Somogyi Néplap, 1962. október (19. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-06 / 234. szám

Szombat, 1962. október 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP '$Ú& ■' Hol, hogyan fejhetnének több tejet? Körúton a tsz-ekben tejipari vezetőkkel Az igali gyógyfürdő bejáratához pénztárt és irodahelyiséget építtet a községi tanács. KŐRÚTTÓL Egyre gyakrabban lehet ta­lálkozni távolabbi vidéki vá­rosokban vagy akár a főváros­ban is somogyi diákokkal, ipa­ri tanulókkal. Elmennek a megyéből, hogy szakmát ta­nulva visszatérjenek, és itthon hasznosítsák tudósukat Győr­ben találkoztam egy szemüve­ges szőke fiatalemberrel, Ne­mes Sándorral. Kezében a Győri Iparitanuló Intézet bor­dó diáksapkáját szorongatta. Kökútról jött az intézetbe szakmát tanulni. — Hogyan kerültem ide? — ismétli meg a kérdést. — Ta­lán nagyon is egyszerűen. Ka­posvárra jelentkeztem vil­lanyszerelő-tanulónak, de nem vettek fia, mert már nem volt hely. Azt mondták, ha kedvem van hozzá, menjek el általá­nos építőgépész-tanulónak. Ilyen szakmá ról, igaz, még nem hallottam, de azért je­lentkeztem. Aztán megtudtam, hogy Győrbe kell menni, mert általános építőgépész-képzés csak ott van az országban; Az általános építőgépészet egészen új, még nem »divatos szakma«. A múlt tanév végén hagyták el az első fecskék az iskolát. Nagyon keresettek voltak. Akadt olyan tanuló, akinek három-négy helyet is felajánlottak. Nem is lehet ezen csodálkozni. Az iskolá­ban megismerkednek a mo­dern építészetben használt összes gépekkel. Vizsga után szakmunkás-bizonyítványt és — ha vizsgáznak a KRESZ-ből is — gépkocsivezetői jogosít­ványt kapnak. — Egy éve, hogy fit élek Győrben, és azóta egy kicsit szívemhez nőtt ez a város. Ha ráérek, lesétálok a Duna-part- ra, gyakran a könyveket is magammal viszem, mert na­gyon jól lehet ott tanulni. A másodéves tanulók már rend­szeresen dolgoznak. Hetenként két nap elméleti Oktatás van, a többi négy napot építkezése­ken töltik, gépeket kezelnek. Egy másodéves tanulónak már a toronydarühoz is értenie kell. Haza ritkán Jön, hiszen egy vasárnapra nem érdemes el­utazni, mert többet tölt el vo­naton; mint amennyit otthon van. Bátyját gyakrabban meg­látogatja, őt könnyebb elérni, ugyanis Budapesten lakik. — Már feltalálom magam Győrben. Emlékszem, amikor első leveleimet írtam haza, bi­zony sokszor felsóhajtottam: de messze kerültem a szülői háztól! Már megszoktam. Tet­szik ez a város, és jól érzem magamat. Mégis, ha végzek, visszamegyek Somogyba, Ott­hon akarok dolgozni — mond­ta búcsúzóul Nemes Sándor. Kercza Imre Tovább kell szélesíteni a népi ellenőrzés társadalmi bázisát (Tudósítónktól.) Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye népi ellenőrzési bizottságainak függetlenített megyei és járási vezetői ked­den tájértekezleten vettek részt Szekszárdon. A népi el­lenőrzés tapasztalatait és a munka további javítására, a társadalmi alapok szélesítésére irányuló feladatokat vitatták meg. A tanácskozáson felszólalt Oczel János elvtárs, a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is. Hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van a népi ellenőrzésnek a törvé­nyek, rendeletek végrehajtásá­nak elősegítésében, a mulasz-' tások, szabálytalanságok, visz-1 szaéléselt földerítésében, illet­ve megelőzésében. A Közpon­ti Bizottság kongresszusi irányelvei között az is szerepeli hogy «... időszerű a népi elf lenőrzés rendszerének a toí- vábbfejlesztése«. Erről szóivá Oczel elvtárs hangsúlyozta, hogy ezután még jobban kell támaszkodni a tömegekre. Még mindig előfordul — mondot­ta —, hogy egyik-másik szerv viszonylatait és azólc periódikus vezetÓi a népi ellenőrzés java- kilengéseit tanulmányozni. solta intézkedéseket ném vagy csak hosszú idő elteltével hajt­ják végre. Tovább kell erősí­teni, fejlesztem az üzemi és a községi népi ellenőri csoporto­kat, ezeknek tagjai észrevéte­leikkel, javaslataikkal még vizsgálat nélkül is sok segítsé­get nyújthatnak a vezetőknek. — Nem jó vezető az — mon­dotta Oczel elvtárs —, aki nem támaszkodik a dolgozok, a né­pi ellenőrök észrevételeire, nem veszi igénybe a dolgozók jó szándékú segítségét, javas­latait. Végezze munkáját a né­pi ellenőrzés szerényen, elfo­gulatlanul, de mindenkor kö­vetkezetesen és megbízhatóan — mondotta befejezésül Oczel elvtárs. Expedíció az egyenlítői vizekre A wamemünded (NDK) Tenger­tan! intézet munkatársai, akik a •szovjet »Lomonoszov« kutatóhajó­val az Atlanti-óceán egyenlítő kö­rüli vizeire indulnak, utolsó előké­születeiket végzik. A szovjet tu­dósokkal' együtt fogják a még ke­véssé felkutatott terület áramlása A KAPOSVÁRI TEJIPARI VÁLLALAT igzgatójával, Kiss Istvánnal és a vállalat felvásárlási előadójával, Ver­dös Tiborral meglátogattunk néhány termelőszövetkezetet. Az vélt a célunk, hogy meg­tudjuk, miért kevés helyen­ként a tejhozam, és hogy hol hogyan lehetne föllendíteni a tejtermelést. Mert okvetlenül több tejre van szükség. Ezt a nélkülözhetetlen élelmiszert és ipari alapanyagot egyre na­gyobb mennyiségben igényli népgazdaságunk. Megyénk el­maradt tejfelvásárlási tervének teljesítésében. A Kaposvári Tejipari Vállalatnak az év el so nyolc hónapjában az elő­irányzottnál 4519 hektoliterrel kevesebb tejet szállítottak a termelők. A vállalat az első félévben a felvásárlási tervet csak 99 százalékra, a harma­dik negyedévben pedig mind­össze 97 százalékra teljesít­hette. Ezzel párhuzamosan le­maradtak ipari tervük telje­sítésével is. Más vidékekről kell tejet hoznia a Kaposvári Tejipari Vállalatnak, hogy az előírt mennyiségű Chaddar sajtot elküldhesse külföldre. A tej szállítása persze emeli a sajt előállítási költségét. Mi az oka a nagymérvű le­maradásnak? A jutái Szabadság Termelő­szövetkezetben arról panasz­kodtak az álla tgondozók, hogy kevesen vannak erre a mun­kára. Megesett az is, hogy Csima László, az állattenyész­tési brigádveziető két hónapon át gondozó- és fejőmunkát is végzett. Négyen gondoznak 78 állatot, ebből 49-et fejnek. (Kisegítőként az éjjeliőr is fej.) Érthető, hogy a fáradsá­gos nap után már nem jut elég erő ehhez a mucikéhoz, így aztán — jóllehet ' szépen gondozott, jól tartott tehenek állnak az istállóban — előfor­dul, hogy nem fejik ki egé­szen, és a sok zsírt adó utol­só mennyiség a tehén tőgyé­ben marad. A bennmaradó tej akadályozza a további tejkép­ződést, s apasztja a tehenet. Nehezen érthető, hogy miért nem akad elegendő gondozó és fejő. Hiszen 50—55 munkaegy­séget keresnek havonta az itt dolgozók, s ez 25—30 fointjá- val számolva nem kis összeg. Édemes volna jobban meg­szervezni a tehenek körüli munkát, és kialakítani egy ál­landó gondozó- és fejőbrigá­dot, hiszen a tejhozam azzal is növelhető, hogy mindig ugyan­az a személy feji az állatot. Hasonlóképpen többet tö­rődhetne a tehénállománnyal az újvárfalvi Noszlopy Gáspár Tsz vezetősége is. Kovács ió- zsef elnök belenyugszik abba, hogy »rosszak a tehéngondo- zók meg az állattenyésztési brigádvezető«, és »nem tartják meg előírásaimat«. De kinek kellene oda hatni, hogy foga­natja legyen a szónak? Alig­ha helyes az, hogy az elnök a Tejipari Vállalat igazgatóját kérte: »Küldjön ide valami erős hangú embert, aki jó rá­ijeszt a gondozókra.« Ehelyett inkább meg kellene vizsgál­nia, hogy miért egy-két literes a fejési átlag, s mi az oka an­nak, hogy a háztájiból a köz­ség 100 százalékra teljesítette tejeladási tervét, a tsz viszont csupán 60 százalékra. Annál kevésbé érthető ez a lemara­dás, mert — mint az elnök mondta — a »községnek na­gyon jó legelői vannak, és jó az itatóvíz is«. HETESEN ÉRDEKES ADATRA BUKKANTUNK. A Vikár Béla Tsz-iből beérke­ző tej zsírszázaléka időről időre ingadozik. Féldául szep­tember 15-én reggel 95, este pedig 103 liter tejet küldtek a gyűjtőbe, s a reggeli 3,6 szá- zaléikról este 4,4 (!) százalékra ugrott a tej zsírtartalma. Szeptember 23-án reggel 3,6, harmadnapra eggel 4,8 száza­lékos zsírtartalmú tejet adtak ét. Ennék az ingadozásnak okára még nem jöttek rá. Gulyás Károly mezőgazdász nem is kutatta, úgymond, sok egyéb dolgot ad a gazdaság. Mégsem ártana utánanézni, mi történik a tejjel. Meg az is furcsa, hogy a mezőgazdász 8—8,5 literes fejési átlagról tájékoztatott bennünket, s air- rói, hogy 40 tehenet fejnek, a tej gyűjtőbe viszont csak 210— 220 liter tej érkezik naponta. Húsz litert a községi óvoda kap, de a 8 literes átlag után számítható 320 literből még így sok hiányzik. Nem közömbös a tejhozam­ra, hogy a teheneket milyen is­tállóban és milyen tisztán tartják. Hat tsz-t tekintettünk meg A legkevésbé gondozott állományt az igáid Aranyka­lásznál találtuk. Éppen fejés-. hez készülődtek, de távolról sem volt olyan tisztaság az is­tállóban, amilyent ez a mun­ka megkíván. Itt is a gondo­sok fejnek, s fejés közben ete­tik az állatokat. Higiéniáról' nem lehet beszélni. A tehe­nek nyugtalansága, az istálló tisztétlansága is okozza, hogy a fejési átlag 7 liter alatt van. RÁKSI ÉS MAGYAR- ATÄD közös istállóiban egé­szen mást tapasztaltunk. A ráksi Új Élet Termelőszövetke­zet volt állattenyésztési brigád­vezetője, Haszonics István nem kis büszkeséggel mondtas »Nálunk 8 literen alul nem adnak a tehenek.« A fejési átlag jelenleg 12,4 liter, de csak azért ilyen »kevés«, ment most állítottak be fejesre 22 előhasi üszőt. Egyébként több volna, hisz 1960 szeptemberé­ben 13,5, a múlt év szeptem­berében pedig 16 liter volt a fejési átlag Pedig ennek a szövetkezetnek nincs legelője. Az viszont igaz, hogy a ha­tárban még most is zöldéll a csalamádé. A ráksiak gondo­san válogatták össze a közös tehénállományt.. Ha kellett, napokig kutatták a környék­beli községeket, s ha egészsé­ges, jól tejelő eladó állatra bukkantak. megvásárolták. Magyaratádcm is hasonlókép­pen jártak el, s a jó gondo­zás, a rendszeres etetés ered­ményeként a Lenin Tsz azzal büszkélkedhet, hogy 109 szá­zalékra teljesítette'első nyolc- hónapi tejértékesítési tervét. A Tejipari Vállalat vezetői­vel tett kőrútunkon kitűnt, bogy nem elegendő a jó takar­mány (pl. Űj várfalva eseté­ben). Képzett emberek is kel­lenek a tehenek gondozásához; Érdemes volna mindenütt kü­lön fejőket alkalmazni. Sokfe­lé nem használják ki a tőgy fejés előtti vagy fejés közbeni maszírozásával járó lehetősé­geket, noha így 10—12 száza­lékkal emelkedne a tejhozam, s néhány tized százalékkal a zsírtartalom is. A jutái Sza­badságban a zsírszázalék sze­rint prémiumot is kapnak a gondozók, de egyelőre itt nem lehet ezt a módszert ösztön­zően alkalmazni, mert a vala­mennyi gondozó által fejt te­jet összeöntve bírálják el. A tsz-ekben szerzett tapasztala­tok azt mutatják, hogy van tartalék a tejtermelés növelé­sére, csupán jobban ki kelle­ne használni a lehetőségeket; Ha valamennyi tsz-vezető szív­ügyének tekintené a tejhozam növelését, a tejtermelés gaz­daságosságát, akkor szá motte- csökkentJhetnénk a le* VADÁSZ FERENC: voen maradást. A KUTASI ÁLLAMI GAZ­DASÁGBAN IS JÁRT a kö­zelmúltban a Tejipari Vállalat igazgatója. Kopecsni Vincével* a gazdaság igazgatójával be­szélgetett a tejipar nyers- anyaghiány okozta gondjairól. Arra kérte a gazdaság veze­tőjét, hogyha mód nyílna rá, küldjön több tejet a tervezett- j, nél. Néhány nap múlva levél érkezett Kutasról, s arról to* dósította a vállalatot, hogy a Kutasi Állami Gazdaság a tervezett 400 000 liter helyett 800 000 liter tejet ad év né­'M 1 tasiak helyes kezdeményezé­Roland Ferenc mai és erkölcsi felfogásommá De vajon emberileg értékes viszont, amikor elült a vihar. megfelelő leszek-e? tulajdonság ez? Se holtak, se élők nem vol­Ravaszség, találékonyság.;; Nemrég, amikor dühöngött tunk, amikorra beértünk atá- Ezeket a tulajdonságokat még a tájfun, Sulyok Berci márvá- borba. Berci már jóízűen nem fedeztem fel magamban, laszt adott erre a kérdésre. A aludt á hálóteremben. A szo~ 9 terepen ért bennünket az íté- baparancsnok, marcona szá­vaion Sínké ravasz-e? Alig- letidő. A csatornák eltörnöd- kállas arc, gyáva lélek. Még? , , „ . ha Egyszerű hétköznapi volt tek, felhőszakadás zúdult a neki állt feljebb. Morgottrt S®«- ^ csak PeMa annak az’élete otthon. Az apja — szigetre, a forgó vihar házte- hogy ne zajongjunk. bizonyságára, hogy a mezogaz­tizennégy holdat művelt. Most tőket szakított, kéményeket, — Hülyék vagytok —mond-idaság ki tudja segíteni a köz­szövetkezetben dolgozik. Idő- tornyokat döntött. Kétszáz- te. A kisujjamat se moz-. | fogyasztást, az ipart, s lehet sebb fiát orvosnak nevette, ló- küo^es ^bexég- dítenám ezekért a japán szu-1 ^ számítani. Érxiemes lennfi nya tanamo. C*abi nem is na- g£ű. száguldott. Teherautón Káliért..; , , gyón tudja, hogy tulajdonkép- menekültünk a tájfun torka- Elkalandoztam? i a többi tsz-ben es állami gaz>­pen miért jött ki; Ahhoz sem bői Útközben láttuk, hogyan lmom kell az életrajzot. * daságban is megvizsgálni a volt elég ravasz, hogy vala- tarolja le a rizs- és cukornád- Különben reggelig se készü-i lehetőségeket, s követni a ku­milyen hangzatos történetet ültetvényeket. Az egyik ala- lök el. tálaljon fel a menekülésről, csony fekvésű házsort elöntőt- »Ehhez a munkához el-­Szeretett volna tovább tanul- te az ár. A víz betört az ab- szántság, erős természet szűk-) set~ Én Katona Sanyin kívül ágaskodik az aljas remény: nii vagy kedvére való munkát lakokon. Bennszülött asszo- ségeltetik.« A főnök néha egy í leginkább Sinkó Gábort ked- kezdjük, újra a veszett haj- kapni. Egyik se sikerült neki. nyok sikongva menekültek régi hanglemezhez hasonlít.. ) velem. Nemcsak azért, mert tást, be, a reggel haldokló Elkeseredésében fogadta el az gyermekeikkel. Néhány férfi Mi még? — mondja csak a) korban 6 van hozzám a leg- szívébe!« SWC ajánlatát. segített nekik. Ezek öregek főnök — mi egyéb »szüksé-i közelebb — huszonhét éves San Franciscóba, az ottani A legutóbbi lövészeten ser- voltak. A fiatalabbak munkád geltetik?« J hanem azért is, mert egye- postafiók címére érkeznek a . geaTrt Robert Donlan, a ki- ban lehettek. A nők többen Alkalmazkodási képesség * nes és intelligens. A legolva- küldeményeink. Azt jelöljük képzőnk elégedetlenkedett elvesztették egyensúlyukat, a igen? # sottabb a társaságban. Az meg feladóhelyként, oda kér- sinkó gyenge eredményei víz sodra elnyelte őket. Akadt No, nézzük csak;.. f egyik este elmondtam egy jük a postánkat. Ez a parancs, miatt. Hárman lőttünk pisz- olyan is, akinek kiesett a ke- »Alulírott Váradí István * Oxfordban tanuló remek ex- Az én anyám is úgy tudja toüyal: Valentin, Sulyok, meg zéből a gyereke. , ’ presszionista barátom versét, Brooklymbam, hogy San Fram- én. Gabinek sehogy se ment Valentin Árpi leállította a aecemoer 27-en szulet­Egyedül rá volt hatással, a ciscóban járok egyetemre. Seres szívós, kemény gye- kocsit és ruhástól a vízbe ve- tem Magyarországon, Nyiregy­többi csak hümmögött és erői- Sinkó szülei is úgy tudják nek. A robbantást ő érti a leg- tette magát. Mi — Katona házán. Apám, Váradi Béla tetetten mosolygott, mintha otthon, Magyarországon. jobban. Bányász volt. De ő Sanyival — követtük. Seres . fi. . . égni óné. A főnök — időközben meg- se ravasz. Azt., hogy mennyi- és Sinkó is segítettek. Donlan ,. »Rácsról« — ez a vers cí- tudtam: Kolthay Lászlónak re találékony, nem tudom. őrmester káromkodott és fe- reg katonája, az ostrom napjai­Katona Sanyi? dezékbe húzódott a sofőrrel, ban Budapesten eltűnt. — Nem N«m hiszem-- Berci eltűnt valahol. A zúgó a Don kanyarban, így jobb lesz? Nem hiszem.;. áradatból — a tájfun eszeve- _ ’ . . f Sulyok? Róla el lehet mon- szetten dühöngött, otthon el- mondja Kolthay. Anya-ji dani, hogy ravasz, ha nem is képzelni se tudunk ilyent — mat, aki textilgyári munkásnő# túlságosan találékony. nem ért el hozzá segítségkérő volt, 1952-ben veszítettem el. így • hát Sulyokban több az kiáltásunk. Hívtuk, de hasz- _ ...... ? m e — »Rácsról rakodni hívják — utasított, hogy ve­lágy vizek medrébe, cölöpről gyek fel én is új nevet. A nyúlni a vízhez, (kertemben Váradi Istvánt mindketten rézvirág, fehér hang a vizek megfelelőnek találtuk, fölött) lassú őrjárat úszik az Váradi István ... égbolton, hajnalodik — für- Kínoz a kérdés: én magam, sorakoznak a kaján soly- személyemben, képességeim­aoárok, trombitaszó tombol és mel, alkatommal, hajlamaim- adottság ahhoz, hogy;.. taten. Csak késő este láttok (Folytatjuk4 A Nagykoppány-Felső- völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédő Társulás azonnali belépéssel vízügyi mérnököt és ikust keres. Kétszoba-összkomfortos lakást a társulás szék­helyén, Tabon biztosí­tunk. Fizetés megegye­zés szerint. Jelentkezés személyesen vagy írás­ban a társulás székhe­lyén. Útiköltséget csak fölvétel esetén térítünk. (3067)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents