Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-12 / 239. szám

Péntek, 1962. október 12. 3 SOMOGYI NÉPLAP KETFELE VELEMENY A napokban arról panasz­kodott egy asszony, hogy az üzemben, ahol dolgozik, rosszakarói megrágalmazták. Először arra gondolt elkese­redéséten, hogy valami bu­taságot követ el magán, de aztán sikerült összeszednie erejét, fölvette az eléje do­bott kesztyűt, és küzdeni kezdett igazáéit. Igazgatójához fordult se­gítségért, tanácsért. Az igaz­gató ezt mondta neki: »Asz- szonyom, nekem az az em­beri véleményem, hogy ma­ga nagyon becsületes, s tisz­tán áll ebben az ügyiben, de hát... — széttárta a kezét. Gesztusát nem lehetett másként értelmezni, mint úgy, hogy igaz, hogy az asz- szony ártatlan, de ha rossz­akarói az eltávolítása mel­lett kardoskodnak, akikor az »emberi véleményét el fog­ja nyomni az igazgató véle­ménye, és aláírja az asszony elbocsátásáról szóló határo­zatot. Az asszonyt nem az döb­bentette meg, hogy esetleg elküldik, hanem az igazgató magatartása. Hát létezik kü­lön emiberi és külön igazga­tói vélemény? Sajnos, nem ez az igazga­tó találta fel az ilyenfajta állásfoglalást. Előfordul má­soknál is. Nemrég azt mond­ta valaki egyik ismerősének, aiki hibát követett el: »Öre­gem, nekem az az emberi véleményem, hogy te becsü­letes vagy, tiszta a kezed, de kitörték a nyakadat.« Ahe­lyett, hogy így szólt volna: •»Az a véleményem, hogy el­ijesztetted a fejedet, butasá­got csináltál, a történtekből vond le a tanulságot.« Igye­kezett jó színiben feltűnni, véleménye azonban ingadozó jellemre vaälb Kétségtelen, aa eöájita ál­lásfoglalás határozatlanságot, sőt nagyon gyakran gyáva­ságot takar; A vezetőknél ez különösen veszélyes. Mit gondolhat a történtek után énről az igazgatóról az emflí- tefct asszony? Ha a vállalat- vezető -valóban becsületesnek tartja őt, de nem mer szem­beszállni azokkal , a kik en­nék ellenkezőjét híresztelik, akkor azt, hogy gyáva. Ha csak azért nem áll ki mellet­te, mert ez fáradságot kíván tőle, akkor azt, hogy lusta. Ha pedig az a véleménye ne­ki is, hogy bűnös, de azt nem merd a szemébe mon­dám, akkor azt, hogy nem egyenes ember. Az igazgatónak gondolnia kellett volna arra, hogy őt nemcsak azért bízták meg a vállalatvezetői teendők ellá­tásával, mert kitűnő szak­ember, jó szervező, hanem azért is, mert az emberek­hez való viszonya, követke­zetessége, igazságossága, er­kölcsi magatartása azt mu­tatta, hogy alkalmas rá. Nem külön egyik vagy má­sik tulajdonsága, hanem együtt az összes. Amikor te­hát állást foglal, vélemé­nyét nyilvánítja, nem vá­laszthatja külön az embert az igazgatótól. Az lett volna a kötelessége, hogy minden erejével beosztottja mellé áll, és bebizonyítja, hogy helytálló az, amit gondol ró­la. Azt kellett volna monda­nom az asszonynak — taná­csolta egyik ismerősöm, ami­kor megemlítettem neki az esetet —, hogy ne vegye szívére az igazgató magatar­tását. És ne is írjak róla. Hisz az, hogy »emberi véle­ményem«, már lassan di­vattá válik. De lehet-e szó nélkül hagy­ni az olyan divatot, amely elcsúfít berniünket? Szegedi Nándor Ki a felelős a tsz-nek okozott károkért? A Legfelsőbb Bíróság határozatai A termelőszövetkezetek kü­lönböző problémáival kapcso­latban az utóbbi időben a Leg­felsőbb Bíróság több irányel­vül szolgáló törvényességi ha­tározatot és ítéletet hozott Okulásul ezekből ismertetünk néhányat Ami a tanácsra és ami a bíróságra tartozik Egy termelőszövetkezet fél­szólította tizenegy tagját, hogy beviteli kötelezettség alá eső lovaikat adják át a szövetke­zetnek, vagy az * Állatforgalmi Vállalat útján értékesítsék. A tagok a felszólításnak nem tet­tek eleget, ezért a szövetkezet pert indított ellenük. A járás- bíróság kötelezte őket, hogy a lovakat- tizenöt nap alatt ad­ják át a tsz-nek. A jogerőre emelkedett ítélet ellen a leg­főbb ügyész a törvényesség ér­dekében óvást emelt. A Legfel­sőbb Bíróság kimondta: az óvás alapos, ezért a járásbíró­sági ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és a pert megszüntette. A határozatok indokolása sze­rint tsz-tag vagyonbevitel! kö­telezettségének elbírálása nem A kastélyosdombői Népakarat Tsz eddig 115 mázsa búscsitiét adott át a BARNEVALL-nak. November 15-ig további 50 mázsát fognak szállítani. 1963-ra a tsz 141 mázsa húscsibe nevelésére kötött szerződést. a bíróság, hanem a tsz közgyű­lésének hatáskörébe tartozik. A közgyűlés határozata ellen a járási tanács végrehajtó bi­zottságához lehet fellebbezni. A közgyűlés jogerős határoza­tának végrehajtása sem tarto­zik bírói útra, hanem a tsz ve­zetősége, illetve a községi ta­nács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve hajtja végre. Tehát a járásbíróságnak a keresetet el kellett volna uta­sítania. Egy tsz-közgyűlési határozat alapján az egyik tag munka­egységéből 4 400 forintot kár­térítés címén levontak. A ha­tározat ellen a tsz-tag bíróság­hoz fordult, és kérte: kötelez­zék a szövetkezetét a szerinte jogtalanul leyont összeg meg­fizetésére. A járásbíróság a pert megszüntette, és az irato­kat elbírálásra a járási ta­nácshoz tette át. Végzését az­zal indokolta, hogy az üyen természetű ügy nem tartozik bírói hatáskörbe. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a törvé­nyesség érdekében hozott ha­tározatában kimondta: az ügy bíróság elé tartozik. A határo­zat indokolása szerint itt nem olyan vagyonjogi vitáról van szó, amelyben a járási tanács végrehajtó bizottsága hivatott dönteni. Ebben az ügyben az a lényeges, hogy a tagot kártérí­tésre kötelezték. Ilyen esetben pedig kereslettel lehet fordul­ni a járásbírósághoz. A bíró­ságnak tehát az ügyet érdem­ben kellett volna elbírálnia, vizsgálnia kellett volna, hogy a kártérítési határozat megho­zatala és kézbesítése előírás­szerűén történt-e, és maga a kötelezés is alapos volt-e. Kármegosztás Egy tsz megállapodott az egyik építőipari vállalattal, hogy meghatározott időre száz férőhelyes, nádfedelű növen- dékmarha-istállét épít. A vál­lalat a határidőre nem készült el, mert nem kapott elég ná­dat, és csak az Istálló egyne­gyed részét fedte be. A mun­ka több mint két hónap késés- ‘sel készült eh Az őszi esőzések miatt az állatok nem marad­hattak tovább a legelőn, a szö­vetkezet közös istállóiban vi­szont nem volt hely, és így öt­ven növendékmarhát a csak részben fedett istállóban he­lyeztek el. A hidegben az álla­tok megfáztak, hat elpusztult, a többi leromlott. A megma­radt állatok jobb táplálása és a körültekintőbb gondoskodás költsége folytán a szövetkeze­tét 40 000 forint kár érte. Ezt az összeget peres úton köve­telte a vállalattól, amely nád­hiányra hivatkozva igyekezett kimenteni késedelmét. A Leg­felsőbb Bíróság az építőipari vállalatot 50 százalékos kárté­rítésre, vagyis húszezer forint megfizetésére kötelezte. — A nádhiány — hangzik a Legfelsőbb Bíróság ítélete — nem menti a vállalat késedel­mét, mert csak akkor vállal­hatta volna az istálló megépí­tését, ha a szükséges anyagok rendelkezésére állnak. Ezért kártérítéssel tartozik. De hibás a szövetkezet is. Egy termelő­szövetkezettől saját javainak megóvása végett nagyobb fokú gondosság várható, mint amit kifejtett. Módjában állott vol­na más tetőfedő megoldást vá­lasztani. Ha pedig bízott ab­ban, hogy sikerül nádat szerez­nie, mint ahogy később sike­rült is, arra a rövid időre, amíg a tető elkészült, a tagok háztá­ji istállóit kellett volna igény­be vennie, s meg lehetett volna szervezni az állatok takarmá­nyozását és gondozását is. Min­den módon arra kellett volna törekedni, hogy a téli hónapok­ra az állatok tető alá kerülje­nek. Segítséget kérhettek vol­na a tanácstól vagy valamelyik szomszédos termelőszövetke­zettől. De az állatok elhelye­zésének kérdését elsősorban a tagok közreműködésével kel­lett volna megoldani. Mivel mind az építőipari vállalat, mind a szövetkezet hibás, a kármegosztás edvét kellett al­kalmazni. Teljes kártérítés Az egyik budapesti vállalat­inál egy termelőszövetkezet 50 hetett abban a feltevésben, hogy a pétisót, ha ké-:ve is, de rövidesen megkapja. Amikor a földművesszövetkezet közölte, hogy nem tud szállítani, nyom­ban a vállalathoz fordult. Ilyen körülmények között a szövet­kezet hibát nem követett el, és a vállalat a teljes kárt meg­téríteni tartozik. Eg^ysk félnek sínes keresnivalója Egy tsz százezer forintos állatszavatossági kártérítési pert indított az egyik állat- forgalmi vállalat ellen. Kere­setében előadta, hogy a válla­lat 34 sertést szállított 21 000 forint értékben. A falkát sa­ját sertéseik közt helyezték el. Az új állatok azonban ser­téspestissel voltak fertőzöt­tek, a betegség átterjedt a ve­lük tartott többi állatra, úgy­hogy a 107 darabos állomány részben elpusztult, részben kónyszerlevágásra szorult. Az így felmerült kár megtéríté­sét kérte. A vállalat viszont- keresetet támasztott, mert a 34 sertés vételárát a tsz nem fizette ki. A Legfelsőbb bíró­ság úgy döntött, hogy a szö­vetkezet nem köteles megfi­zetni a sertések árát, viszont a saját sertései elhullásáért kártérítésre nincs joga. Az ítélet indokolása sze­rint a kár bekövetkeztében a szövetkezet is közrehatott. mert az új sertéseket har­minc napra nem különítette el, holott ezit jogszabály írja élő. A polgári törvénykönyv értelmében a vevő a szerző­dés felbontását követelheti, ha az eladó hibás állatot szállított. Mivei nem vitás, hogy ez történt, a kifizetett vételárat visszakövetelhetne, ez azt is jelenti, hogy a még ki nem fizetett vételárat nem köteles kiegyenlíteni. Kárté­rítésre azonban nem lehet igénye, mert az új állatokat nem különítette el a többitől. Ha ennek a kötelezettségének eleget tesz, sertései nem fer­tőződnek meg, és akkor nincs kára. VADÁSZ FERENC: Biztatom magam: fontos tud­ni, fontos tudni. Goldmark Ká­roly zeneszerző a soproni ze­neiskolában tanult. Ezt szántén fontos tudni. Goldmark a sop­roni zeneiskolában __ Hiába, h a egyszer fontos ... Lisztnek is volt ott valamilyen ügye. Mi is? Kilencéves korában ott tar­totta első nyilvános hangverse­nyét. Sopron »zeneváros«. Fa­lai között jegyezték föl a legré ­gebbi virágéneket: Virág, tudjad, tőled el kell mennem, És teérted kell gyászba ölteznöm. .. »Mi egy országot fektetünk műtőasztalra...« Igaz ez? A műtőasztalon mindig beteg szervezet fekszik. A sebész magabiztos és csalhatatlan. Hasonlítunk mi az ilyen se­bészhez? Az ország.... Kita" pinthatatlan, messze van, ki­csúszott alólunk. Sopron ... Tovább ... »Ha otttbonosan akarsz ott mozog­ni« ... Fegyverraktár utca, Greiner ház Korinthusi félpillérekkei. szépen tagolt hullámos szemól- dökpárkányokkal. Üj utca, kö­zépkori zsinagóga... ez is Sopronban van —, kőrácsos ab­lakait most ássák ki ... Fel­tárt műemlékek... A mi operálókésjink ala»t? Ebből semmi sem igaz. De mit bánom én ... Felő­lem ... * ** Egyikünk sem szíveli Bercit, amióta Frank Pallack egy éj­szakán át gyötört miatta ben­nünket. Akkor — azokban az órákban — olyannyira közös volt a kínunk, hogy szinte el is felejtettük, kinek milyen ré­sze volt az előidézésében. De amikor kipihentük magunkat, újra csak szóba került a dolog. Berci. Berci. Nekem, akit »zoldávósnak« titulált, különö­sen jó okom van rá, hogy gyű­löljem. Nem nehéz kitalálni, mi a célja: rám akarja uszíta­ni a főnököt. Lehet, hogy már Poílacknak is tudtára adta. mi­lyen »múlt« van mögöttem. Szerencse, hogy már a többiek — Zol». Pity«. Aniráa — te tisztába jöttek vele, miféle alak ez a Sulyok. Érthetetlen a fő­nök viselkedése: mit vár tőle? Csak nem hiszi komolyan, hogy egyáltalán rábízhat vala­mit? Azt már valószínűleg ész­revette, hogy mind az öten ki­utáljuk magunk közül. Ez per­sze nem sokat számít... Amikor még otthon voltam, a gépgyárban nem állt meg a lábán, akit társai nem szeret­tek. Ott akkor úgy mondtuk: »Kilóg a kollektívából,« Egy szót se kellett szólni, a hallga­tás, a tekintetek is megértették az elítélttel: fölösleges vagy köztünk. Itt? — Annyi van már a rovásán — mondja Vándor —, hogy so­káig nem tűrhetik. Gábor találgatja: — Mit kezdenek vele? Alá­írta ő is a szerződést, elköte­lezte magát. Szerintem jórészt azért csinálja a disznóságokat, mert szabadulni akar. A fő­nök tudja. Majd letörik a szarvát. — Meglátjátok, leszerelik — jósolja Seres András. — Csak azt kétlem, hogy kedvére való lesz a dolog. — Gondolom, nem bánná, ha mehetne isten híré­vel. Csakhogy ... Innen nehéz fölrepülni. Túlságosan sokat láttunk, sokat tudunk. Megjár­hatja .,. Meg. Otthon nagy megbé­lyegzés volt, ha valakit visel­kedése miatt leszereltek a ha­tárőrségtől. Az csak lesütött szemmel mehetett haza. Ide­genben másképpen áll a dolog. wankt s* var, se így, se űav De a laktanva itt a mázsa P^Üsét rendelt- A val* se úgy. De a laktanya m a ta f ^ közölt hogy az árut el­maszponton úgy tart bennun- |száuította a közeli földműves kiét, mint vas-forgácsot a mág- szövetkezeti raktárba, ott át- nes. Összetartunk, mint a szu-|i vehetik. A fontos anyagért ma­rok és a kátrány. Wie Pech nndl'S3 a szövetkezeti elnök jelent- „ , , , ,, ... ékezett. Legnagyobb megdöbbe­nne1 - mondta a ™lt-Jnésére j^lték vele hogy az kor Pollack, nem tudni, szán-iárut már szétosztották, de le- dékosan-e vagy véletlenül, né-égyen türelemmel, amint újabb metül. Mert így is nehéz a11 pétisót kapnak, neki adják, és sorsunk, hát még ha széthúz- r°9tön értesítik. Az ígéretet . , ’ ....... r. , . < még többször megismételtek, nank. Sulyok kriminális fickó,!.* egy elteltével ki je­nem érti ezt Megjárhatja. Iga-f len tették: a kérést nem tudják za van Andrásnak. Emlékszem, *' teljesíteni, forduljanak köz- Foirt Braggben az egyik gye- i vétlenül a budapesti vállalat­it* mindenáron menekütóiJho^Az időveszterég következ- , . , ,, _. ítében a tavaszi veteshez peti­akart. Kerte a leszereleset. sót & szövetkezet már nem ka- Eiőször megpróbálták lebeszél- pott. és így a termésben kiesés ni, aztán fenyegették. Amikor mutatkozott. Ezek után a bu- nem használt, büntették. Űgyjdapesti vállalat ellen kártérí- látszott eleinte, hogy beadja a stési pert indítottak, derekát, de semmi áron nemi A Legfelsőbb Bíróság meg- f*“* Gőtéinek altói Kézzel iállapította a vállalat kártérí- tóbbal ellenkezett. Szokni pro-itési kötelezettségét. Az ítélet balt »Foreign legion, not! —I indokolása szerint a vállalat kiáltozta, amikor elfogtok. Azt\szerződéses kötelezettségét mondtak ra: bolond. Elvittek! m teljesítette< mert megbí- egy elmegyógymtezetbe. Bar! ' földművesszövetkezet ylegia pétitót nem adta át a terme SL VkS.kk°5UÍ ^n^^alőstóvetkezctnek. A földmű- jaita. Később azt is hallottuk, vp<.S5,aVetkezetben az tsz elnö- »oey valami régi várt» SSgSS, ho£Ä olyan igazi hideg kazamatába. Vasrácsok mögé. Ennek a im<=\ ,, , . .... .... . már hazulról szivárgott vissza ^kiad!ak’ f£hat arut ^7 hozzánk. Mert úgy látszik, le.!tak Ha az ígéretnek nem volt velet csempészett ki valami- a s=­lyen módon, és megírta az ap-< lista sze.T^et , ... , ^ iának, hogy mit csinálnak ve- ^gyuttmukodes. . k°telfetteeg le. Tejboltvezető az apja Pest-«értesítem kellett volna lőrincen, a piactéren. Otthon a?“ budapesti vállalatot, hogy a szülők közül többen tudnak Jísz, reszere4 “do« ™gbizaias- egymásról. Annak a fiúnak a «*<«* eleget tenni es szülei állítólag az elnöknek ír- ken az 50 mázsa pétiso utola­kjfgos leszállítását. Vagy pedig a gyereket. Nem tudom, mifazonnal értesíteni kellett vol­na a tsz-t, kérelmével fordul­tak levelet, hogy engedjék Nem lett vele. jón a budapesti vállalathoz. A ' termelősaőwetheaet méltán le­Jogves/<és Egy tsz az egyik állatfor­galmi vállalattól 41700 fo­rintért kétezer darab előne­velt jércót vett továbbte- nyésztésre. A vételárból 17 000 forintot kifizetett. Teherautón szállították az állatokat a szövetkezetbe. Útközben négy elhullott, és ezekben az állat­orvos ortófórges fertőzést ta­lált. Egy hónap múlva újabb 50 hullott el. A jércék töme­ges pusztulása tovább folyta­tódott, és 1200-ra emelkedett. A megmaradtakat sikerült ér­tékesíteni. A szövetkezel 71 000 forintos kártérítési pert indított. A megyei bíróság a vételárhátralék beszámításá­val a vállalatot 37 000 forint megfizetésére kötelezte. A Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Az ítélet rámutat arra, hogy a polgári törvénykönyv éltei­mében, ha a hiba felismerhe­tő, a szavatosságot nyolc na­pon belül a másik félhez in­tézett nyilatkozattal érvénye­síteni kell. Ha a hiba csak használat közben vagy hosz- szabb idő után ütközik hi. vagyis rejtett hiba, a felfede­zéstől számított nyolc napon belül, de legkésőbb a meg­vizsgálás utáni hat hónap alatt kell a nyilatkozatot meg­tenni. Ha ezeket az időpon­tokat elmulasztják, az jog­vesztései jár. Ebben az eset­ben az első elhullások után 24 órával -bizonyítható volt az állomány orsóférges fertőzött- sége. A szövetkezet azonban szavatossági jogait nyoic na­pon belül nem érvényesítette, ezért kárigényét el kellett utasítani, és a vállalat vi- szon-tkeresetének helyt adva a tsz-t a hátralékos vételár megfizetésére kéllett kötelez­ni. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents