Somogyi Néplap, 1962. november (19. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-01 / 256. szám

i ViCAPOS^ ^ WLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V': 4RA: 5Q FILLÉR AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM 256. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1962. NOVEMBER 1. Mai számunk tartalmából: Hogy Hagycsepely utolérje Kötését (3. o.) Az illetékesek válaszai, hozzászólásai cikkeinkhez (5. o.) Díszebéd (6. o.) ÚTMUTATÁS MEZŐGAZDASÁGUNKNAK Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkot­mány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1962. november 5-én délelőtt 11 órára összehívta. (MTI) Kádár Dános elvtárs felszólalt a budapesti pártértekezleten Szerdán, a budapesti pártértekezlet máso­dik napján Veres József elvtórsnak, a Fővá­rosi Tanács vb-elnökének megnyitója után folytatták a két referátum és a határozati ja­vaslat fölötti vitát. Elsőként Készéi Károly elvtárs, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára szólalt fel. Foglalkozott^ a szakszervezeti munka, az tjzemi demokrácia, valamint a dolgozók politikai és kulturális ne­velése és a munfcásvédelem kérdéseivel. Fü­zesi hajosné elvtárs, üzemi párttitkár az üze­mi dolgozó nők problémáiról, vezetésben való részvételük arányairól szólott. Ezután Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelke­dett szólásra, s az időszerű küi- és belpolitikai kérdésekről beszélt. (MTI) November 7-re kéwsM a megye Megyes-zerte folyik a készülődés a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójá­nak megünnepléslére. Kaposvár némely kiraka­tában már megjelenték az évfordulót köszöntő jelmondatók; elkészültek a meghívók is, ame­lyek a Csdky Gergely Színházban rendezendő november 6-i díszühnepsógre szólítják a párt- szervezetek, az üzemek, az intézmények, a hi­vatalok képviselőit. Ünnepségeket tartanok a pártbizottságok és a járási tanácsok a járási székhelyeken is. Nagyatádon a moziban rendezik meg a nagy­gyűlést, ezután Leninről szóló filmet vetíte­nek, s kiállítás nyílik a Szovjetunió életéről. Ünnepségekre készülnek a községek is. So- mogytúrtoan a tanács is, a falu lakossága is azon igyekszik, hogy november 7-én az új mű­velődési házban köszönthessék az októberi for­radalom évfordulóját. A minapi tanácsülésen a lakosság újabb társadalmi munkafelajánlást tett; 12 fogat és 3 vontató hordja a földet, a homokot, hogy széppé varázsolják az új léte­sítmény környékét. Az asszonyok a belső ta­karítást és meszelést vállalták magukra. A so- mogytúriak egyfelvonásos színdarabbal lépnek föl november 7-én. Ellátogat hozzájuk tánc­együttesével a tsz-t patronáló fővárosi gumi­gyár. /^des a szőlő Balázs Joli a kányái szőlőhegyen. V Thant Fidel Castróval tanácshozott Kennedy katonai tanácsadóival tanácskozott Nem az eredményekről, ha­nem a megoldandó feladatok­ról esett a legtöbb szó a me­gyei pártértekezleten. Mit kell tennünk már ma, miihez kell hozzáfognunk holnap, mi­lyen célokat kell elérnünk a jövőben — ezekre a kérdések­re adott világos, egyérteüímű választ, a jelen és a közeli jö­vő eme feladataira készített föl a kommunisták küldöttei­nek megyed tanácskozása. A mezőgazdaság néhány problémáját vegyük most sor­ra a pártértekezlet beszámoló­jának, vitájának, határozatának tükrében és más tapasztalatok alapján. Az összes közül há­rom főbb kérdés kapott na­gyobb hangsúlyt: teremtsünk rendet a gépesítésben; az ál­lattartáson belül a tenyésztés­nek biztosítsunk elsődleges szerepet; készítsük elő a szö­vetkezetek együttműködésében rejtő, termelésnövelő lehetősé­gek kihasználását. Hol is tartunk a gépesítés­ben? Jelenleg kereken 2400 traktor dolgozik a közös gaz­daságokban. Érdemes meg­említeni, hogy a leltárak 1960. január 1-én 1138 gépál­lomás! és 67 termelőszövetke­zeti traktort vettek számba. Nem egészen három esztendő alatt megkétszereződött gép­parkunk. Nagy technikai erő van hát gépállomásaink és termelőszövetkezeteink kezé­ben. A talajmunkákat ma már szinte teljesen, a mezőgazda- sági szállítást pedig mind na-, gyobb mértékben gépek vég­zik. Október közepe tóján pél­dául Istvánéiban a tervezett 640 holdnak a fele még vetet- len volt. Nem kellett hozzá két hétnél hosszabb idő, hogy elvégezzék ezt a murikét. Arca volt szükség, hogy trak­torokat csoportosítsanak át, és jobban megszervezzék a gépi szántás-vetést. Az egyéni gaz­dálkodás idején vagy a szö­vetkezet működésének kezde­tén képtelen volt a falu ek­kora tennivaló ilyen gyors elvégzésére. Az istvándi példa is szem­lélteti, hogy a gépeknek ma már döntő szerepük van me­zőgazdaságúinkban. Kellően szervezett-e a munkájuk, ki­használjuk-e rendszeresen és folyamatosan teljesítőképessé­gűiket? Sajnos, erre a kérdés­re nem felelhetünk igennel. Töibb oka van ennek. A gép­állomások pozíciója — termé­szetes folyamatként — gyen­gült: traktorokat is, traktoro­sakat is, szerelőket is adtak át a tsz-ekmek. A többiek meg várják, miikor kerül ugyanígy rájuk is a sor. S a szövetke­zetekben mi a helyzet? Az ilyen gyors ütemű és nagyará­nyú gépesítésre nem készül­hettek föl kellően. Most bir­tokukban a sok traktor, s azok folyamatos üzemeltetésé­ről, javüásáiról többségük nem tud megfelelően gondoskodni. Kell hogy legyen gazdája, fe­lelős irányítója a gépesítésnek minden szövetkezetben. Me>g- oldamdö feladat a gépállomá­st és szövetkezeti traktorok munkájának összehangolása; megfelelő szervezeti intézke­désre van szükség ahhoz is, hogy a gépállomás traktora ne az állami gazdaságban dolgoz­zék akkor. amikor a tsz-ben még száz holdak várnak szán­tásra. Kettős műsizak? Gépja­vítás? Traktorosok, szerelők kérdése? Termelőszövetkezeti gépesítési felelősök munkába állítása7 Gond az egyik is, a másik is. Fogjunk hozzá szer­vezettebben, nagyobb felelős­séggel megnyugtató megoidá- síufchoz. Részletesen elemezte a me­gyei pártértekezlet az állatte­nyésztés helyzetét is. Vegyük ebből is a sürgető tennivaló­kat. Üsző, tehén és koca — kevesebb van belőlük, mint kellene. Hova jutunk, ha nem vetünk véget az anyajószág-ál- lomány számszerű csökkené­sének, és nem állítunk te­nyésztésibe több üszőt és ko­cát? Sokrétű probléma ez. Elegendő takarmány kell a jó­szágnak; ne rendezkedjék be egyetlen közös gazdaság se kizárólagos hizlalásra, lyinem tenyésszen annyi állatot, hogy legyen mit hízóba állítania; adjon a TEGI üszőt, az Állat- forgalmi Vállalat pedig leg­alább kettőezer kocát a ház­táji gazdaságoknak — ezek a főbb tennivalók. Nem lesz-e abból baj, ha a tsz-tagokat a háztáji állattenyésztés fejlesz­tésére buzdítjuk? Nem, baj aibból nem lesz, haszna, szár­mazik belőle a gazdának is, a népgazdaságnak is. Sem túlbe­csülni nem szabad, sem lebe­csülni nem engedhetjük mega háztáji gazdaságok, termelési, árutermelési szerepét ebben az átmeneti időszakban — így határozott a megyei pártérte­kezlet megerősítve az eddig is folytatott helyes gyakorlatot. Megyei plénumon most elő­ször hangzott el útmutatás a szövet kezet közi társulások, vállalkozások szervezésére. Az összefogás magasabb fejlődési fokáról van szó. Egyesítse ere­jét néhány szövetkezet olyan létesítmény megteremtésére, amelyet külön-külön egyikük sem valósíthatna meg. Erről így szólnak a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­ved: »Termelőszövetkezeti moz­galmunk figyelemre méltó új hajtása a termelőszövetkezetek közös vállalkozása. Ezeknek nemcsak a termelőerők fej­lesztésében, a termelés növe­lésében és a szövetkezeti ta­gok jövedelmének fokozásában van nagy jelentőségük, hanem a szocialista termelési viszo­nyok fejlesztésében és a szö­vetkezeti tagak szocialista tu­datának formálásában is.« A vállalkozások létrehozásá­ban kezdeti lépésekről, első próbálkozásokról, útkereső el­gondolásokról már tudunk. A Zselicség három kis szövetke­zete — a sántosi, a szentbalá- zsi és a cserémfai — közösen vett az idén Orkán típusú ta­karmánybetakarító gépet. A Balaton mentén a szomszédos falvaik víztároló építésére szándékoznak társulni. Az iharosa baromfifarmot a kör­nyék szövetkezetei együttesen akarják hasznosítani. Csurgón a zöldségellátás megjavítása céljából a helyi földműves­szövetkezet és a Zrínyi Tsz keresi az együttműködés lehe­tőségét. Korszerű gépjavító műhely építéséhez hív társa­kat a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Jó ötle­tek, ígéretes tervek, támoga­tásra, bátorításra érdemes tö­rekvések ezek. Kezdeményez­zenek hasonlóan mások is. , A cselekvéshez tehát meg­van az iránytű, most már a tetteken a sor. S a megyei pártvezetés máris hozzákez­dett a pártértekezlet határoza­tai gyakorlati végrehajtásának megszervezéséhez. Ezekben a napokban valamennyi járás­ban dolgozik egy-egy megyei brigád, amely a napi tenni­valók mellett a további fel« adatok megvalósításához is nyújt helyszíni • segítséget. Kutas iommi Havanna U Thant, az ENSZ ügyveze­tő főtitkára kedden Havanná­ban megbeszélést folytatott Fidel Castróval, a kubai for­radalmi kormány miniszterel- mökével. ENSZ-szóvivő sze­rint a tanácskozás több, mint két óra hosszat tartott. A szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszéléseken szóba ke­rültek mindazok a pontok, amelyeket U Thant Fidel Castro meghívását elfogadó levele tartalmaz. Mint isme­retes, U Thant levelében kife­jezte reményét, hogy a meg­beszélések olyan megoldáshoz vezetnek, amelyek biztosítják Kuba szuverenitásának tiszte­letben tartását. Az ENSZ-szóvivő nárnuta- tot£, U Thant nem azért érke­zett Kubába, hogy az ország vezetőivel a különböző fegy­verek kívánásáról tanácskoz­zék. U Thant útjának az a célja, hogy Fidel Castróval megvitassa a kubai válság va­lamennyi fontos oldalát. Egyébként U Thant látogatá­sával kapcsolatban a kubai sajtó is rámutat, hogy az ENSZ ügyvezető főtitkára »tárgyalások, nem pedig meg­figyelés céljából érkezett Ha­vannába«. A megbeszélésekről a ku­bai fővárosiban hivatalos köz­leményt adtak ki. Ez hangoz­tatja, hogy a kubai fél »-vilá­gosan leszögezte« álláspont­ját. A tárgyalásokon azonban nem született megállapodás. Jól értesült források szerint Fidel Castro U Tamttal foly­tatott tanácskozásai során ra­gaszkodott ahhoz, hogy adja­nak biztosítékot arra, hogy az Egyesült Államok nem követ el semmiféle agressziót Kuba ellen. A miniszterelnök kije­lentette, hogy {folytatás « 2. oldalon,) De Gaulle elégedett.». Ülést tartott a francia minisztertanács Párizs (MTI). A francia minisztertanács szokásos heti ülésén De Gaul­le elnökölt. A megbeszélésről közleményt adtak ki, amely bejeleniti, hogy a köztársasági elnök elégedett a vasárnap megtartott népszavazás »pozi­tív eredményével«. A közle­mény De Gaulle szavait idéz­ve megállapítja, a népszavazás eredménye biztosítja, hogy a köztársasági elnököket a jö­vőben általános szavazás útján válasszák, s ezzel »a jövőre nézve biztosítva van a kor­mányzat folytonosságának és stabilitásának alapvető ténye­zője«. A köztársasági elnök a vá­lasztási kampány során ismé­telten hangsúlyozta, hogy amennyiben a népszavazás eredménye csupán »gyenge közepes vagy kétséges« lesz — lemond. Ma már úgy lét­szák, rendkívül elégedett a 62 sízázalékos eredménnyel, s fi­gyelmen kívül hagyja azt a tényt,, hogy a jelentős arányú tartózkodás miatt szavazásra jogosultaknak csupán 46 szá­zaléka hagyta jóvá az elnök­választás módjának megvál­toztatására tett javaslatát. Megfigyelők szerint a közle­ményből nyilvánvalóan kitű­nik, hogy De Gaulle nem szándékozik lemondani elnöki tisztségéről. A tábornok egyébként szerdán beszédet mond, amelyet a rádió és a te­levízió is közvetíti^ Iskolatörténeti kiállítás nyílt a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Táncsics Mihály Gimnáziumban Szerdán délután érdekes és látnivalókban rendkívül gaz­dag iskolatörténeti kiállítás nyílt meg a fennállásának 150. évfordulóját ünneplő Táncsics Mihály Gimnáziumban. Az ünnepi eseményen meg­jelent vendégeket, az iskola volt tanárait, volt és jelenlegi növendékeit Merő Béla igazga­tó köszöntötte, majd a megyei tanács vb művelődésügyi osz­tálya képviseletében Tari Já­nos emlékeztetett nyitóbeszé­dében az iskola küzdelmekben, sikerekben bővelkedő távoli és közelebbi múltjára. Mint isme­retes, ennek az intézménynek a falai közül tudósok, költők, művészek egész sora lépett ki. Ismeretes az is, hogy az 1812- ben alapított iskola formálta azoknak a férfiaknak az arcu­latát, akik tettvágytól és haza- szeretettől ösztönözve küzdöt­tek a szabadságharc eszméiért, majd pedig a Tanácsköztárau- mtU eszméiért. — Tudjuk — mondotta Tari János —, hogy az iskolák min­dig az emberi tudás és alkotás, mellette pedig a béke műhelyei voltak és szellemi hatósugaruk nemcsak felbecsülhetetlen, ha­nem fel is mérhetetlen. A 150 éves jubileum alkalmából — átadva a nyilvánosságnak az intézet múltjába és jelenébe bepillantást nyújtó kiállítást — azt kívánjuk, hogy ez a nagy­múltú iskola az eddigiekhez hasonlóan adjon a jövőben is korszerű ismeretekkel rendel­kező ifjakat hazánknak, a szo­cializmus építésénék. Ezt követően a vendégek nagy érdeklődéssel tekintették meg a gimnázium 150 éves fennállásénak történelmi do­kumentumait — amelyek kö­zött nem egy féltve őrzött le­véltári tulajdon —, majd pe­dig a különböző szakkörök éle­tét és munkásságát bemutató •termek anyagát

Next

/
Thumbnails
Contents