Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-18 / 244. szám

SOMOGYI NfiPLAP 6 Csütörtök, 1962. október fi, FILMSZÍNHÁZAINK MŰSORÁBÓL Vörös Csillag Üzemi fiatalokról, munkásokról szól a H. Barta Lajos for­gatókönyve alapján, Nádasy László rende­zésében készített új magyar film. Az idő­szerű téma esemé­nyei mély embert konfliktusokat tárnak fel. A szerelem, a há­zasság, a hűség, a fe­lelősség problémáit érezzük a két fiatal, Zsuzsi (Vass Éva) és Feri (Kiss Gábor) kapcsolatában meg a Szirák házaspár egy­mástól való elhidege- désében. Szirák szen­vedélyes fellobbaná- sai, Zsuzsi szerelme, csalódása, Feri önző könnyelműsége sok­ágú és összetett lé­lektani tünete éle­tünknek. Szabad Ifjúság Lopott boldogság a A nagy start előtt A rakéta elszakad a földtől, és repül nyílegyenesen fölfe­lé, az ismeretlenbe, amelynek titkai fo­kozatosan feltárulnak az ember előtt. A rakétában ember utazik. Vajon mit kell kiállnia az embernek addig, amíg beszáll­hat a startra kész ra­kétába? Erről szól az a most bemutatan­dó szovjet film, amelyben Szergej Szazonov, a fiatal re­pülőtiszt is a kivá­lasztottak közé ke­rül. Egyre nehezebb próbáknak vetik alá a csoportot. Néhá- nyan kihullnak, Szer­gej azonban kiállja a legnehezebbet, az egyedüllét próbáját is. Készen áll a jövő nagy feladataira. A fiatal űrrepülőt Igor Puskarjov alakítja. Partnere a »-Tiszta égbolt-« bájos női főszereplője, Nyina Drobiseva. „dl többje. tara embe* Lzarq,aLmáaai tanulunk ♦ F siónként sem szünetel az iskolai étet, csakhogy ilyenkor a kisdiákok helyén felnőtt emberek ül­nek. Olyanok, akikben régen elhalványult emlékeket éb­reszt a tanítás kezdetét vagy az órák végét jelző cséngőszó. Ki miért jött ide? Sokféleképpen fogalmazható meg a vá­lasz. Ahány gomdbarázdált homloké felnőtt diák, annyiféle válasz De a cél — ha elkésetten is — ugyanaz: pótolni, amit önhibánkon kívül mulasztottunk. Egyikünket sem az önzés vezetett vissza az iskolapadba. Tudjuk, hogy amit ta­nulunk, az nemcsak a mienk. Szolgálja ugyan egyéni bol­dogulásunkat is, hiszen korszerűbb műveltségire teszünk szent, de senkinek sem jut eszébe, hogy ez az itt szerzett tudás foggal-körömmel védett »magántulajdon-« lesz majd. Osztályunk hallgatói már az előző években kis család­dá kovácsolódtak. Annyi kedves epizód, mosolyra fakasztó derűs történet fűződik iskolás mivoltunkhoz! Barátokká lettünk mindannyian. Egy kicsit hazamegyünk már az is­kolába, hiszen tanáraink legtöbbje régi ismerős. Mennyi gondot okoztunk nekik! S ők hozzáértéssel, szeretettel hoz­ták elérhető közelségbe azt is, amit nagyon régen tanul­tunk meg, és elfelejtettünk már. Tanáraink előadásából a felelősségtudat sugárzik, és leginkább ez kötelez bennünket arra, hogy amibe belefogtunk, azt becsülettel be is fejez­zük. Még messze van az utolsó cséngőszó. Addig, amíg ez felhangzik, bizonyára még sok nehéz napunk lesz. Hiszen nem könnyű helytállni a munkában is meg a családi kör­ben is, és ugyanolyan energiával helytállni ott is, ahol a tudást osztják. Meg kell az utóbbiért küzdeni keményen. De vállalkoztunk rá, és ennek megfelelően a többre törő ember szorgalmával tanulunk. ! Papp Júlia, a Berzsenyi Dániel Általános Iskola Vm/b osztályának levelezd hallgatója <xxxxx30ooooooooooocxDooooc)oooocxxxxxxx3oooooooooocxx30ooooooax)Oocxx)oo­Érdekes új könyvek A Zrínyi Kiadó az utolsó negyed- hévben több érdekes új könyvvel 5jelentkezik. Ezek közül kiemelke­dőik Kulis »A második front« cí- )mű műve. E kötetben a Nyugat- dEurópában végrehajtott hadműve­letek leírásával ismerkedik meg ^az olvasó; Sok kulisszatitok itt )kerül először napfényre. A köny- 5vet 120 értékes vázlat egészíti ki. YGyörkei Jenő »Spanyol földön a 5szabadságért« című kötetében ma­gyar, francia, német, lengyel, bol- dgár és olasz szerzők tanulmányai falapján elevenedik meg a spanyol <nép oldalán küzdő nemzetközi ön­kéntesek hősiessége. Papp Bálint­inak a rakétafegyver keletkezésé­iről, fejlődéséről, hajtóanyagairól ) írott munkája is széles körű ér- ddeklődésre tarthat számot. Bedő dLászló »A lelkek vására« címen dtette közzé az imperialista hadse­regekben dívó ideológiai megdolgo­zás módszereit. Szimonov »Híd a <víz alatt« címmel gyűjtötte egybe ^legjobb háborús témájú novelláit. Nemzetközi Almanach 1962 PÓTKÖTET A nemzetközi gazdasági és poli­tikai élet, amelynek legfontosabb adatait országonként foglalta, rend­szerbe a Nemzetközi Almanach (1960), az utóbbi két évben rend­kívül gyors változásokat mutatott. A volt gyarmati országok egész sora vívta ki függetlenségét, s ez szinte máról holnapra megváltoz­tatta az afrikai kontinens politi­kai térképét. Tehát több oka is volt egy pótkötet megjelentetésé­nek. A könyvben áttekintést kapunk az újonnan függetlenné vált álla­mokról. Egyik legjobb része a pótkötetnek a világgazdasági táb­lázat. Bő ismereteket kapunk a kötetben a kommunista és mun­káspártokról. A külön e kérdéssel foglalkozó fejezet részletes és friss adatokat közöl. A világ legjobb dömpere? A világon igen kevés gyár készít dömpert. Ezzel magya­rázható, hogy a 3,5 köbméter térfogatú dömperek világpiaci ara meglepően nagy. Egy-egy gépért 5—6000 dollár közötti összeget fizetnek a vásárlók. Magyarország évente 1200— 1400 dömpert exportál. A ma­gyar dömperek sikerére jellem­ző, hogy a világ szinte vala­mennyi országa vásárol tőlünk ilyen gépet. A jól ismert »D« típusú dömperünk mellé most újabb géptípus zárkózik fel, ugyanis a Vörös Csillag Trak­torgyárban hozzákezdtek az »E« típusú dömper tervezésé­hez. A prototípust a jövő évben mutatják be. A tervezők szerint — akik jól ismerik a világ valameny- nyi dömpertípusát — az »E« típusú gép minden eddigi döm­pert felülmúl majd. Teherbírá­sát az eddigi 6 tonnáról 8 ton­nára növelik, csapott térfoga­ta pedig 1 köbméterrel, tehát 3,5. köbméterről 4,5 köbméter­re emelkedik. Jelentős konst­rukciós változások jellemzik az új típust. Nem önhordó lesz — a tapasztalatok szerint az ilyen dömperek«; nehéz javí­tani —, hanem alvázzal ké­szül. Az új gépet hidraulikus berendezésű kormányszerke­zettel látják el, úgynevezett sevró kormánnyal. Jelentősen növelik az új tí­pus mellső kerekednek átmérő­jét, s nagy gondot fordítottak az esztétikai kivitelezésre is. Az új gép a világ első áram­vonalas dömpere lesz. A terve­zők azt állítják, hogy az új dömper nemcsak Magyarorszá­gon, hanem külföldön is meg­lepetést okoz majd. Könyvismertető előadások A városi könyvtár könyvismer­tető előadásokat rendez a ka­posvári olvasóközönség részére. Tegnap délután a városi tanács nagytermében »Anyák a magyar irodalomban« címmel Török Le­hel gimnáziumi tanár tartott is­mertetést. A tájékoztatót szavala­tok és zeneszámok követték, majd pedig bemutatták a József Attila költeménye alapján készült »A vá­ros peremén« című filmet. Ma délután háromnegyed 5-kor a Szigetvári utcai téglagyárban Szilvási Lajos »Csillaghullás« cí­mű könyvéről tartanak előadást, és a »Te és annyi más bajtársad« című tíokumentumfilmet vetítik le a jelenlevőknek. ÁZ ELEKTRONIKUS GEPEK, A FILOZÓFUSOK ÉS ÁZ EGYHÁZ... AZ ELEKTRONIKUS SZÁ­MOLÓGÉPEK alkalmazásával az ember tehermentesíti ma­gát a szellemi munkában. Amikor azt mondjuk, hogy az elektronikus gép »gondolko­zik«, »emlékszik«, »kozmikus rakéta pályáját számítja ki és helyesbíti«, ezekkel az em­ber és a gép viszonyában be­állott változásra, fejlődésre hívjuk föl a figyelmet. Ko­rábban a gépek ugyanis az ember fizikai erejét növelték meg csupán. Ma tudósak ku­tatják, hogy az ember és az állatok idegrendszere és agy- veleje miképpen dolgozza fel azokat a jeleket és jelzéseket, hangokat, beszédet sbb., ame­lyeket érzékszerveink segítsé­gével fognak feL Olyan gépe­ket — elektronikus géprend­szereket — dolgoznak M és alkotnak meg ezek nyomán, amelyek ugyancsak jeleket — úgynevezett információkat — dolgoznak fel, sőt a jeleket, jelzéseket átalakítva az em­ber által tudatosan megsza­bott program végrehajtására használják feL Ilyen értelem­ben példáid nyelveket fordí­tanak, olvasnak, számolnak, azaz »szellemi munkát« végez­nek. Mivel pedig e gépek se­gítségével az ember sokkal nagyobb mértékű szellemi munkát végezhet el — pél­dául a statisztikai adatok óriási mennyiségét dolgozhat­ja föl rövid idő alatt —, mint eddig, világos, hogy az elek­tronikus gépek bevezetésére új tudományos irányzatot hozott létre, amelyet »információel­méletnek«, »kibernetikának« neveznek. AMIKOR EGY ÜJ TUDO­MÁNYOS IRÁNYZAT JE­LENTKEZIK — erre tanít a tudományok tottenete is — kétféle káros kísérőjelenség követi feltűnését Az egyik tendencia a konzervativizmus, amely tagadóan lép föl. A másik tendencia, amely túlér­tékeli, elferdíti az új tudo­mányos irányzat jelentőségét, és gyakran »mindenhatóvá« kiáltja ki. Mivel az elektronikus gépek segítségével nagymérvű auto­matizálást lehet az iparban végrehajtani, ezért a kapita­lista országokban sok ellenző­je akad a gépeknek és a hoz­zájuk fűződő tudományos gya­korlatnak. A kapitalisták ugyanis nem tudják az auto­matizálást munkanélküliség nélkül megoldani. Félnek azonban más okiból is. Marx óta ismeretes ugyanis, hogy a magasabb matematika fon­tos segédeszköz a kapitalista gazdasági válságok szükség- szerűségének kimutatásában. & valóiban, elektronikus szá­mológépekkel , kimutatták, hogy a kapitalista gazdasági rendszer nem stabil, s hogy lehetetlen olyan szabályozást kitalálni, amely megmentené a válságoktól.:; Az idealista filozófusok mégis »megjósolták« az olyan elektronikus gépek megalko­tását, amelyek a politikai ha­talmat majd »automatizál­ják«, önműködően gyakorol­ják. Mi több, célzatosan azt is állítják, hogy az elektroni­kus géprendszerek tökélete­sebbek lesznek az emberek­nél, és végül fellázadnak elle­nük. Az egyház eleinte mereven ellenezte a tudósok törekvé­sét; a szellemi munka auto­matizálását az isteni bölcses­ség elleni lázadásnak és az ember Isten fölébe helyezésé­nek bélyegezte. De »mit ad isten«? Ma már Olaszország­ban a régi »szentírások« nyel­vészeti feldolgozására ugyan­csak számológépet használnak, és a gépeket maga a milánói érsek áldotta meg legutóbb. Emlékezünk még arra, hogy az egyház ugyanígy volt más új tudományos fölfedezések­kel — a Föld forgásának . ta­gadásától az atomelmélet két­ségbevonásáig ..; SZÓLNUNK KELL AR­RÓL IS, hogy mivel az elek­tronikus gépek működéséhez idealista filozófia is fűződött, ez megzavart több marxistát is, s ők szintién az információ- élmétet ellen léptek föl, dog­matikus szemszögből bírálták és ítélték eL Ma már a Szov­jetunióban az információelmé­let alkalmazásai, az elektro­nikus gépek felhasználása a gazdasági tervezésiben, a mű­szaki tudományokban, a bio­fizikában, a biokémiáiban, az űrkutatásban nagy méneteket öltött; a konzervatív, dogma­tikus irányzat ezen a téren is a múlté. Ljapunov és Szobol- jev szovjet akadémikusok leg­utóbb bejelentették, hogy olyan elektronikus géprend­szer készült el a Szovjetunió­ban, amely több termelési bri­gád munkájának eredményét összehasonlítva maga is »meg­tanulja« a legjobb munka- módszert, ezt aztán önállóan felhasználja a termelés irá­nyítására. Elképzelhető, hogy milyen sokoldalú szellemi munka van ezek mögött az eredmények mögött, amelyek azért is olyan értékesek, mert a kapitalista világ reményte­len »gépkorszakának« perspek­tívájával szemben a Szovjet­unió az elektronikus gépcso­dákat a kommunizmus fölépí­tésének meggyorsítására és az ember szolgálatára használja fél. Saluka Emil Tolvajt fogott a televízió Egy detroiti sportrendez­vény szünetében a televíziós kamerát a zsúfolt nézőtérre irányították. A televízióné­zők észrevették, hogy a ka­mera hosszasan elidőzi k egy férfi alakján, aki éppen az egyik néző zsebébe nyúlt. Mint kiderült, a kamera irá­nyítói rájöttek, hogy a ka­mera tolvajt fogott, és azon­nal értesítették a rendőrsé­get. A sebtében filmre rög­zített kép alapján sikerült a bűnöst leleplezni. * * * Furcsa kedvtelés Pablo Gutierrez mexikói nyugdíjast bíróság elé állí­tották, mert házának keríté­sére a hivatalos postaládá­hoz hasonló szekrénykét akasztott, s a »maszek pos­taládát« naponta háromszor Hürítette, a leveleket saját elbírálása alapján vábbí- totta a címzettekig c vagy eldobta. A vádlott azzal vé- dekezett, hogy rendkívül kíváncsi természetű, s a le­velek olvasásával próbálta unalmas életét egy kissé változatosabbá tenni. * * * Mindenesetre... Egon Wieberg német ve­gyész, mdelőtt hozzálátott volna a Mórral végzendő kísérletekhez, ezekkel a szavaikkal fordult diákjai­hoz: — A klór, mint ismeretes, mérges gáz. Ha elveszíte­ném az eszméletemet, vi­gyenek, kérem, a friss leve­gőre. Azután távozhatnak. Mindenesetre ne feledjék, hogy a következő előadás csütörtökön tesz. # • • Ez aztán a közkedveltség! Theodore Green amerikai szenátor magas kora ellené­re Washington egyik leg­kedveltebb társadalmi sze­mélyisége. A kapott meghí­vásokat mindig gondosan bevezeti jegyzetfüzetébe, ne­hogy valamelyiket elmulasz- sza. Egy fogadás alkalmá­val a háziasszony a jegy­zetfüzetét lapozgató szená­tor mellé lépett: »Nos, ked­ves szenátorom — mondotta mosolyogva —, azt nézi ta­lán, hová kell még mennie ma estei« »Nem, drágám — válaszolta az idős úr —> inkább azt szeretném tud­ni, hogy jelenleg kinél va­gyok.« * * * Fenyeget a múlt j Rhode Island amerikai j szövetségi állam kormány- ’ épülete 100 esztendő óta a legnagyobb veszélyben fo- j rog anélkül, hogy valaki is tudott volna róla. Az épület bejáratánál ál­ló, még az amerikai polgár- háború idejéből származó nagy kaliberű ágyú csöve egyenesen a ház belseje fe­lé néz. Nemrég fölfedeztek, hogy az ágyúban egy kiló puskapor rejlik, amely a legkisebb szikra hatására robbanhat Smunui tféálttír Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Som így megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kanosvár, Lenin u. 14. Tele on 15-10, 15-11. „ Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉP­LAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 11 Ft. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka S. u. 6.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents