Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

SOMOGYI NßPLAP 6 Péntek, 1962. október lfc Négy ember a pótkocsin Kastélyosdombón fényképeztük le ezt a pótkocsis vonta­tót. Négy ember áll a robogó járművön, vasvillára tá­maszkodnak, úgy próbálják megtartani egyensúlyukat. Elég lenne egy hirtelen fékezés, egy gödör, és megtör­ténnék a szerencsétlenség. A vontató vezetője, Németh László ráadásul jogosítvány nélkül közlekedik. Vajon mit szól mindehhez a Darányi Gépállomás igazgatója? Munkásakadémia vagy nem munkásakadémia? KAPOSVÁR KULTURÁLIS TERVÉBEN fontos szerepet kaptak a munkásakadémiák. Feladatuk a műszaki ismeret- terjesztés eszközeként elősegí­teni az üzemi munkásság szak­mai és általános műveltségé­nek bővítését. Megszervezé­sükkel, irányításukkal a Szak­szervezetek Megyei Tanácsát bízták meg. A város tizenhat üzemében 'és vállalatánál, illetve kész­ében kellett munkásakadémiát létesíteni. Október 1-re tűz­ték ki a tématervek elkészíté­sének határidejét. A feladatok elrendezése, a tájékoztatás idejében megtörtént. Azonban a szervezésbe olyan hibák csúsztak be, amelyeknek kija­vítására most, hetekkel a mű­velődési év kezdete után már vajmi kevés a lehetőség. Még­is tanulságképpen szóvá tesz- szük néhány észrevételünket. HIBA PÉLDÁUL AZ, hogy több mint két héttel a határ­idő után a pénzintézetek és a MÁV nem vesznek tudomást a városi pártbizottság és a váro­si tanács határozatáról: a munkásakadémiával kapcsola­tos tervüket még mindig nem küldtek be a városi tanács­hoz, illetve a TIT-hez. Hibás — sajnos, sok helyen — a tématervezet is. Követel­Késik az iskolabusz Panaszkönyv helyett egy kék födelű füze fecskébe jegyzik a Somogysámson célállomású is­kolabuszjárat valahány késé­sét Szőkedencs, Csákány, So- mogyzsitfa felső tagozatos nö­vendékeit szállítja ez a járat naponta a körzeti iskolába. Nem szívességből, hanem a megállapított bérleti díjért Az autóbusz azonban sok­szor pontatlan. A gyerekeket délután 3 órakor kellene haza- vinnie. Ám nemegyszer egy­másfél órás késéssel érkezik az iskolaszékhelyre, és indul to­vább. Miért nagy gond ez egyelőre? Azért,- mert a so- mogysámsoni körzeti iskolá­ban nincs napközt Olyan ígé­ret hangzott el, hogy 1963 ele­jén két napközit kap az iskola, ha a község ad helyiséget erre a célra. Akkor a gyerekeknek nem kell majd száraz ételen lenniük a késő délutáni órá­kig. Ez az iskola és a község gondja, és gondja a körzetesí- tett falvak szülőinek is. Pillanatnyilag csak az segí­tene a helyzeten, ha a reggel befelé tartó járat később ér­kezne, mondjuk fél 8-kor (há­romnegyed 7 helyett), és a ha­zafelé induló autóbusz pont­ban három órakor menetké­szen ott lenne az iskola előtt Somogysámsonban. Az AKÖV-nek nem kis meg­terhelést, többletmunkát adott az iskolabuszok indítása. De ha már rendszeresítették eze­ket a járatokat, szemmel is tarthatnák őket: néha meg­vizsgálhatnák, md okozza a ké­sést. Gyerekekről van szó, kell, hogy ebben az ügyben rövid időn belül intézkedjenek! L. L mény, hogy az előadásoknak legalább 75 százaléka szakmai tárgyú legyen. Tudniillik, ha kevesebb a szakmai téma, ak­kor az előadássorozat elvesz­ti munkásakadémia jellegét. Tudomásunk szerint a vállala­tok, üzemek megkapták a TXT útmutatóját. Ez világosan ki­fejti: »A munkásakadémia a maga elé tűzött nevelési cél­nak, a hallgatóság igényeinek és műveltségi színvonalának megfelelően egy, kettő vagy három évre terjedő, pedagó giailag átgondolt és egymásra épülő, összefüggő tematika alapján működik.« Mégis mit láttunk a munkásakadémia tar­talmi munkáját meghatározó tervek többségében? ÖSSZEFÜGGÉS ÉS CÉL NÉLKÜL összakapkodott té­mákat iktattak be több üzem­ben oly módon, hogy a társa­dalomtudományi témák al­kotják az előadássorozat ge­rincét Az Építőipari Vállalat középfokú munkásakadémiá­ján tízből négy, a Finomme­chanikai Vállalatnál tizenegy­ből kettő, a cukorgyárnál pe­dig a tizenkettőből mindössze egy vagy két szaikmad témájú előadást terveztek. Ezek nem munkásakadémiák, hanem közismereti előadássorozatok minden különösebb gond nél­kül összeválogatva. A TRANSZVILL öt szakmai elő­adása között mindössze két villamosipari témát találtunk, ellenben beiktatták a „Vegy­ipari dolgozók egészségvédel­me” (!?) című előadást A ruhaüzemben nyolc közis­mereti előadás mellett négy szakmai előadást terveztek. A szakszervezeti bizottság titká­ra szerint az üzemben dolgozó nőket nem érdeklik a műszaki témák, tehát olyanokat iktat­tak be, amelyek érdeklődéssel találkoznak. »Az SZMT jónak tartotta és elfogadta tervün­ket-« — mondotta az üzem szb- titkára. Sajnos, a többi üzem­nél is ugyanez a helyzet. Az SZMT vezetői ezeket a nem munkása kadém iá-terveket minden kifogás vagy észrevétel nélkül munkásakadémiaként vették tudomásul. Súlyos az SZMT mulasztása, mert sem az előkészítésben, sem a terv- készítésben, sem a felülvizs­gálatban ráháruló feladatot nem hajtotta végre. Käsebb hiba, de hiba az is, amit a 13. sz. AKÖV (üzemgaz­dasági tagozat), a MÉSZÖV, a textilművek és az Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat ter­vében észleltünk. Itt nem vet­ték figyelembe a szervezéskor, hogy a műszaki propaganda sú­lyát a hallgatók világnézeti és általános műveltségének fej­lesztésével összhangban kell növelni a munkásakadémia foglalkozásain. Ezekben az üze­mekben és vállalatoknál csak szakmai előadássorozatot irá­nyoztak elő, s az SZMT ezeket a terveket is fenntartás nélkül fogadta el! AKAD PERSZE néhány olyan vállalat és ktsz is, ahol megértették a tájékoztatást, gondosan és jól tervezték a munkásakadémiák előadásso­rozatait. Ezt tapasztaltuk pl. a vasipari, a bőripari, az agyag­ipari, a textilruházati ktsz-ek, az AKÖV (közlekedési tagozat), a posta, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat és a Mérték- utáni Szabóság terveinek vizs­gálata közben. Több helyen azonban azt a szomorú következtetést vontuk lé, hogy az szb-titkároknak fo­galmuk sincs arról, hogy mi a munkásakadémia. Határozat ide, határozat oda, sokan a kültúrfeielősnek továbbították a szervezés feladatát. Az vala­mi miatt átadta helyettesének, a helyettes megbetegedett, vagy szabadságra ment... stb. Így nehéz megállapítani, hol, ki­nél sikkadt el a munkásaka­démiák ügye. HELYES ÉS IDŐSZERŰ VOLNA, ha az SZMT és az érintett üzemek szakszerveze­ti bizottságai végre el dönte­nék, hogy tulajdonképpen mi munkásakadémia, és