Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-02 / 230. szám
SOMOGYI NÉPLAP 6 Kedd, 1962. október *. PIROS RAKÉTA RÖPPEN A MAGASBA... Még csafe seggel hét óra van, de a Kilián György Ifjúsági és Üt- törőiház előtt már nagy a sürgés-forgás. Terepszínű ruhába öltözött katonáik állnak a bejárat előtt, az utcán meg sorra feltűnnek a piros nyakkendőé úttörők és a KISZ-es ifive- Betjőkt, Ide tartanaik ők is a Kalina innen indulnak majd el a fegyveres erők napja tiszteletére rendezett nagy hadijátékra a zaranyi erdőbe. A parancsnokság megbeszéli a feladatokat, Szépián százados elvtárs, a hadijáték irányítója eligazítja a századpa- rancsmokokat. S mire a végére érnek a megbeszélésnek, már vagy 800 fiatal gyülekeeEensógnek. Gratulálnak a zászlóvivő Vasáros György KISZ-es ifivezetőnek, aztán megkezdődik a győzők és a legyőzőitek elvonulása. Mert most már nincs ellentét, sőt együtt fogják megsütni a lobogó nyárson az otthonról hozott finom szalonnát Balajcza János, a járási K ISZ-bizottság titkára értékeli a hadijátékot, majd okleveleket és érmeket ad át a legjobban szereplő pajtásoknak és a legtöbbet segítő üetaőt- az ügyes védőt, nézik fák te- teknek. Indulás előtt Egy kis igazítás a számokon. tején meg bokrok között de nincs sehol, csak a hangja hallatszik. Pedig Táncos József jéCkói pajtás ott van az orruk előtt. Csak hát ő fabrikált magának egy ügyes periszkópot, és egy gödörből ritkítja az ellenség sorait Mások fa teKéső délután van már, mire elcsendesedik a zaranyi erdő. A pajtások egy szép élménnyel gazdagabban térnek haza;™* György zik az udvaron, külön a piros tejéről próbál- számos támadók és a kék ják hárítani a számos védők. támadást. Fety A zaranyi erdőben még Jolán Kaposfő- minden csöndes, de kisvártat- .j-ől jött, s jól va megérkeznek a védők, egy ma_ •repülőgépről ledobott ejtő- „ _ ernyős egység-«. Kitűzik a kék S®1 a suru zászlót, aztán beássák, álcáz- lombok közé. zák magukat. A védelem fe- A kékek olyan Rét a kaposfői csapat pajtásai hatásosan vé- teszífe ki, velük szemben áll- detoeznek, hogy nak a topomáriak, a nagyber- a támadók so- kiek, a kaposmérőiek és a rai bizony ala- többiek. posan megritTíz óra sincs, amikor az kulinak. De ak- Bgyik ösvényen megkezdődik kor újra raké- e viadal, de ez még csak ta száll a leve- cäyam előcsatározás a felderí- góbé, és förge- tők és a védelem előőrsei kö- teges ha jrá zött Persze ez is »áldozatok- kiáltással csalta!« jár, sokan már most ló- tasorba áll a gó orral ballagnak az »eleset- pirosak három tek-* részére kijelölt gyüleke- tartalókszáza- eőhelyre. da. MegpecséTizenegy órakor »tüzérségi« telődött az »ej- eJőkészítés kezdődik, robbaná- tőemyős« elsők, golyószóró-sorozatok za- lenség sorsa, i- ja veri föl az erdő csendjét. Egy nagy ro- És akkor {áros rakéta röp- ham követkeÄ periszftőpos védő, Három kitüntetett: Károly János, Juhász Magdolna és » győzelmet jelentő zászló kitűzője, Vasáros György, pen a magasba, megkezdődik a támadás. «~ 5931, leolvasva..i — 4996, vedd le a számot.— 1932, kiestél, add ide a szakaszzászlót... A támadók somra veszítik él embereiket. Az egyik részen nagyon súlyos a veszteség, mér vagy a huszadik szám terül »fogságba«, Keresik is zik, elöl szalad egy alacsony fiú a piros zászlóval, aztán másodpercek alatt felkúszik az árbocra a győzelmet jelentő lobogó. • Hurrá, győztünk,..* A 4. század pajtásai megadták a kegyelemdöfést az A hadijáték után szalonnát sütnek a pajtások. Elrabolták a milánói spanyol alkonzult Olaszországi Franco-eUeaes erők, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a spanyolországi terrorpolitííkára, szokatlan módszerhez folyamodtak: elrabolták a milánói spanyol alkonzult. A tettesek telefonon felhívták a különböző lapok szerkesztőségeit, és közölték, hogy az alkonzult túszként tartják fogva. Követelik annak a három fiatal spanyolnak a szabadon bocsátását, akiket Barcelonában tartóztattak le. s akik közül az egyiket halálra ítélték. (MTI) Hirteien történt • M ^ közlekedési lámpa zöldet mutatott, és át akartam menni az utcákereszteződésnél fékező autó előtt. A kocsi fékje azonban a csúszós talajon felmondta a szolgálatot, majd hirtelen erős lökést éreztem. Kiestem, és a következő pillanatban a jobb első kerék nyomását éreztem a lábamon. Elgázolt az autó. Elgázolt? Nem is gázolás vott. A sárhányó hátba vágott, és a kocsi alá sodort. Kereke pedig egy centi-méternyi területen gyengén ráfeküdt a lábamra. Mint utólag megállapítottam, még a nadrágomat se szakította el. Úgynevezett szerencsés szerencsétlenség ért. A gázolás pillanatában azonban azt hittem, hogy nagyobb a baj. Nem mertem megmozdulni, mert féltem, hogy a kerék jobban a lábaimra csúszik. Kínos pillanatokat éltem át. Mint ilyen esetben történni szokott, másodpercek alatt hatalmas tömeg verődött össze a balesetem színhelye körül. Ilyen megjegyzéseket hallottam: — Ennék már kampec! — Ilyen az élet. Az ember reggel elmegy hazulról . .. — És azok a szegény hozzátartozók! „Legyünk túl rajta... Népművelés a siófoki járásban €< A kulturális tervek különböző típusai kerültek elénk. Akadnak községek, ahol pontosan az utasításnak megfelelően intézkedtek, és határidőre elkészítették a tervet. Mégis gyakran érezhető, hogy egy olyan »legyünk túl rajta, mert kell...« szemléletből fakadóan készültek ezek a tervek. Nem kétséges, magukba foglalják azt, ami »kell-«, de formálisak, papírízűek. Nem érződik rajtuk egy kollektíva közös munkája, gondolatérlelő tanakodása, útkeresése. (Bár a koordinációs megbeszéléseket csaknem mindenütt megtartották.) Más terveken látszik a gondos előkészítés, az elmélyült tervezőmunka. Sajnos, láttunk alapjaiban — hanyagságból és az ügyszeretet hiányából — elhibázott tervet is. Nem .véletlen az, hogy ezzel kapcsolatban a siófoki járást említjük példának. A népművelés sohasem volt erős oldala ennek a járásnak, most sem az. A megyei pártbizottság és a megyei tanács szeptember 15-ében szabta meg a községi kulturális tervek elkészítésének határidejét. A siófoki járásban azonban szeptember 19-ig is mindössze négy község, Ádánd, Bálványos. Bala- tonkiliti és Ságvár küldte be tervét. Több helyen arra hivatkoztak, hogy a járás engedélyezte a halasztást Balatonkilitiben, úgy látszik, senki sem hallott arról, hogy 1962—63-ban már egész évre szól a kulturális terv tavaszi »kapuzárás« nélkül. Ebben a községben ti. most is téli tervet készítettek. Ségváron viszont örömmel tapasztaltuk, hogy a tanács elnöke ugyanolyan jól ismeri falujának kulturális célkitűzéseit, mint a hivatásos népművelők. Tervükben a közismereti előadásokon kívül többek között szakmunkásképző tanfolyam, egyhetes növénytermesztő és állattenyésztő előadássorozat szerepel; fotoszakkört létesítenek, és törődnek a fiatalság művelődésével. Nagycsepelyen ennek pontosan az ellenkezőjét tapasztaltuk. A falu népművelési munkásai között nincs egyetértés. — Az a panasz ránk —hallom az iskolaigazgatótól —, hogy nem támogatjuk a népművelési ügyvezetőt. Pedig ez nem így van. Most is például az ismeretterjesztési témákat egymagám válogattam ki. A népművelési ügyvezető úgy véli a támogatást, hogy mindent más csináljon... A tanácselnök nem képes összefogni a kulturális erőket. Véleménye szerint »sokat egyikük sem tesz«. S vajon ő mit tett? Sajnos, ő sem érzi, hogy a kulturális munka, az egész éves művelődési terv kulcskérdés ma. A koordinációs megbeszélést pl. egy vb-ülé- sen a költségvetéssel összeházasítva tartották meg. A javaslatokra mindenki rábólintott Egy aktával több ugyan, de legalább túlestek rajta... Valószínűleg nem Nagycse- pely az egyetlen olyan község a járásban, ahol hasonló bajokon kellene segíteni. Épp ezért helyes lenne, ha a Siófoki Járási Tanács illetékesei nagyobb gonddal törődnének a népműveléssel. W. E. Megjelent a Somogyi írás őszi száma Néhány nappal ezelőtt hagyta él a nyomdát a Somogyi Írás októberi száma. A kiadvány tartalma gazdagabb az előző számokénál, osak prózai anyaga öt elbeszélést kínál az olvasóknak: Tori János, Békés Sándor, Somogyi Pál, Csákvári József, valamint Fetés András egy- egy elbeszélését: Bellyei László A marxista esztétika és a fiatal prózaírók gondjai címmel közöl érdekes tanulmányt. A Megyénk múltja és jelene című rovatban Kubinyi Ferenc tollából jelentet meg egy cikket a Somogyi írás új száma. A cikk Krénusz Jánosra, a Tanácsköztársaság mártírhalált halt pedagógusára emlékeztet. Honfi István Merre tart a Csiky Gergely Színház címmel teszi mérlegre a színház múlt évi művészeti munkáját, és ismerteti az 1962/63-as szán- házi évad műsortervét. A versszerető olvasók ezúttal Berták László, Kerék Imre, Veress Miklós, Gyurkovits Tibor, Fekete Lajos és Lázár Tibor legújabb verseivel ismerkedhetnek meg. A Szemle-rovatban Tüskés Tibor frappáns jegyzetelt olvashatjuk Sarkadi Imre, Veres Péter, Németh László, Pákolitz István egy-egy nemrég megjelent könyvéről, valamint a Visszhang című prózai antológiáról. Hat és fél évig játszották a zenés Pygmaliont New York (DPA). Hat és fél év után levették a Broadway műsoráról a Pygmalion zenés változatát, a »My Fair Lá- dy«-t. A darab 2717-szer került színre, és négymillióan tekintették meg. (MTI) — Telefonáltak már a mentőknek! — Iff már a mentők se segítenek! — Mindenki láthatta, hogy nem én vagyok a hibás. Ezt persze a gépkocsivezető mondta... Nagy meglepetést kelteit, amikor én harsány hangon felkiáltottam a kerék alól: — Ne bámuljanak, hanem húzzanak ki! — Hogyne! — kiáltott rám a sofőr. — Hogy belső sérülést szenvedjen, amikor kiemeljük?! Szabad a nevét és a címét? Ezt a felszólítást persze nem hozzám intézte. A tanúkat gyűjtötte. Mialatt négy kitűnő tanúra tett szert, én állandóan kiáltoztam a kocsi alól: — Húzzanak ki! Még rám csúszik az autó! A gépkocsivezető minden kísérletemet elfojtotta: — Maga hallgasson! Inkább vigyázott volna magára! Nem látja, hogy tanúkat szedek össze?! Persze a tanúk! Ha én kártérítést kérek, ö előáll az öt-hat tanújával, és bebizonyítja, hogy szántszándékkal gázoltattam el magam, kizárólag azért, hogy neki kellemetlenséget okozzak. Jó lenne kibújni a kocsi alól... Hátha jobban\ rám csúszik a kerék, ha megmozdulok ... Megfogtam egy ballonnadrágos lábát: — Legyen szívés, húzzon ki! — Most nem érek rá — válaszolta —, tanú vagyok. Ismét a sofőrhöz fordultam: — Húzzon ki! — Ne zavarjon! — ordított a kocsi alá. — Most maga miatt nem értettem meg, hol lakik az ipse. Várjon a sorára! Még egy tanú kell! Mit csináljak? — töprengtem, és hirtelen kitűnő mentőgondolatom támadt. Sikerült 'megfognom a sofőr bokáját. Bizalmas hangon szóltam fel hozzá a magasba: — Idefigyeljen! Én tudom a legjobban, hogyan történt! Én vagyok a hibás! Maga nem tehet róla! A sofőr elordította magát: — Emberek! Húzzuk ki gyorsan ezt a szerencsétlent a kocsi álét’ -m— qi.n. nií! Palásti László Mozgalom a nők jogainak eltörléséért Fordított előjelű sufra- gette-mozgalom indult Londonban. Elindítója »A legtisztább Nőiesség Védelmére alalxult Társaság«, fő célja a nők választójogának eltörlése és az egyenjogúság megszüntetése. E furcsa szervezet alapítója a 26 éves Sara Leighton portréfestőnő, aki nagyon is szem- revaló teremtés, és már külsőleg is a »-legtisztább nőiesség- megtestesítője. Sara Leighton véleménye szerint a nők túlzott egyenjogúsítása következtében a »teremtés koronái« nem elég gavalérosak a gyenge nem képviselői iránt. A szép fiatalasszony elsőnek arra akarja rábírni Anglia nőtársadalmát, hogy mondjon le a választó jogról, vagy legalábbis igyekszik megfékezni a nők további előretörését a közéletben. A női »ellenjogok- fiatal élharcosa nem bombák robbantásával, tiltakozó fölvonulásokkal és egyéb férfias módszerekkel akarja célját elérni, hanem híveinek a női furfang, a hízelgés és gyengédség fegyveréit ajánlja, jelszava: »Vissza a házi tűzhelyhez.« Legutóbb nyilatkozatot tett, amelyben hangoztatja: »■Mi nők azt akarjuk, hogy ismét a férfi legyen az úr a háznál; elvált férjem is a legteljesebb mértékben osztozik nézeteimben.« Két hónapig egy gleccserbarlangban Mlehel Siffre 23 éves francia barlangkutató két hónapot töltött egy 130 méter mély glecs- cserbarlangban. A kísérlet azt akarta megállapítani, vajon egy atomháború után élhet-e az ember bizonyos ideig a főid alatt. Szeptember 18-án rendőrök és tudóstársai hozták fel a barlangból a bátor kutatót. Siffre annyira legyengült, hogy -felszínre hozatala« a tervezettnél három órával tovább tartott. A kutatót helikopterrel vitték Nizzába, onnan külön repülőgépen Párizsba, s ott azonnal beszállították a kórházba. Az orvosok most vizsgálják testi és lelki állapotát, és fontos tudományos felvilágosításokat várnak tőle. Nagy veszélyt jelentett a fiatal tudósra, hogy a sötétségben töltött hosszú idő után esetleg megvakulhat, ha hirtelen napvilágra hozzák. Éppen ezért teljesen archoz simuló, igen sötét szemüveget adtak rá, s a fejére is különleges védősapkát húztak. A kutató elmondotta, hogy életkörülményei a barlangban az elviselhetőség határán voltak. A hőmérséklet állandóan 0 fok körül mozgott, a nedvesség egyre elviselhetetlenebbé vált, úgyhogy az utolsó napokban már különlegesen preparált hálózsákját is kikezdte a víz és a pára. A kutató egyetlen érintkezése a külvilággal az egyirányú telefon volt, de ezt Is csak arra használhatta, hogy baj esetén értesítse a rendőrséget. A barlangban gyertyák gondoskodtak némi világosságról. A barlangban töltött 1500 óra alatt Siffre kőzettanulmányozással és olvasással töltötte idejét. Egyetlen szórakozása egy tranzisztoros lemezjátszó volt néhány klasszikus hanglemezzel. A kutató egész föld Alatti tartózkodásáról naplót veze- ; tett, s az nemsokára könyvalakban is megjelenik. Somogyi Ménlap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Lenin u. 14. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: A SOMOGYI NÉPLAP LAPKIADÓ VÁLLALAT IGAZGATÓJA. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta, Előfizethető a helyi postahivr"rloknál és postáskézbesf* -' ■ Előfizetési díj egy fcrV- 'i Ft. Készült a Somogy mr mdaipari Vállalat kaposvári u. emébea, Kaposvár, Latinka S. u, 6.