Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-24 / 275. szám

VST? I ftlÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 50 Mill« izssmisßkß MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJ A Itt. EVF01YIM 275. SZÁM SZOMBAT, 1962. NOVEMBER 24 Mai számunk tartalmából: A tanévnyitó utasítás végrehajtásának tapasztalatai a marcali járásban (6. o.) Jövő heti rádió- és televízió műsor <7. o.l A muzsika szárnyán fs: o) A Kaposvári Ruhaüzem három brigádja elnyerte a szocialista címet A Kaposvári Runaüzemben folyó munkaversenybe első­ként kapcsolódott be Baksa Árpád, Csere Lászlómé és Lő- czi Isstvánné brigádja. Mind­három csoport elhatározta, hogy megszerzi a szocialista brigád címet A legutóbbi ér­tékelés szerint tervüket túl­teljesítették, sőt Csere Lász­lómé brigádja 112 százalékos teljesítménnyel dicsekedhet. A brigád tagjai segítették egymást a termelésben, és nagy gondot fordítottak mű­veltségük emelésére és szak­mai továbbképzésükre. Külö­nösen a társadalmi ellenőr­zésben végzett munkájuk je­lentős. Ennek eredményeként nagymértékben javult az üzemben a minőség. A három brigád méltóvá vált arra, hogy a szocialista brigád cím birtokosa legyen. E megtisztelő cím elnyeréséről oklevelet kaptak, és brigádon­ként 1000—1000 forint juta­lomban részesültek. A pénzt mindhárom brigád közös kasz- szálba tette, és úgy határozott, hogy közös kirámdulásra for­dítják. Á szolgáltatás színionalának emeléséről tárgyalt a KI0SZ megyei választmánya A Kisiparosok Országos Szövetsége Somogy megyei szervezetének választmánya ülést tartott. Boros Gyula, a KIOSZ megyei titkára beszá­molt a legutóbbi ülés óta vég­zett munkáról, és foglalkozott a jövő feladataival. A beszámolót követő vitá­ban sok szó esett arról, hogy a falvakban még mindig nem kielégítő a lakosságnak vég­zett szolgáltató munka. A fo­gyatékosságok oka főleg az, hogy kevés a kisiparos, főleg a fodrász, a cipész, a villany- szerelő és a rádióműszerész. A felszólalók a beszámoló­val egyetértésben azt hangoz­tatták, hogy elő kell segíteni a lakosság igényeinek - jobb kielégítését. Ügy döntöttek, hogy azokba a falvakba, ahol kevés a kisiparos, több iparengedélyt adnak ki, és máshonnan is irányítanak oda szakembereket. Érdekes javaslatot vitatott meg a Hazafias Népfront Tabi Járási Bizottsága A Hazafias Népfront Tabi Járási Bizottsága szerdán ki­bővített ülést tartott. Egyed László járási titkár tájékoz­tatta a részvevőket a mozga­lom' munkájáról, az eddig el­ért eredményekről és a to­vábbi feladatokról. A vitában fölvetették néhá- nyan, hogy a népfront aktívái még többre lennének képesek, azonban egyik-másik község tanácsvezetői nem vonják be őket a falu fejlesztésével kap­csolatos tennivalók meghatá­rozásába, s nem kérik segítsé­güket a feladatok megvalósí­tásához sem. Élénken helye­selték azt a javaslatot, hogy a községi népfrontbizottságok alakítsanak egy-egy öttagú bi­zottságot. Ezek tervet dolgoz­nának ki a tsz-ek szociális- kulturális alapjának; célszerű felhasználására, és a tsz-ek vezetőivel egyetértésben részt vennének a felhasználás irá­nyításában. Egyed László végül beje­lentette, hogy december vé­gén Balatanbogláron három­napos tanfolyamot tartanak a Hazafias Népfront községi el­nökei részére. Megkezdték Juhász Oyula összes műveinek szövegkritikai kiadását Juhász Gyula összes művei­nek szövegkritikai kiadását kezdte meg az Akadémiai Ki­adó. Az első három kötetnek mintegy ötödé eddig ismeret­len anyag A versek kiadását hamaro­san követi majd a költő pró­zai műveinek — köztük pub­licisztikai írásainak — gyűj­teménye is. (MTI) Folytatja munkáját a Vili. pártkongresszus A csütörtök délutáni vita Me. Lonnan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja átadta a VIII. 'kongresszusnak pártja testvéri üdvözletét. — Őszinte örömmel töltenek él bennünket azok a nagyszerű eredmények — mondotta —, amelyeket a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és Központi Bizottsága vezetésével a ma­gyar nép elért. Az angol küldött ezután be­számolt arról, milyen óriási felháborodást váltott ki Ang­liában az Egyesült Államok Küba-ellenes akciója. A továbbiakban Mc. Lennan beszámolt az angol békemoz- galom aktivizálódásáról s meg­jegyezte: — A békés egymás mellett élés feltétele Nagy-Britannia fennmaradásának. A fegyver­kezés hatalmas terhe, az a gaz­daságpolitika, amelyet Anglia nagykapdtalistáá és monopolis­tái érdekében folytatnak, el­torzítja országunk gazdaságát, és csökkenti az angolok nagy többségének életszínvonalát. Ez a folyamat tovább gyorsul, ha Nagy-Britannia belép az Euró­pai Közös Piacba. Pártunk volt Angliában az egyetlen politi­kai párt, amely kezdettől fog­va ellenezte Nagy-Britann iá belépését ebbe az agresszív, szovjetellenes, hidegháborús tömbbe. Ezután az angol küldött a Nagy-Britannia Kommunista Pártja előtt álló feladatokról szólt. A következő felszólaló, Iz­mail Bakri, az Indonéz Kom­munista Párt Központi Bizott­sága titkárságának tagja kife­jezte háláját a magyar testvér- pártnak, hogy meghívta az in­donéz delegációt a kongresz- szusra, majd felolvasta az In­donéz Kommunista Pált Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét, amelyet a párt elnöke, D. N. Aidit írt alá. Az üzenet meleg szavakkal emlékezik meg a Magyar Szo­cialista Munkáspárt harcáról, majd a nemzetközi helyzetről stolva rámutat a Kuba védel­mében kialakult rendkívül szé­les mozgalom jelentőségére. Az üzenet a továbbiakban hangoz­tatja: — Mi, a világ kommunistái nagy felelősséget érzünk az emberiség iránt történelmének ebben a sorsdöntő szakaszá­ban, amely meghatározza a jö­vőt. Ránk hárul, a demokrá­ciáiért, a haladásért és az em­ber méltóságáért harcoló erők Kállai Gyula: egyesítésének magasztos, ne­mes feladata. Az üzenet befejező része rá­mutat: — Az MSZMP VIII. kong­resszusa mérföldkő lesz annak a fiatal, fejlődő és erősödő óriásnak az útján, amit szo­cialista Magyarországnak hív­nak. Biztosak vagyunk abban, hogy a kongresszus ezt az óriást ellátja a szükséges mo­rális és anyagi eszközökkel, feltételekkel, hogy folytassa feltartóztathatatlan menetelé­sét. ' Eszmei munkánk lő célkitűzése az, hegy egész népünket megtanítsuk szocialista motion élni, dolgozni és gondolkozni Neaníéayek Kaposvári Kállai Gyula elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja lépett ezután a szó­noki emelvényre. Kedves elvtársak! Tisztelt kongresszus! A Központi Bi­zottság beszámolója megállapí­totta, hogy a szocialista forra­dalom hazánkban újabb nagy­szerű győzelmet aratott, s né­pünk a szocializmus teljes fel­építésének korszakába lépett. A további előrehaladásban, a forradalom teljes győzelmének kivívásában kiemelkedően fon­tos szerepe van a párt Ideoló­giai és kulturális munkájának. Az irányelvek ezért hangsú­lyozzák, hogy a marxizmus— leninizmus eszmei offenzivája a szocialista építőmunka köve­telménye lett. A marxizmus—leninizmus megtisztulása, alkotó szellemé­nek érvényesítése nálunk is kétfrontás harcban ment vég­be, s az így megújbodoft mar­xizmus—leninizmus vált csele- Kedeteink vezérfonalává. Elvtársak! Az albán példa arra figyelmeztet, hogy a mar­xizmus—leninizmus alkotó szellemének érvényesítéséért folytatott nemzetközi méretű küzdelmet még nem lehet be­fejezettnek tekinteni. A moszk­vai nyilatkozatoknak azt a he­lyes tételét, hogy a nemzetkö­zi kommunista mozgalomban a revizionizmus a fő veszély, senki sem értelmezheti úgy, hogy közben megfeledkezhe­tünk a dogma tizmus elleni harcról, sem pedig úgy, hogy a dogmatizmus csak valamifé­le bocsánatos bűn. Pártunkat nemcsak a nemzetközi mun­kásmozgalom, hanem saját ha­zai tapasztalatai tanították meg arra, hogy a marxizmus— leninizmustól való mindenféle — akár dogmatikus, akár re­vizionista — eltérés milyen ve­szélyeiket rejt magában. A* 1956-os októberi el­lenforradalom és az azt megelőző pár év keserű tapasztalatai arra intenek, ha nem számoljuk fel ide­jében a dogmatizmust, nem folytathatunk ered­ményes harcot a revizio­nizmus és a mögötte meg­húzódó nyílt reakció el­len sem. A revizionizmus felszámolása csakis az alkotó marxizmus— leninizmus alapjáról történhet. Meg kell állapítanunk, hogy az albán vezetők már régóta nem elvi politikát folytatnak, hanem az elvi-politikai viták elől kitérve az egységbontás, rágalmazás és kalandorság ve­szélyes útjára léptek. Nyíltan •imádják a nemzetközi kom- | munista mozgalomnak a két Imoszkvai nyilatkozatban kidől­ij(o/7o.í-1* rírt.l'J.'filroí nr riiani -> *1 példátlan rágalomhadjáratot folytatnak a Szovjetunió és a szocialista világrendszer- más országai és pártjai, közöttük hazánk és póriunk ellen. Ki kell jelentenünk: éppen ezért az albán vezetők dogmatizmu- sát az elméletben, szektaria- názmusát a gyakorlati politiká­ban s kalandorságát a nemzet­közi politikában nem tekint­hetjük belső pártügynek. A nemzetközi munkásmozgalom egységének erősítése nem egyik vagy másik párt belső kérdése, hanem valamennyiünk kötos ügye, amelyen mindazok­nak féltve kell őrködniük, akiknek drága a szocializmus, a béke és a társadalmi előre­haladás. Pártunk, munkásosz­tályunk, népünk és a nemzet­közi munkásmozgalom iránt ér­zett felelősségünk követeli te­hát, hogy erről a helyről is határozottan elítéljük az egy­ség bont ókat. Külpolitikánk alapelve a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. Ebből adódóan bonyo­lult körülmények között kell folytatnunk a párt ideológiai és kulturális munkáját, ami sokoldalú elméleti és gyakor­lati politikai tevékenységet és ugyanakkor nagyfokú elvi szi­lárdságot igényel. Mindenki­nek világosan kell látnia: az eszmék területem nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követe­lünk leszerelést. Az eszmei-ideológiai küzdelem elengedhetetlen része a két vi­lágrendszer harcának, nem el­lentéte, hanem szerves része a békés egymás mellett élés po­litikájának. Pártunk ideológiai és kultu­rális munkája olyan belső kö­rülmények között bontakozhat ki. amikor a szocialista terme­lési viszonyok győzelme az egész népgazdaságban kedvező lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az eszmei-kulturális for­radalmat most már teljes ter­jedelmében — az egész népet felölelő módon — következete­sen végigvigyük. Az új társa­dalmi viszonyok közé került osztályok és rétegek — s még inkább az egyes emberek — tudatában még hatnak a ré­gebbi osztályviszonyok körül­ményei között keletkezett pol­gári és kispolgári, főleg a na­cionalista, a vallásos, az in­dividualista nézetek. Az ideológiai küzdelmet olyan viszonyok között folytat­juk, amikor a párt széles körű szövetségi politikát folytat, és valamennyi társadalmi erőt egybefog a szocializmus teljes felépítésére. Ideológiai munkánkat an* nak tudatában kell vé­geznünk, hogy az eszmei harc — a gazdasági építő­munka mellett, azzal együtt — az osztályharc fő területe lett. Ez a harc ma főleg arra irá­nyul, hogy a szocialista terme­lési viszonyok alapján dolgozo osztályok tudatából száműzze a régebbi helyzetükben kelet­kezett polgári és kispolgári né­zeteket, és kialakítsa, megszi­lárdítsa a szocialista tudatot és erkölcsöt; mélyítse el a nemzet politikai egységét, te­remtse meg a marxizmus—le­nini zmus alapjain nyugvó szo­cialista nemzeti egységet; se­gítse elő a szocialista termelé­si viszonyok között élő osztá­lyok közötti lényeges különb­ségek felszámolását. Kállai Gyula ezután rátért a párt ideológiai ás kulturális munkájának néhány konkrét kérdésére. A marxizmus—leninizmus propagandája a két kon.gresz- szus közötti eltelt időben fej­lődött, színesedett, és egyre na­gyobb tömegeket fogott át. Ma pártpropagandánk legfőbb erőssége, hogy gondolkodásra, a valóság tanulmányozására, s ebből megfelelő következteté­sek levonására készítet. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a tömegek érdeklődése örvendetesen megnőtt a marxizmus—leninizmus iránt. A múlt évben 620 000 ember vett részt a pártoktatás külön­böző formáiban. Örvendetes je­lenség, hogy a részvevőknek csaknem a fele — 47 százaléka — pártonkívüli volt. Ez is mu­tatja, hogy pártunk eszmei be­folyása erős, a pártonkívühefc nemcsak elfogadják a párt po­litikáját, és részt kérnek an­nak megvalósításából, hanem egy részük mér magáévá tette pártunk világnézetét is. A párt propagandamunkájá­ban nagy szerepe van. a sajtó­nak. Ma már nemcsak a párt lapjai, hanem az egész magyar sajtó a párt politikáját képvi­seli. A sokmilliós összpéldány- számban megjelenő napi- és hetilapok, a szinte minden család lakásában levő rádió, az egyre szélesebb körben elter­jedő televízió a párt politikájá­nak első számú közvetítőivé és a tömegek gondolkodásának, a közvéleménynek igen fontos formálóivá váltak. E nagy fe­lelősséget átérezve mind több újságírónk dolgozik a szocia­lista újságírót megillető rang­nak megfelelően, azaz közéle­ti politikai személyiséghez (Folytatás a 3. oldalonj

Next

/
Thumbnails
Contents