Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Péntek, 1962. november 2S, A kongresszus csütörtöki tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását. Az ülésen Erdei Lászlóné elnökölt. Szeretettel üdvözölte Maurice Camara nagykövetet, a Guineái Johann Koplenig: Bevezetőben az Osztrák Kommunista Párt savból jövő, forró üdvözletét tolmácsolta a kongresszusinak, s hangoztatta: — Pár' nkat a legbensőbb és igaz testvéri kapcsolatok fűzik a magyar kommunistákhoz és a magyar dolgozókhoz. — Az 1956-os ellenforradalom idején — folytatta — a szocializmus magyarországi sorsa bennünket, osztrák kommunistákat is mély aggodalommal töltött el. A béke és Demokrata Párt képviselőjét. A tanácskozás részvevői nagy tapssal köszöntötték az újonnan érkezett vendéget. Ezután folytatódtak a hozzászólások. Johann - Koplenig, az Osztrák Kommunista Párt elnöke lépett a mikrofonhoz. haladás ellenségei Ausztriában is úgy gondolták, hogy ütött az óra, amikor meg lehet dönteni a nép hatalmát Magyarországon, vissza lehet állítani a kapitalizmust, ezáltal meg lehet ingatni az egész szocialista tábort. Önök meghiúsították az imperialisták mesterkedéseit. örömmel és bizakodással tölt el bennünket az a tudat, hogy ma a szocializmus Magyarországon mélyebb gyökereket vert, mint valaha. Az ó6ztrák kommunisták a szolidaritás és összeforrottság érzésétől eltelve köszöntik a szomszédos országban végbemenő nagyszerű fejlődést. A szocialista Magyarország léte a mi országunk függetlensége és haladó, demokratikus fejlődése szempontjából is nagyon fontos — hangsúlyozta, majd Ausztria belső helyzetével foglalkozott. — Országunkban nincs hiány reakciós erőkben. Ezek érdeke, hogy éket verjenek az osztrák és a magyar dolgozók, az osztrák és a magyar nép közé. Ausztriát valamilyen formában az Európai Közös Piachoz szeretnék kapcsolni, s ezáltal az országot gazdaságilag és politikailag az agresszív imperialista körök szolgálatába szándékoznak állítani. Nem hunyunk szemet azok előtt a veszélyek előtt, amelyek népünket a nyugatnémet militaristák és revansisták részéről fenyegetik, akiknek szemében tüskét jelent a semleges Ausztria. Harcunkban legerősebb támaszunk a szocialista világ- rendszer, élén a Szovjetunióval — folytatta Johann Koplenig. — A Szovjetuniónak, a szocializmus valamennyi országának következetes békepolitikája megerősíti bennünk azt a hitet, hogy sikerül megvalósítani az általános leszerelést, a békés egymás mellett élés politikáját, és a népek megszabadulnak a háború re rnétől. Felszólalásának további részében elítélte az Albán Mun kapart vezetőit, akik cselekedeteikkel diszkreditálják a proletár internacionalizmust. Végül hangoztatta: — Az önök tanácskozása, f bizalom, az optimizmus és bizakodás légköre, amely párt kongresszusukon uralkodik mély benyomást tett ránk Szívből üdvözöljük önöket, é nagy munkájukhoz további ’ sikert kívánunk. Ezután Fehér Lajos, a MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt feL Örömmel tölt el bennünket, hogy ma a szocializmus Magyarországon mélyebb gyökeret vert, mint valaha szovjet küldöttség ajándéka a kongresszusi teremben. • (MTI Foto — Bartal Ferenc felv.) Fehér Lajost 0 pár!, a kormány és az egész társadalom a legmesszebbmenően támogatja a mezőgazdaság tellendítésének nagy munkáját Bevezetőben hangsúlyozta: A VII. kongresszus óta pártunk és népünk a szocializmus építésében új határkőhöz érkezett. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a magyar falu életében, mezőgazdaságunk fejlődésében is új fejezet kezdődött. A termelőerők, a termelés növelése most döntően két tényezőn múlik: a szövetkezeti parasztság szocialista tudatának fejlődésén és a termelékenyebb munkán, a nagyobb hozamok elérésén a termelés minden területén. A két alapvető fontosságú tényező között a legszorosabb az összefüggés, a kölcsönös egy- m" ’’atás. A mezőgazdasági termelés belterjesitése, a nagyobb hozamok elérése el sem képzelhető a mainál jóval termelékenyebb munka kialakítása nélkül! Véleményem szerint szövetkezeteink fejlődésének mai fokán a termelékenyebb munka kialakításának, a kívánt nagyobb terméshozamok elérésének még mindig az a legfontosabb teltétele, hogy • szövetkezet minden «gyes munkaképes dolgozó ta fegyelmezetten kidolgozza a munkanapot, és Jó minőségű munkát végezzen a földeken meg a jószágok körül. Ez a fő forrása az eredményesebb, jövedelmezőbb gazdálkodásnak. Fehér Lajos a továbbiakban hangsúlyozta az anyagi ösztönzési a munkaegysegrendszert kiegészítő munkadíjazási módszerek széles körű alkalmazásának jelentőségét. Ezzel összefüggésben rámutatott, hogy a különféle kiegészítő munkadíjazási módszerek alkalmazásánál az előzetes számítás sajnos, még mindig sóit helyen elmarad, s emiatt túlzások következnek be. A jövőben jobban fel kell venni a harcot a túlzások és torzítások ellen, amelyek kárt okoznak a közös gazdaságnak, a szövetkezeti mozgalomnak. Ugyanakkor fel kell lépni a számos helyen még meglevő vaskai aposság ellen is, amely- az anyagi ösztönzők alkalmazását holmi »opportunizmusnak« tartja, »visszalépésnek« a szocializmus építésében, amely úgymond a »kapitalizmust erősíti«. A Központi Bizottság útmutatása és bátorítása nyomán, valamint a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott és ajánlott irányelvek alánján az utóbbi években a különböző kiegészítő munkadíjazási módszerek széleskörűen elterjedtek a szövetkezetekben. Maid utalt. arra. hogy a szövetkezeti öntudat erősödése és az állami segítség mellett elsősorban ezeknek tudható be, hogy a tsz-tagok a szövetkezett földeket különösen az idei esztendőben olyan szépen megmunkálták, s jelentős mértékben csökkenteni tudták a súlyos aszály termésrontó hatását. Az eddigi tapasztalatok szerint a különböző kiegészítő munkadíjazási formák közül legjobban bevált a munkaegység jóváírásával együtt az össztermelésből való premizálás. Véleményünk szerint a közeljövőben is célszerű e munkadíjazási forma legszélesebb körű alkalmazása. Emellett — a helyi adottságokhoz igazodva — továbbra is bátran alkalmazzák a munkadíjazás és jövedelemelosztás egyéb változatos formáit, amelyek megfelelnek a szocialista elosztás elvének. A mezőgazdaságban a termelékenyebb munka kialakításának másik nagyon fontos előrevivő tényezője az alapvető és korszerű termelési módszerek alkalmazása, az ehhez szükséges szaktudás megszerzése mind a dolgozók, mind 'a vezetők részéről. Az alapvető termelési eljárások legszélesebb körű, kulturált alkalmazásáért nem folyik kellő harc, szervezőmunka sem a mezőgazdasági irányító szervek, a Földművelés- ügyi Minisztérium, a tanácsok részéről, de nem vívott ki megfelelő polgárjogot a falusi pártmunkában, az üzemi pártszervek felvilágosító munkájában sem. Pedig megérdemli, mert a mezőgazdaság fellendítésének ez az egyik legnagyobb tartaléka. Részletesen szólt még az istállótrágya fontosságáról, a nyári és őszi mélyszántás szerepéről, majd elmondotta, hogy rét- és legelőgazdálkodásunk színvonala alacsony. Rétjeink, legelőink összterülete 2,5 millió kát. hold. Ez az összes szálastakarmány-termő terület 70 százaléka, a rajtuk nyert takarmány viszont takarmánytermelésünknek mindössze 30—35 százaléka. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok — részben megfelelő irányítás hiányában — a legegyszerűbb intézkedéseket sem teszik meg a rétlegelók karbantartására. Ha minden réten és legelőn csak a legegyszerűbb művelési, ápolási munkákat elvégeznék, egy-két mázsával növelni lehetne a szénahozamot. Országosan egymázsás hozam- növelés 25 ezer vagon szénaértéket jelentene, ami 125 ezer szarvasmarha évi fű- és szénaszükségletét elégítené ki. A termelékenység növelésében, a népgazdasági szükségletek kielégítésében, a mezőgazdaságban rejlő tartalékok feltárásában egyre nagyobb jelentősége van a fajtakérdésnek, illetve a nagyobb hozamú fajták kinemesítésének, országos elterjesztésének. A fajta fontossága a növénytermesztésiben eddig legszembetűnőbben a búzánál és a kukoricánál mutatkozott meg. Mindaddig, amíg az új, bőtermő, intenzív magyar búzafajtát elő nem állítják — és ez még több év kérdése —, főleg a »Bezosztája 1« őszi búzát kell termesztenünk a jelenlegi szinten, az ország egyes vidékein pedig a hazai »Fertődi 293« fajtát lehet javasolni. Az intenzív búzafajtáknál azonban meg kell jegyezni, hogy azok csakis intenzív termelési eljárások mellett nyújtják a bennük levő termőképességet, s adják meg a kívánt 3—4 mázsás terméstöbbletet. Hazai növénytermesztésünkben eddigi legnagyobb eredménynek kell tekintenünk a beltenyésztéses hibrid kukorica előállítását. Ennek eredményeként ma már a kukorica terület háromnegyed részén nagyobb hozamú belterjes hibridfajtákat tudunk vetni. Baromfitenyésztésünk színvonala — különösen a tojástermelés tekintetében — messze elmarad a legfejlettebb országokétól. Egy tyúk évi tojáshozama országos átlagban 85—90 darab, ezen belül az állami gazdaságokban a hozam 140, a termelőszövetkezetekben pedig 100 darab. S ez nagyon kevés. A nagyfokú elmaradás fő oka az, hogy az ország 25 milliós tyúkállományának több mint 90 százaléka fajtajelleg nélküEzen változtatni keH és lehet is. A termelékenyebb munka kialakításának következő igen fontos feltétele: a termelés technika-műszaki alapjainak bővítése, korszerűsítése. 1959 óta — az idei esztendőt is beleértve — kereken 25 milliárdot ruháztunk be a mezőgazdaságba. A termelőszövetkezetek mintegy 4 milliárd forintot, az ösz- szes mezőgazdasági beruházások 16 százalékát saját erőből valósították meg. Az állami erőfeszítések eredményeként jelenleg a tanácsi területen országosan egy traktoregységre kereken 170 katasztrálds hold szántó megművelése jut, az állami gazdaságokban 97 kataszt- rális hold. Az egy katasztráilis hold szántóra jutó műtrágya-felhasználás az idei évben 138 kilogramm volt. A ténylegesen öntözött terület a két évvel ezelőtti 160 ezer holdról az idei nyárra több mint 350 ezerre nőtt. A Központi Bizottság idei márciusi határozatával 600 ezer holdra felemelt — a mostani ötéves tervünk végéig előirányzott — öntözési program nagyobbik felét már teljesítettük. Szövetkezeteink az említett beruházás túlnyomó többségét a nagyüzemi állati férőhelyek biztosítására fordították. A hatalmas igényeket az egyszerűbb megoldások előtérbe helyezésével, a szerfás istállók tömeges építésével, a meglevő gazdasági épületek — nagyobb paraszti tanyák, pajták — átalakításával tudtuk nagyjából kiIgy 1959 óta mostanáig a termelőszövetkezetekben felépült összesen 633 ezer szarvasmarha (ezen belül 240 ezer tehén), 1900 000 sertés- és koca-, 875 000 juh-, 7 750 000 nagyüzemi baromfiférőhely. A szerfás épületek aránya 57 százalék. Az ország népe joggal elvárja, hogy a népgazdaság által nehezen előteremtett beruházásokkal a jövőben az eddiginél jobban gazdálkodjunk. A beruházások hatékonyságát növelhetjük a járulékos, kiegészítő beruházásokkal, valamint a beruházások műszaki színvonalának emelésével és a rendelkezésünkre álló anyagi erők jobb koncentrálásával. Az anyagi eszközök koncentráltabb felhasználása összefügg a mezőgazdasági termelés határozottabb belterjesíté- sével és a szakosítással. A mezőgazdasági termelés belterjesitése azt a fő törekvésünket jelenti, hogy egységnyi földterületen a lehető legnagyobb termelési értéket érjük el, ennek érdekében növeljük a munka- és eszközráfordításokat, de úgy, hogy azokkal maximálisan takarékoskodjunk. A belterjesítés útját és színvonalát döntően megszabják egyes országrészek, üzemek természeti, közgazdasági adottságai. A belterjesítés a legszorosabban összefügg a szakosítás problémáival, a termelés területi és üzemi szakosításával. A kenyérgabonát, a szemes és tömegtakarmányokat ugyan az ország minden részében minden egyes üzemnek meg kell termelnie, de elég messzemenő szakosodás is lehetséges abban a tekintetben, hogy milyen arányokban és főleg milyen növényfélékből termelje meg a szükséges kenyér- gabonát, illetve takarmányt. A növények másik csoportja: az ipari és kereskedelmi növények, a burgonya- és zöldségfélék, a szőlő- és gyümölcs- félék, amelyeket főleg az adottságoknak megfelelő speciális körzetekben termelnek. Ezeket a növényeket keréken kétmillió kát. holdon termesztjük. E növények termesztésében a jelenlegi feltételek mellett is messzemenő szakosításra van szükség és lehetőség. Itt nyílik mód arra, hogy egy-egy nagyüzem a sokféle növény helyett néhányra szakosítsa magát, erre koncentrálja erőit, s így nagymértékben növelje árutermelését. Az állattenyésztésben részben hasonló a helyzet, mint a növénytermesztésben. Szarvas- marhát, sertést, baromfit általában az ország minden körzetében tenyésztenek. A takarmánybázis összetételének megfelelően azonban az egyik vidéken a szarvasmarhát, a másikon a sertést, részesítik riőnyben. Ezen belül — asze- ■nt, hogy egy-egy gazdaságban milyen termék előállítása a ő cél — a tej vagy vágómarha, esetleg tenyészállat vagy vágósertés, esetleg baconáru vagy tenyészsüldő előállítására szakosítanak. A megindult szakosodási folyamat megkönnyíti népgazdaságunk számára, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztásba mezőgazdasági vonatkozásban is fokozatosabban beilleszkedj ünk,. s az elkövetkezendő években és hosszabb távlatban teljesítsük az e téren reánk háruló feladatokat, valamint kamatoztassuk országunk javára a szorosabb mezőgazdasági együttműködésből származó külöcsö- nös előnyöket. A mezőgazdasági termelés szakosítása hozzáértő, felkészült vezetést kíván minden szinten. Mindenekelőtt az üzemi vezetést kell megjavítani. Ha a kevésbé fejlett szövetkezeteket a közeljövőben legalább a közepesek színvonalára tudnánk emelni, egyik legnagyobb tartalékát tárnánk fel a mezőgazdaságnak. Az ipar és mezőgazdaság kapcsolatában kiemelkedő szerepet töltenek be a gépek és kémiai szerek. Kormányunk megfelelő intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a gépipar és vegyipar mind jobban kiszolgálja ezeket az igényeket. A növényvédelem nagyon elmaradott országunkban. Éppen ezért igen nagy jelentőségű az a kormányintézkedés, amely — a Központi Bizottság idei márciusi mezőgazdasági fejlesztési határozata után — a második ötéves terv idejében kereken negyedmilliárd forint többletberuházást biztosított a növényvédő szerek gyártásfejlesztésére. A műtrágyagyártás fejlesztésére pedig a második ötéves terv időszakára a gazdasági bizottság 1,3 milliárd többletberuházást engedélyezett. Az élelmiszeriparon belül teljesen új iparág a takar- mánykeVerék-gyártás. Három év alatt a leállított malmok egy részének átalakításával lényegében kiépült az egész országban az ötéves tervre előirányzott körzeti keverőmalmok hálózata. Ezek az idérA már csaknem 100 ezer vagon korszerű keveréktakarmányt állítanak elő, s az ötéves terv végére a keverékgyártás eléri a 200 ezer vagont. Végül hangsúlyozta: annak 'ellenére, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágaiban időnként jelentős lemaradások mutatkoznak, s emiatt a lakosság ellátáséiban átmenetileg zavarok keletkeznek — néha a burgonyaellátásban. máskor a tojás, a bab Vagy egyes zöldségfélék terén —, , a mezőgazdaság egyre növekvő, alapvető termelési és árutermelési feladatait általában teljesíti. A fel vásárlási rendszer *s annak fő formája, a szerződéses rendszer kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszakában, de beváltja a hozzá fűzött reményeket a nagyüzemi szcciaPs-ta mezőgazdaságban (Folytatás az 5. oldalon.) li és gyenge termelőképességű, elégíteni. Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja és Raymond Gu- yot, a Francia Kommuista Párt PB tagja. (MTI Foto — Vi0pvszki Ferenc felv.)