Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
Szerda, 1982. november 21. 5 SOMOGYI NÉPLAP Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 4. Oldalról.) ban igen gyorsan nőnek. A tudósoknak, a művészeknek, a közoktatás, a kultúra munká- I kotó munkájukkal tegyék szeb- sainak ^megtisztelő feladatuk, bé, gazdagabbá, nemesebbé az hogy a néppel összeforrva al- I emberek életét, a maguk területén vegyék ki részüket méltóan népünk nagy műve, a szocialista társadalom teljes felépítéséből. y. A pártmunka kérdései — Pártunk és a nemzetközi kommunista mozgalom Tisztelt kongresszus! Kétíves elvtársak! Áttérek a párttal és a párt tevékenységével kapcsolatos kérdésekre. A párttagság az elmúlt évek nagy munkájában és bonyolult harcaiban a szocialista építés mindem frontján példamutatóan, a munka nehezét vallatva dolgozott és küzdött. A párt politikája a dolgozó milliók tetteiben válik valóra, akiket a kommunisták szerveznek és vezetnek a szocializmus építésének útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt a munkásosztálynak marxista—leninista elmélettel felfegyverzett élcsapata. A párt több mint négy évtizede, megalakulása óta egyedüli feladatának a munkásosztály, a dolgozó nép szolgálatát tekintette. A párt és a tömegek közötti kapcsolatok ma szorosak, a párt a nép élén, a néppel együtt, a népért dolgozik, és vezeti a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcot. A párt szerepe a szocialista építés előrehaladásával növekszik, mert sokasodnak, bonyolultabbá válnak a gazdasági és kulturális feladatok, s a politikai küzdelmek is mindinkább ideológiai köntöst öltenek. A legfontosabb kérdés a párt általános irányvonalának helyessége. A Központi Bizottság meggyőződése szerint pártunk tevékenységében a győzelmes marxista—leninista eszme, a kommunista politika érvényesül. Belső pártéletünkben érvényesülnek a pórtélét lenini normái, a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés. A személyi kultusz intézményesített rendellenességeit a párt újjászervezésének első napjaiban kiküszöböltük: o Rákosi-klikket kezdettől fogva távol tartottuk a párt, az ország politikai életétől — hangsúlyozta a beszámoló, és megállapította, hogy a párt leg-- főbb vezető szerveiben éppúgy, mint valamennyi szervében, ettől az időponttól kezdve érvényesült ismét teljes mértekben a vezetés lenini, kollektív elve. A pártélet lenini normái érvényesülnek a párton belüli nézeteltérések megoldásában is. Tapasztalataink ismét megerősítik azt a marxista elvet, amely szerint a személyi kultusz idegen a szocializmustól, és ellentétes vele, nem pedig a szocializmus, a proletárdiktatúra szükségszerű terméke. A személyi kultusz egyszer s mindenkorra a múlté pártunkban, mert következetes harcot hirdettünk és vívtunk ellene. Ez a következetesség azt jelentette, hogy elutasítottuk a félmegoldásokat, levontunk minden politikai és személyi konzekvenciát, azt jelenti, hogy ragaszkodunk a marxista—leninista eszmékhez. Voltak és vannak, akik »baloldalról-« azt a hiedelmet próbálták kelteni, hogy a személyi kultusszal való nyílt és egyértelmű leszámolás káros a szocializmus ügyére; voltak és vannak, akik — jobboldalról, a »sztálinizmus«, a »rákosizmus« hamis jelszavaival — a személyi kultusz bírálatát a szcc'P.lista rendszer, a párt, el’en a'm»'' ^elhnsznál- ni. De rmodén tévhitnél és hamis vádaskodásnál, illúziónál és hiedelemnél erősebb a valóság tanúsáffté+ele. A Rá- kosi-kükk politikám kedvező helyzetet teremte'* az árulóknak, az osztályellenségnek, és az ellenforradalom széléne só- dorta az országot. A személyi kultusztól megszabadított párt és a munkásosztály a tömegek élén megvédte, megszilárdította a munkáshatalmat, a szocialista forradalmat. A Központi Bizottság ez év augusztusában tett pontot egy olyan kérdésre, amely már régen rendezésre várt. Ez a személyi kultusz éveiben a munkásmozgalmi emberek ellen lefolytatott törvénytelen perek ügye. A határozatot a pártközvéle- mény, az ország közvéleménye, a nemzetközi munkásmozgalom megértéssel és helyesléssel fogadta. Mégis röviden szólni kell a kongresszus előtt arról, hogy miért tűztük e kérdést napirendre. Mindenekelőtt azért, hogy a személyi kultusz évei alatt az önkény áldozatául esett Rajk László elvtárs, Sző- nyi Tibor, Szalai András, Páíffy György, Sólyom László és más elvtársak emlékét a maguk tisztaságában állíthassuk a hazai és a nemzetközi közvélemény elé. Azért, hogy a személyi kultusz önkényének áldozatául esett elvtársainkról a jövőben érdemeik szerint emlékezhessünk, és a munkás- mozgalomban kifejtett nagyszerű tevékenységüket méltóképpen értékelhessük. Másodszor: szükség volt erre azért, hogy a személyi kultusz éveiben meghurcolt, ártatlanul vádolt és büntetett elvtársainkat — ha ez valami hiba következtében eddig nem történt meg — rehabilitáljuk. Jóvá kellett tennünk mindazt, ami a személyi kultusz idején keletkezett törvénysértő perekből jóvátehető. Foglalkozni kellett ezzel a kérdéssel azért is, hogy Rákosit, Gerőt és másokat, akiket a személyi kultusz idején lefolytatott perekért a fő politikai felelősség terhel, politikailag felelősségre vonjuk, és a párt soraiból kizárjuk. Az augusztusi határozat minden pontjának az volt a rendeltetése, hogy újabb, további biztosítéka legyen annak, hogy a szocialista törvényesség megsértése, a pártdemokrácia lábbal tiprása ne ismétlődhessék meg többé pártunk életében, az ország történelmében. (Nagy taps.) Csak a személyi kultusz gyökeres felszámolásával, a szocialista törvényesség helyreállításával és megerősítésével vált képessé pártunk arra, hogy a szocialista forradalom győzelméért folytatott harcban nélkülözhetetlen vezető szerepét méltóképpen betölthesse. A párt egyik legfontosabb feladata, hogy továbbra is őrködjön a szocialista törvényesség felett. Elvtársak! Pártunk eredményes munkájának forrása az, hogy a dogmatizmus és a re- vizionizmus ellet vívott kétfrontos harcban megőrizte a marxista—leninista teszmék tisztaságát. A magyar kommunista mozgalomban a revizionizmust is, a szektás dogmatizmust is visszavonhatatlan történelmi vereség érte. A kétfrontos harc pártunk számára nem taktikai ielszó, hanem állandó feladat a marxizmus—leninizmus lé- »vegéből következik. A dogmatikns-szektás felfogás és szemlélet ma főképp azzal gátolta és nehezíti az előrehaladást, hogy értetlenül áll szemben a szocialista társadalmi fejlődés szükségleteivel, egykor időszerű, de elavulttá vált jelszavakat kér számon, szemben áll pártunk szövetségi politikájával. E felfogás és szemlélet veszélyét fokozza, hogy a személyi kultusz rossz hagyományaihoz kapcsolódik, s a nemzetközi helyzet álforradalmi, anti marxista megítélésével is összefügg. A revizionizmus , sem adta meg magát; ahogy hat évvel ezelőtt a XX. kongresszus meghamisításához folyamodott, ügy most a XXII. kongresszus eszméinek eltorzításéval keresi a maga igazolását. A revizionisták opportunista módon meghamisítják szövetségi politikánkat. Szövetséget akarnak ideológiai harc nélkül; tagadják a munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét a szövetségben, elvetik a szövetség célját — a szocializmus teljes felépítését. Kísérletet tesznek a marxizmus és a polgári-kispolgári ideológiák ösz- szebékítésére. A marxizmus—leninizmus tisztaságának megőrzése, alkotó alkalmazása, a helyes politika is csak úgy vezethetett nagy győzelmekhez, hogy pártunk a harcban össze- kovácsolódott, és egységes volt. Az egység nem formális kérdés. Az egység nem zárja ki, hanem feltételezi a kérdések sokoldalú megvitatását, s e vita során a különböző vélemények kifejtésének lehetőségét. Pártunk egysége azt jelenti, hogy a párt valóban alapos és beható vita után hozzon határozatokat, amelyek azután mindenkire kötelezőek, és a végrehajtásban érvényesüljön a szigorú fegyelem. Az elmúlt hat esztendő alatt előfordult, hogy olyan nézeteltérések is támadtak, amelyek végül is szakításhoz vezették. Négy volt központi bizottsági taggal öltött a vita olyan formát és jelleget, hogy végül is szakítás következett be köztük és a Központi Bizottság között. A ' Központi Bizottság egyik esetet sem kezdeményezte. De amikor elvi nézeteltérések támadtak, s a hamis felfogás és magatartás képviselői — jobboldali vagy »baloldali« eltévelyedés következtében, esetleg személyes hiúságból — szem- befordultak a párt fő irányvonalával és szervezeti rendjével, a Központi Bizottság nem habozott, a párt és a nép érdekeit tartva szem előtt cselekedett. Nincs olyam ember, akinek elvi kérdésekben a párt engedményt tehet. Marxista—leninista eszméink, a párt politikája, egysége mindennél fontosabb számunkra. (Hosszan tartó taps.) Pártunk politikája, a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásával olyan bonyolult kérdésekre adott választ, mint az osztályharc és az osztályszövetség összefüggése; az ellen- forradalommal vívott harc és a szocialista konszolidáció; a mezőgazdaság szocialista átszervezésének problémái — mondotta, majd megállapította, hogy a szocialista építőmunka eredményei a marxista—leninista elmélet sikerei is voltak, a gyakorlatban igazolták az elmélet helyességét. Ideológiai munkánk még elmarad a társadalmi fejlődés, a lehetőségek és a követelmények mögött. A marxizmus eszmei offenzivája az egész szocialista építőmunka parancsoló szükségessége. A polgári és kipolgári ideológia legyőzése, a társadalmi tudat szóda- lista átalakítása a szodalizmus teljes győzelmének elengedhetetlen feltétele és része. A kapitalista és a szocialista világrendszer egyidejű létezése, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése egyben ideológiád küzdelem is, s ennek tartalma a szocialista és a burzsoá eszmék harca. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a politikai harc is gyakran ideológiai harc formájában jelentkezik. A kapitalizmus ideológiai maradványai, az imperializmus eszmei behatolása elleni küzdelem is osztályharc. Ez a harc nem a polgári, kispolgári hatások alatt levő dolgozók ellen folyik, hanem értük is, azok ellen az eszmék ellen, amelyek objektíve a burzsoázia érdékeit fejezik ki. A Központi Bizottság megfelelő- figyelmet fordított a párttagság és a párttal szimpatizálók ideológiai képzésére. A pártoktatásban részt vevők majdnem 50 százaléka párton- kívüli. A különböző típusú pártiskolákon évenként összesen 4500 hallgató végez. Fontos szerepet töltenek be a marxista—leninista esti egyetemek tanfolyamai, amelyeken 12 000 élvtárs tanul. Ebben az évben az iskolán kívüli pártoktatás különböző formálnák keretében 620 000 hallgató, a Kommunista Ifjúsági Szövetség oktatási rendszerében 340 000 fiatal tanul marxizmus—lenindz- must. Egészségesen növekszik pártunk szervezeti ereje. Pártszervezeteink száma 17 396, a termelőszövetkezeteknek több mint 97 százalékában van pártszervezet. A párttagság létszáma (tagjelöltekkel együtt) ez év szeptember elsejei adatok szerint 511 965, tehát a VII. kongresszus óta 77 000-rél nőtt. Növekedett a párttagság általános műveltsége. A pártsajtó példányszáma is növekszik. A párt központi napilapjának. a Népszabadságnak példányszáma jelenleg 707 000, százezerrel több, mint a VII. kongresszus idején volt. Növekszik folyóirataink példányszáma is. A rádió és a televízió előfizetőinek növekvő száma, a lapok iránti nagy kereslet népünk politikai érettségének és érdeklődésének bizonysága. Bizonysága ez annak is, hogy a rádió, a televízió és a lapok színvonala emelkedett, dolgozóik segítik a pártot, lépést -tartanak a fejlődés hozta feladatokkal. Most arra lesz szükség, hogy a sajtó munkásai to- váb gyarapítsák ideológiai ismereteiket és szakmai tudásukat: tegyék még színvonalasabbá, még gazdagabbá és még sokoldalúbbá agitációs és propagandamunká j ukat. A káderek nevelésével és kiválasztásával foglalkozva a beszámoló megállapította: a helyzet ezen a területen egészséges. Megszűnt a titokzatosság, és a pártszervezetek egyre inkább sokoldalúbban, előítéletek és sablonok nélkül ítélik meg az embereket. A múltbeli érdemek számontartásán és változatlan megbecsülésén kívül a kádermunkában most előtérbe került a feladatra való alkalmasság követ- telményeinek érvényesítése. A káderrmunkában az eszmei és politikai képzés mellett mindig ügyelni kell rá, hogy mindenkit megóvjunk a hosszú ideig végzett jó munka után még rendes embereket is megkísértő hibáktól, a személyes népszerűség hajszolásától, az elbizakodottságtól, a hatalmaskodás veszélyétől. A legjobb orvosság e tekintetben is a pártnak az utóbbi években kialakított egészséges munkastílusa. A párt munkastílusának lényeges vonása változatlanul az, hogy a párt minden tagjának és funkcionáriusának eleven és szoros kapcsolatban kell élnie a dolgozó tömegekkel. Ez az eredményes pán munka elengedhetetlen, feltétele. A kommunisták magatartásában az elvi szilárdság egységben van a dolgozó emberek mindennapos gondjai iránti figyelmességgel és humanizmussal. A kommunista vezetőktől meg kell követelnünk a szerénységet és a közösség áldozatkész, önzetlen szolgálatát. Kialakult, de tovább kell erősíteni a párton belül a választott szervek önállóságát. Ez véd legjobban a munka elbürokratizálódása ellen. Párt- életünk fejlődésének egészséges jelensége, hogy a vezető szervek mellett — minden szinten — társadalmi bizottságok. munkatársak és aktivisták tevékenykednek, közöttük sokan pártonkívüliek. A pártéletben egészséges légkört teremtettünk. Az emberek nyíltan beszélnek, vitatkoznak, bírálnak. Annál kirívóbb és elítélendőbb, hogy akadnak még különböző posztokon, főként állami és gazdasági területeken kommunista vezetők, akik a párt politikájának szellemétől, a párt munkastílusától idegen módszereket alkalmaznak. Az ilyen emberek a parancsolgatok, az utasítga- tók, a bírálat elfojtod és néha megtorlói. Az ilyen jelenségek ellen a párton belül, de az élet minden más területén is keményen harcolni kell. Gondozzuk pártéletünk és egész közéletünk tisztaságát, ösztönözzük a vitákat, őrködjünk a bírálat szabadságán. A párt valamennyi szervezetének munkáját segíti a közvélemény, a dolgozók közvetlen támogatása. Évente több tízezer közérdekű levél, személyes bejelentés érkezik a párt- és állami szervekhez, a szerkesztőségekhez, a rádióhoz. Ezekben a levelekben a dolgozók olykor személyes panaszként, de nagyon gyakran minden közvetlen érdek nélkül teszik szóvá intézményeink munkájának hiányosságait, egyes vezetők túlkapásait. Pártszervezetednfcnek és közintézményeinknek elemi kötelességük, hogy minden ilyen bejelentést, észrevételt a lehető leggondosabban kivizsgáljanak, és a tényeleges hibákat orvosolják. Pártunknak őrködnie kell afölött, hogy a hibákat szóban vagy írásban bíráló dolgozók teljes védelmet kapjanak; a legerélyesebbeu és azonnal el kell járni a bírálat elfojtóival szemben. Irtani kell azonban a »fúrás«, a rágalom és az intrika szellemét. A jövőben párt- és állami szerveink komoly indokok nélkül, például névtelen levelek, bejelentések alapján eljárást ne indítsanak. Elvtársak! A párt kialakult helyes munkastílusának megfelelően a Központi Bizottság a gyakorlatban azt a módszert alkalmazza, hogy nem hoz állami intézményekre, tömegszervezetekre, kulturális szervezetekre vagy más önálló vezető szervekre kötelező párt- határozatokat. A párt e területeken úgy érvényesíti eszmei és politikai vezető szerepét, hogy határozatai az ott dolgozó párttagokra kötelezőek, és e párthatározatok érvényesítéséért a meggyőzés és érvelés módszereivel kell dolgozni. A Központi Bizottság közzétette a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait is. Az vezetett bennünket, hogy növeljük a' párttagok jogait és kötelességeit, fokozott erkölcsi követelményeket támasszunk a kommunistákkal szemben. A tervezet újabb biztosítékokat tartalmaz a bírálat jogának érvényesítésére. Elvtársak! A párt hatalmas támaszai a tömegszervezetek és tömegmozgalmak. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata munkájában természetesen mindenekelőtt a munkásosztály legnagyobb szervezeteire, a szak- szervezetekre támaszkodik. Ezeknek taglétszáma ma kétmillió-hétszázezer. A szakszervezetekre fontos feladatok várnak a munkaversen3,'-moz- galomnak, különösen a szocialista brigádok mozgalmának szervezésében és vezetésében. A szakszervezetek mozdítsák elő a munkások, alkalmazottak és értelmiségiek tevékeny közreműködését' a gazdasági vezetésben, az üzemek és vállalatok lehetőségeinek kiaknázásában. A szak- szervezetek viseljék szívükön, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, segítsék a dolgozók szakmai és politikai képzését. A párt ifjúsági szervezetének, a Kommunista Ifjúsági Szövetséignek hétszáznyoleezer tagja van. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetése alatt működő úttörőmozgalom 80Q ezer gyermeket fog össze. A Kommunista Ifjúsági Szövetség betölti hivatását. »Az ifjúság a szocializmusért«-moz- galomban mintegy nyolcszázezer fiatal vesz részt. A mező- gazdaságban kilencvenhótezer fiatal kapcsolódott be a különböző termelési versenyekbe, közülük tízezer a fiatal traktorosok szocialista versenyébe. A Kommunista Ifjúsági Szövetség által a termelőüzemekben indított takarékossági mozgalomban kétszáznegyvenezer fiatal vesz részt. 1962 első félévében ötszáznyolcvanezer fiatal kereken nyolcmillió munkaóra társadalmi munkát végzett. Mindez arra mutat, hogy sokszor felszínesen, igaztalanul szapulják a mi dolgos, hazaszerető fiatalságunkat. A közelmúltban tömegszer- vezeti alapokra helyezett testnevelési és sportmozgalmunk egészségesen fejlődött. A rendszeresen sportoló százezreken túl az elmúlt esztendőben egymillió-kétszázezren vettek részt a különböző sportakciókban. Továbbra is fontos feladat a testnevelés és a sport fejlesztése. Jó és eredményes munkát végeznek a Magyar Nők Országos Tanácsának irányításával dolgozó nőtanácsok. A nők közötti politikai munka fontossága változatlanul nagy, és az is lesz mindaddig, amíg a nők jog szerinti egyenlősége a gyakorlatban is teljes, ténylegesen érvényesülő egyenjogúsággá nem válik. A tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban végzett pártmunka nagy fontosságát és súlyát mutatja az, hogy igen sok pártonkívüli munkáját befolyásolja. A szakszervezetek négyszáz- harmincötezer aktivistája közül harminc százalék, a hét- százezres KISZ-tagságból ötszázalék, a tanácsok százötezres tagjai közül mintegy negyven százalék, a Hazafias Népfront bizottságainak százhuszonihétezer-ötszázötvenöt tagja közül huszonhat százalék a párttag. Nagyszerű új tömegmozgalmunkban, a szocialista brigádmozgalomban részt vevő négyszázezer ember túlnyomó többsége pártonkívüli. Ez egyúttal azt is mutatja, mennyire megsokasodtak a párt körül szorosan tömörülő rokonszenvezők, akik magúik is teljes odaadással és aktivitással hirdetik a szocializmus igazságait, és dolgoznak példamutatóan azért, hogy a szocializmus eszméi megvalósuljanak. Pártunkról szólva meg kell említeni azt is, hogy az egyesülés folyamata teljesen és véglegesen befejeződött. Senki sem tartja számon, hogy párttagjaink közül az egyesülés előtt W volt a kommunita, ki a szociáldemokrata párt tagja. Ma az embereket pártunkban kizárólag munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk, a munkára való rátermettségük alapján íFolytatás a 6.' oldalon.)
