Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-07 / 235. szám

Vasárnap, 1962. október 7. 3 SOMOGYI NfiPfeAV aa FÖLDÖNFUTÓK? Nagyatád egy kis szögletében manapság isszonyú vita folyik, s ennek hevében az emberek már annyira elragadtatták ma­gukat, hogy kényszerképzeteik támadnak, s futni szeretnének. Futni? Talán mégsem. De ezt mondják, hogy célt érjenek né- hányan: sírnak és fenyegetőz­nek, keseregnek és méltatlan- kodnak, panaszukkal Pestre futnak orvoslásért. Hozzánk ilyen megjegyzések jutottak el: — Földönfutókká tesznek minket! Kirabolnak. — Ezért dolgoztunk? Miből éljünk? — A szívemet vették ki, tö­vestül. — Elkobozzák tőlünk, ami­ből élünk? S a legelképesztőbb: — Ki akarják szöktetni az országból az embereket? Nyo­morba akarják dönteni őket? Meghamisítanám a valósá­got, ha azt mondanám, hogy a falu e kis szögletében általános ez a vélemény. Nem, csak né­hány ember fújja, akik már nagyon beleélték magukat a gondolatba, hogy ezzel »szent« hivatást teljesítenek. S mind­ezt miért? Mert fejlődik Nagy­atád! Elkészült a község rendezési terve, 15 esztendőre határozza meg a feladatokat. Űj utcák nyílnak, a szétszórt településen kórház, egészségház épül, kö- zületeket helyeznek el, s a kis­lakásépítőknek biztosít helyet a tanács. No persze nem a tá­voli termőföldeken. És ez fáj néhány embernek, ezért fut­nak fűhöz-fához segítségért... A falu lakói egyetértenek a tervvel. Azok azonban, akik­nek saját portájukat is érinti a rendezés, sírnak. Kellemetlen, szentigaz. Emberileg egy kicsit, meg is lehet érteni, hogy az a néhány négyszögöles kert hiányzik majd, hozzánőtt tu­lajdonosaihoz. De a kisajátítás­nak csak kárát látják, szemé­lyes sérelmüket. Hasznát nem, pedig az százszoros, s őket is érinti majd. Eszembe jut egy beszélgetés, egy másfajta panasz, ami ugyancsak Nagyatádon hang­zott el nemrégiben, de szinte évtizedek óta napirenden van. F’atalok szidják az öregeket, gyermekek a nagypapát, amiért valamikor sajnálták azt a kis földcsíkot, amit vasútépí­tésre kértek tőlük. S az utódok keseregnek: mennyivel jobb volna, ha eme futna a fővo­nal; nem Somogyszob, hanem Nagyatád lenne a központ, előbbre volna már a község. Hiába, az öregek bűne, makacs­sága helyrehozhatatlan... És íme, a fejlődés gátlóinak újabb kis tábora lépett színre s erőlködik. Hiába. Kissé kajánkodva talán ne­vetségesnek is tarthatnám ezt a szembehelyezkedést. A kép ugyanis olyan, mintha egy vézna emberke állna a sínek közé, hogy testének erejével feltartóztassa a robogó sebes­vonatot. De a nagyatádiak ese­tében többről van szó: követ­keztetéseik veszélyesek lehet­nek, nem mások, önmaguk szá­mára. Érvelni kellene. Igen, száz­szor és ezerszer elmondani, hogy azokon a 200—220 négy­szögöles kis telkeken, amelye­ket tőlük »vettek el«, és ame­lyeken eddig többnyire gaz vagy néhány kiló krumpli ter­mett, munkások és tsz-tagok építenek majd új családi há­zat. Hogy a széles utcán beton­út épül, eltűnik a bokáig érő sár, villany világítja meg majd az utcát, vízvezeték hozza a vizet minden házba — az övék­be is. Hogy a kórház a szom­szédban nyújt gyógyulást sok­sok betegnek, s a tanyavilág­hoz hasonlító környezetből egy­szeriben a falu központjába, legmodernebb kerületébe csöp­pennek valamennyien. De úgy látszik, nekik hiába mondják... Tokai István, Horváth Vendel, Lukács István, Kovács György és a többiek pontosan olyanok, mint a régi öregek .;. Még szervezkednek is. Lakó­gyűlést hívtak össze, tiltakoz­tak. Küldöttséget menesztettek Budapestre a miniszterhez, hogy gátolja meg a terv vég­rehajtását. S aztán hírnök fu­tott a tanácsra flyen »jó tanács­csal«: — Reggelre jól öltözködje­nek fel, jönnek a pestiek. És jöttek. Mindenki úgy öl­tözködött, mint máskor, s a pestiek el is mentek szépen, hisz a terv jó, ésszerű, s a falu lakóinak érdekében való. Most új eszközökhöz folya­modnak. Sírnak, és kilátásta- lannak’látjáfc az életet. Megél­hetési gondokról beszélnek, pe- dik ők is tsz-tagok, háztáji földjük van, mint másnak, a szőlő is hoz némi mellékest. Panaszra van oka tán Lukács- nénak, aki a kertek alján si­ránkozott, s így cáfolta önma­gát? — Férjem tsz-tag, a lá­nyom meg a menyem a gyárba jár. Mi lesz az állataimmal? Hisz az istállóban két tehén, egy szerződött bika, egy tinó és egy borjú áll... 'Mosolyogni kellett. A kör­nyék egyetlen tv-antennája az ő házuk tetejéről nyúlik a ma­gasba. Földönfutókká lesznek hát a kert egy részének kisajá­tításával? El kell szökniük az országból, tönkreteszik őket? Nem! Önmagukat teszik tönkre, mert rossz lóra tettek, mert áltatják magukat, s még mindig hiszik, hogy útját áll­hatják a fejlődésnek. 9 mérőszalagot baltával ket­tévághatták, amikor a kertek alján cövekeltek; felutazhat­nak Pestre ezerszer is, sírhát­nak és kereseghetnek, de van értelme? Azt hiszem, sokkal ésszerűbb belátni, hogy az óriá­si többségnek igaza van, s ak­kor nem lesz könny, nem lesz több álmatlan éjszaka: és nem lesz kényszerképzet sem, hogy földönfutóvá teszi őket a ta­nács, melynek tagjait ők bíz­ták meg a vezetéssel... Jávori Béla BESZÁMOLÓ A JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLETEKRŐL Virágzó állattenyésztést a Koppányvölgyében A tabi járási pórtértekezle- ten Bogó László elvtárs, a já­rási pártbizottság titkára tar­totta meg a beszámolót. Az elmúlt három év munkáját elemezve megállapította, hogy a járásiban jelentősen emelke­dett az életszínvonal. A ke­reskedelem az idei első fél­évben majdnem kétszer any- nyl árut adott el, mint a ko­rábbi évek azonos időszaká­ban. Az üzletek 60 százalékát felújították, sok helyütt be­vezették az önkiszolgáló rend­szert. 12-ről 90-ire emelkedett a televízió-előfizetők száma. A takarékbetétek összege 260 százalékkal több, mint 1959- ben. Minden falut villamosí­tottak. Tabon aszfaltodat, sok községben betonjárdát építet­tek. Két új orvosi körzet lé­tesült. Kialakították az ápoló­nőd hálózatot. Mindez jelen­tősen hozzájárult ahhoz, hogy a járásiban tíz évvel nőtt az átlagos életkor. Az üzemekben szegény tabi járásiban a legjelentősebb elő­rehaladást a termelőszövetke­zetek megszilárdításában ér­ték dl. Ezt elősegítette az, hogy a kormány hatékony anyagi támogatást nyújtott a tsz-eknek, s hogy sikerült megértetni a szövetkezeti ve­zetőkkel és tagokkal, hogy gyorsabban emelhető a gaz­dálkodás színvonala, ha ösz- szevonják a közös gazdaságo­kat, és egy községben csak egy tsz működik. Továbbá, hogy alkalmazták az anyagi ösztönzést, és a vezetés meg­javítása végett eddig nyolc községiben választottak új el­Hét kocsi hordja a trágyát a magyartádi Lenin Tsz 50 holdas táblájára. Holdanként 170 mázsa trágyát teregetnek el. A földbe cukorrépát vetnek majd. nököt,' illetve vezetőséget. Ál­dozatos munkát végeztek a járás és a Budapest XX. kerü­let kommunistái is. Az erőfeszítések eredménye­ként a gyengébb szövetkeze­tek sorából a közepesek közé emelkedett a karádi, a gamá- si és az amdocsi tsz. Javulás tapasztalható a samogyacsai, a somogydöröcskei, a nagybe- rényi, a kisibárapáti és a tö- irökkoppányi tsz-ekben. Az említett eredmények el­lenére sok még a tennivaló állapította meg Bogó elvtárs. A járás mezőgazdasága .nem fejlődött kielégítő ütemben. Tavaly a 32 szövetkezetből csak egy ért el jó gazdasági eredményt; 17 közepesnek, 14 pedig gyengének bizonyult. Különösen nagy feladat vár a szövetkezetekre az állatte­nyésztés fejlesztésében. Kop- pányvölgye állattenyésztésé­nek jó híre korábban hasonló volt a Kaposvölgyééhez. Ma azonban tervszerű, magas szín­vonalú állattartásról nem le­het beszélni. Egy szövetkezet­ben sincs tenyésztörzsállo- mány. Megvan azonban min­den lehetőség a koppányvöl- gyi állattenyésztés felvirágoz­tatására. Ehhez az szükséges, hogy a takarmányhozamok nö­velésével, mintegy 7000 hold rossz minőségű legelő feljaví­tásával megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt ter­meljenek, és hogy a szakem­berek kellő alapossággal ké­pezzék ki az állatgondozókat. Ki kell jelölni azt a két-há- rom szövetkezetét, amely biz­tosítani fogja a tenyószanya- got Az ötéves terv végére el kell érni, hogy minden 100 hold szántóra átlag 6,5 tehén és 3,8 koca jusson. Az előadó ezután a párt- építéssel és a tanácsok mun­kájával foglalkozott. Rámuta­tott, hogy a pártszervezetek kommunistái, a községi taná­csok, a járási pártbizottság meg a tanács vezetői és dol­gozói hogyan segíthetik elő a leghatékonyabban azt,, hogy 1965-re ne legyen a mai ér­telemben vett gyönge szövet­kezet a járásiban, és hogyan válthatják válóra maradékta­lanul a párt VIII. kongresszu­sának irányelveit. A vitában sokan szólaltak fel. Valamennyien elemezték a beszámolóban említett hi­bák okait, foglalkoztak meg­szüntetésük módjával. Kustra Mihály somi küldött szavai különösen nagy tetszést vál­tottak ki a párt értekezlet részvevőiből. Figyelemre mél­tóan világított rá arra, hogy nem elég csupán beszélni az előrehaladásról. Nagyszerű céljainkat a gyakorlatban kell megvalósítani — mondotta: Nem tehet — mint egyik-má­sik somi vezető teszi — néha több nyelven beszélni, nem szabad a község gazdasági helyzetéről, életéről mást mon­dani a fölöttes szerveknek, mást a falu kommunistáinak, megint mást a tsz-tagságnak; eltussolni a hibákat csak azért, hogy jó színiben tűnjön fel a falu. Az előrehaladás feltéte­le a fogyatékosságok bátor feltárása, gyors megszünteté­se, a nyílt beszéd és őszinte bizalom talaján kialakított tömegkapcsolat, a mai köve­telményeknek megfelelő, ma­gas színvonalú gazdálkodás. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulat képviselője meleg szavakkal szólt a két nép barátságáról, majd átnyújtotta ajándékát a pártértekezletnek. A hasznos és sokoldalú hoz­zászólások sorát Böhm József élvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára zárta le. Majd Bo­gó elvtárs válaszolt a fölve­tett kérdésefera. Ezután ke­rült sor a választásra. A járási pártértekezlet Bog­dán Jánosné, Farkas István, Kaveczki János, Karácsony András, Kővágó Gyula, Nagy János, Nézer Nándor, Prohász- ka István, Tóth József, Gada- necz György és Bogó László elvtársakat választotta meg a járási párt-végrehajtó bizott­ság tagjaivá. A végrehajtó bizottság ez­után a járási pártbizottság el­ső titkárává Bogó László elv­társat választotta meg. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter is részt vett a barcsi pártértekezleten A barcsi járás kommunistái­nak 'küldöttei is tegnap tartot­ták meg pártértekezletüket. A tanácskozáson megjelent Lo­sonczi Pál elvtárs, földműve­lésügyi miniszter és Németh Ferenc elvtárs, a megyei páirt­VADÁSZ FERENC: ...Erős természet, ravasz- dog minket egrecíroztattál — ság, találékonyság, bátorság — mondta neki — s a végén szé- pz kell itt — éíj. alkalmazkodó- gyent hozol ránk. si készség. — Nem tudtok érdekelni — És? És? Mi még? . ... , _ . _ . . „ Meglehetősen felzaklatott vont vailat Beca- ~ Ezt a leg* bennünket egy váratlan, kínos komolyabban mondom. Ezt nehezemre esik leírni. A főnöktől kaptam egy Sza­dolog. Berci újra berúgott, ve­rekedett, erőszakoskodott. Nemrég, amikor a nagy tünte­tés volt a közelben, itt nálunk 3 támaszponton is riadófeészült- séget rendeltek el. »Nem kell U—2 Okdnawán!« —• ilyen és ehhez hasonló vörös jelszava­kat kiáltoztak a bennszülöttek. A rendőrség az »United Sta- anyáddal is összeálltál. tes Civil Service« irányításá­— Én is komolyan mondom és Árpád egyek ellene, neked — vágott vissza Zoli —, hogy ez az erkölcstelen visel­kedés ... — Erkölcs? — kérdezte Ber­ci. Arca hirtelen eltorzult a méregtől. — Te mersz erkölcs­ről beszélni? Te? Hiszen az bizottság első titkára is. A já- rási pártbizottság beszámolója és a vita után a küldöttek megválasztották a pártbizott­ság és a végrehajtó bizottság tagjait. A A barcsi kommunisták tan < i nácskozás ár ól keddi számunfe- tafiökunfc közvetítésével — #ban részletesen beszámolunk. Angliába, Kanadába, Frank- f __________________________ . f úrt an Mainba, Münchenbe, és# Bécsbe. Mindenhol varrnak is-f merősei. Berci észrevette Vándor te-' kintetét. Megérezte, hogy Pi­hanem még Frank Pollackét is, ezért a furcsa kiejtésű — ta- val sok tüntetőt nyakoncsípett: bölcs megyéről szóló helytörté- lálgatjuk, hogy lengyel-e, A kormányzó, Danáid P. Booth nett könyvet és térképet. Meg orosz-e, vagy német — inkvizí- altábornagy parancsba adta kell ismernem Nyíregyháza torét, aki a leghírhedtebb »non- felolvasták minden katonai minden utcáját, terét, a kör- commisioned-officer« talán az egységnél, nálunk is —, hogy nyék minden nevezetességét egész támaszponton. Űristen, mostantól kezdve különösen és az utóbbi évek minden fon- mit művel velünk, Valentin- kerülni kell a lakossággal min­tosabb helyi eseményét. nal is, aki leginkább érti az den nézeteltérést. Aki zavart »Tanult foglalkozásom: ő tantárgyait, az aknalerakást okoz, azt szigorúan megbünte­elektrotechnikus. Érettségiz- és hatástalanítást, a robbanó- tik. , . , tem Budapesten, az István szer és gyújtózsdnór kezelését, Egyszóval, Berci tegnap ittas kelodott az ágyából, a takaró gimnáziumban. Gyengén be- az időzítést, a cselgáncsot, amerikaiakhoz csapódott az alól. — Ha nem vigyázol rá szélek oroszul és németül, jól Nem baj, kibírjuk. esti kimenőn. Az USA tenge- jobban, megtanítunk... — Ár­angolul ...« Azt mondja Sulyok, hogy Va- részgyalogság 3. hadosztályé- pira n£zett a^i az asztalnál Alkalmazkodási készség... lentin apja kommunista. Sere- nak katonái botrányt rendez- .... . ’ Hatunk közül talán leginkább sé is az. Ö nem titkolja. De Va- tek. Megtámadtak valahol u es a Valentin Árpádban fejlődött lentin nem közlékeny. Annyit bennszülött lányokat, a vedel- vizsgálgatta: ez ki. A határőrségnél aligha- tudunk róla, hogy szeretett ott- műkre kelt férfiakkal pedig Vándornak jó a szeme, a ke­10. Katona Sanyi halottsápadt lett A szája remegett, hang nem jött ki a torkából. Vándor felháborodott: — Ronda, közönséges szád van Berci — kiabált és kievic­levetett bakancsát — Megtanítotok? — kérdez-< te fenyegetően és olyan moz-i dulatot tett, mintha rá akarna i rohanni a fiúra. — Az ávóssal? Árpi felugrott az asztal mel-1 lőL — Ne félj, a főnök tudja, hogy ki vagy — mondta Berci. — Kémkedni küldtek ide kö­zénk a kommunisták. Engem nem ejtesz át, megnyugtatlak. Ismerem az ilyen okosokat A, végén fellógatnak, öregem Azaz pardon... Itt villamos-, szék dukál. Valentin meglóbálta a bakan­csát és egyenesen Sulyok Ber-l ci arcába vágta. Kis híja, hogyi nem ütötte ki a szemét. Berci megvadult. — Az anyátok jóistenit —( üvöltötte. — Te vörös kutya., te ... megállj... Te is belém] akaszkodsz, nyamvadt zsidó-, kölyök? ( Elkapta Pityu torkát. De Se-i Odaítélték az KOK 1062. éri nemzeti dijait Berlin (ADN). Walter Ulbricht, az NDK állam­tanácsának elnöke szombaton Ber­linben átadta az NDK 1962. évs nemzeti dijait húsz közéleti sze­mélyiségnek, valamint tizenegy kollektíva képviselőinek. A kitün­tetettek között van Kurt Sander­ling professzor, a berlini állami szimfonikus zenekar vezetője, a berlini Makszim Gorkij Színház együttese és Maximilian Scheer író is. Walter Ulbricht ezenkívül a Munka Hőse címmel tüntette ki az NDK tizenkét állampolgárát. (MTI) nem MDP-tag volt, de legalább hon egy szép fekete lányt, a véres verekedésbe kezdtek. A ze se remeg. De az izmai véko- András a háta mögött tér-i is tagjelölt. Mégis feltalálja fényképe ott függ az ágya fő- katonai rendőrség nehezen te- nyak. Egyenesen az iskolapad- rl?í'“..es agy va,?ta tarlíon> nogy bői jött ide. Sokszor meglep, rogton elengedte, hogy olyan hangosan beszél, Sulyok Berci az ajtóhoz hát-] mintha Toldi Miklós ereje fe- rált. Szék állt ott, megragadta’ szülne a karjaiban. Mi bátorít- és célba vette Valentint. El-J ja? Azt hiszem, valamiféle po- ugrott a repülő szék elől, amely, litikai elmélet. Gyerek még fé- útjában lesöpörte az asztali 1 lig-meddig, de élénken levelez lámpát. ) magát. Jó katona, fegyverrel ő lő a Ügyesen kezeli a pisztolyt — így becézzük a hangfogós revolvert — és a tőrt is ... Keveset beszél. Min­dent némán tűr. Nemcsak ser­geant Doniam kíméletlenségét, Automata lőtt, egy karnyújtásnyira a legjobban, fejemtől. Azóta talán férjhez zseb-gép- is ment, vagy éppen most ké­szül. Árpi nem mutatja, hogy bántja valami. Jól alkalmaz­kodik ... Meg kell írnom a curricu­lum vitae-t remtett rendet. Sulyok Berci tegnap a kóter- ben ült. Kiengedték. Vigyorog­va állított be közénk. Zoli — vagy ahogy itt szólít­juk: Katona Sanyi — nem tud­ta türtőztetni magát. — Min- innen is — a sanfranciseói pos­(Folytatjuk,) A Nagykoppány-Felső- völgyi Vízgazdálkodási és 'Talajvédő Társulás azonnali belépéssel vizügifi es mérnököt t keres. Kétszoba-összkomfortos lakást a társulás szék­helyén, Tabon biztosí­tunk. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezés személyesen vagy írás­ban a társulás székhe­lyén. Útiköltséget csak fölvétel esetén térítünk. (3067) /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents