Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-21 / 272. szám
Szerda, 1962. november 21. 3 SOMOGYI NEPEA* Az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról.) szövetkezet közös munkájának eredményéből. Sikerült eredményesen megoldanunk az úgynevezett kettős feladatot is: a mezőgazdaság: átszervezésének időszakában is növekedett a mezőgazdasági termelés, az 1959—1961-es évek átlagában — bár az időjárás nem kedvezett — az előző három évhez képest 6 és fél százalékkal. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakában növekedett az ország állatállománya, jelentősen kiterjedt az öntözött terűiét, a szőlő, és gyümölcstelepítés. A kialakult egységes szocialista termelési viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a termelőerők és a termelési viszonyok eddiginél gyorsabb ütemű fejlesztéséhez. A mező- gazdaság szocialista átszervezése, amely a szocializmus eszméjének nagy győzelme és egyben a magántulajdonosi szemlélet súlyos veresége is, jelentős mértékben előrelendítette a kulturális forradalmat. A falvainkban végbement hatalmas változások érzékeltetésére lássunk egy példát. Harminc évvél ezelőtt Drégelypa- lánk községről és lakóiról így irt Móricz Zsigmond: »Hogy él a nép? Nagyon nehezen, nagyon keservesen. Van legalább harminc család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret, s aratásig nem is fog. De nagyon sok család van, ahol már évek óta nem vágtak disznót, és semmi zsírozójuk nincs.« Drégelypalánk ma termelőszövetkezeti község. A termelőszövetkezetnek ötmillió forint közös vagyona van. Egy termelőszövetkezeti tag évi átlagos jövedelme 15 000 forint. Nemcsak zsírozóban nincs hiány, hanem a cukorfogyasztás is többszörösére nőtt. Ma az egy lakosra jutó évi cukorfogyasztás 41 kilogramm. A falu 480 lakóházából 186-ot a felszabadulás óta építettek. Jelenleg ebben a kétezer lakó. sú kis községben 386 rádióelőfizető és 20 televízió-előfizető van. Összesen 193-an járatnak Újságot, A falunak 1961-ben épült fél a művelődési otthona könyvtárral és 220 személyt befogadó mozival. Ami pedig áll Drégelypalánk községre, az ma áll úgyszólván míhden magyar falura. összefoglalva a szocializmus építésében eddig megtett út lényegét megállapíthatjuk, hogy egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá lettek a szocialista termelési viszonyok. Jelenleg a nemzeti jövedelem csaknem 96 százalékát a szocialista szektorban termelik. Az ipari termék 98 százalékát szocialista vállalatokban állítják elő. A mezőgazdaságban a szántóterület mintegy 96 százalékát termelőszövetkezetek és állami gazdaságok művelik. Hazánkban többé nincsenek kizsákmányoló osztályok, amelyek mások munkáján élősköd- hetnek. Nincs munkanélküliség, nincs létbizonytalanság. Dolgozóink a szocialista elosztás elvének megfelelően munkájuk szerint részesülnek a megtermelt javakból. Ez a tartalma kongresszusi irányelveink fő tételének, hogy »hazánkban befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását<•. Népünk elmondhatja, hogy a szocializmus nemzetközi erőivel összeforrva és rájuk rendületlenül támaszkodva a szocializmus építésében elért vívmányaink visszavonhatatlanok és örökérvémyűek. Hazánk további fejlődésében döntő tényező: a szocializmus teljes felépítésén ma már olyan társadalomban munkálkodhatunk. amely közel került ahhoz. hogy a munkásosztálynak, a termelőszövetkezeti parasztságnak és az értelmiségnek, a dolgozó népnek egységes, szocialista társadalmává váljék. Kötelességünk, hogy a társadalom osztályszerkezetá- ben és a dolgozó osztályok magatartásának szocialista fejlődésében bekövetkezett változásokkal reálisan számoljunk, és vonjuk le belőlük a szükséges következtetéseket. Történelmi jelentőségű tény, hogy Magyarországon ma már a dolgozók mintegy 95 százaléka szocialista állami vállalatokban és intézményekben, illetve szövetkezetekben dolgozik. Társadalmunk vezető ereje a munkásosztály, amelynek létszáma 1949 óta megkétszereződött. A számszerű növekedéssel egy időben fejlődött a munkásosztály szocialista öntudata és szervezettsége is. Társadalmunkban ma már egyetlen olyan számottevő réteg sincs, amely vitatná a munkásosztály vezető szerepét. Társadalmunk másik nagy dolgozó osztálya, a parasztság is rálépett a szocializmus útjára. Ezzel a munkás—paraszt szövetség is új, magasabb színvonalra emelkedik: két szocialista jellegű osztály szövetségévé fejlődik. A 17 évvel ezelőtti városi kispolgárság, a kisiparosok, kiskereskedők nagy többsége is ma már kisipari szövetkezetekben vagy más szocialista vállalatoknál dolgozik. Az önálló kisiparosok és kiskereskedők is hasznosan kiveszik részüket a lakosság ellátásából. Igen jelentősen megnőtt a szellemi dolgozók aránya. A mai magyar értelmiségnek mintegy fele a felszabadulás után szerezte képzettségét, s ezek nagy része munkás- és parasztszülok gyermeke. A jelen viszonyok között azonban már semmit sem mondana, ha értelmiségünket »régi« és »új« értelmiségként osztályoznánk. Az úgynevezett régi értelmiség a felszabadulás óta eltelt több mint 17 esztendő alatt szemléletében és magatartásában gyökeresen megváltozott. A magyar értelmiség ma munkásosztályunkkal és parasztságunkkal egy sorban halad, dolgozik, építi a szocializmust, és szemléletében is mindinkább szocialistává válik. A továbbiakban arról beszélt Kádár elvtárs, hogy a végbement társadalmi változások legfontosabb eredménye, hogy társadalmunkból végleg eltűntek a kizsákmányoló osztályok. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével egyszer s mindenkorra megszűnt hazánkban annak a lehetősége, hogy egyik ember kizsákmányolja a másikat. A volt kizsákmányoló osztályok tagjainak és még inkább azok leszármazottéinak túlnyomó többsége — tudomásul véve a népi hatalmat, az új társadalmi rendet — beilleszkedett az új viszonyokba, és munkával keresd meg kenyerét. Társadalmunkban ma már nincsenek olyan osztályok vagy számottevő rétegek, amelyeknek az érdekei ellentétesek volnának a szocializmussal. A szocializmus teljes felépítésének napirenden levő feladatai összhangban vannak az egész dolgozó nép érdekeivel, érthetőek, vonzóak és lelkesítők számára. Rendszerünknek vannak ugyan még aktív ellenségei, de számuk fogyatkozik, és mindinkább elszigetelődnek szocializmust építő népünk tengerében. Megállapította: a fejlődés jelenlegi szakaszában a munkás- osztály a szocializmus teljes felépítésére szövetkezik, valamennyi dolgozó osztállyal és réteggel. Pártunk e szövetségi politika kérdéseinek eldöntésekor figyelembe veszi a társadalom szerkezetében végbement nagy változásokat, valamint azt, hogy meggyorsul valamennyi dolgozó osztály és réteg politikai, eszmei és erkölcsi fejlődése. Mindez lehetővé teszi, hogy megerősítsük és kiszélesítsük a dolgozó osztályok szövetségét, és ezt szocialista nemzeti egységgé fej- 1 esszük. A közös munkában és harcban a legérettebb, a legfejlettebb a szocialista munkásosztály. Vezető szerepe ét-vényre jut a párt egész politikájában és tevékenységében. A mindinkább kibontakozó szocialista nemzeti egység alapja a munkás—paraszt szövetség, amelynek tartalma és alapja egyöntetűen szocialista lett. De a két osztály szövetsége nem automatikusan fejlődik tovább. Segíteni, támogatni kell a termelőszövetkezeti parasztságot, hogy megerősíthesse szövetkezeteit, hogy a szövetkezetek fejlett szocialista gazdaságikká válhassanak, és kialakuljon az egységes szocialista paraszti osztály. A parasztságtól viszont elsősorban azt várjuk, hogy a meglevő lehetőségeket legjobban felhasználva, a mezőgazdasági termelés fellendítésével járuljon hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez, az egész lakosság jobb ellátásához. Mivel a falu szocialista átszervezése után az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály megteremtése a cél, a szövetkezetekben is annak a szocialista elvnek kell érvénye- sü’nie, hogy a tagokat ne korábbi osztály helyzetük, hanem a közös munkában való részvételük, a munkában tanúsított 1 A szocialista nemzeti egység politikája alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik. össze kell fogni a kommunistákat és a pártonkí- vülieket, a rendszer politikailag aktív támogatóit és a ma még ingadozókat, közömböseket, a materialista világnézet híveit és a vallásos érzületű embereket egyaránt A szocialista társadalom felépítése az egész nemzet ügye. Ez a nemzet jövője, a szocialista társadalomban valósul meg a magyar nemzet jólétének korábban nem ismert felvirágzása. Annak, hogy a szocialista nemzeti egység mind gyorsabban és erőteljesebben fejlődjék:, egyik letéteményese a Hazafias Népfront-mozgalom: társadalmunk életének ez az élő, eleven és számottevő tényezője. A Hazafiás Népfront- mozgalomnak vannak közjogi helytállásuk és érdemük szerint ítéljék meg, és részesítsék a közös munka eredményeiből. A szövetségi politika fontos része az is, hogy munkásságunk és parasztságunk a legszorosabban együttműködjön az értelmiséggel. Az értelmiségnek állandó és eleven kapcsolatban kell lennie a szocialista társadalom többi dolgozóival, akik az értelmiséget joggal tekintik saját értelmiségüknek. Értelmiségi politikánk lényege: továbbra is minden feltételt biztosítani az értelmiség alkotó munkájához, meggyorsítani szocialista fejlődését, segíteni, hogy elsajátítsa a marxizmus—leniniz- must. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában, amikor még léteznek a városi kispolgárság maradványai, szükséges, hogy a szocialista dolgozó osztályok szövetségi viszonyt tartsanak fenn ezekkel is. funkciói is. Fontosabb azonban társadalmi feladata, az, hogy kerete legyen a dolgozó osztályok szövetségének, és hirdesse a szocialista nemzeti összefogás eszméjét. Elvtársak! A dolgozó osztályok szövetsége a szocializmus építésének idejében is harcban fejlődik. A szövetségi politika és az osztályharc pártunk politikájának két, egységet alkotó oldala. Ismeretes, hogy pártunk nem törekszik az osztályharc élezésére. Ez azonban nem kizárólag tőlünk, hanem osztály- ellenségeinktől és a nemzetközi imperializmustól függ. A szocialista nemzeti egység politikája nem jelenti azt, hogy hazánkban az «sVsWyharc már befejeződött. Ez a politika azt fejezi ki, hogy az osztályharcban erősebbek lettek a pozícióink, új feladatok kerültek előtérbe, megváltoztak az osztályharc formái és eszközei. Szocialista fejlődésünk első feltétele változatlanul a szilárd népi hatalom. — Szövetségi politikánk, az osztályharcban elfoglalt álláspontunk szocia lista rendszerünk megszilárdítását és fejlesztését, a rendszer ellenségeinek mind hatékonyabb elszigetelését, a még ingadozók megnyerését, a szocializmus pozícióinak általános megerősödését szolgálja. Pártunk már korábban is többször leszögezte azt az elvi álláspontját, hogy hazánkban pártfunkciók kivételével bármely vezető tisztséget betölt- hetnek pártomkívüliek is. A pártonkívüliekkel szemben is azt az igényt támasztjuk, hogy legyenek hűségesek a szocializmus ügyéhez, a Magyar Nép- köztársasághoz, őszintén munkálkodjanak a szocializmus építésén, és rendelkezzenek a szükséges hozzáértéssel, szaktudással. A felszabadulás után és a szocialista építés megindításának időszakában különböző vezető beosztásba került egyszerű munkás- és parasztemberek nagy többsége kiválóan megoldotta feladatát. Rendkívül nehéz és felelősségteljes munkájának végzése köziben Szabad idejét évekig feláldozva megszerezte a szükséges szakmai ismereteket, tovább képezte magát. Most az a dolog lényege — húzta alá a beszámoló —, hogy a szocializmus ügyéhez való hűség és feltétlen odaadás első követelménye mellett növekvő erővel jelentkezik a másik, szintén elengedhetetlen követelmény: a hozzáértés, a szükséges ismeretek megkövetelése. A irri álláspontunk szerint jó, egészséges és megfelel a szocializmus érdekeinek, ha a személyi kérdések eldöntésénél az derül ki, ha a párt tagjain kívül egyre több pártonkívüli is megfelel azoknak a politikai és szakmai követelményeknek, amelyeket a közfunkciók betöltésénél támasztani kell. A párt e kérdésben is óva int mindenféle sablontól, valamiféle mechanikus részarány erőltetésétől. Elvtársiak! A szocialista nemzeti egység kialakulásával összefüggő fontos kérdés a szociális származás helyes kezelése A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben ott van az a tétel is, amely kimondja: »■Nincs szükség többé tanuló- ifjúságunk származás szerinti kategorizálására.« Ez a tétel egyes elvtársaknál nem talált helyeslésre és megértésre! A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak e tétel megerősítését és jóváhagyását. Javaslatában a megváltozott osztályviszonyokból, népi demokratikus rendszerünk erejéből, feladatainkból indul ki. A tanulóifjúság származás szerinti kategorizálása helyes és igazságos volt fejlődésünk korábbi időszakában. Most azonban arról van szó, hogy ennek a korlátozásnak további fenntartása nem használ, hanem árt a szocialista építésnek. Változatlan követelmény: olyan fiatalokat vegyenek fel az egyetemekre és főiskoláikra, akiknek magatartása jó, szemlélete haladó, és kiválóan tanulnak. De ne legyen a magyar ifjúságnak egyetlen, még oly kis rétege sem, amelyet, szülei egykori osztályhelyzete miatt hátrányosan megkülönböztetve eleve kizárjanak a főiskolai és egyetemi továbbképzés lehetőségéből. Gondoskodunk arról, hogy az egyetemre felvett fiatalok között a jövőben ne kevesebb, hanem az eddiginél is több legyen a munkás- és parasztszármazású. Ez tisztára attól fügig, hogy társadalmunk megadja-e az ilyen fiataloknak a tanuláshoz szükséges segítséget. Nincs kétség aziránt, hogy társadalmunk ezt a segítséget megfogja adni nekik. Elsősorban azoiknak a szülőknek a gyermekei kapjanak ilyen támogatást, akik ma a bányákban, a gyárakban és a földeken dolgoznak. Ezt a tanulókkal való foglalkozásnál és a társadalmi ösztöndíjak elosztásában is figyelembe kell venni. Kedves elvtársak! Népi államunk a proletárdiktatúra állama. Ez a jellege megmarad a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakában. Mindemellett már erősödőben .vannak azok a vonások is, amelyek arra mutatnak, hogy a proletárdiktatúra állama nálunk is egyetemes népi állammá fejlődik. A Magyar Népköztársaságban napról napra szélesebben bontakozik ki a szocialista rendszer demokratizmusa. Ma az állampolgárok teljes egyenjogúsága érvényesül. Jogok, kötelességek tekintetében osztályhovatartozás vagy korábbi osztályhelyzet miatt nincs, hátrányos vagy előnyös megkülönböztetés. Mindenki választó és választható. Az országgyűlés és a tanácsok valamennyi központi és helyi államhatalmi szerv tevékenységében erősödik a demokratizmus, a néppel való összeforrottság. Erősítenünk kell államunk demokratikus vonásait, növelnünk kell a választott tanácsi szervek önállóságát. Állandóan keressük annak módjait, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódhassanak be az állami munkába, a közügyek intézésébe. Rövid időn belül esedékesek az új országgyűlési és tanácsválasztások. A választásokon a gyakorlatban kipróbált politikával és világos programmal állhatunk a választók elé. Az országgyűlési és tan á csvál as ztások alkalmával — népi rendszerünk eddigi hagyományaihoz híven — a párt a dolgozók százezreivel tanácskozza meg az ország fejlődésének nagy és kis kérdéseit. Biztosak vagyunk benne, hogy az ország népe szavazatával is jóváhagyja a párt és a kormány politikáját. S ami még fontosabb, a jövőben is minden erejével támogatni fogja annak megvalósítását, tettekkel, alkotó munkával építi a szocialista hazát. III. Népgazdaságunk fejlődése — Szocialista építőmunkánk feladatai Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Áttérek a gazdasági kérdésekre, pártunk gazdaságpolitikájára. A Magyar Szocialista Munkáspárt fő gazdaságpolitikai elgondolásait az élet igazolta. Népgazdaságunk egészségesen fejlődik, kiegyensúlyozott; terveink reálisak. A VII. kongresszus fő céljait a gazdasági, építőmunka területén is elértük. 1960-ban sikeresen befejeztük a hároméves tervet, sőt azt jelentékenyen túlteljesítve magasabb alapról kezdhettük második ötéves tervünket. Ha a második ötéves terv eddigi gazdasági eredményeit számba vesszük, a következő kép tárul elénk: 1961-ben a szocialista ipar termelése — a tervet több mint három százalékkal túlteljesítve — mintegy 12 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Tovább folytatódott az ipar szerkezeti átalakítása: a gépipar 15, a vegyipar 20 százalékkal termelt többet, mint 1960-ban. Az aszály okozta károk miatt a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése nem nőtt a tervben előirányzott mértékben, lényegében az 1960. évi szinten maradt. Az aszály elsősorban az őszi bétáik*. ítású növényeket sújtotta, búzából azonban 11 mázsa termett holdanként, több, mint eddig bármikor. Az állattenyésztés tervét teljesítettük. 1961 őszén a szarvasmarha-állomány 3, a sertésállomány 15 százalékkal nagyobb volt, mint 1960-ban. 1961-ben az összes felvásárolt termék 6 százalékkal volt több, mint 1960-ban. j Az. 1962. év kilenc hónapjának összesített adatai szerint az ipari múlt évihez képest kereken 8 százalékkal, a mezőgazdaság termelése az eddig ismert adatok szerint 1—2 százalékkal, a lakosság készpénzbevétele több mint 5 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. Ötéves tervünk kezdeti időszakában tehát az ipar termelése a tervezettnél gyorsabban, a mezőgazdaságé az aszály következtében a tervezettnél lassabban növekedett. Egészében azonban a népgazdaság fejlődésének üteme és iránya meg(Folytatás a 4. oldalon.)
