenc és Szíjártó István — ezen a napon kezdte ásni a terelőárkot. A víztáro­ló építése indult meg az árko- lássaL »Jaba-patak... Csöndesen, bé­késen folydogálsz, s csak nagy ritkán teszed meg, hogy kilépsz medredből. Nincs is rád külö­nösebb panaszunk, nincs is ve­led semmi bajunk, mégis azt szeretnénk, ha hűségesebben szolgálnál bennünket, ha éltető vizeddel nagyobb hasznot haj­tanál javunikra. Partjaid men­tén sásos, kákás fűnél egyéb nem terem, alomnak jó az, nem pedig szénának. Miért ne adhatna völgyed öle halnak, kacsának termőhelyet, miért ne locsolhatnánk összegyűjtött vizeddel nyaranta az aszálytól fonnyadozó kerti növényeket?« Ezt a 'monológot nem mondta el hangosan senki, de tartal­mát százszor is meghányták- vetették a ságváriak. így tá­madt az a gondolatuk, hogy megépítik a víztárolót. Mennyi, de mennyi számol­gatás, utazgatás, kilincselés kell, mire az elhatározás tetté válik, mire az első ásó földet megmozdítják. S a szövetkezet vezetői most mégsem az elő­készítés nehézségeit emlegetik, hanem azt sorolgatják, hogy milyen megértésre találtak, ki­től mihez kaptak hasznos út­mutatást, közvetlen segítséget. A nyár végén például itt járt a fővárosból Nagy Gyula, a Hal- gazdasági Tröszt műszaki fő­előadója. Szemügyre vette a te­repet. mért számolt — és csak­hamar küldte a víztároló épí­tésének teljes tervdokumentá­cióját. Hogy md van ebben? A szak­szerű leírást olvasva az ilyen dolgokban járatlan ember is rádöbben: vétek volna Ságvá- ron a természetnek ezt az ado­mányát továbbra is kihaszná­latlanul hagyni. A völgy két hosszanti oldalán semmiféle emberi, műszaki munkára nincs szükség, mert természe­tes domb határolja az elárasz­tandó rétet. Hatalmas, lejtős teknőhöz hasonlíthatnánk a te­repet, mért számolt — és csak- áz kell, hogy keresztben gátat emeljünk elé a rét teljes szé­lességében. »Csak az kell...« — nem kicsiny dolog ám ez sem! Nagy munkát kíván a 360 méter szé­les völgy elzárása. A számítá­sok szerint tízezer köbméter földből épül meg a gát. Fénz- ben kifejezve 640 000 fprintos beruházásról van szó. S ha már a költségvetésnél tartunk, mondj :.k meg azt- is, hogy az rozat alapján az összegnek több mint felét a földmunkára in­gyen adja a termelőszövetke­zetnek, a költség többi részé­nek fedezésére pedig hitelt fo­lyósít. A járási és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályán meg a banknál pontosan kiszá­mították ezt, s biztatták a ság- váriákat: bátran vágjanak ne­ki. Segített és segít Ságvámak ebben az új és nagy vállalko­zásban más is. Az Egyetértés Termelőszövetkezetet évek óta pártfogoló Siófoki Halászati Vállalatnak az igazgatója, Ha­segítő kezet neki. örvendetes, nagyon szép dolog ez. Vajon mit kezd majd az ily hatékony támogatással megépülő víztá­rolójával a szövetkezet? Szi­geti József, az elnök így ma­gyarázta el: — Körülbelül 1600 méter hosszan borítja majd víz a ré­tet. Hármas hasznunk lesz be­lőle. Halat termelünk benne, kacsát nevelünk a vízen, meg öntözzük a közeli földnek leg­alább 100 holdját. Úgy alakít juk majd ki a vetésforgót, hogy a vízparton kertészeti növényeket termelhessünk. A Tanfolyamon veitek részt termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok elnökei Jogos kívánságuk: a kiküldöttek vonják be őket a helyszíni vizsgálatokba lustyik Mihály személyesen jövő évben azonban lucernára: Gyula műszaki főelőadó a zsilipcpítés tudnivalóit magya­rázza Takács Ferenc brigádvezetőnek. járt el az ügyet intéző hivata­lokban. A legutóbb a megye- székhelyre utaztok Ács Károly tsz-mezőgazdásszal együtt. S a Vízügyi Igazgatóság kaposvári szakaszmérnökségének vezető­je, Tóth Dániel elvállalta a gát­építés irányítását, műszaki el­lenőrzését. Elkezdődhetett végre az ár- kolás. Kitérőt kell ásni elő­ször a pataknak, hogy megcsi­nálhassák a meder zsilipjét. De hogyan csinálják? Bakos Már­ton meg Juhász Gyula, a szö­vetkezet kőművesei sok min­denben jártasak, de a zsilip- építésben nem. Ám megint el­jött Budapestről Nagy Gyula, a műszaki főelőadó, s töviről hegyire mindent elmagyarázott Takács Ferenc építési brigád­vezetőnek. — Ügy csinálják, ahogy megbeszéltük. A vasalás berakására, arra különös gond­dal vigyázzanak — hangsúlyoz­ta. — Ha pedig munka közben elakadnának, kérem, hívják föl telefonon munkahelyemet, s az ország bármely részén kapom is meg az üzenetet, azonnal jövök — szólt búcsú­zóul. Megvallom, 16-án azért in­dultam Ságvárra, hogy meg­tudjam: hányadán áll az Egyet­értés Tsz, ez a 44/B-s gyenge szövetkezet. Hallottam, láttam, tapasztalatain, hogy példáid a völgyzáró gát építésében, en­nék az újszerű- létesítménynek az elkészítésében mennyien és állam” a 3004-es kormányhaíá- hogyan, nyújtottak, nyújtanak lenre, meg cukorrépára juttat­hatunk öntözővizet. Ács Károly, a szövetkezet mezőgazdásza már számítást is végzett. Eszerint egyetlen ked­vező esztendő alatt megtérül a víztároló építésének összes költsége. A tervek szerint 350— 400 mázsa halat, 20—21 000 pe­csenyekacsát értékesíthetnek az első esztendőben; ezek árá­hoz vegyük hozzá az öntözés­ből eredő többlethozam érté­két, s máris látjuk: nem szá­moltak rosszul a ságváriak, sőt nagyon is előnyös vállalkozás­ba kezdtek. Ásnak, lapátolnak az embe­rek a réten, a Jaba-patak völ­gyében. Gépek jönnek majd se­gítségükre, hogy mielőbb el­készüljön a gát. Ne, ez a mun- lia ne húzódjon át 1963-ra, mert akkor egy évet veszíte­nek. Kell hozzá néhány hónap, hogy az egyébként sem bővi­zű patak halastóvá duzzadjon. Ha pedig lefolyik a téíi csapa­dék a Jabán, akkor aligha »te­rem« hal jövőre azon a réten, amelyik a sásnál, kákás fűnél egyebet eddig se termett. A tröszt műszaki főelőadója is a lelkűkre kötötte a ságváriak- nak: Minden erőt összpontosít­sanak most erre a pénzes mun­kára, jól kereshetnek rajta a tsz-gazdák. A nagyobb hasznuk majd abból származik, ha jö­vőre már adja á jövédelmet az holdnyi Víztükör... Kutas József A megyei tanács mezőgazda- sági osztálya Balatonbogláron, a Munkaügyi Minisztérium Üdülőjében két váltásban tan­folyamat rendezett a termelő­szövetkezeti ellenőrző bizott­ságok elnökeinek. Hétfőtől szer­dáig az egyik, csütörtöktől a múlt hét végéig a másik csopor­tot oktatták. Az összesen 161 részvevő a konzultációval, ta­pasztalatcserével egybekötött előadásokból időszerű teendői­nek ellátásához kapott útmu­tatást. Fő témaként a zárszámadás­ra való fölkészülés tudnivalóit Tüske Jánosné vállalta, hogy itt tölti a három napot, s ott­hon beszámol majd arról, amit Bogláron hallott az ellenőr­zésről. Végül elmondta: örül, hogy meghallgathatta az elő­adásokat; náluk bizony nem így mennek a dolgok, ahogy a tanfolyamon ismertetett sza­bályok előírják; nem tapasz­talta, hogy működne az ellen­őrző bizottság, s azt sem tud­ja, ki annak az elnöke. ' — Nem mehetünk el szó nél­kül az ilyen jelenségek mellett, hiszen nem akármiről, hanem a tagság legyen a gazdája szö­vetkezetének. Ez a sarkatafcos alapelv azt a követelményt is magában foglalja, hogy a tag­ság választotta ellenőrző bi­zottság éljen, élhessen a köz­gyűléstől kapott jogával. Az eb-elnökök azt is szóvá tették, hogy a járási mezőgazdasági osztályok és bankfiókok képvi­selői gyakran méltatlanul mel­lőzik. nem vonják be a'hely­színi ellenőrzésbe őket. Jogos az a kívánságuk, hogy a M ’ata- los kiküldöttek többet törődje­nek velük, és tanítgassák vala­mennyi ükét — mondta befeje­Gondoskodih öregjeiről a puszLaszemesi Búzakalász Tsz a szövetkezeti demokráciáról vitatták meg az eb-elnökök. van szó> arról, hogy valóban ’ zésül Tóka elvtárs. Ezzel összefüggésben tanulmá­nyozták a közös vagyontár­gyak nyilvántartásának, lel­tározásának alapismeretéit. Mindezeken túlmenően tájé- kaztatást kaptak a termelőszö­vetkezeteket érintő egyes ren­delkezéseikről: a fegyelmi, a kártérítési eljárás szabályiról, a szövetkezet választott vezető szervei kapcsolatának, együtt­működésének elvi és gyakorla­ti kérdéseiről. Tóka Bajos, a tanfolyam ve­zetője az oktatás és eszmecsere tanulságait így foglalta Össze lapunk munkatársának adott nyilatkozatában: — A részve­vők nagy érdeklődést tanúsí­tottak a programban szereplő témák iránt, s szinte minden foglalkozás idejének lejártával kérték az előadót, beszéljen még a tananyagról. Ez is mu­tatja, hogy komolyan veszik a közgyűléstől, a tagságtól kapott megbízatásukat. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy a tsz- elnök vagy a vezetőség min­denütt ugyanilyen nagyra be­csülné és hatékonyan támo­gatná az ellenőrző bizottságot. A lebecsülést jelzi az is, hogy például mintegy 80 szövetke­zet el sem küldte erre a tan­folyamra az eb-elnököt. Inká­ról az öntözési tanfolyamra három tsz-tag jött el, de tíz­napos késéssel. Vissza kellett küldeni őket, ám javasoltuk, hogy egyikük maradjon itt a mi foglalkozásunkra, hiszen tő­lük nem jött el az eb-elnök. Az öregek megbecsülésének, a róluk való szeretetteljes gon­doskodásnak szép példáját ta­lálhatjuk Pusztaszemesen. Eb­ben a kis községben mintegy negyven olyan tsz-tág él, aki leginkább csak öregségi jára­dékra támaszkodhat. Termé­szetesen akad köztük olyan, mint Pál Mátyás vagy Entlcr István, aki magas kora ellené­re el-eljárogat még a közösbe, s ami gyengülő erejéből telik, azt elvégzi. A szövetkezet köz­gyűlése döntött úgy, hogy ró­luk — mérlegelve helyzetüket — gondoskodni kell, biztosíta­ni, hogy a sok-sok munkás év után a közösségben re szenved­jenek semmiben hiányt. Ezért választották meg a szociális bizottságot, s ezért határozták el, hogy minden ilyen idős em­bernek megadják az esry hold háztájit. Nagy segítség ez ma­gában véve is, mert ami ott terem, azzal szénen kiegészít­hetik a járadékot, jut a kam­rába, és megbízik évente eay sertés is. Mivel jó néhányuk- n®k annak az 1600 négyszög­ölnek a munkál» is megerőlte­tő lenne, az idén á szövetkezet nagy részben magára vállalta fezeknek a földeknek ti megmű­velését. Felszántották, elvetet­ték, a termést behordták, min­den fogatmunkát térítés nélkül elvégeztek. Mint minden más tagnak, igyekeztek biztosítani nekik is a megélhetéshez szükséges ke­nyérgabonát. Valamennyiük­nek 250 kilót osztottak, ebből 50-et a szociális alap, 200 kilót pedig földjáradékuk terhér& kaptak. A szociális alapból 50 kiló árpát is juttattak az öre­geknek. Ügy tervezik, hogy év végén, zárszámadáskor a szo­ciális bizottság döntése alap­ján az e célt szolgáló alapból még pénzbeli támogatásban is részesítik őket. Az összeget ak­kor állapítják meg, ha fölmé­rik helyzetüket, és megvizsgál* ják, melyik öreg szorul továb­bi segítségre. Az anyagi támogatás mellett a Búzakalász Tsz első ízben az idén mással is kifejezte szerető gondoskodását. A szeptember­ben megtartott öregek napjá­nak az volt a célja, hogy egy kis ünnepségen az idősek köz­vetlenebbül is megérezzék: megbecsüli őket a közösség. Ezen a napon megvendégelték őket, beszélgettek velük éle­tükről, gondjaikról. Az ünnep­ség sikere láttán a szövetkezet vezetői elhatározták, hogy ez­után minden esztendőben, szentelnek egy napot a község öregjeinek. Ksiyan érintett a váratlan! téliesre Miit idí kársa iparvállalatunkat? Pénteken megyénkben is le­esett az első hó. Vajon hogyan érintette ez a szabadbán dolgo­zó iparvállalatokat? Árt a téglának A Somogy megyei Bánya- és Építőanyag-ipari Egyesülésnél bosszúságot okozott a hirtelen jött havazás — mondotta a fő­mérnök. — A hó növeli a tégla nedvességtartalmát, s ezzel azt a kárt is, amelyet az utóbbi hetek esőzése előidézett. Ugyanis az októberi sok csapa­déktól mintegy 30 000 tégla ment tönkre. Fokozta az eső romboló hatását a fagy is. Sajnos, csapadékos napokon nemigen van mód a mentés­re. Csupán a fedett bangéták- ból már égetésre került tégla helyére lehet behordani a sza­bad ég alól a nyerset. A ban- gétákon azonban kevés a hely ahhoz, hogy nagyarányú men­tésre gondolni is lehessen. A tégla nagy részének szabadban kell átvészelnie a kritikus idő­járást. Hét szivattyú működik A fonyódi berekben levő So­mogy megyei Tőzegkitermelő Vállalatot is váratlanul érte a havazás. A hamar nedvesedő, nyirkosodó berekben már ed­dig is nagy erőfeszítéseket kel­lett tenni, hogy a nyáron kiter­melt és prizmákba rakott tő­zeget megóvják a víztől. E cél­ból szivattyút állítottak mun- I kába. így a prizmákba rakott tőzeget nagyobb károsodás nél­kül szállíthatták és értékesít­hették. Ám a hó most újabb nehézség elé állította a vál- : Illat dolgozóit. Ezúttal sem | jednek meg azonban a ne- jhézségektől. Éves tervüknek a (hátralevő időre eső részét is teljesíteni akarják. (Harma­dik negyedéves tervüket 85 százalékkal teljesítették túl.) Most újabb szivattyúkat ál­lítottak munkába, ezzel szá­muk mtár hétre növekedett. Szívós munkával biztosítják, hogy szárazon rakhassák va­gonba a tőzeget, csak - legyen elég vasúti kocsi a szállítás lebonyol ítására. Minden kocsit kihasználnak Balatonfenyvesen is vigasz­talanul hull a hó a gazdasági vasút vágányaira. A hó nem­csak a síneket, hanem sajnos, a melléjük hordott kukoricát is ellepte, melyet a Nagybere­flz ÉM Poniogy megyei Állami Építőipari Vállalat parkettás szakmunkásokat fölre»*. Érdeklődés, felvétel: Kaposvár, Május I. u- 57. • (78602) ki Állami Gazdaságból kell rendeltetési helyére szállíta­niuk a kisvasút dolgozóinak. Most fő feladatuknak tekin­tik, hogy az egyéb áru elszál­lítása mellett a kukoricát minél előbb biztonságos hely­re vigyék. Ezért minden ko­csit a lehető legjobban ki­használnak, gyorsítják a for* dűlőt. Ügy számítják, hogy a rossz idő ellenére is már de­cember 15—18-a között telje­sítik éves tervüket, és nyere­ségük mintegy 500 000 forint­tal több lesz az előirányzott­nál. Ez azt jelenti, hogy múlt évi nyereségüket mintegy 400 000 forinttal szárnyalják túl. 13. sz. flntcközíekedés! V. azonnali belépéssel keres darabáru- és egyéb rako­dókat, hötöbádogosf. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Berzsenyi utcai telepen (-8509) R Somogy megyei Malomipari és Terménvtorgabni Ví^at kaposvári tárházához azonnali belépéssel felvesz erőátviteli berendezések kezelésében és javításá­ban jártas, nagy gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt. Jelentkezni lehet a vállalat műszaki osztályán, Kapust r, t űr, di u. 1 _____________________________________________________________________(SIS!) A Mb« völgyében megkezdték a tér élőáruk ásáatt.

Next

/
Thumbnails
Contents