Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-21 / 272. szám

I Szerda, 1962. november 21. «SOMOGYI NÉPLAP Washingtoni a ’ és Londonban nagy érde!< ő ssel figyelik az SZKP Központi Bizottságának plénumát WASHINGTON Az amerikai fővárosban nagy érdeklődéssel követik az SZKP Központi Bizottsága plénumá­nak munkáját. A rádió, a te­levízió és a hírszolgálati iro­dák már a hétfői nap folya­mán jelentéseket közöltek a plenum megnyitásáról és Hruscsov beszámolójáról. A hírügynökségi jelentések első­sorban azt emelik ki, hogy a Szovjetunió fő figyelmét to­vábbra is a nehézipar fejlesz­tésére fordítja. Hruscsov ugyanakkor kijelentette — ír­ják —, hogy ezzel egyidejűleg nagy gondot fordítanak az élelmiszerek és fogyasztási cikkek termelésének fokozásá­ra. (TASZSZ) LONDON A hétfő délután megjelent londoni lapok vezető helyen foglalkoznak az SZKP Köz­ponti Bizottságának ülésével A keddi angol lapok már kommentárokat és szerkesztő­ségi cikkeket is közölnek a plenum munkájával kapcso­latban. Az itteni politikai megfigyelők többsége egyetért abban, hogy a Hruscsov be­számolójában felvetett javas­latok gyökeres változásokat idéznek elő a Szovjetunió gaz­dasági életében. (MTI) Tárgyalások a kubai kérdésben Az Egyesült Államokban kubai diplomatákat tartóztattak le Havanna (MTI). Mikojan szovjet miniszter­elnök-helyettes hétfőn mint­egy kétórás tárgyalást folyta­tott Fidel Castro miniszterel­nökkel a havannai elnöki pa­lotában. Stevenson amerikai ENSZ- delegátus ugyancsak hétfőn tárgyalt U ThanMal, az ENSZ ügyvezető főtitkárával. Egy szóvivő szerint a megbeszélé­sen »a feleket kölcsönösen ér­deklő kérdéseket vitattak meg". Lechuga kubai ENSZ-dele­gátus hétfőn este fölkereste az ügyvezető főtitkárt, és til­takozott nála amiatt, hogy az Egyesült Államok »szabotázs vádjával« letartóztatta a ku­bai delegáció egyik tagját. Leéhuga a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy Santiesteban Casanova letartóztatását , a diplomáciai mentelmi jog meg­sértésének tekinti. 16-án az amerikai hatóságok letartóz­tattak három kubai diploma­tát. Két attasét felszólítottak az ország elhagyására, Casa­novát pedig fogva tartották. Megélénkülő tanácskozások az ENSZ-ben Kongóról New York (MTI). Az utóbbi napokban meg­élénkültek a tanácskozások Kongóról az ENSZ központjá­ban. Stevenson, az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője hét­főn U Thant ügyvezető főtit­kárral tárgyalt Hétfőn este jelentéstételire Kongóiból New Yorkba érkezett Gardiner, az ENSZ kongói főmegbízottja. U Thant kedden újabb tár­gyalásokat kezdett ENSZ-dip- lomatákkal, hogy előkészítse kongói tanácsadó bizottságá­nak küszöbönálló ülését A Reuter New York-i tu­dósítója szerint »-az ENSZ tit­kárságán, valamint a világ­szervezetnél akkreditált dip­lomaták körében mindinkább erősödik az a meggyőződés* hogy már nem lehet soká ha­logatni a döntést a kongói probléma megoldására*. Hétfőn este New Yorkba ér­kezett,« Bomboko, a kongói központi kormány külügymi­nisztere és Gullion, az Egye­sült Államok leopoldville-i nagykövete. Kitwe Csőmbe katangai diktátor vasárnap és hétfőn az észak- rhodesiai Kitweben külön-kü- lön tárgyalt Kenneth Kaundá- val, az Egyesült Nemzeti Füg­getlenségi F árt elnökével és Harry Nkumbulával, az Afri­kai Nemzeti Kongresszus ve­zetőjével. A kibocsátott közös közlemény szerint »a két or­szág jövőjét és a pánafrikai gondolatot vitatták meg«. ítélkezik a jemeni népbíróság Szanaa (MTI). A Jemeni Köztársaság nép­bírósága hétfőn összeült, hogy ítéletet mondjon Mohamed Abdullah El Sami volt szanaai kormányzó bűnperében. El Samit azzal vádolják, hogy a trónfosztott imámnak és atyjának uralkodása alatt tömegeseit ki végeztetett fog­lyokat — többek között negy­ven diákot —, és megkínozta- tott állampolgárokat. A volt kormányzó ezenkívül saját gazdaságának gyarapítására eltulajdonított állami javakat. Ezekért a bűntettekért golyó általi halál jár. Sami a megdöntött királyi rendszer első tisztviselője, akit a köztársasági rendszer bíró- 'ác elé állított. Az UPI jelenti: a forrada­lom védelmére kelt jemeni törzsekből a szanaai kormány önkéntes csapiatokat szerve­zett. E csapiatok jelenleg az ország keleti határai felé vo­nulnak, hogy leverjék a láza­dókat. és a jemeni földet meg­tisztítsák a betolakodóktól. Az élet követeli: Nagyobb, erősebb földmüvesszövetkezeteke! kell teremteni Clay tábornok Berlinben Berlin (MTI). Clay tábornok, aki az »At­lanti híd« nevű közös ameri­kai—nyugatnémet ultra szer­vezet ülésére Nyugat-Berlinbe látogatott, a frontvárosd szo­kásoknak hódolva megtekin­tette az NDK állami határai mentén húzódó védelmi falat. A -fai azonban magasabbnak bizonyult a tábornoknál, ezért a 65 éves Clay kénytelen volt mindkét kezével megragadni a fal peremét, s olyannyira fel- húzódzkodni, hogy állát a fal tetejére tehesse. A toraamu- tatvány kitűnően sikerült. Clay tábornok tehát elmond­hatja, hogy ereje megfeszítésé- vei egy pillantást vethetett a demokratikus Berlinre. Az »Atlanti híd« tanácsko­zásán egyébként figyelemre­méltó mozzanatnak bizonyult, hogy még ebben a szélsőjobb- oldali testületben is hallat­szottak olyan hangok, ame­lyek p>éldául elismerték, hogy a Hallstein-doktrina az euró­pai szocialista országok vi­szonylatában már nem tartha­tó fenn sokáig, sőt valószínű, hogy egyes semleges országok­ban is nemsokára két német követség lesz, azaz a semleges országok a Német Demokrati­kus Köztársasággal is hivata­los diplomáciai kapcsolatokat fognak létesíteni. A földmű vessző vetkezetek önállóságának növelése, a ve- izetés javítása, a falu jobb áru­iéi látása egyre nagyobb fdadá­itokat ró ránk. S ezeket csak (úgy valósíthatjuk meg, ha vál­toztatunk a jelenlegi szerveze­ten, ha a kis szövetkezetek |egyesülnek, és kialakítják a nagyobb gazdasági erővel ren­delkező körzeti földművesszö- vetkezeteket. Korábban szük­ség volt arra, hogy minden községben önálló földműves- szövetkezetek működjenek, ezek azonban ma már akadá­lyozzák a fejlődést. Az egyesülés feltételei most sokkal kedvezőbbek, mint bár­mikor. A társadalmi és gazda­sági életben végbement válto­zások nemcsak lehetővé, ha­nem szükségessé is tették nagy földművesszövetkezetek kiala­kítását. Manapság alig van a parasztembernek olyan ügye, amit a földművesszövetkezeti irodában kellene elintéznie. Ügye, dolga a termelőszövet­kezetekkel van. Parasztságunk­nak a földművesszövetkezefctd való kapcsolata szinte kizáró­lag a boltosra, az italboltveze­tőre és a felvásárlóra korláto­zódik. Ezért a falu lakossága szívesen egyezik bele abba, hogy a nagy költséggel műkö­dő irodák megszűnjenek. A kis szövetkezetek egyesülésével az irodáknak több mint felét meg­szüntetik, s így számottevő összeget takarít meg a tagság. Csökkennek a fűtési, a világí­tási és egyéb költségek, a fel­szabaduló p>énz növeli az ak­kumulációt. Minden paraszt­ember tudja, hogy a község áruellátása nem az irodától függ, hisz az árut nem az iro­da, hanem a boltok vezetői rendelik és kapják. Köveike- zésképp>en nem kell attól félni, hogy az egyesülés után rosz- szabb lesz a falu ellátása. Nem arról van szó, hogy egyik földművesszövefckezet be­olvad a másikba, hanem arról, hogy két vagy több szövetke­zet egyesül egy nagy gazdasági erővel rendelkező földműves­szövetkezetben. A vagyon ily módon való növekedése meg­teremti annak alapját, hogy jobban, magasabb színvonalon elégítsék ki a lakosság igé­nyeit. Máris szó van például arról, hogy az egyesülés után évenként az összforgalom fél százalékának erejéig 28 000 fo­rintot fordíthassanak egy-egy bolt fejlesztésére. Ez azt je­lenti, hogy egy par éven belül a falu legcsinqsabb épületei lesz­nek a szövetkezeti üzletek. Az egyesülés mellett szólnak az eddigi tapasztalatok is. Be­bizonyosodott, hogy minél na­gyobb egy földmüvesszövetke- zet, annál többet tud nyújtani tagságának. Az anyagi erők egyesítésével nagyobb és vá­lasztékosabb árukészleteket tarthat a földművesszövetke­zet, mód nyílik a szolgáltatás kiterjesztésére. Mindezek nyo­mán növekszik a nyereség, több pénzt kaphat visszatérítés­ként a tagság. A SZÖVOSZ igazgatóságának határozata alapján a tiszta nyereség tíz százalékát — visszatérítés cí­mén — közvetlen ki kell fizet­ni a tagságnak, a másik tíz szá­zalékot beruházásra és egyéb célokra lehet felhasználni. A nagyobb körzeti szövetke­zeteknél magasabb színvonalú a vezetés, szervezettebb a mun­ka. Ez abból következik, hogy minden községből a legfejlet­tebb földművesszövetkezeti ta­got küldik a körzeti vezetőség­be. Az egyesüléssel mód nyílik arra, hogy a legjobb igazgató- sági elnökök, szakosztályveze­tők és főkönyvelők vegyék át a szakmai irányítást. Az egyesüléssel nem csök­ken, inkább nő a helyi szerve­zetek hatásköre. Csak az ő ha­tározatuk alapján lehet alkal­mazottat fölvenni, elbocsátani, beruházni és tataroztatni. A helyi szervezetek vezetőinek, az intéző és ellenőrző bizottsá­gi tagoknak munkájuktól füg­gően tiszteletdíjat kell fizetni. A helyi szervezet vezetősége irányítja, ellenőrzi a boltokat, vendéglátóhelyeket stb. A küldöttgyűléseken a tag­ság nagy megértést tanúsított: szinte egyhangúlag szavaztak az egyesülésre. Az ellen te tszí- tókat, az akadékoskodókat a küldöttgyűlések részvevői el­szigetelték. Nagy gondot for­dítunk arra. hogy az egyesülést mindenütt meggyőződéssel, az alapszabály előírásainak meg­tartásával mondják ki. Minden ettől eltérő gyakorlat megen­gedhetetlen. A meggyőző poli­tikai munkát semmi sem he­lyettesítheti. Az igazság bizo­nyítására felkészülve nyíltan mondjuk meg a tagságnak, hogy az egyesülés az ö érde­kükben történik, s az a lakos­ság javát szolgálja. Németh JózSef, a MÉSZÖV főosztályvezetője Hogy elmosódjék a megkülönböztetés.. * VADÁSZ FERENC: Fekete karszalaggal fedtük el a trójai falóval díszített szárnyas pajzsot, melynek ér­telmét Vándor Fhtyu magya­rázta nekünk néhány hónap- p>al ezelőtt. A Váradi névre már nincs szükség. Sírjára kopjafa kerül és egy amerikai katonatemetőben, idegen vi­lágban, a föld m^sik felén egymás közelében nyugszik majd Berci, a csendőr fia és Pityu, akinek apját csendőrök hajszolták kínhalálba. Közös magyar sors? Kiegyenlítődés? Zsoldos sors: hiábavaló halál Zsidó rabbi ment előttünk — egyenruhás tábori lelkész —, fiatal, magas férfi. Inkább színésznek látszott, mint pap­nak. Mögötiünk dobpergés ütemére a tengerész-gyalogo­sok szakasza lépdelt. A sírnál imát mondott a pap. Keresz­tény fiúk kórusa a lord oh Lord!-ot. énekelte. A főnök szigorúságot és közönyt muta­tó arccal nézett maga élé, összeszon'totta a szájál Ro­bert bambán bámult a kata- falkra, amelyen az USA csil­lagos zászlaja takarta a ko­porsót. Frank Follack törzsőrmester nem jött még vissza Seres András kíséretéből. Messzire mehettek. Egyedül Harrich kapitány látszott szomorúnak. Talán ő fogta fel leginkább a veszte­séget. Gyászbeszédében ezt mond­ta: »Ez a kitűnő katona nem­csak fegyverével eszével és szívével is a szabad nemzetek ügyét, az igazi demokráciát szolgálta. Rendkívüli felada­tokra vállalkozott. Ifjúkori megpróbáltatásai, családjának a vörösök részéről elszenve­dett sérelmei korán próbára tették idegrendszerét. Bizonyá­ra ezzel a körülménnyel ma- gyarázható végzetes tette, amellyel kiszakította magat sorainkból, hogy önmaga fel­áldozásával tiltakozzék az em­bertelenség, az erőszak ural­ma ellen. Dicsőség emléké­nek!« Azt hiszem, csak az én sze­memből csordult ki a könny. Katona Sándor tekintete a messzeséget követte. Ügy tűnt, gondolatai másutt időz­tek. Talán csak én éreztem cap­tain Merrick szavainak terhét. Torkomat szorították, szíve­met nyomták, mint mázsás, otromba kövek. Nem ismer­tem Pityu életét, de amennyi­re ismertem, annyira tudom, hogy hazugsággal búcsúztat­ták. Mi lesz velem? Négy ágy üres a hálóter­münkben. Kísérteties pontossággal em­lékszem az éjszakára, amikor Sinkó Gabi felidézte nagyapja meséjét a vashondóba zárt patkányokról. Nyár volt, né­mán hallgattuk. Borzomgtam. Elképzeltem ahogy az éhes patkányok egymás testébe vájtak: szorító vas börtönükből nem menekülhettek. Azóta két fiú meghalt, ket­tő nem bírta az iramot, a test, a lélék, az izmok és idegek birkózását, az idegenséget, a magányt, a kilátástalanságot. Katonazene szólt, vezénysza­vak hangzottak, dísztűz dör­dült. A fegyverek csattanása visszaverődött a kőhegyek ol­daláról. Tisztelgő sorok álltak félkörben a sír körül. Halott menedéke, vaev élők sírja, mi vagy Okinawa? Kerülgetjük egymást Kato­nával, kerüljük a beszélgetést. Kézfogásunk a temetés után] szavak nélkül is sokat mon­dott: kettőnk között most már ne legyen széthúzás. De én nem maradok. Ezti elhatároztam, véghezviszem. Temetek magamban is. Le-i vél jött anyámtól: »Ne írj Er-i zsikének, asszony már jóidé-( je, maholnap megszületik a i gyerekük. Talán zavarná őket a leveled, az ura félreértheti.« Ügy éreztem, kifordult sár-1 kaiból a Föld. Pedig semmi sem történt: tudhattam, hogy1 így lesz. De az ember mindig1 remél. Akkor is, amikor tud-1 ja, hogy így lesz, hogy hiába-] való. Képzelődik, álmodozik, míg tortkon nem ragadja s nem rázza meg a kegyetlen bizonyosság. Mire várt volna? Tudta, hogy rám hiába vár. Én is tudtam hogy nem megyeki haza. Csak a szívem ment, csak a sóhajtásaim, a gondo-i lataim repültek hozzá Marad­tam. Miért? ( Mert becstelen vagyok, gyá-1 va, semmire se való. Se' élni,, se halni nem tudok. i Pityu ember volt. Rendel-1 kezett a sorsával döntött róla.( Én kísértet vagyok. Sokszori úgy érzem magam, mintha lebegnék, nem is a földön jár­nék. Pedig minden a földön történik, mindenről ott hatá­roznak. (Folytatjuk.) Űj vonalú mikrobuszunk ru­ganyos üléséről szemlélem az alkonyba hajló Balaton-partot. Vörs félé haladunk. Útitársaim a TIT és a Megyei Könyvtár munkatársai, s velünk jön két előadó is, hogy jogi, állampol­gári és nevelési kérdésekről beszéljen ezúttal a cigánytele­pülések lakóinak. Pamukon dr. Ignáth Mihály tanár tart elő­adást Petőfi Sándorról. Mint hallottuk, öreglakon hiába vá­rakozott a hallgatóság. Az elő­adó, dr. Franki József főorvos ugyanis inkább a kaposvári há­ziasszonyok akadémiáján tar­tott előadást. Berényben elköszönünk dr. Gelencsér Ilona bírótól, népes hallgatóság várja a művelődési otthonban. A vörsi iskolában, sajnos, szinte kizárólag 8—14 éves gyerekek várakoznak, s a tanácsvezetők hivatalbeli ér­deklődése sem terjedt addig, hogy szót válthatnánk velük. Az előadó, Jankovics Ferencné tanár — aki a szülőknek a ne- ivelésről akart beszélni — nem jön zavarba. A családi életet, iá testvéri együvé tartozást em­líti, s máris a gyerekekhez szól. A csillogó szemű iskolások nagy figyelemmel lesik az elő­adó szavait. Jólesik nézni őket. Piro6 kardigánban, mackóban (Vagy ünneplős ruhában jöttek lél, rendesék, ápoltak. Amikor »egy-egy gondolat — a kézmo- »sásróJ, a kulturált evésről, a itestvéri szeretetröl — eleven­jükre tapint, néha oldalba bö­kik egymást. — Hallod? Előadás után megtekintenek egy filmet, majd hazafelé ké­szülődik a suttyósereg. Orsós Péter, a keszthelyi er­dőgazdaság dolgozója az élő­adás egyetlen szülő részvevő­je. öt gyerek apja. — Munkából hazafelé jövet hallottam, hogy előadás lesz. Értem én, kérem, miről van szó, és köszönjük is, hogy ezt teszik ... Kár, hogy a többiek nem voltak itt. — Elmondja, hogy a telepien 16 család lakik. A férfiak mind állandó mun­kahelyen dolgoznak szerte a Dunántúlon, ö havonta körül­belül 1400 forintot keres. Az asszony alkalmi napiszámot vállal. Megígérte, hogy beszél társaival, s legközelebb talán többen lesznek. Elgondolkoztató, s a rossz szervezés mellett egy kissé jel­képes a padokban kucorgó sül- dőlánybák és -legények emlé­ke. ök jól megférnek hasonló korú pajtásaikkal az iskolá­ban. Jó úton haladnak, és se­gíteni kell őket is, hogy min­denütt elmosódjék a még sok­szor érezhető megkülönbözte­tés. W. E. Nemes Dezső cikke a Neues Deutsch!? ndban A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt: központi lapja kedden a kül­politikai oldalán, vezető he­lyen »Magyarország új sikert arat« címmel közli Nemes Dezsőnek, az MSZMP Politi­kai Bizottsága tagjának cik­két (MTI) QJjj b úlőf- — Ú( KÁRPITOSGARiN 1IXJRÁK készpénzért, CSŐGAR NITÚRÁK készpénzért és szakszervezeti utalványra nagy választékban kaphatók, Közületek részére írógépasztalok és redőnyös iratszekrények megérkeztek. Vásárolhatók a 110. számú BÚTORBOLTBAN. Kaposvár, Május 1. utca 12. (78552)

Next

/
Thumbnails
Contents