mi nem az. A városi terv tizenhat munkásakadémiát jelöl meg. Szerintünk mindössze nyolc működik. Wailinger Endre A ssahtársak eltűrték, hogy nyi, hogy tanúja voltam, ami. válkozótükör eíá Nézte bo­Brunner művezető Tiszteljen kor a sógoröcsémet levágta*, rostás arcát, karikás szemét, az újításokból, akár csinált — Risztéit... s tisztáin hallotta az wbarka­benne valamit, akár nem. Gu- — Risztéit, az anyja keser- orrú horkolását: lácsy minderről tudott, de ő vitt... Aztán följelentettem. — Lássa, ez marhaság volt akkor még vem fúrta igazga- — Lássa, ez marhaság volt magától!.,. tóját, csak később, amikor magától! — nyilvánította vé- ■— Azt hiszi? D or sós Vince az a fajta borát, kedélyesen csettintett hoPV teménj/é£ 02 uborkaorrú, és — Azt, azt! ti niri „„„in ón ■nnri.rúnel « ,Uh/j Írásit*- Táróik igazgatót legfolul ki- egyből kiitta poharát. Bentröl kihatlatszott legki­ejtettek a pikszisből. Akkor — Azt hiszi? — lepődött sebbik lányának köhögése, aztán akcióba kezdett Laka- meg Borsos. Egy pillanatra elszállt fejéből a főmeós, beszállt a já- — Azt, azt! a gőz. Arca most még ijesz­tékba Szegvári főmérnök, sőt — Én pedig nem tágítok... többnek rémlett, mint az Haverié is, nemkülönben az Brunner jött, hogy sikáljuk el imént. Fénytelen szeme két- üb-elmokség felé kacsingató a dolgot... A bizalmi is ben- ségbeesetten meredt rá visz Bárány, a bizalmi... Hát nem ne van, Haverle is hajlik rá, sza a tükörből, aljasak? Brunner még órabéremelést is — Holnap visszakérem a — Hagyja őket a fenébe, ígért. munkás, aki nyolc év nyelvével, s újból kezdte: óta, amióta a motorüzembe — Sose búsuljon!... A nők, lcerüVtí a száját sem nyitotta hajaj, jól ismerem őket! ki. Elvégzett mindenféle^ mun- Elöbb-utóbb mindannyiunkat kát, jót is, rosszat is, akkord- otthagynak.. s ban, normában, órabérben — Nem vágyók kíváncsi a egyaránt. Három szép lánya nőügyeire! van, jóravaló, dolgos felesége — Jól van, szakikám., el *s és kis kertes háza a gyártól mehetek — szólt az uborkaor« negyedórányi járásra, a Rigó rú, s hangja nem annyira —vaj— a fenébe, ígért... jelentést Haveriétől — mond­atodban. Édesanyja kedvéért megbántottságat, mint inkább Pajtihám! — röffent • közbe — Hehe! röhögött fel az ta ki félhangon, s megint a evente egy ízben, apja halálán szomorúságot fejezett ki. Happel egy kissé felélénkülve. ubankaorru. — Szakikám, mely barázdákat vizsgálta fa­luik évfordulóján öt-tíz percet - Maradjon. ~ M<fa kisember, ne kavar- tudja, hogyan fogjak elintéz- ko arcon. elidőz a Miasszonyunk-temp- — Máskülönben Happel va- ja a kását!... Igazam van, ni? Így — * iwgyvenhatos — Igen, visszakérem — szí­vügy nincs igazam?.n lábát az asztal alól kilökve szegte újra meg újra, s sze­lőm félhomályos oldalhajójá- gyök. — Nem érti ezt maga. mutatta. bon, kocsmában viszont ha- Az asztalszomszédban már , __.. ........ „ n éhány légkömyomás. ™índfn Torokon fordul meg. - Brunner vonta QtjyszcT, TnincLan tnaso^ volt nyárimé. __ ...... . . ,, » T dig fizetéskor megfordul. Bort, Bizonyára ez volt az oka és Si­me néhány pillanatra elho- bizalminak mályosult. Mikor a tükör is­pálinkát nem iszik, sört is nem a tisztesség, hogy nem lyoskodásának is befellegzett, hangoskodóh retirálni. legföljebb két korsóvall Senki vedelte a tömény szeszt, ha­. Két legyet egy csapásra! sem látta őt nak. meg pityókás- nem takarékosan kortyolgat- ® í^ézavuk.., ta. S mert a kocsma lélekta­a met kitisztult, gyanakvással és megvetéssel nézte benne — Maga is hangoskodott? önmagát. Már hangosan tár­Erti — En csak a hamisság' el- sálgott a pimaszul és hülyén len vagyok. vigyorgó idegennel, s hogy el Maga is nős I Csinos fiatalasszony szol­gál ki a leilei Pipacs bisztró­ban. Ebédemhez egy süte­ményt, kollégám kettőt kér. Kapunk négy zsemlét. — Ha lehetne, én Iciflit ké­rek — próbálkozom. Panaszosan rám néz, hozza a kiflit. Kettőt. — Csak egyet fizettem ám! — Na, tessék! — mondja —, maga biztosan nős! Leülök az asztalhoz, nem megy le a torkomon a falat. Mit vehetett észre? A gyű­rűt az ujjamon hordom, nem a zsebben. Eddig rendben van, de mi köze a kiflinek családi állapotomhoz? tJjabb vendég jön, fél szemmel látom. És hallom, hogy reklamál. Minden pék­sütemény kemény, ő puhát kér. A hölgy keres egy pu­hát, s amikor odébb áll a vendég, félhangosan súgja felénk. — Ez is nős! Nem állhatom tovább, ku­tatom a titok nyitját. — Megismerem a nős fér­fiakat. Mindig reklamálnak. Bezzeg, a fiatalok! Adhatok nekik akármit, kemény zsemlét vagy félig nyers húst. Ha rájuk mosolygok, megeszik. De ha egyszer egy férfi megnősül! Oda van! — És ha a nő férjhez megy? — Az is. • *■* A világ legkisebb póni lovai A világ legkisebb póni lovait egy argentin farmon tenyésztik. Az állatok magassága nem éri el az 50 centit, a fej a törzs- höz viszonyítva kicsiny, a vé­kony lábak viszont aránylag hosszúak. Az első hat liliputi pónit egy palermói állatvásá­ron kínálták eladásra egyen­ként 500 dollárért. * * * A MARINER—2, a Venus felé tartó amerikai űrhajó, amelyet augusztus 27-én lőt­tek ki, az eltelt 52 nap alatt 13 478 196 kilométer utat tett meg, célja eléréséig még 41 731 906 kilométert kell megtennie. • • * KÉTEZER HALÁLOS és több, mint ötvenezer sebe­sült áldozata volt egy év alatt Hollandiában a közle­kedési baleseteknek. Egy ti­zenkétmillió lakossal ren­delkező országban ez való­ban katasztrofálisan nagy szám. • * • Nem szabad alábecsülni a tbc veszélyeit Düsseldorfban egy tbc-vel foglalkozó orvoskongresszuson óva intettek attól, hogy az or­vosok alábecsüljék a tuberku­lózis veszélyeit. Mint mondot­ták, manapság sok tbc-beteg, sőt még orvos is figyelmen kí­vül hagyja azt a körülményt, hogy a tbc még nem szűnt meg járványos megbetegedés lenni. A párizsi dr; J. Holm, a nemzetközi tbc elleni unió igazgatója szerint jelenleg Eu­rópában »kiábrándító és lesúj­tó-« , a tuberkulózis statisztiká­ja. Ez a betegség csupán Eu­rópa kis részeiben, például Dániában és Hollandiában szűnt meg majdnem teljesen. Ezzel szemben Ázsiában, noha a ha­lálozási arányszám ott is csök­kent, még mindig igen sok ál­dozatot szed. Ceylonban pél­dául százezer lakos közül 19 a tuberkulotikus, Hongkong­ban a lakosság 17 százaléka; Japánban pedig 466 000 tbc-be­A személyzetist he mindez nát vaou inkább az etikett iét . ^ uborkaorrú igyekezett — Na, lássa!... Most az- ne essen, hasát nekidöntötte a! teget tartanak nyilván. Ä S mSrte hagyta S vágni. Ezmeg. tán be van gyulladva, mi?... mosdóállványnak. -------------------------­f öl róla. Persze csak tegnap- fizető páciensét, ő többnyire nyugtatta Borsost s folytatta: — Van az oregisten! — Borsos úr holnap ki-ma­előtti érvénnyel. Tegnapelőíti-, csak fontoskodva bólogatott. . Tm-oh, úgy latszik, meg- Vem éppen épületes diskur- öuarazkodik Haveriénei... vei, mert Borsos tegnap száz Borsos éjfélfelé már az megkapaszkodott. Egy hete zuguknak a záróra vetett vé- ~ Soha!... forintot vert el a »Kis Ka- egész gyárat bemutatta Hap- valami1 ins get n . — És ahoW W kisembertől tiász«-ban. Nem volt fizetés- pelnek. Brunnert, a korrupt 1J... ‘ ‘ . mnjon pa- JJorsos egy kissé dűlőn- illik, Borsos úr kezet csókol nap. mégis betért. Borral művezetőt, Gulácsy főmémö- in-hesréisJZ'L* ^ gélve hazagyalogolt. Brunnemek... Érti, Borsos kezdte, pálinkával folytatta, köt, Török igazgatót, Lakatost. ~ ]fhet- hoW Brunner ki- úr?... Kezet csókol Haverlé­Jó darabig szólózott. mígnem a MEO vezetőjét, Szegvári -L, ru?at? ~ morfondírozott nek... Borsos úr!.. Érti, asztalához telepedett egy gyű- főkönyvelőt. Haveriét a ren- Bninnerf . - f2'emsz wt<m’ s mennél több- ugyebár?... Hogyne értené, rött arcú, negyvenes férfi, dészetről és Bárányt, a szak- ^ 02 szór tette föl magának a kér- hiszen magának családja van, Olyan korú. mint ő maga. szervezeti bizalmit. Az ubor- daha -Többen látták, amim. dest, ónnal jobban hitt eb- Borsos úr!... Búsultunk, szakikám? — kaorrú néha lecsukta fáradt u regi hangulatban kvmerkaz- ben a lehetőségben. Mire ügy- ^ _ ...- - ’ - - - - - ................... ■ 1 - tok. mjélJbaiinl khaMnH* „ ko*. Sztnte uvóltve nyúlt a k ezdte ez idegen, akinek ér- szemét, ilyenkor résztvevőén . . .... des hangja zavartalan ossz- hümmögött. Borsos pedig el- pers^- Kibékülték... hangban állott bíborszínben mesélte nagy emberi meg- a . Aza^°- Brunner törleszt. játszó uborkaorrával. rendülését, amely a gyárban .•’%“£! fc.£í, eJnber} levett a J _ , .. ‘ , gépről. Jól kerestek. Nemreg B orsos elengedte füle mel- ette. ” f lett a bizalmaskodást, s elf or- — Az emberek hitványak... " 1 <-uk... dúlt. Ám rz uborkaorrú vem Amíg a művezető együtt járt Fontos, szakikám, hogy volt finnyás ember. Nyilván vadászni az igazgatóval meg magát békén hagyja, hozzászokott a visszautasítá- a csuda tudja már, hogy ho- — Nekem semmi közöm tokhoz. Felhajtotta maradék vá, mindenki gazsulátt neki. hozzájuk... Legföljebb any­gyél-öajjal kinyitotta a kert­iéi­»—• sas, Tjssr«*. „ . ' ....... Keze félúton megállt, mint a Borsosne nem aludt. Kint a dezertöré, aki ellenállás nél- konyhaban várta^ urát. Némán kül megadd magát. Aztán un- a megdöbbenéstől elébe tette dórral kiköpött. Egyenesen a melegen tartott ételt, majd hele a tükör közepébe, hangtalanul sarkon fordult. . , .... ... . A férfi nem nyúlt a vacsora- Ennyi knUkM^ ^>lt meg hoz. Fölkelt, odaállít a borát- András Endre SsammMmfm Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 13-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-lfi. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és posiáskézbesítclenéi. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents