Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-09 / 236. szám

% kap VfLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* lR4i 50 F'UÉH SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA m. ÉVFOLYAM 236. SZÁM. KBO, 1962. OKTÓBER 9 Mai számunk tartalmáb'Sh Read a lelke mindennek (<í o.) A vasárnap sportja (4. o.) Malac jelölés (6. o.) i mi iiiiii i ujj 11 un i ii 111111111 ü 111111111 ü 111 ii 11 inni IHnnkával, tettekkel Megyénk ipari és mezőgaz­dasági üzemeinek munkásai kereken 15 milliós felajánlást tettek pártunk Vili. komgresz- szusánuk tiszteletére. Valami­vel többet tenni, mint ameny- nyit a terv megkövetel; vala­mivel olcsóbban termelni, mint amennyi összeg erre a célra rendelkezésre áll; vala­mivel korábban elvetni az őszieket, betakarítani a kapás­növények termését, mint ami­lyen időpontban egyébként vé­geznénk ezekkel a munkákkal — ez a tartalma a versengés­nek. A vállalás öntudatról ta­núskodik, az adott szó valóra váltása a szokottnál nagyobb erőfeszítésre, céltudatosabb munkára sarkallja a dolgozót. Ha derekasan helytáll, elis­merés illeti érte. A tézisek­ben is olvashatjuk ezt; »A Központi Bizottság köszönti a kongresszusi munkatverseny valamennyi részvevőjét, mun­kásokat, parasztokat, értelmi­ségieket, akik építő tettekkel, szocialista felajánlásaik tel­jesítésével juttatják kifejezés- ve pártunk iránti bizalmukat, megbecsülésüket.« Építő tettekkel, felajánlásai teljesítésével, tehát jobban szervezett, eredményesebb munkával készül a pártkong­resszusra megyénkben is a versenymozgalom részeseinek döntő többsége. Éppen vasár­napi lapunkban ismertettük a Kaposvári Cukorgyár munkás- koüLaktívájának célkitűzéseit, eredményeit Kétmilliós meg­takarítás a tét s jó úton jár­nak ahhoz, hogy ezt az elő­irányzatot valóra váltsák. Vagy vegyük a Marcali Sajt­üzem dolgozóinak példáját Üzemük készítménye keresett cikk a világpiacon. Szeptem­berig sok tej kellett a bala­toni üdülők ellátására. A sajt­gyár kellő mennyiségű nyers­anyag hiányában nem tudott eleget termelni. Munkásai ja nyár végén vállalták, hogjy ezután másfél-két műszak he­lyett három váltásban dolgozt­alak. S azóta megállás nélkül, éj j ét-nappal megy a sajtüzeni Nemcsak a fizikai dolgozók^ tói, hanem Horváth Lajostól és a másik két művezetőtől iá nagyon gondos munkát köve­tel meg ez az erős tempó.l Üzemzavar esetén egyikük sem mondhatja, hogy majd munka után rendbe hozzák az elromlott berendezést — azonnal kell cselekedni, ne­hogy a műszaki hiba akadá­lyozza a következő váltás munkáját. Van példa arra is. hogy egyik-másik üzem dolgozói, miután teljesítették eredeti vállalásukat, most újabb cé- lókat tűznek maguk elé. A Balatonújhelyi Állami Gazda­ság dolgozói például szeptem­ber 20-án tartott termelési ta-' nácsfcozásukon tettek pótfel­ajánlást. A zöldségtermesztő munkacsapatok az őszi ter- melvények exporthányadát növelik. . Csík Rózsa ifjúsági munkacsapata a kukorica be­takarításával végez kcirábban. Farkas József építőbrigádja egy létesítményt két héttel az előírt, határidő e"őtt elkészít. Termelőszövetkezetetekben is hasonlóan születnek újabb és úia't-h . mi mikipsi kerek. A marcali iárósban véldánl n 30 közül 29 tsz vesz részt a kongresszusi versenyben. Szinte valamenmvi szövetke­zet ficíveli a. többi fr-edmé- nvét. frem* tássa kik hol tar­tanuk <■ -«»ki mH kpH tennie, h<wv o1 maradion. A sa­vói vi Ti í te of. az egyik kate­gória második helvezettie a zárós7-kas7hg,n az elsőséget,-afc-?* TI H ■m,acf'C'7nr'r>r7W: --- n p^PT)­r » ó r*^4- " ■* á- ovn got kapott ez a törekvés. ’ S utána a sávolylak nagyobb ütemben fogtak munkához. Nem nézték, hogy száraz a föld, hanem készítették a ta­lajt, és vetettek. Még nem tudják, sikerül-e megszerez­niük a megtisztelő első he­lyet, de azt tudják, hogy a jobban, korábban végzett munkából okvetlenül hasznuk származik. S tegyük hozzá: a versenyben nemcsali a leg­jobbak nyernek, hanem nyer a többi is, ha a vetélkedés ösztönzésének eredményeként is előbbre jutott a vetéssel, a betakarítással. A sávolyiak tehát tettekkel igyekeznek bizonyítani: úgy dolgoznak, ahogy adott sza­vuk kötelezi őket. Jól tudják ők is, mások is, hogy szorgal­mas munka kell, hétköznapi S kellenek a sikerhez. iák azonban némelyek, ünnepélyes kinyilatkoz- al, melldöngető fogadko- akarják magukra föl- a figyelmet. Az ilyen Embereknek határozottan meg jiéH mondanunk: »Ismerünk, tudjuk, hogy beszélni megta­nultál; munkád, értékeléséiül viszont várunk addig, amíg ■megvalósítod mindazt, amit most megígértél.« Ezt az ér­tékelést aztán annak idején 91 is kell végeznünk. Hiszen qsak így szoktathatjuk le a nagyotmandókat erről a rossz szokásukról. Arra meg rászok­tathatjuk őket — amit a több­ség már jól tud —, hogy el­ért eredményeik fényében ne sütkérezzenek túl hosszú ideig, hanem inkább a ten­nivalókra, a nehézségekre for­dítsák fő figyelmüket. A ten­nivalókra, amikből még sem­mit sem végeztek el, a ne­hézségekre, amelyeket ezután kéll leküzdeniük. Ebben a szellemben beszélt szombaton a marcali járási pártértekezlet legtöbb felszó­lalója. Frankó László, a bo- ronkai Zöldmező Tsz elnöke például megemlítette: legelő­jük csak arra jó, hogy sétál­gasson rajta a jószág. A fel­szólalásból kitűnt, hogy a bo- ronkaiak fölismerték, mit kell tenniük a takarmánytermelés növelésére. Szabó Kálmán bö- hönyei tsz-élnöfc nem dicseke­dett; hanem őszintén föltárta szövetkezetük problémáit. Ke­vés fiatal dolgozik a közösben, mert a MÉK meg a kitsz töb­bet tud nekik fizetni, mint a Szabadság Termelőszövetke­zet. Egyszerűen beletörődik ebbe a tsz-vezetőség? Szó sincs róla; olyan megalapo­zott tervekkel látnak neki a jövő évnek, hogy „ szövetkeze­tüknek folyamatosan legyen pénze. Kovács László, a mar­cali Vörös Csillag Tsz párttit­kára sok szép sikerről adha­tott számot, de nem hallgatta el azt sem, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztésben lema­radtak. Veszítettek értékükből ezek a felszólalások azáltal, hogy a bajokat, nehézségeket is fe­szegették? Ellenkezőleg, éppen ez adta meg értéküket. Hi­szen előbbre csak úgy jutha­tunk, ha fölismerjük tenni­valóinkat, és megtudjuk, mi az az akadály, amelyet el kell távolítanunk wtunkból. Érvényes ez a versenyben meg a verseny nélkül végzett mun­kára egyaránt. Á közelebbi célkitűzések és a távolabbi feladatok összefüggnek egy­mással. A dolgozók vetélke­déséről nem elegendő úgy be­szélni, hogy csak a verseny­szakasz végéig terjed figyel­münk. Messzebbre kell tekin­tenünk, távolabbra kell lát­nunk, hogy tudjuk, mi az, aminek az alapjait a mában lerakjuk. Munkával, tettek­kel. Kutas József Ha jobban akarunk élni, jobban kell dolgozni A barcsi járás kommunistáinak pártértekezlete Szombaton — mint vasárna­pi számunkban már hírül ad­tuk — tartották meg pártérte­kezletüket a barcsi járás kom­munistái. Az értekezleten részt vett és felszólalt Losonczi Pál elvtárs, a Központi Bizottság tagja, földművelésügyi minisz­ter és Németh Ferenc elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bi­zottságának első titkára. A be­számolót Mandik Béla elvtárs, a járási pártbizottság első tit­kára tartotta meg. A járási pártbizottság beszá­molója számvetés volt az el­múlt három év munkájáról: elemezte a járás politikai, gaz­dasági és kulturális életét. Meggyőző adatokkal, tények­kel bizonyította, hogy a barcsi járásban a VII. kongresszus óta alapvető változások történ­tek a társadalmi élet minden területén. S ezek a változások pozitív hatásúak: a fejlődést, az előrehaladást tükrözik. A legalapvetőbb változást és fejlődést ebben a járás­ban is —« mint általá­ban a megye más járásai­ban — a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése jelentette. Nagy jelentőségű az a tény, hogy a termelőszövetkezeti gazdaságok kialakításával egy­idejűleg sikerült növelni a ter­méshozamokat. Míg 1956-ban a búza holdankénti átlagtermé­se csupán 6,9 mázsa volt, jelen­leg eléri a 12 mázsát A bur­gonya átlagtermése 54-ről 90 mázsára, a kukoricáé 11,3-ről 14 mázsára emelkedett. A ter­mésátlagok növekedése ked­vezően befolyásolta a felvá­sárlást is. A járás 1960-ban 45 600 mázsa, 1962-ben 64 500 mázsa kenyérgabonát adott a közellátásnak. Az állattenyésztés helyzete már nem ilyen jó — állapítot­ta meg a beszámoló. Baj van az állatállomány minőségével. Több tsz-ben lassan megy a törzsállomány (kialakítása. A kevés hozamú egyedek tartása pedig nem kifizetődő, fölélik a takarmányt, a hozamok mégis alacsonyaik. A jövőben a szövetkezeteknek egyik leg­fontosabb feladatuk lesz az állattenyésztés felvirágoztatá­sa. A határozati javaslat pél­dául célul tűzte Id, hogy 1965- re tehenenként biztosítani kell a 2700—3000 literes tejterme­lést. Az utóbbi években a kultu­rális fejlődés egyik jelentős állomásához érkeztek eL A járásban sok cigánycsalád van, ezek a múltban kultúrálatlan körülmények között éltek, és szinte kivétel nélkül analfabé­ták voltak. Az 1961/62-es tan­évben sikerült először beisko­lázni minden tanköteles cigány- gyereket, s azok szorgalmas ta­nulói az általános iskoláknak. A beszámoló részletesen fog­lalkozott a pártbizottság irá­nyító munkájával, a pártalap- szervezetek tevékenységével és a járás tömegszervezeteinek életével. Többek közt megálla­pította, hogy a jövőben sokkal határozottabban kell támasz­kodni a párton kívüli aktívák­ra. Meg kell szüntetni azt a helytelen nézetet — amely egyes pártalapszervezetekben megnyivánul —, hogy a párt­tagok mindent maguk akarnak megoldani, mert ebből termé­szetszerűleg következik a befe- léfordulás, az elszigetelődés. Ilyen helyzet van például Drá- vagárdonyban, Rinyaújnópen és Potonyban. A felszólalók többsége nagy hozzáértéssel adott számot alapszeirvezetük, községük vagy üzemük életéről, problé­máiról. Hegedűs Ferenc elvtárs, a csokonyavisontai pártszervezet titkára elmondta, hogy eddig nagy gondot okozott nekik a falu kommunistáinak aktivizá­lása, mivel a községben lévő párttagok több kisebb alapszer­(Folytatás a 3. oldalon:) Algériát felvették az EMSZ-be New York. Hétfőn este, magyar idő. sze­rint 20 órakor az Algériai Köz­társaságot közfelkiáltással föl­vették az ENSZ tagállamai so­rába. A közgyűlés elnöke kö­zölte, hogy amennyiben ellen­vetés nem történik, Algériait ENSZ tagállammá nyilvánítja. A küldöttek kitörő tapssal , vá­laszoltak az elnök bejelenté­sére. Elsőnek Couve de Mur- ville francia külügyminiszter üdvözölte az ENSZ 109. tag­ját. (MTI) Koszorúzás Schönherz Zoltán emléktáblájánál Húsz éve, 1942 október 9-én gyilkolták meg a Margit körúti fegyházban Scbönherz Zol­tánt. Az évforduló alkalmából hétfőn a Mártírok útján ünne­pélyesen megkoszorúzták Sehönherz Zoltán márvány- emléktábláját. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnök! Tanácsa Ilku Pál művelődés- ügyi miniszternek, a népmű­velés területén kifejtett ered­ményes tevékenysége elisme­réséiül, 50. születésnapja al­kalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. Jeten volt a ki­tüntetés átadásánál Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Kiss Károly, az Elnöki Tanács tit­kára. (MTI) Ezeregyszáznál több földművesszövetkezeti dolgozó tanul Elegendő festék és tisztítószer van az őszi nagytakarításhoz (Tudósítónktól.) A megyében dolgozó több, mint 4000 földművesszövetke- zeti alkalmazott közül mint­egy 900-án tanulnak az álta­lános iskolák VII. és VIII. osztályában, technikumokban, más középiskolákban és az egyetemeken. Szakmai oktatás is folyik a szövetkezetekben. Tavaly pél­dául 48 felvásárló, 112 vegyes szakos kereskedő, 43 vendég­látóipari felszolgáló és 100 Évek óta vajúdik a csoko­nyavisontai gyógyfürdő fej­lesztésének terve. A jelenlegi körülmények már-már tart­hatatlanná válnak, hiszen egyre többen keresik föl a gyógyhatású vizéről ország­szerte híressé váló fürdőt. Ta­ital'boltvezető kapott szakmun­kás-bizonyítványt. Az idei szakmunkásképző tanfolya­mokra kétszáznegyvennyolcan kérték felvételüket. A szö­vetkezeti üzletekben és ven­déglátóhelyeken 95 fiú, illet­ve leány sajátítja ed a szak­mát A fiatalok közül har­mincnégyet ez évben szerződ­tettek, közülük többen a kö­zépiskola elvégzése után vá­lasztották a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmát. társulás tagjaként feladatot vállalni. A tegnapi tanácskozáson a vízhasznosítási társulás meg­szervezésére bizottság alakult jogászokból, műszaki szakem­berekből és közgazdászokból. (Tudósítónktól.) Ezekben a napokban igen sokan festetik, takarítják la­kásukat, meszelik és csinosít­ják házukat.; Az idén nem okoz gondot a nagytakarítás, mert a háztartási boltok meg­felelően felkészültek rá. Pad­lópasztából, beeiresztőből és padlókefékből nagy mennyi­ség áll a vásárlók rendelkezé­sére. Egy magyar gyártmányú újdonság, a Vilupál parkettlakk is forgalomba került. Egy ki­ló lakk 14 négyzetméternyi felületre elegendő. Utána hat­nyolc évig nem kell beereszte­ni, csak vizes, ruhával kellát- törölni a parkettet. Az edző­folyadékkal és az ecsetmosó­val együtt 62 forintba kerül ez a nagyszerű hazai termék. Mosószerekkel, festékekkel is hőven él vannak látva a boltok. Egy literes üvegekben kapható a szalmiákszesz. So­kan veszik mostanában a Wallkyd nevű mosható és tar­tós falfestéket. Olajfestékekből is elegendő készlet van a szakboltokban. A Belkereskedelmi Kölcsön­ző Vállalat kaposvári boltja is felkészült az őszi szezonra; Huszonkét porszívó és r>adló« kefélő gépükkel most már ki tudják elégíteni az igényeket Huszonnégy hősugárzót sze­reztek be, s darabját 30 fo­rintért adják kölcsön egy hó­napra. Tíz darab falfestő hen­gerrel gyarapodott készletük: Azoknak sem okoz tehát gondot az őszi nagytakarítás, akiknek még nincs háztartási gépük. A kölcsönzőben ők is hozzájuthatnak e munkát könnyítő eszközökhöz; Vízhasznosítási társulás létrehozását javasolja a Hazafias Népfront a csokonyavisontai gyógyfürdő fejlesztésére valy 120 nap alatt 77 000 lát— togatója volt a fürdőinek. A Hazafias Népfront műsza­ki akcióbizottsága tegnap meg­beszélésre hívta össze mind­azoknak a szerveknek képvi­selőit, melyek segítséget tud­nának nyújtani egy fürdő- fejlesztési és építési társulás létrehozásához. Ä megbeszélés részvevői előtt ismertették, hogy a Balatoni Intéző Bi­zottság egy tervező kollektí­vája mér elkészítette társa­dalmi munkában a csokonya­visontai gyógyfürdő tanul­mánytervét. A terv szerint a fejlesztés első ütemében 'mint­egy 20 millió forintra lenne szükség egy kétemeletes üdü­lőhöz és új medencék, egész­ségügyi létesítmények építé­séhez. Ezt az összeget kellene előteremteni a megalakítandó vízhasznosítási társulás ré­vén. A társulásiban termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok. gépállomások és üzemek vennének részt. A Komlói Szénbányászati Tröszt például már jelezte, hogy hajlandó a Veinek a síi «gödrök a somogyacsai Aranykalász Tsz-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents